Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

4 MÉPÚJ SÄG I960, december T5., csütörtök 50 eter hazai és külföldi látogatója volt ez évben a világhírű szarvasi arborétumnak Színmű a világűr meghódításáért vívott harcról Moszkva. (MTI) A Holt-Körös partján fekvő, természetvédelmi kertté nyilvání­tott szarvasi arborétum egzotikus növényeit, díszes tollú madarait évről évre többen keresik fel. Hazánk legkülönbözőbb tájairól lá­togatnak el ide főleg .főiskolások, szakemberek, hogy gyakorlat­ban ismerjék meg azokat az ázsiai, afrikai, amerikai és más világ­részből származó értékes növényeket, fákat, díszcserjéket, örök­zöldeket, amelyeket nem áll módjukban másutt látni. Különösen nyáron hetenkint fogadnak külföldi vendégeket is. A szovjetek Béke ligetének nevezték el, mert amint mondották, békésen meg­élnek egymás mellett az óceánon inneni és óceánon túli növények. A francia, olasz, hindu, kínai, német, lengyel és más nemzetiségű vendégek szintén áradoztak a kert csodálatos szépségéről. Ez év­ben 50 ezren gyönyörködtek itt a természet szépségében. Nyikolaj Virta, az ismert szovjet író „Nyáron alacsony az ég” címmel új színművet írt a szovjet tudósokról. A cikk középpontjában az a tu­dományos munka áll, amelyet a szovjet tudósok folytatnak a világűr meghódításáért. A színmű bemutatóját nagy érdeklődés előzi meg tudomá­nyos és művész-körökben egyaránt. Elméleti tanácsadás A pártoktatás megindulásával sok vitatott vagy meg nem értett kérdéssel fordulnak az elvtársak a békéscsabai Elméleti Tanács­adóhoz. Az alábbiakban három kérdésre közöljük az Elméleti Ta­nácsadó válaszát: I. MELYIK ORSZÁGBAN VAN TÖBBPÁRTRENDSZER ES MIÉRT? Elvben nem lehetetlen, hogy a szocializmus építése idején több párt is legyen egyes országokban. Ennek okai elsősorban abban ke­resendők, hogy a fasizmus elleni harcban hogyan viszonyultak egyes pártok országuk felszabadí­tásához, illetve részt vettek-e a fa­sizmus leverésében. Néhány szo­cializmust építő országban ma is többpártrendszer van. Ezek: Csehszlovákia, Lengyelország, Kí­na és a Német Demokratikus Köz­társaság, amelynek hazafiait Hit­ler párt-hovatartozásukra való te­kintet nélkül annak idején kon­centrációs táborokba vetette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Lenin is be akarta venni az államhata­lom gyakorlásába a szociálforra- dalmárokat (az eszereket), akik mint párt, a parasztság tömegeit képviselték. Az eszerek azonban a fehér tábornokok s az imperia­listák intervenciója idején telje­sen átálltak az ellenforradalmárok táborába. Napjainkban ahol a kommunista párton kívül más pártok is vannak, ott ezeknek a pártoknak a hagyományai haladó hagyományok, vezetői és tömegei elismerik a szocialista társadalmi rend felsőbbrendűségét s egyetér­tenek a szocializmus építésével. E pártok munkája nem áll szemben a hatalmon lévő munkásosztály és kommunista pártja tevékenysé­gével. Sőt olyan tömegeknek tol­mácsolja a kommunista párt po­litikáját, amelyekhez a kommu­nista párt közvetlenül még nem jutott el. Tehát azért lehet egyes országokban .még többpártrend­szer, mert a kommunistákkal lo­jális pártokba tömörült emberek megnyerése ilyen módon ered­ményesebb a szocializmus építése számára. Természetesen nem „feltétel”, nem törvényszerű a többpárt­rendszer egyetlen országban sem a szocializmus építése idején. Ahogyan fokozatosan eltűnnek az osztálykülönbségek és egyöntetű­vé válik a dolgozó nép erkölcsi és politikai felfogása, úgy tömö­rül fokozatosan egy, a kommunis­ta párt zászlaja alá az egész nép. H. MELY ORSZÁGOK TAGJAI A KGST-NEK? A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mindössze 10 esztendeje áll fenn. 1949. január 25-én ala­kult a következő országok részvé­telével: Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Románia, Bulgária és Albá­nia. Ezekhez az országokhoz csat­lakozott 1950. október 1-én a Né­met Demokratikus Köztársaság. A szervezet — mely a teljes egyenlőségen alapuló, új típusú gazdasági együttműködést valósít­ja meg a világtörténelemben elő­ször kis és nagy nemzetek között — működési szabályzatában is a legdemokratikusabb elveket hir­deti. A működési szabályzat ki­mondja, hogy a KGST-be belép­hetnek más szocialista és baráti országok is. Ennek szellemében 1958. májusa óta a szocializmust építő európai országok mellett a távol-keleti baráti országok is ké­szek a bekapcsolódásra. Kína, Ko­rea, Mongólia és Vietnam tevé­kenysége a KGST-ben az együtt­működés további fejlődését, a köl­csönös előnyök kihasználásának további új lehetőségeit tárja fel. Ezek az országok formailag még nem tagjai a KGST-nek, de vele együttműködnek. A KGST-ben a tagállamoknak állandó képviselőjük van. Az együttműködők megbízottal kép­viseltetik magukat egy-egy ülés­szakon. A kölcsönös gazdasági segítség a gazdasági élet minden területére kiterjed és segíti a szocializmus építését, összehangolja a gazda­sági tervek megvalósulását a szo­cialista országokban. Ezt a mun­kát 14 állandó bizottság végzi, me. lyek közül a Színesfémkohászati Állandó Bizottság Budapesten szé­kel. Ifi. AZ ÉLŐ ÉS HOLT MUNKA FOGALMA ES SZEREPE MA A marxista gazdaságpolitika eredeti meghatározása, az eleven — élő munka és a holt munka fo­galma a szocializmus építésének idején éppen úgy hat egyes gazda­sági vonatkozásban, mint tudomá­nyos felfedezése idején. A munka termelékenysége attól függ, hogy ez a két tényező (az élő és a holt munka) hogyan áll egymással arányban. A fogalmakról annyit, hogy: élő munka = az eleven munka a termék előállításához. Holt munka = egy korábbi mun­ka (amely azokban a termelőesz­közökben stb. van meg, melyekkel dolgozunk). A termelékenység elért volu­mene értékben mérve ebből a két összetevőből áll, vagyis az élő és a holt munkából. A munka terme­lékenységének növekedése azt je­lenti, hogy társadalmi méretek­ben takarékosságot értünk el az élő és a holt munkában. A mar­xizmus azt tanítja, hogy az igazi takarékosság a munkaidő megta­karításában rejlik. Ez pedig azo­nos a munka termelőerejének nö­vekedésével. A munkatermelékenység növe­kedésekor az egy termék-egység­re eső ráfordított munkamennyi­ség csökken, a holt munka növek­szik. Más szóval: az élő munka egyre termelékenyebbé válik az­által, hogy mind modernebb technikai berendezést alkalma­zunk és ezek segítségével egyre nagyobb tömegű nyersanyagot ho­zunk mozgásba. A társadalmi munka termelékenysége tehát annál magasabb, minél fejlet­tebb technikával működik az élő munka, vagyis minél jobban el van látva holt munkával. Magya­rán: minél fejlettebb a termelő- eszközök termelése. A vállalati munka termelékeny­ségének mérése ma is ezen az alapon történik. Sőt, nem a meg­termelt összterméket vagy annak értékét veszik alapul, hanem a holt munka, vagyis a felhasznált anyagok és egyéb termelőeszkö­zök nélküli termékek értékét. Ha az élő munka hatékonyságát vizsgáljuk, akkor azonban úgy járhatunk el reálisan, ha az élő munka ráfordításához hozzáadjuk azt a holtmunka-mennyiséget, melyet az élő munka helyettesíté­sére felhasználtunk, összegezve: Az élő és a holt munka szerepe a szocializmus építése idején válto­zatlan tényezőként hat a terme­lékenység vizsgálatánál. Értesítjük vásárlóinkat és üzletfeleinket, hogy 1961. január 2-től január 15-ig leltárt tartunk és ez idő alatt az árukiadás teljes egészében szünetel. Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Békéscsaba II., Kazinczy u. 1/a. 21392 A mélyszántásról December első tíz napjában gépállomásaink 18 ezer hold föl­det mélyszántottak. A megye kö- töttebb talajú járásaiban a trak­torok nagy része állt. A hosz- szabb idő óta tartó esőzések mi­att a felázott földön meg sem, tudtak mozdulni. Kivétel azon­ban akadt. A Mezőgyáni Gépál­lomás körzete — mindenki előtt ismeretes — a kötöttebb talajjal rendelkezők közé tartozik. Itt mégsem szünetelt a munka. Traktorosaik a battonyai, a med- gyesegyházi gépállomások telje­sítményét nyújtották, s decem­ber 1-től 10-ig 41, két műszakban szántó traktorral elérték az 5300 hold mélyszántását. Jóllehet Zsadány Okány, Bi- harugra, Geszt és Mezőgyán kör­nyékét sem kerülte el az őszi esőzés, a mezőgyáni traktorosok mégis földbe eresztették az ekét, és a termelőszövetkezetek meg­elégedésére derekasan megbir­kóztak a sáros földdel. Náluk jobb teljesítményt egyedül az orosháziak mutatták fel. Habár ebben a gépállomási körzetben lazábbak a talajok, mégis szót ér­demel a traktoros kollektíva, mert 51 gépet két műszakban já­rattak, s az elmúlt 10 napban 6500 normálholdat mélyszántot­tak. A traktorosok táborában akad tehát követésre példa, lelkesítő teljesítmény, mint a mezőgyáni- ak esetében is, akik dacolva az esővel, a sárral, sokszor önma­guk teljesítőképességét múlták felül, s éjjel-nappal szántottak, mert a parasztság, az ország ér­deke ezt kívánta. Az ország érdeke? Igen. Vala­mennyiünk érdeke, hogy me­gyénk határában egy talpalatnyi föld se maradjon felszántatlan. Sürgetjük az őszi mélyszántást, mert az ősszel szántott földben 25—80 mázsával több termést ad a cukorrépa, 5—8 mázsával bu- sásabban fizet a kukorica, 2—3 mázsával több termést hoz a ga­bona. Ezért sürgős ez a munka! Ezeket a terméstöbbleteket pedig érdemes átszámítani húsba, cu­korba, mert az ember csak úgy értékelheti igazán derék trakto­rosaink hősies munkáját. Számoljunk: az őszi mélyszán­tás időbeni elvégzésével 100 ezer mázsa takarmánygabonához jut­hatunk, s a kukorica többletter­mésből megvethetjük az alapját — majdnem 250 ezer sertés hiz­lalásának. Cukorgyáraink pedig csaknem 9 ezer vagonnal több cukorrépához juthatnak, ami 1300 vagon cukortöbblettel jár. Ettek nagy és lenyűgöző szá­mok. Elgondolkoztatják a gépál­lomások dolgozóit éppúgy, mint a szövetkezeti gazdákat, a gyári munkásokat, hiszen valamennyi­en saját és népgazdasági érdeke­inket szem előtt tartva vetünk számot az előttünk álló feladatok válóra váltásának gazdasági ki­hatásairól. Meggyőződésem: így van ez megyénk valamennyi gyá­rában, szövetkezetében, gépállo­másán, főként az olyanokon, mint a mezőgyáni, az orosházi, a battonyai, a mezőkovácsházi, ahol szinte lesik a szántásra való időt, hogy erejük teljes latbavetésével az ötéves terv termelőszövetkeze­teinkre eső részének már az első évben jó alapot rakjanak. Dupsi Károly > r LiS^ ­Termelőszövetkezetek! A háztáji gazdaságokkal megkötött szerződésre leadott sertés minden kilója után 1,20 Ft lebonyolítási díjat folyósít az ÄLLATFORGALMI VÁLLALAT, ha a közös készletből legalább 1 q takarmányt ad a tsz a tagnak. A lebonyolítási díj szabadon felhasználható beszámít a közgyűlés határozata az áruértékesítési terv­szerint teljesítésbe független az átadott sertések számától. Állatf orgalmi Vállalat 678 Karácsonyra, újévre rendeljen divatos női és féríicipőt Endrodi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet Javítási munkákat részlegeink gyorsan és pontosan vállalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom