Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-07 / 288. szám
6 NÉPÚJSÁG I960, december 7., szerda HÍREK Bizony, í>izony sok még a lengőajtó, amelyet az előttünk haladók nem fognak meg. Elengedik, nem is nézve hátra, kit fog megütni, ki jön utánuk. Egy ilyen lengőajtó van a gyulai MEDOSZ- székház bejáratánál is. Én magam is sűrűn használom. A minap előttem egy 16—17 éves fiatalember megy, sietve. Valószínű, a KERA- VILL-ba igyekezett. Nagyon sürgős lehetett az útja, mert a lengőajtóhoz vezető lépcsőn egy nénikét két ugrással A lengőajtó! megelőzött, és mint a fergeteg, szétvágta a lengőajtót, berohant a folyosóra. Ö tudta, hogy mennek utána, mégsem kapta meg az ajtót. Egy öreg, nehezen mozgó néniké előtt sem. És nem is nézett hátra. A lengőajtó visszacsapódott. Igen... fiatal barátom, visszacsapódott, azzal a vad lendülettel, ameUyel belökted. A néniké nem gondolt rá, talán nem is tudta, hogy lengőajtó van előtte. Váratlanul érte az ütés. Megtántorodott. Ha nem érek oda, leeshetett voi•A*-----------r n a a lépcsőn. Nem háborodott fél viselkedéseden, csak nekem szólt... halkan: „köszönöm fiam”, és ballagott tovább... Hogy mondjam meg, most kedves, öreg néniké — akkor felháborodásomban nem tudtam szólni. A mi fiaink nem ilyenek — ez nem tudom, honnan kerülhetett ide —, a mi fiataljaink, a mi ifjúságunk nem engedi el a lengőajtót senki előtt... és az öregebbek előtt be sem lép rajta. (KOLLÁRIK) — DECEMBER 2-án tartották „Szbm. iz&ti&i szó üőíih/ // ró/ Aki nem ismerős Békésen, nem Szarvason a nőtanács által szervezett „Népszerű tudományos estek” első előadását, melyet Szekercés József békéscsabai tanár tartott „A Világ asszonyainak küzdelme a művelődés jogáért” címmel. Az előadáson 90 asszony és lány vett részt, — MEGYEI BIZOTTSÁGI ülést tart december 8-án Békéscsabán az Országos Eszperantó Tanács Békés megyei bizottsága. — ÉVENTE 15 tenyészbikát ad át a községeknek és a termékenyítő állomásoknak a Szeghalmi Állami Gazdaság. — ÜJ, KORSZERŰEN átépített cukrászdát ad át december 20-án Végegyházán a helyi földművesszövetkezet. A cukrászdában modem presszó-gép és egyéb felszerelés lesz. — FENNÁLLÁSÁNAK 60. évfordulójának megünneplésére készül a Gyulai Harisnyagyár. Az ünnepséget április 1-én tartják, s ebből az alkalomból a tíz éve és régebben a gyárban dolgozók „törzsgárda” jelvényt kapnak, valamint arany, ezüst és bronz emlékplakettet. — A VALLÁS FOGALMA, eredete, ősi formái címmel előadást tart december 9-én Békéscsabán a TIT rendezésében Iványi Gergely, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző tanára. — ÉRTESÍTJÜK a város lakosságát, hogy a sertéspestis miatt elrendelt piaci zárlatok megszűntek. A jövőben a hetipiacokon, havi és országos állatvásárokon mindennemű állat felhajtható. Békéscsabai Városi Tanács VB kereskedelmi csoportja. Enyhe idő Enyhe, szeles idő. Változó felhőzet, többfelé kisebb esővel. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 10—15 fok között. választókerületben Kovács P. Mihály tanácstag a IX. sz. isk. (Thur- zó u.) I960, december 8-án 18 órakor, a 62. sz. városi választókerületben Knyihár János tanácstag a IX. sz. isk. (Thurzó u.) dec. 13-án 18 órakor, a 63. sz. városi választó- kerületben Szentesi János tanácstag a IX. sz. isk. (Thurzó u.) december 8-án 18 órakor, a 41. sz. városi választókerületben id. Ja- csek György tanácstag a Dombos utcai iskolában dec. 8-án 18 órakor, a 42. sz. városi választókerületben Lipták György tanácstag a Dombos utcai iskolában december 8-án 18 órakor, a 43. sz. városi — POLITECHNIKAI famegmunkáló szakkört alakít Gyomán a Katona József járási művelődési ház vezetősége. A szakkör létesítéséhez a művelődési ház helyiséget, a tanács pedig anyagi segítséget adott. — ORTUTAY GYULA akadémikus december 8-ra Gyulán hirdetett előadása elmarad. Az előadás későbbi időpontját lapunkban közöljük. A kerékpár olcsó, jó, igénytelen, strapabíró, gazdáját hűséggel szolgáló, és mind elterjedtebbé váló jószág. Nem hiába nevezik tréfásan „vasszamárnak”. Egyik, méghozzá fő jellemzőjéről azonban némelyek, különösen fiatalabb lovaglói megfeledkeznek — éspedig arról, hogy nem pingpong-ütő, nem sétapálca, sem nem aktatáska, hanem — közlekedési eszköz, méghozzá olyan, amire a KRESZ előírásai is mérvadók. Jól tudja mindenki, hogy a kerékpáros éppen úgy az úttest jobb oldalán köteles haladni, előzését, fordulását jelezni, az előtte áthaladni akarókat hangjelzéssel figyelmeztetni, és járművét este kivilágítani, akár a gépkocsik vagy egyéb, a közforgalomban részt vevő járművek vezetői. Ezekkel szem-ben annyi engedményt élvez csupán — bár nagy engedményt —, hogy olyan utcáikban, ahol sár vagy egyéb, a közlekedést akadályozó ok miatt az úttesten nem haladhat, hajthat a járdán is, de csak 5 (öt!) kilométeres óránkénti sebességgel! Még ez esetben is a járókelők részesítendőfc előnyben, hiszen a kerékpáros csak vendég a járdán, egyébként éppen úgy nincs ott keresnivalója, mint amannak az úttesten. Tehát a járdán nem száguldozhat a biciklista, csak a gyalogosok sebességével haladhat. Nem a járókelő, hanem a kerékpáros köteles kitérni, ha másként nem lehet, hát úgy, hogy leszáll járművéről. Mindezt azért tartjuk fontosnak közölni, mert különösen most, az őszi latyakos idő-ben, és bizonyára télen is, mind több kerékpáros lesz kénytelen igénybe venni a gyalogosok vendégszeretetét. Hát ne éljen egy se vissza ezzel, miként visszaélnek néhányan, amiről a szerkesztőségbe érkezett panaszlevelek tanúskodnak. Ezek közül idézünk egyet, bizonyságul. egyik gyulai olvasónk tollából: választókerületben Szilágyi Mihály tanácstag a Dombos u. iskolában december 8-án 18 órakor, a 35. sz. városi választókerületben Molcsán Pálné tanácstag a Szarvasi úti iskolában dec. 9-én 18 órakor, a 38. sz. városi választókerületben Gyebnár Mihály tanácstag a Szarvasi úti iskolában dec. 9-én 18 órakor, a 33. sz. városi választókerületben Gavenda Béla tanácstag a Kazinczy u. 26. sz. a. december 8-án 18 órakor tartja meg beszámolóját. Kérik az érintett választókerületek lakóit, hogy tanácstagjaikat hallgassák meg és észrevételeiket, javaslataikat nyilvánítsák. is sejtené, hogy a Búzapiactéren lévő egyik elnyúlt fölszintes épület szövőüzemet rejt magában. A környék más házaitól csak az ablakokat védő drótháló különböztet meg, no és az, hogy itt nappal is égnek a lámpák. Ez a ház mindennek készült, csak üzemnek nem! (Hajdan italmérés, táncterem, klubszoba is volt ebben a helyiségben.) Még öt éve sincs, hogy szövőüzem lett. Ebben a házban vertek tanyát a békési „perzsás” lányok — legalább hetvenen. Ügy mondják, azok is vannak ennyien, akik otthon, a lakásukon dolgoznak a háziipar számára. fi A műhelyekben a szövőszékek inkább állványoknak tetszenek. Általában hárman ülnek egy-egy szövőszék előtt, s mindenki szövi a maga szakaszát. A most készülő perzsaszőnyegeket a Szovjetunió rendelte. Különben is az üzem csak exportra termel. A műhelyben nincs nagy lárma, nics „perzsavásár”. Ollócsattogások — mint a fodrászüjfletben — és a tízágú verővasak’ halk, szapora koppanásad hallatszanak. ViKerékpárverseny a járdán. — Beköszöntött az esős, sáros, őszi idő. Gyulán, a Mátyás király utca kövezetlen, hepehupás úttestén lehetetlen kerékpárral közlekedni, emiatt sokam veszik igénybe a járdát. Ezt azonban némelyek versenyzők módján cselekszik. Megyek szép nyugodtan a minap is, gyermekkocsit tolva magam előtt, egyszerre csak viharos csengetést hallok a hátam mögött. Hirtelen azt sem tudom, hogy letérjek vagy megállják. Ha letérek; csak a sárba vihetem a gyerekkocsit. A csengetés azonban kíméletlenül erősödött. Mit tehetek, belegyalogolok a pocsolyába. A lélegzetem is eláll, amikor viharként száguld el mellettem a kerékpáros. Arra gondolok, mi történne, ha megcsúszna, és rázuhantra a kocsiban rémüldöző kislányomra? KI vállal ezért felelősséget? Perc sem telik, újra csengetés, aztán újra és mindig a kerékpáros várja, hogy a gyalogos a járdán kitérjen előle! Legalább betartanák az előírt sebességet. Akadnak, akiik betartják, sőt a gyalogosokat utolérve le is szállnak kerékpárjukról vagy lassan hajtanak. De akik vadul rohannak, számtalan balesetnek voltak és lehetnek még az okozói. Mi lenne, ha úgy viselkednének az ilyen, most még felelőtlenek, hogy nem kényszerítenének egy édesanyát gyermekével bele a sárba? Müller Istvánná, Gyula'1. Ml lenne, ha a járókelők azzal sietnének a rendészet segítségére — kérdezzük mi —, hogy mindenütt, ahol garázda kerékpározókat látnának, közös erővel rendre utasítják őket? A rendetlenkedök nyilván nem a munkába járó, komoly évjáratúak, meghiggadt emberek közül kerülnek ki. Túlnyomó többségükben eleven vérü fiatalok, akiket hol szép szóval, hol erélyesen rendre kell utasítani. Meg kell értetni az ilyenekkel, hogy tiszteletre méltó sportszenvedélyüiknefc a maga helyén, a sportpályán hódoljanak. Arra se*n ártana felhívni a figyelmüket, hogy ha a KRESZ nem is írja elő, de lta egy járókelő előzékenyen utat enged a járdán kerékpározónak, azt link egy ,, köszönöm’ ’-mel nyugtázni, akár felnőttről, akár gyermekről van szó. A kerékpár ma a legolcsóbb közlekedési eszköz és a legelterjedtebb is. Használatát inkáb segíteni, mint gátolni kell. Érmek egyik módja éppen az, hogy a kerékpáros társadalomnak az a — nagyobbik — része, amelyiknek a bicikli nem cirkuszi mutatvány tárgya, hanem mindennapos használati eszköze, maga is segítsen a járókelőkkel együtt rendet teremteni a meggondolatlanul vagy kimondottan ártó szándékkal közlekedő felelőtlenek társaságában: rág Istvánná mellett minta litográfia fekszik. Néha-néha ő is belenéz, pedig már huszonkét óv óta dolgozik ebben a szakmában. A munka nagy részét akár behunyt szemmel is el tudná látni. A szövőszékekről színes gyapjúfonalak csüngnek alá. (A raktár ugyanis előre kiadja a teljes szőnyeghez szükséges anyagot). Vannak olyanok is, akik derekuk köré csavarják a színes matringot. Ügy hatnak, mint a néger táncosnők a szoknyájukra tűzdelt tarka rafiával. (Hogy az igazságtól nem is járok messze, az is bizonyítja, mely szerint a színek nevei között van „négerbama” is. De, ha már a gyapjúszálak színeinél tartunk, hadd említsek meg egy másik nevet is: terrakotta.,. Lehet, kérem, találgatni.) B Harminc KISZ-tag van az üzemben, s a legjobb fiatal munkás éppen a titkár, Matuska Eszter. A lányok örömmel újságolják, hogy gyönyörű szőnyeget készítettek a kongresszus tiszteletére, már át is adták a járási küldöttségnek. Ró- zsafűzérek és egy felírás díszítette: „KISZ Kongresszus 1960. Békési Szőnyegszövő.” A szőnyeg tervét Krasznai La- josné mintarajzoló készítette. Egyik torontáli szőnyegével már pályadíjat is nyert egy országos népművészeti kiállításon. (A szőnyeget persze egyik szövőnő készítette el!) Amíg a mintákat nézegetjük az irodában, a KISZ-titkár azt is elmondja, hogy a lányok sportolni is szeretnek, s közben be is mutatja a sportfelelőst, Balázs Ilonát. Legnagyobb népszerűségnek a röplabda örvend, ez ugyanis erősíti (néha kigyökkenti!) az ujjakat. A szőnyegszövéshez gyors, fürge ujjúkra van szükség. (íme, a bizonyíték, hogy a gyorsaság nem boszorkányság!) Vagy mégis? Aki megfigyeli egy szövőnő Gyula termelőszövetkezeti város többek között arról is nevezetes, hogy a három nemzetiségű lakossága nagyon szereti a rendet, tisztaságot és a virágot. A „rózsák városának” is szokás nevezni Gyulát, mert utcáiban, parkjaiban húsvéttól karácsonyig virítanak a parkrózsa tűzpiros szirmai. Ezer és ezer lakásban találni a primulán, ciklámenen, flokszián kívül pálmát és más drága, örökzöld növényt. A fennállásának 10. éves jubileumát ünneplő, háromszoros „Elüzem” gyulai kertészet azonban nemcsak a város ellátására nevel szebbnél szebb virágot és dísznövényt, hanem egész éven át szállít Budapestre, Kecskemétre, Debrecenbe, Pécsre, Szegedre és más városba. Jelenleg a több ezer cserepes virágon kívül az amerikai „szegfűerdő” qyönyörködteti a látogatót, amiből kétszázezret szállítanak az ország különböző tájaira. Két- három éves pálmából 15 ezret nevelnek. Az értékesítéssel egy időben megkezdték a pálmaOWassa és terjessze A NÉPÚJSÁGOT munkáját, azonnal megállapíthatja, hogy a művelet egyszerű. A hajlított ollót, és a verővasat bárki nyomban tudná kezelni. Csak a görcs-képzést kell megtanulni! Mokra Eszter már mutatja is lassítva, hogyan is kell „perzsagörcsöt” csinálni. Bármennyire egyszerű is, nem merné az ember ilyen sok lány előtt megpróbálni. A szövőnőt a gyakorlat teszi igazi szövőnővé. Úgy hallom, sokan jelentkeznének erre a szakmára, mivel azonban csak részlegüzemről van szó, nem lehet jelentősen emelni a létszámot. — Januárban talán felvehetünk négy-öt tanulót — mondták az irodában —, persze, csak lányokat és asszonyokat! — tették hozzá nyomatékkai, mintha én máris be akartam volna állni tanulónak. B Hegyesi Sándornót és Kosa Zsuzsát még az ebédszünetben is munkában találom. Hosszú szálú, úgynevezett „ritka” szőnyeget szőnek. Ha kezükkel megsímogat- juk ezt a fajta szőnyeget, a hosz- szú (húsz milliméteres) gyapjúszálat, úgy hajlonganak tenyerünk alatt, mint a májusi szélben a búzatáblák. Az egyik széken „leszövő babákra” bukkantam. Egy kékszemű kislány, Oláh Sári készségesen felvilágosít a figurák készítéséről, és a munkában játszott szerepükről, így nem gubancolódik össze a fonál, és a befűzésnél is könnyebben levehető. Nem jöhetek úgy el a perzsaszőnyegek békési „szülőotthonából”, hogy be ne kukkantsak az ebédlőbe. A szövőnők nagy része állva kanalazza az ételt, amelynek ráadásul a minősége és mennyisége is kifogásolható. Panaszkodnak is a lányok és az asszonyok. Nem tudok mit válaszolni nekik, ezen a téren bizony még sok tennivalónk akad... Gulyás Sándor mag csíráztatását is, hogy idejében gondoskodjanak több tízezer utánpótlásról. Jól sikerült a kísérletképp nevelt melegházi hajtatott rózsa is, amiből egy- egy télen 80 ezer szál rózsa kerül a virágkedvelők vázáiba. Tanácstagi beszámolók Békéscsabán A békéscsabai 61. számú városi Kerékpárosok — figyelem! 200 ezer szál szegfűt szállít az ország különböző tájaira a Gyulai Kertészet
