Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-13 / 293. szám

I960, december 13., kedd NÉPÚJSÁG s 216 000 hízott sertést vásároltak fel eddig a megyében Falugyűlés ICöröstarcsán Tovább a megkezdett úton A Békés megyei Állatforgalmi Vállalat szombaton megyénk te­rületén felvásárolta az idei idény 216 000 hízott sertését. Még 27 600 leszerződött hízó átadására kerül sor néhány héten belül. Termelő- szövetkezeteink egy része a hús­termelési terv teljesítésére törek­szik, ezért a még felvásárlásra nem került hízók jelentős részét — a kedvező időjárást kihasznál­va —, tovább hizlalják és annak átadására részben december utol­só hetében, részben pedig január Háromezer szakember a tsz-ekben A termelőszövetkezeteknek nyúj­tott állami támogatásról szóló kor­mányhatározat több intézkedést tartalmaz a szakszerű vezetés biz­tosítására;* egyebek között ki­mondja, hogy jövőre további ezer szakember — elsősorban me­zőgazdász s könyvelő — alkalma­zásához kapnak a szövetkezetek állami támogatást. Csak az utóbbi két esztendőben a szövetkezetek mintegy ötezer vezetőt kaptak. Az elnökök, me­zőgazdászok és könyvelők közül csaknem háromezren rendelkez­nek egyetemi, főiskolai vagy aka­démiai végzettséggel. első napjaiban kerül sor. A szer­ződéses alapon hizlalt sertések fel­vásárlásával egy időben az állat­forgalmi tovább folytatja a szaba­don értékesítésre kerülő hízók fel­vásárlását is. A szabadon értékesí­tett hízók ára a szerződéses árnál a megfelelő súlykategóriát figye­lemve véve, egy forinttal keve­sebb. A felvásárlással együtt az Állat, forgalmi Vállalat szervezi a jövő évi szerződéses hizlalást. Jelenleg — főként termelőszövetkezeteink — mintegy 100 ezer darab hízott sertés 1961.' évi értékesítését vál­lalták. A szerződtetést tovább foly­tatják. (Tudósítónktól) Pénteken este Köröstarcsa dol­gozó parasztságának jelentős része a kultúrterembe igyekezett, hogy részt vegyen az idei ősz első falu­gyűlésén. A résztvevők előtt Káp­lár Károly, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója népgazdasá­gunk gyorsabb ütemű fejleszté­sének feladatairól beszélt. Elsősor­ban a termelőszövetkezeti mozga­lomban elért eredményeket mél­tatta s kitért arra, hogy a község termelőszövetkezetei milyen mér­tékben járultak hozzá a népgazda­ság jobb áruellátásáhohz. Ä korai vetés eredménye a szikes talajon A Szeghalmi Állami Gazdaság földterülete nagyrészt gyengén termő vagy teljesen terméketlen szikes talaj. A terméketlen földből évente több száz holdat tesznek, termővé a korszerű talajjavítással. A gyengén termő területeket pedig több éves kísérletek alapján művelik meg. A kísérletek azt bizonyították, hogy a szikes talajba korán kell vetni az őszieket, hogy jobban bírják az időjárás viszon­tagságait, és jó termést hozzanak. A gazdaságban a rossz idő ellené­re ebben az évben is korán vetettek. Október 20-ra már a földben volt-a búzavetőmag. Az eredmény várakozáson felüli. A korán el­vetett búza erős, szép, és a szakemberek előzetes számítása szerint — ha nem lesz nagyon kedvezőtlen időjárás — előreláthatólag a IS mázsás átlagtermést is meghozza holdanként. házigazda nem „Ha majd a Tágas udvarra épült, régimódi, öreg lakásban találjuk Ségér Ist­vánt, a battonyai Dózsa Tsz tag­ját. Amiint belépünk a sötét, szű­kös konyhába, néhány pillanatig semmit sem látunk, a szemnek meg kell szokni a homályt. A konyha közepén, alacsony sámlin ülve morzsolja a kukoricát Ségér bácsi és a felesége. Az isme­retlen vendégeket barátságosan hellyel kínálják, s megindul a be­szélgetés anélkül, hogy a sárga kukoricaszemek megszűnnének egyenletesen hullani a kosárba. — Bizony, el kell adnunk a drá­ga kukoricát — sóhajtozik a néni. — Nem tarthatok még egy tyúkot sem, nem engedi a házigazda. Pe­dig jó néhány elférne itt, ezen a gyepes udvaron. De hát hiába. A lakónak hallgass a neve. Aztán, ha megkívánjuk a húst az öre­gemmel. mehetek a mészárszékbe vagy a piacra. — Ne búsulj, csak eljön lassan annak az ideje, hogy a sajátunkba Az országgyűlés néhány nappal ezelőtt befejezte munkáját. A képviselők elfogadták a kormány politikájáról szóló beszámolókat és megerősítették azt az eddig el­ért eredmények alapján. Ezzel mintegy bizalmat szavaztak a forradalmi munkás-paraszt kor­mány további politikájához. En­nek a politikának középpontjában a legmagasztosabb emberi mű, a szocialista Magyar _ Népköztársa­ság megteremtése áll. Szocializmus.’Mit jelent ez a szó az egyszerű milliók nyelvén? Munkát, emberi életet, jólétet. Egy olyan társadalmi rendszert, ahol az ember a szolgasors tőié emelkedik, ahol szabadon alkot­hat önmaga és az egész társada­lom javára. A mi népünk 15 éve azon fára­dozik, hogy örökségén, a gyárak­ban és a földeken felépítse azt a társadalmi rendszert, amely nem­csak 10 ezer embernek ad jólétet — mint a múltban —, hanem mind a 10 millió magyar állam­polgárnak. Ki ne értene egyet az olyan gazdaságpolitikával, amely zászlajára a munkanélküliség megszüntetését írta! Ki ne értene egyet azzal a politikával, amely az állampolgárok munkához való jogán kívül a szocializmus felépí­tésére az emberi szabadságjogok teljes gyakorlását biztosítjS! Ki ne értene egyet azzal a politiká­val, amely az ország gazdasági életének fellendítését, a gazdag Magyarország megteremtését tűz­te célul és írta be sokat szenve­dett népünk szívébe. Az a politi­ka, amely ilyen nagyszerű célokat tud a nép elé állítani, hűen kife­jezi az egész társadalom vágyát. Az ilyen politikával a legmesz- szebbmenőkig egyetért minden becsületes magyar, s egyetértését nemcsak szóban fejezi ki, hanem, mint nálunk szokássá vált, a min­dennapi munkában is. CSIZMAVÁSÁR Az őszi esős időben sokan keresik fel a földművesszövetkezeti bol­tokat gumi- vagy bőrcsizma-vásá rlás céljából. Ké tégy házán is nagy keletje van a gumicsizmának. A 35. párat a Béke Tsz egyik tagja veszi meg. költőiünk 5 — magyarázza vigasztalóul a sok ; évtizedes nehéz munkától meggör- í nyedt Ségér bácsi. — Akikor aztán ! azt csinálunk, ami nekünk jólesik. : Az anyóka felelet helyett lassan : feláll, kötényéről a kosárba símít- : ja a kukoricát, s tipegő léptekkel S a szobába indul. Kisvártatva két S könyvecskével tér vissza. Még a • hangja is reszket, amint rnegmu­5 tatja a takarékbetét-könyveket, ! amelyekben a házravalót gyűjtik. : — Hatvanöt éves már az én jó ' uram. de eldolgozgat még a szö- ; vetkezetben — mondja örömtől j ragyogó arccal. — Nagyon ügyes ! volt most három esztendeje a ve­• zétőség, hogy zárszámadáskor a ■ pénzjárandóságot • takarékbetét-könyvben kaptuk meg : Tavaly is így volt. így aztán mi [ is, mások is jobban meg tudtuk • állni, hogy takarékoskodjunk. • Azóta is hozzátesszük, ha jelentő- j sebb összeget kapunk. Azt remél- S jük, hogy egy-két év múlva vehe- ! tünk végre egy családi házat. Ó, ■ de nehéz kivárni, amikor az em- » bér tudja, hogy meglesz. Mert | higgyék el, nagyon nehéz örökké a • máséban lenni. Azelőtt sokat cse- ; lédeskedet az uram. Akárhova • mentünk, mindig a más lábakap- : cája voltunk. ■ Nemcsak eres kezével, de szelíd 5 tekintetével is megsímogatja azér- ; tékes kis könyvecskéket s búcsú- l zóul még hozzáteszi: : — Nem is adom én el akkor a ; drága kukoricát. Akármilyen kicsi : lesz is az udvar, majd nevelek én : baromfit, hizlalok sertést. Sokat : küzdöttünk az életben, de szép ; lesz az öregség a saját kis házunk- ! ban. ® 6= Ary — Gazdasági építőmunkánkban eddig igen szép eredményeket ér­tünk el. Habár hároméves tervün­ket még nem fejeztük be, de az eddigi adatok alapján elmondhat­juk, hogy az ipari termelés növe­kedése 40 százalékkal, a mezőgaz­daságé pedig 12 százalékkal lesz több, mint a tervidőszak előtt. E két szám azt példázza, hogy ipari termelésünk fejlesztésében lényegesen nagyabb eredménye­ket tudunk felmutatni, mint a, mezőgazdaságéban. Ennek több magyarázata van. Korábban pár­tunk politikájának középpontjá­ban az ipar nagyütemű fejleszté­se állt. Amikor megteremtettük szocialista iparunkat, amikor az új gyárakban gazdaságossá tettük a termelést, áttérhettünk a nagy­üzemi méreteket jellemző gyorsa­sággal mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésére. Ezzel együtt kimagasló termelési sikereket tudtunk felmutatni. Munkásosztályunk igen nagy segítséget adott ahhoz, hogy a mi megyénkben is szóra érdemes ter­méseredmények, állattenyésztési sikerek születhettek. Elegendő ta­lán arra hivatkozni, hogy három év alatt 716 traktort, több ezer va­gon műtrágyát és minőségi vetőma­got, 189 millió forint állami beru­házást kaptak gazdasági épületek készítésére megyénk termelőszö­vetkezetei. A segítséggel közös gazdasá­gaink élni tudtak. Beszédes bizo­nyítéka ennek az 1960-as áruér­tékesítés. Szövetkezeteink 1360 vagon kenyérgabonát értékesítet­tek s a közös gazdaságok a háztáji gazdaságokkal együtt 243 ezer hí­zott sertés szállítására kötöttek szerződést, amelyből eddig 216 ezret már át is adtak. Az a sok* j segítség, amelyet munkásosztá­lyunk a hároméves tervben me- I gyénk termelőszövetkezeteibe j uí- ! tatott, termékeny talajba hullott. i Szövetkezeteink az átmeneti idő­szakban a számszerű fejlesztés mellett megtalálták az újabb gaz­dasági eredmények felmutatásá­nak módjait és eddig is sikeresen oldották meg kettős feladatukat. És ha ehhez hozzászámítjuk a jövő évi termésből értékesítésre máris leszerződött 1923 vagon ke­nyérgabonát, a 100 ezer hízót, két­ségtelen bizonyítékát látjuk pár­tunk ama politikájának, amely a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének időszakában az árutermelés fokozásának megva- : lósítását megoldható feladatként | jelölte meg. A gyakorlatban megvalósuló po- | litika megyénkben is sok tízezer [ egyénileg gazdálkodót vitt a szö- I vétkezés útjára. Ma már elmond- ; hatjuk, hogy az utóbbi két évben I dolgozó parasztságunk többsége szövetkezetbe lépett. A megye összes földterületének több mint 83 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik s a még egyé­nileg gazdálkodókkal egyetértés­ben — pontosan az idei eredmé­nyek nyomán — a következő hó­napokban lényegében befejezhet­jük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Ezzel a célkitűzéssel minden becsületes ember egyetért. Egyet­ért a munkás, egyetért a termelő­szövetkezeti gazda, egyetért a jó­zan felfogású egyénileg gazdálko­dó, akik közül egy évvel ezelőtt többen szóvá tették: következete­sen vigyük végig a mezőgazdaság szocialista alapokra helyezését. Két év óta sikeresen léptünk előre s ez a két év gazdasági és politikai életünk szakadatlan ja­vulását hozta, noha a fejlődés út­jában álló akadályokat sorra le kellet küzdenünk. Jól emlékezünk a tavaszi munkák elkezdésére. Bizony az új szövetkezeti gazdák közül többen elmaradtak. A szö­vetkezeten kívül keresték megél­hetésüket. Városba mentek. Egy­szerűen nem bíztak a termelőszö­vetkezetben. Elhamarkodottan úgy ítélték meg a közös gazdasá­got, hogy annak jövedelme nem elegendő a megélhetéshez. És amikor most a zárszámadás ide­jén a régi, valamint az új szövet­kezetekben számha veszik a fel­mutatott eredményeket, nyugodt lelkiismerettel kijelentik, a kezdet nehéz volt, de a fáradozás meg­hozta méltó gyümölcsét. Termés­átlagaik búzából, kukoricából, cu­korrépából, borsóból, kenderből lényegesen magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A jószágállomány is jelentős mértékben gyarapodott. A szövetkezet gazdasági központ­ja is kirajzolódott. Mindezek azt tanúsítják, hogy érdemes volt a szövetkezeti mozgalomban elő­rébb lépni és dolgozó parasztsá­gunknak ezen a télen érdemes lesz a megkezdett utat a mezőgaz­daság szocialista ártszervezéséhez végig járni. Dupsi Károly Csaknem százmillió forintos nyereséggel zárták az évet az erdőgazdaságok Az erdőgazdaságoknál és az Erdei Termékeket Értékesítő Vál­lalatnál október elsejével zárult a gazdasági év. Az eredmények több tekintetben kiválóak. A most lezárt számítások szerint 98,8 mil­lió forintos nyereséget sikerült el­érni, s ebből 45,3 millió forint a terven felüli nyereség. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom