Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1960. DECEMBER 11., VASÁRNAP V. ÉVFOLYAM, 293. JL / BPKES MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek SZÁM Kiáltvány a világ népeihez! Mi, öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Moszkvában összegyűltünk, s akik felelősséget érzünk az emberiség sorsáért, általános harcra hívunk fel benneteket a béke védelmében, egy újabb világháború veszélye ellen. A kommunista és munkáspártok három évvel ezelőtt békekiáltványt intéztek a föld népeihez. A béke erői azóta nagyszerű győzelmeket arattak a háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. És ma a béke győzelmébe vetett még szilárdabb bizonyossággal szállhatunk szembe a háborús veszéllyel, amely férfiak, nők és gyermekek millióit fenyegeti. Az emberiség történetében még soha nem volt ilyen reális esélye annak, hogy valóra válhatnak a népek évezredes törekvései, hogy békében és szabadságban élhetnek. S most, amikor újabb háborús katasztrófa veszélye fenyeget, amely óriási áldozatokkal, az emberek százmillióinak pusztulásával járna és romba döntené a világcivilizáció legfőbb központjait, a béke megőrzésének kérdése jobban foglalkoztatja az emberiséget, mint valaha. Mi, kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért, olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, amelyek között minden ember és minden nép élvezheti a békés és szabad élet áldásait. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista közösség célja az, hogy tartós békét biztosítsunk minden nép számára. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az új rendszer között, a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval, hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket. Mi, kommunisták, szent kötelességünknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből telik, hogy megmentsük az emberiséget a modern háború borzalmaitól. A szocialista országok a nagy Lenin tanítását követve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tették külpolitikájuk alapjává. Korunkban csak egy választás van a népek és az államok előtt: vagy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése és versengése, vagy tömegpusztító atomháború. Más út nincs. Honnan ered a világbékét fenyegető veszély? A békéről minden kormány beszél, de nem a szavak, hanem a tettek számítanak. A támadó háborúk szervezői és kezdeményezői, akárcsak a múltban, jelenleg is az imperialista országok reakciós, monopolista és katonai körei. A békét az imperialista hatalmak kormányainak politikája veszélyezteti, ezek a kormányok népeik akarata ellenére pusztító hatású fegyverkezési hajszát kényszerítenek az országokra, hidegháborút szítanak a szocialista és más békeszerető államok ellen, elfojtják a népek szabadságtörekvéseit. Beszéljenek a tények! A népek üdvözölték azokat az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő és amelyeket lelkesen támogatott minden szocialista ország. Kik akadályozzák e javaslatok megvalósítását? Az imperialista államok kormányai, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezek a kormányok ellenőrzött leszerelés helyett a fegyverkezés ellenőrzését javasolják és igyekszenek üres szófecsérléssé silányítani a leszerelési tárgyalásokat. A népek örülnek annak, hogy a három nagyhatalom immár két éve nem folytat atomfegyver-kísérleteket. Kik akadályozzák a következő lépés megtételét, azt a döntést, amely végérvényesen megtiltaná e gyilkos kísérleteket? Az imperialista hatalmak kormányai, amelyek vég nélkül hangoztatják azt a szándékukat, hogy felújítják az atomfegyver-kísérleteket, és állandóan azzal fenyegetőznek, hogy megszakítják a kísérletek betiltásáról folyó tárgyalásokat, amelyekre a népek nyomására kénytelenek voltak elmenni. A népek nem akarják, hogy szuNEW YORK Hammarskjöld ENSZ-íőtitkár a Biztonsági Tanács csütörtök éjszakai ülésén azt mondotta: pénteken jelentést tesz közzé az állítólagos „fenyegető’' hírekkel kapcsolatban, amelyeket Stanleyville- ből kapott. A jelentés magyar idő szerint este nyolc óráig még nem látott napvilágot. A jelek arra vallanak, hogy bizonyos körök igyekeznek majd Lumumba ellen fordítani a hangulatot. Várható, hogy a Biztonsági Tanács ülésén éles vita alakul ki ebben a kérdésben. NEW YORK Mint a TASZSZ az AP léopold. viliéi tudósítójára hivatkozva jelenti, Szalumu, Stanleyville-nek, — a keleti tartomány fővárosának — katonai parancsnoka táviratot intézett Dayalhoz, az ENSZ főtitkárának külön kongói megbízottjához, valamint Mobutuhoz és Kaszavubuhoz és követelte Lumumba haladéktalan szabadonbo- csátását. A távirat közli, ha Lu- mumbát és kormányának letartóztatott tagjait 48-órán belül nem vérén területükön idegen katonai támaszpontok maradjanak; síkra- szailnak a támadó katonai tömbök ellen, amelyek korlátozzák országuk függetlenségét és veszélyes helyzetbe sodorják őket, Kik ellenzik ezt? Az atlanti tömbhöz tartozó országok kormányai, amelyek katonai támaszpontokat bocsátanak a nyugatnémet militaristák és re- vansisták rendelkezésére idegen területeken, tömegpusztító fegyvereket adnak kezükbe és sürgetik a NATO-csapatok atomfelfegyverzését. Az Amerikai Egyesült Államok vezetői körei, amelyek támadó katonai tömbökbe kényszerítették Japánt, Pakisztánt, valamint a Közép. és Távol-Kelet más államait, uszítják őket a békeszerető országok ellen, megszállva tartják és katonai hídfőállásukká tették Dél-Koreát, ők támasztották fel a japán militarizmust, ők avatkoznak be Laosz és Dél-Vietnam bel- ügyeibe, ők támogatják a holland imperialistákat Nyugat-Iriánban, a belgákat Kongóban, a portugálokat Goában, és támogatnak más gyarmattartókat, ők készítenek elő fegyveres intervenciót a kubai forradalom ellen, és vonják katonai tömbökbe Latin-Amerika országait. Az Egyesült Államok tartja megszállva Tajvan kínai szigetet, küldi egyre-másra katonai repülőgépeit a Kínai Népköztársaság légiterébe, ugyanakkor lábbal tiporja a Kínai Népköztársaságnak azt a törvényes jogát, hogy képbocsátják szabadon, a keleti tartományban belgákat tartóztatnak le és elkobozzák a vagyonukat. „Nem tűrjük, hogy a belga imperialisták ismét gyarmatosítsák Kongót” — hangsúlyozza a távirat. PÁRIZS A Stanleyvilleben megjelenő Uhum című lap, a kongói nemzeti mozgalomnak, Lumumba pártjának sajtóorgánuma vezércikkében fegyveres harcra hívja fel a népet a gyarmatosítók által fizetett és felfegyverzett Mobutu- bandák ellen. Az AFP stanleyvil- lei tudósítója szerint az Uhuru szerkesztőségi cikkben hangsúlyozza: „Erőszakra erőszakkal vá. laszolunk. Harcolni fogunk folyóinkon és erdeinkben. A golyóra nyíllal, kopjával, késsel adjuk majd meg a választ”. Az AP tudósítója közli: a Stanley viliéi polgármester csütörtökön nyilvánosságra hozott egy határozatot, amely szerint Stanleyvilleben a bankoknál, az ipari és kereskedelmi vállalatoknál át kell * adni az afrikaiaknak azokat al viselve ’egyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bevetésre kész rakétakilövó-be- rendezések, atomfegyverekkel tele raktárak, hidrogénbombával cirkáló repülőgépek, a tengereken és az óceánokon támadásra kész hadihajók és tengeralattjárók, a katonai támaszpontok hálózata idegen területeken — így fest az imperializmus mai gyakorlata. Ilyen körülmények között a földkerekség bármely — nagy vagy kicsiny — országába váratlanul belekaphat az atomháború lángja. Az imperializmus a nagy monopóliumok és a gyarmattartók maroknyi csoportjának önző érdekeikért a háborús szakadék szélére taszítja a világot. A béke ellenségei koholmányokat terjesztenek holmi kiagyalt „kommunista agresszió”-ról. Erre a hazugságra azért van szükségük, hogy leplezhessék igazi céljaikat, megbéníthassák a népek akaraterejét és igazolhassák előttük a fegyverkezési hajszát. Munkások, parasztok, szellemi dolgozók! Jóakaratú emberek szerte a világon! Napjainkban nincs az emberiségnek halaszthatatlanabb feladata, mint az, hogy harcoljon a rakéta- és atomháború ellen, az általános és teljes leszerelésért, a béke fenntartásáért. Nincs napjainkban nemesebb kötelesség, mint részt venni e harcban. Lehetséges-e a tartós világbéke? Mi, kommunisták, erre így felelünk: tisztségeket, amelyeket jelenleg európaiak, főként belgák töltenek be. A leváltott európaiak átmenetileg szakértői minőségben megmaradnak az afrikai vezetők mellett. NEW YORK A nyugati hírügynökségek léo- poldvillei közleményei szerint a kongói ENSZ-parancsnokságot „nyugtalanítja” a keleti tartományban kialakult helyzet. Az ENSZ-parancsnokság, amely az ujját sem mozdította meg, hogy megakadályozza Lumumba letartóztatását, most az AP jelentése szerint „rendkívüli intézkedéseket tesz” a törvényes kormány stari- leyvillei hívei ellen. A különböző kongói tartományokban állomásosó ENSZ-csapafoknak utasítást adtak, hogy haladéktalanul induljanak Stanleyvillebe az ott lévő kilencszáz főnyi egység megerősítésére. Az ENSZ-parancsnökság ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy állítólag „meg kell védeni a fehéreket” a keleti tarto- [ mány fővárosában. A háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. E meggyőződésünk nemcsak békeakaratunkból és a háborús gyúj tagatokkal szemben érzett gyűlöletünkből fakad. A háború elhárításának lehetősége az új világhelyzet reális tényei bői következik. A szocialista világrendszer korunk egyre döntőbb tényezője. Az emberiség több mint egyharmadát magában foglaló szocialista rendszer és fő ereje, a Szovjetunió, arra használja fel szakadatlanul nö. vekvő gazdasági, tudományos és technikai erejét, hogy meghiúsítsa az imperializmus akcióit, megkösse a háborús kalandok kedvelőinek kezét. A nemzetközi munkásmozgalom, amely fennen hordozza a békeharc zászlaját, fokozza a népek éberségét, világszerte cselekvésre lelkesít minden becsületes embert az imperialisták agresszív politikája ellen. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sokmilliós népei, amelyek kivívták szabadságukat és politikai függetlenségüket, valamint azok a népek, amelyek nemzeti szabadságukért küzdenek, mind aktívabb békeharcosokká, a szocialista országok békeszerető politikájának természetes szövetségeseivé válnak. A békéért és a békés egymás mellett élésért szállnak síkra azok a semleges államok, amelyek nem értenek egyet az imperialisták agresszív politikájával. A béke híveinek világmozgalma napjainkban milliókat egyesít. E mozgalom részvevői minden országban igyekeznek megvédeni hazájukat egy újabb háborús tűzvésztől. Ha mindezek a békeszerető erők határozott harcra fognak össze, meghiúsíthatják a bűnös, háborús terveket, megőrizhetik a békét és elmélyíthetik a népek barátságát. A béke nem hull az ölünkbe. A békés csakis az összes békeszerető erők közös harcával lehet megvédeni és megszilárdítani. Mi, kommunisták, felhívunk minden dolgozót, felhívjuk mindegyik világrész népeit: Harcoljatok a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a békés egymás mellett élésért, a hidegháború ellen, a fegyverkezési hajsza ellen. Ha a fegyverkezésre fordított óriási összegeket békés célokra hasznosítanák, javítani lehetne a néptömegek helyzetén, csökkenteni a munkanélküliséget, emelni a béreket és az életszínvonalat, fokozni a lakásépítkezést, átfogóbbá tenni a társadalombiztosítást. Ne engedjétek meg az atomfegyverkezés elterjedését, a német és a iapán milifarizmus tömegpusztító 'egyverekke! való felszerelését. (Folytatás a 2. oldalon) Stanleyville katonai parancsnoka Lumumba 48 órán belüli szabadonbocsátását követeli
