Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

6 NÉPÚJSÁG I960, december 7., szerda HÍREK Bizony, í>izony sok még a lengőajtó, ame­lyet az előttünk haladók nem fognak meg. Elen­gedik, nem is nézve hát­ra, kit fog megütni, ki jön utánuk. Egy ilyen lengőajtó van a gyulai MEDOSZ- székház bejáratánál is. Én magam is sűrűn használom. A minap előttem egy 16—17 éves fiatalember megy, siet­ve. Valószínű, a KERA- VILL-ba igyekezett. Na­gyon sürgős lehetett az útja, mert a lengőajtó­hoz vezető lépcsőn egy nénikét két ugrással A lengőajtó! megelőzött, és mint a fergeteg, szétvágta a len­gőajtót, berohant a fo­lyosóra. Ö tudta, hogy mennek utána, mégsem kapta meg az ajtót. Egy öreg, nehezen mozgó né­niké előtt sem. És nem is nézett hátra. A lengőajtó visszacsa­pódott. Igen... fiatal ba­rátom, visszacsapódott, azzal a vad lendülettel, ameUyel belökted. A né­niké nem gondolt rá, ta­lán nem is tudta, hogy lengőajtó van előtte. Vá­ratlanul érte az ütés. Megtántorodott. Ha nem érek oda, leeshetett voi­•A*-----------r n a a lépcsőn. Nem há­borodott fél viselkedése­den, csak nekem szólt... halkan: „köszönöm fi­am”, és ballagott to­vább... Hogy mondjam meg, most kedves, öreg néni­ké — akkor felháboro­dásomban nem tudtam szólni. A mi fiaink nem ilyenek — ez nem tu­dom, honnan kerülhetett ide —, a mi fiataljaink, a mi ifjúságunk nem en­gedi el a lengőajtót sen­ki előtt... és az öregeb­bek előtt be sem lép raj­ta. (KOLLÁRIK) — DECEMBER 2-án tartották „Szbm. iz&ti&i szó üőíih/ // ró/ Aki nem ismerős Békésen, nem Szarvason a nőtanács által szerve­zett „Népszerű tudományos estek” első előadását, melyet Szekercés József békéscsabai tanár tartott „A Világ asszonyainak küzdelme a művelődés jogáért” címmel. Az előadáson 90 asszony és lány vett részt, — MEGYEI BIZOTTSÁGI ülést tart december 8-án Békéscsabán az Országos Eszperantó Tanács Békés megyei bizottsága. — ÉVENTE 15 tenyészbikát ad át a községeknek és a terméke­nyítő állomásoknak a Szeghalmi Állami Gazdaság. — ÜJ, KORSZERŰEN átépített cukrászdát ad át december 20-án Végegyházán a helyi földműves­szövetkezet. A cukrászdában mo­dem presszó-gép és egyéb felsze­relés lesz. — FENNÁLLÁSÁNAK 60. év­fordulójának megünneplésére ké­szül a Gyulai Harisnyagyár. Az ünnepséget április 1-én tartják, s ebből az alkalomból a tíz éve és régebben a gyárban dolgozók „törzsgárda” jelvényt kapnak, va­lamint arany, ezüst és bronz em­lékplakettet. — A VALLÁS FOGALMA, ere­dete, ősi formái címmel előadást tart december 9-én Békéscsabán a TIT rendezésében Iványi Gergely, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző tanára. — ÉRTESÍTJÜK a város lakos­ságát, hogy a sertéspestis miatt el­rendelt piaci zárlatok megszűn­tek. A jövőben a hetipiacokon, havi és országos állatvásárokon mindennemű állat felhajtható. Békéscsabai Városi Tanács VB kereskedelmi csoportja. Enyhe idő Enyhe, szeles idő. Változó felhőzet, többfelé kisebb esővel. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 3—8, legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 10—15 fok között. választókerületben Kovács P. Mi­hály tanácstag a IX. sz. isk. (Thur- zó u.) I960, december 8-án 18 óra­kor, a 62. sz. városi választókerü­letben Knyihár János tanácstag a IX. sz. isk. (Thurzó u.) dec. 13-án 18 órakor, a 63. sz. városi választó- kerületben Szentesi János tanács­tag a IX. sz. isk. (Thurzó u.) de­cember 8-án 18 órakor, a 41. sz. városi választókerületben id. Ja- csek György tanácstag a Dombos utcai iskolában dec. 8-án 18 óra­kor, a 42. sz. városi választókerü­letben Lipták György tanácstag a Dombos utcai iskolában decem­ber 8-án 18 órakor, a 43. sz. városi — POLITECHNIKAI fameg­munkáló szakkört alakít Gyomán a Katona József járási művelő­dési ház vezetősége. A szakkör lé­tesítéséhez a művelődési ház he­lyiséget, a tanács pedig anyagi se­gítséget adott. — ORTUTAY GYULA akadé­mikus december 8-ra Gyulán hir­detett előadása elmarad. Az elő­adás későbbi időpontját lapunk­ban közöljük. A kerékpár olcsó, jó, igénytelen, strapabíró, gazdáját hűséggel szolgáló, és mind elterjedtebbé váló jószág. Nem hiába nevezik tréfásan „vasszamár­nak”. Egyik, méghozzá fő jellemzőjé­ről azonban némelyek, különösen fia­talabb lovaglói megfeledkeznek — és­pedig arról, hogy nem pingpong-ütő, nem sétapálca, sem nem aktatáska, hanem — közlekedési eszköz, méghoz­zá olyan, amire a KRESZ előírásai is mérvadók. Jól tudja mindenki, hogy a kerékpáros éppen úgy az úttest jobb oldalán köteles haladni, előzését, for­dulását jelezni, az előtte áthaladni aka­rókat hangjelzéssel figyelmeztetni, és járművét este kivilágítani, akár a gép­kocsik vagy egyéb, a közforgalomban részt vevő járművek vezetői. Ezekkel szem-ben annyi engedményt élvez csu­pán — bár nagy engedményt —, hogy olyan utcáikban, ahol sár vagy egyéb, a közlekedést akadályozó ok miatt az úttesten nem haladhat, hajthat a jár­dán is, de csak 5 (öt!) kilométeres óránkénti sebességgel! Még ez esetben is a járókelők részesítendőfc előnyben, hiszen a kerékpáros csak vendég a járdán, egyébként éppen úgy nincs ott keresnivalója, mint amannak az úttes­ten. Tehát a járdán nem száguldozhat a biciklista, csak a gyalogosok sebes­ségével haladhat. Nem a járókelő, ha­nem a kerékpáros köteles kitérni, ha másként nem lehet, hát úgy, hogy le­száll járművéről. Mindezt azért tartjuk fontosnak kö­zölni, mert különösen most, az őszi la­tyakos idő-ben, és bizonyára télen is, mind több kerékpáros lesz kénytelen igénybe venni a gyalogosok vendég­szeretetét. Hát ne éljen egy se vissza ezzel, miként visszaélnek néhányan, amiről a szerkesztőségbe érkezett pa­naszlevelek tanúskodnak. Ezek közül idézünk egyet, bizonyságul. egyik gyulai olvasónk tollából: választókerületben Szilágyi Mi­hály tanácstag a Dombos u. isko­lában december 8-án 18 órakor, a 35. sz. városi választókerületben Molcsán Pálné tanácstag a Szarvasi úti iskolában dec. 9-én 18 órakor, a 38. sz. városi választóke­rületben Gyebnár Mihály tanács­tag a Szarvasi úti iskolában dec. 9-én 18 órakor, a 33. sz. városi vá­lasztókerületben Gavenda Béla tanácstag a Kazinczy u. 26. sz. a. december 8-án 18 órakor tartja meg beszámolóját. Kérik az érin­tett választókerületek lakóit, hogy tanácstagjaikat hallgassák meg és észrevételeiket, javaslataikat nyil­vánítsák. is sejtené, hogy a Búzapiactéren lévő egyik elnyúlt fölszintes épü­let szövőüzemet rejt magában. A környék más házaitól csak az ab­lakokat védő drótháló különböztet meg, no és az, hogy itt nappal is égnek a lámpák. Ez a ház min­dennek készült, csak üzemnek nem! (Hajdan italmérés, táncte­rem, klubszoba is volt ebben a he­lyiségben.) Még öt éve sincs, hogy szövőüzem lett. Ebben a házban vertek tanyát a békési „perzsás” lányok — leg­alább hetvenen. Ügy mondják, azok is vannak ennyien, akik ott­hon, a lakásukon dolgoznak a há­ziipar számára. fi A műhelyekben a szövőszékek inkább állványoknak tetszenek. Általában hárman ülnek egy-egy szövőszék előtt, s mindenki szövi a maga szakaszát. A most készülő perzsaszőnyegeket a Szovjetunió rendelte. Különben is az üzem csak exportra termel. A műhelyben nincs nagy lárma, nics „perzsavásár”. Ollócsattogá­sok — mint a fodrászüjfletben — és a tízágú verővasak’ halk, sza­pora koppanásad hallatszanak. Vi­Kerékpárverseny a járdán. — Bekö­szöntött az esős, sáros, őszi idő. Gyu­lán, a Mátyás király utca kövezetlen, hepehupás úttestén lehetetlen kerék­párral közlekedni, emiatt sokam veszik igénybe a járdát. Ezt azonban néme­lyek versenyzők módján cselekszik. Megyek szép nyugodtan a minap is, gyermekkocsit tolva magam előtt, egy­szerre csak viharos csengetést hallok a hátam mögött. Hirtelen azt sem tu­dom, hogy letérjek vagy megállják. Ha letérek; csak a sárba vihetem a gye­rekkocsit. A csengetés azonban kí­méletlenül erősödött. Mit tehetek, be­legyalogolok a pocsolyába. A lélegze­tem is eláll, amikor viharként száguld el mellettem a kerékpáros. Arra gon­dolok, mi történne, ha megcsúszna, és rázuhantra a kocsiban rémüldöző kis­lányomra? KI vállal ezért felelősséget? Perc sem telik, újra csengetés, aztán újra és mindig a kerékpáros várja, hogy a gyalogos a járdán kitérjen elő­le! Legalább betartanák az előírt se­bességet. Akadnak, akiik betartják, sőt a gyalogosokat utolérve le is szállnak kerékpárjukról vagy lassan hajtanak. De akik vadul rohannak, számtalan balesetnek voltak és lehetnek még az okozói. Mi lenne, ha úgy viselkedné­nek az ilyen, most még felelőtlenek, hogy nem kényszerítenének egy édes­anyát gyermekével bele a sárba? Müller Istvánná, Gyula'1. Ml lenne, ha a járókelők azzal siet­nének a rendészet segítségére — kér­dezzük mi —, hogy mindenütt, ahol garázda kerékpározókat látnának, kö­zös erővel rendre utasítják őket? A rendetlenkedök nyilván nem a munká­ba járó, komoly évjáratúak, meghig­gadt emberek közül kerülnek ki. Túl­nyomó többségükben eleven vérü fia­talok, akiket hol szép szóval, hol eré­lyesen rendre kell utasítani. Meg kell értetni az ilyenekkel, hogy tiszteletre méltó sportszenvedélyüiknefc a maga helyén, a sportpályán hódoljanak. Ar­ra se*n ártana felhívni a figyelmüket, hogy ha a KRESZ nem is írja elő, de lta egy járókelő előzékenyen utat en­ged a járdán kerékpározónak, azt li­nk egy ,, köszönöm’ ’-mel nyugtázni, akár felnőttről, akár gyermekről van szó. A kerékpár ma a legolcsóbb közle­kedési eszköz és a legelterjedtebb is. Használatát inkáb segíteni, mint gá­tolni kell. Érmek egyik módja éppen az, hogy a kerékpáros társadalomnak az a — nagyobbik — része, amelyik­nek a bicikli nem cirkuszi mutatvány tárgya, hanem mindennapos használa­ti eszköze, maga is segítsen a járóke­lőkkel együtt rendet teremteni a meg­gondolatlanul vagy kimondottan ártó szándékkal közlekedő felelőtlenek tár­saságában: rág Istvánná mellett minta li­tográfia fekszik. Néha-néha ő is belenéz, pedig már huszonkét óv óta dolgozik ebben a szakmában. A munka nagy részét akár be­hunyt szemmel is el tudná látni. A szövőszékekről színes gyapjú­fonalak csüngnek alá. (A raktár ugyanis előre kiadja a teljes sző­nyeghez szükséges anyagot). Van­nak olyanok is, akik derekuk kö­ré csavarják a színes matringot. Ügy hatnak, mint a néger táncos­nők a szoknyájukra tűzdelt tarka rafiával. (Hogy az igazságtól nem is járok messze, az is bizonyítja, mely szerint a színek nevei között van „négerbama” is. De, ha már a gyapjúszálak színeinél tartunk, hadd említsek meg egy másik ne­vet is: terrakotta.,. Lehet, kérem, találgatni.) B Harminc KISZ-tag van az üzem­ben, s a legjobb fiatal munkás ép­pen a titkár, Matuska Eszter. A lányok örömmel újságolják, hogy gyönyörű szőnyeget készítettek a kongresszus tiszteletére, már át is adták a járási küldöttségnek. Ró- zsafűzérek és egy felírás díszítet­te: „KISZ Kongresszus 1960. Bé­kési Szőnyegszövő.” A szőnyeg tervét Krasznai La- josné mintarajzoló készítette. Egyik torontáli szőnyegével már pályadíjat is nyert egy országos népművészeti kiállításon. (A sző­nyeget persze egyik szövőnő ké­szítette el!) Amíg a mintákat nézegetjük az irodában, a KISZ-titkár azt is el­mondja, hogy a lányok sportolni is szeretnek, s közben be is mutatja a sportfelelőst, Balázs Ilonát. Leg­nagyobb népszerűségnek a röplab­da örvend, ez ugyanis erősíti (néha kigyökkenti!) az ujjakat. A szőnyegszövéshez gyors, fürge uj­júkra van szükség. (íme, a bizo­nyíték, hogy a gyorsaság nem bo­szorkányság!) Vagy mégis? Aki megfigyeli egy szövőnő Gyula termelőszövetkezeti vá­ros többek között arról is neve­zetes, hogy a három nemzetisé­gű lakossága nagyon szereti a rendet, tisztaságot és a virágot. A „rózsák városának” is szokás nevezni Gyulát, mert utcáiban, parkjaiban húsvéttól karácso­nyig virítanak a parkrózsa tűz­piros szirmai. Ezer és ezer la­kásban találni a primulán, cik­lámenen, flokszián kívül pálmát és más drága, örökzöld növényt. A fennállásának 10. éves ju­bileumát ünneplő, háromszoros „Elüzem” gyulai kertészet azon­ban nemcsak a város ellátására nevel szebbnél szebb virágot és dísznövényt, hanem egész éven át szállít Budapestre, Kecske­métre, Debrecenbe, Pécsre, Sze­gedre és más városba. Jelenleg a több ezer cserepes virágon kí­vül az amerikai „szegfűerdő” qyönyörködteti a látogatót, ami­ből kétszázezret szállítanak az ország különböző tájaira. Két- három éves pálmából 15 ezret nevelnek. Az értékesítéssel egy időben megkezdték a pálma­OWassa és terjessze A NÉPÚJSÁGOT munkáját, azonnal megállapíthat­ja, hogy a művelet egyszerű. A hajlított ollót, és a verővasat bár­ki nyomban tudná kezelni. Csak a görcs-képzést kell megtanulni! Mokra Eszter már mutatja is las­sítva, hogyan is kell „perzsagör­csöt” csinálni. Bármennyire egy­szerű is, nem merné az ember ilyen sok lány előtt megpróbálni. A szövőnőt a gyakorlat teszi igazi szövőnővé. Úgy hallom, so­kan jelentkeznének erre a szak­mára, mivel azonban csak rész­legüzemről van szó, nem lehet je­lentősen emelni a létszámot. — Januárban talán felvehetünk négy-öt tanulót — mondták az irodában —, persze, csak lányokat és asszonyokat! — tették hozzá nyomatékkai, mintha én máris be akartam volna állni tanulónak. B Hegyesi Sándornót és Kosa Zsu­zsát még az ebédszünetben is munkában találom. Hosszú szálú, úgynevezett „ritka” szőnyeget szőnek. Ha kezükkel megsímogat- juk ezt a fajta szőnyeget, a hosz- szú (húsz milliméteres) gyapjú­szálat, úgy hajlonganak tenyerünk alatt, mint a májusi szélben a bú­zatáblák. Az egyik széken „leszövő babák­ra” bukkantam. Egy kékszemű kislány, Oláh Sári készségesen fel­világosít a figurák készítéséről, és a munkában játszott szerepükről, így nem gubancolódik össze a fo­nál, és a befűzésnél is könnyeb­ben levehető. Nem jöhetek úgy el a perzsa­szőnyegek békési „szülőotthoná­ból”, hogy be ne kukkantsak az ebédlőbe. A szövőnők nagy része állva kanalazza az ételt, amelynek ráadásul a minősége és mennyisé­ge is kifogásolható. Panaszkodnak is a lányok és az asszonyok. Nem tudok mit válaszolni nekik, ezen a téren bizony még sok tenniva­lónk akad... Gulyás Sándor mag csíráztatását is, hogy idejé­ben gondoskodjanak több tíz­ezer utánpótlásról. Jól sikerült a kísérletképp nevelt melegházi hajtatott rózsa is, amiből egy- egy télen 80 ezer szál rózsa ke­rül a virágkedvelők vázáiba. Tanácstagi beszámolók Békéscsabán A békéscsabai 61. számú városi Kerékpárosok — figyelem! 200 ezer szál szegfűt szállít az ország különböző tájaira a Gyulai Kertészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom