Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I960. DECEMBER 18., VASÁRNAP V. ÉVFOLYAM, 298. BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai egyesüljetek! SZÁM Minden jóravaló fiatalnak helye van S a KISZ-ben, aki kommunista akar lenni| — mondotta Kádár János elvtárs a KISZ I. kongresszusán Munkában a harmadéves tanulók Szombaton az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában folyta* lódott a KISZ I. kongresszusa. Az elnökség tagjai között helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, Szir­mai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Az ülést Perjési László, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd a szombati vitában elsőnek Horváth Andor mű­szerésztanuló, a 22. számú iparitanuló-intézet KISZ-titkára szólalt fel. Horváth Andor kérte, hogy az újonnan megválasztott KISZ Központi Bizottsága foglalkozzék többet az ipari tanulókkal. Nagy Miklós, a pécsbányatelepi „szocialista munka ifjú brigád­jának” vezetője a bányászfiatalok nevében Ígéretet tett, hogy a kongresszus által meghatározott feladatokat termelőmunkában, az „ifjúság a szocializmusért”-mozgalomban maradéktalanul végre­hajtják. Kádár János elvtárs beszéde Ezután a kongresszus részvevői­nek nagy tapsa közepette Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára emelkedett szólásra: — Tisztelt kongresszus! Kedves elv társak! Barátaim! — Szívből köszöntőm önöket, a haladó magyar ifjúság képvise­lőit, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség első kongresszusának kül­dötteit. Külön üdvözlöm a párt Központi bizottsága nevében is kedves külföldi vendégeinket, a nemzetközi kommunista ifjúsági mozgalom mindazon képviselőit, akik szolidárisak a mi fiataljaink­kal, s ennek jeléül eljöttek, részt vesznek kongresszusukon. — Ezernyi jele van annak, hogy egy erős, céltudatos és tevékeny szervezet kongresszusa ez. Szin­te nehéz elhinni, hogy a dicső elődeik nyomdokába lépő fiata­lok nem egészen négy évvel ez­előtt kezdték szervezni a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget. A négy évvel ezelőtti kezdet nem volt könnyű, és az út, ame­lyen a KISZ azóta járt, nem volt akadályoktól és nehézségektől mentes. Akkor még a szocializ­mussal rokonszenvező fiatalok jó részében is volt bizonytalanság és nem kevesek fejében zavar. A párt azonban bízott a kom­munista eszme erejében, bízott a magyar ifjúságban. Négy évi szí­vós munka és harc után elmond­hatjuk: létrejött, soraiban több, mint félmillió öntudatos fiatalt tömörít, van, és feladatát jól be­tölti a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség. — Egy időben szokás volt ná­lunk az eredményekről sokat be­szélni — folytatta Kádár elvtárs —, ugyanakkor illetlenség-számba ment, hogy a bajokról nyilváno­san is szó essék. Az utóbbi időben viszont — talán visszahatásként — az eredményekről kevesebbet szólunk, a bajokat pedig gyakran nagyobbnak festjük, mint amilyen nagyok azok a valóságban. Nem hiába mondják, hogy aki egyszer forró tejjel megégette a száját, az utána sokáig még a hideg vizet is megfújja. így van ez akkor is, ha az ifjúság kerül szóba. — Beszélünk mi, és nem is ke­veset, a fiatalok soraiban fellel­hető rideg önzés, közügyekkel szembeni közömbösség, idealista­vallásos nézetek, szabadosság, csir­kefogóság, bűnözés kirívó esetei­ről. Kell ezekről a káros jelensé­gekről szólni? Feltétlenül. Sőt, éppen azért, hogy végképp leküzd- hessük, nyilvánosan ostorozni kell e hibákat a jövőben is. Szólnunk kell azonban és első­sorban arról kell szólnunk, hogy a magyar ifjúság egészében jó­ravaló, dolgos. Büszkén lehet és kell szólnunk arról is, hogy a magyar ifjúság nagy többségét meghódította, vonzza a szociális, ta eszme, áthatja a szocialista hazafiság, az internacionalizmus szelleme, az alkotó szocialista munka pátosza, lelkesedése. Ez az igazság, ez a döntő, ez a népi demokráciánk egyik ereje, ez jövőnk legszebb ígérete. (Taps). — A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség egyik legjelentősebb ered­ménye, hogy segített a munka megbecsülésére nevelni ifjúságun­kat. — Komócsin elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában szólott a szocialista munkaverseny szép fejlődéséről az ifjúság körében; a fiatalok által megtakarított 1350 millió forintról, arról az önkéntes társadalmi munkáról, amelynek keretében csak ebben az évben 5 millió óra hasznos munkát végez­tek a fiatalok. Közismert a KISZ nyári önkéntes építőtáborainak jelentős anyagi és a talán még an­nál is fontosabb nagy erkölcsi­pedagógiai sikere. — Javul a fiatalok tanulmányi fegyelme is. Ha jól értettem teg­nap Komócsin elvtársat, az utób­bi években mintegy 15 százalékot javult az ifjúság tanulmányi eredményeinek általános színvo­nala is. Ez persze elsősorban a nevelők­nek köszönhető. Ezért hálás az egyetemi tanároknak, a taná­roknak, a tanítóknak, a közok­tatás valamennyi dolgozójának maga a tanulóifjúság, a szü­lők társadalma, az egész ország. — Elvtársak! Ügy érzem, ide­je már abbahagynom a szép és lelkesítő eredmények felsorolását, még valaki azt hihetné, talán en­gem is beszerveztek újra a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tag- j jai közé. (Derültség és taps.)' Ezért a továbbiakban inkább a feladatokról szólok. Előbb azon­ban engedjék meg, hogy a párt Központi Bizottsá- ^ ga nevében szívből és őszinte ij örömmel gratuláljak azokhoz a % nagyon jó, a jövőt illetően biz- *, tató eredményekhez, amelyeket j a Kommunista Ifjúsági Szövet- ség — tevékenységének úgyszól- ván valamennyi fő területén — az elmúlt négy évben elért. A továbbiakban Kádár elvtárs a párt és a nép előtt álló nagy fe­ladatokról beszélt. Elmondotta, hogy e feladatokat az MSZMP VII. kongresszusa összegezte, J> megmutatva az ország fejlődésé- 2 nek útját. Szólott arról a nem­zetközi küzdelemről, melyből mi is kivesszük részünket, és amely a béke és a társadalmi haladás ügyének világméretű győzelmé­hez fog vezetni. Ezután így foly­tatta: J — A közelmúltban fejeződött í be a világ 81 kommunista és mun- 5 káspártjának történelmi jelentő- N ségű tanácskozása Moszkvában.- í* A moszkvai tanácskozás valója-1! ban a nemzetközi munkásosztály 2 és a szocializmust építő népek J egyesített erőit képviselte. Ennek í az erőnek része — és harcában S erre támaszkodik — a szocializ- % must építő magyár nép is. 2 (Folytatás a 2. oldalon) í A Munkaügyi Minisztérium 613-as gyulai, Munkácsy MihályriSl elnevezett iparitanulú-intézetében Kincses Alajos szakoktató a Csepel-motor íekvőagyá- nak illesztésére oktatja a harmadéves tanulók egyik csoportját. WUWUVWWWUSWtWAVWVIWftWiyWWWWftWVÄ Gazdasági feladataink érdekében végezzük népművelési munkánkat Népművelési aktíva-ülést tartottak tegnap a megyei pártbizottság tanácstermében Tegnap, december 17-én a me­gyei pártbizottság tanácstermében népművelési aktiva-értekeziet tártottak. A tanácskozáson meg­jelent Klaukö Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságá­nak első titkára, Arany Tóth La­jos elvlárs, a megyei tanács elnö­ke, Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottsá­gának osztályvezetője, dr. Ker­tész Márton elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a megye népművelési és kulturális szerve­inek számos vezetője s munka­társa. Az ülést Arany Tóth Lajos elvtárs nyitotta meg. Beszédében felsorolta a kulturális nevelőmun­kában elért eredményeinket és a meglévő hibákat. Elmondotta, hogy bár az utóbbi három eszten­dőben a művelődési otthonok építésére igen sok pénzt fordítot­tunk, a lehetőségeket még nem nagyon használják ki egyes köz­ségekben. Hangsúlyozta, hogy népművelési munkánk legfonto­sabb feladata, hogy a gazdasági életben történt változások után az emberek. tudatában is érjünk el változást, természetesen a szoci­alista gondolkodás javára. Arany Tóth Lajos elvtárs meg­nyitója után Frank Ferenc elv- társ, a párt megyei bizottságának agitációs propaganda osztályve- ] zetője tartott beszámolót a nép­művelési munka helyzetéről. — Az ellenforradalom után két fő szakaszban végeztük a tudat- formáló munkát — mondotta. Az egyik rögtön az ellenforradalom után kezdődött, amikor munkánk előterébe került a közoktatás megjavítása. Ez érthető volt, mert hiszen valamennnyien tud­juk, hogy az ellenforradalmi esz­mék elsősorban az iskolákban tudtak érvényesülni. Most már nagyjából ezzel rendbejöttünk. Viszont a második szakasz fel­adatai még megoldásra várnak több területen. Ez pedig a kultu­rális népművelő munka, az em­berek kulturális nevelése. Gazda­ságilag most már lényegében megvannak a keretek a szoci­alista gazdálkodásra. Igen ám, de ezt a szocialista gazdálkodást ne­künk meg kell tölteni tartalom­mal. Ehhez, vagyis ahhoz, hogy­jobban gazdálkodjunk, az a leg­fontosabb, hogy az emberek is­mereteit bővíteni tudjuk. Ha azt mondjuk, hogy több húst, több vajat, több tejet, több kenyeret akarunk fogyasztani, akkor ehhez mezőgazdaságunknak többet kell termelni. Ezt pedig csak akkor ér­jük el, ha parasztságunknak meg­van hozzá a szakmai és politikai érettsége. Frank elvtárs ezután felsorolta, hogy milyen eredményeket ér­tünk el a tudatformálásban. Be­szédében fontosnak tartotta, hogy megyénkben jelenleg már tért hó­dított a szocialista kultúra, mun­kánk sokat javult e tekintetben és meggyengült a vallásos befo­lyás. Ugyancsak mindjobban ki­szorul az emberek gondolkodásá­ból az idegen, soviniszta és nacio­nalista szemlélet is. — De rögtön hozzáteszem elv­társak — folytatta —, hogy ezek a burzsoá nézetek még nem sem­misültek meg, tehát van mit ten­nünk. A tudatformálás bonyolult ■■munkáját megyénkben 107 műve­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom