Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-29 / 306. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * VHág proletárjai, egyesüljetek! I960. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Számvetés az új év küszöbén Még néhány nap és vége az o- éwnek. Ez azt is jelenti, hogy egyben történelmi szakasz zárul le: véget ér a hároméves népgazdasági terv, az az időszak, amely alatt rendkívül sokat haladtunk előre az ellenforradalom ütötte sebek gyógyítgatásábanj hazánk szocialista építésében. Régi szokás i lyen k or az óév végén, az új esztendő küszöbén a számvetés-készítés, amikor felmérjük, mennyire jutottunk, hol tartunk, milyen eredményeket értünk el, miben kell még javítanunk, hogy az elkövetkező esztendőben még sikeresebben halad, junk előre. A megye több gyárának, üzemének és vállalatának munkásai már pontot tettek az idei évre. Teljesítették évi tervüket. A Békéscsabai Vasipari Vállalat november közepén, a Mezőhegy esi Cukorgyár december 19-én. Az első „fecskéket” egyre több követi. A Békéscsabai Kötöttárugyárban úgy számolták korábban, hogy december 24-re eleget tesznek a tervnek. Nos ez a számítás túl óvatosnak bizonyult, mert a gyár munkásai már december 21-én befejezték az évet. Az így nyert előnyt arra használják fel, hogy év végéig még mintegy 80 ezer, körülbelül egymillió 400 ezer forint értékű kötöttáruval tetézik meg idei termelésüket. Ä napi gondok és feladatok mellett azonban már legtöbb helyütt a jövő évi terveket alapozzák, készítik. Erre pedig nagy szükség van, hiszen jó, alapos, az adottságokkal számoló tervezés nélkül lehetetlen a megnagyobbodott feladatokat teljesíteni. Ennél a munkánál azonban egy pillanattá sem lehet szem elől téveszteni az ezévi jó és kevésbé jó tapasztalatokat. Megyénk ipari termelése az idén általában egészségesen fejlődött. Még nem állnak rendelkezésünkre, nem is lehetnek végleges adatok, hiszen még nem fejeződött be az esztendő. De az eddigi adatokból is lehet ítélni. Amint a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának harmadik negyedévi jelentése megállapítja, az év első kilenc hónapjában a termelés 18,3 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A hetedik pártkongresszus után, ha lassan is, de mindinkább előtérbe került a műszaki fejlesztés, s aligha akad olyan vállalat vagy gyár, ahol ne lett volna próbálkozás a gazdaságos termelésre. Minden becsületes ember örül ezeknek az eredményeknek, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek alkotják az életszínvonal emelésének, a jólétnek kiapadhatatlan forrását. Ha többet és olcsóbbat 'termelünk — jobban élünk. Ez pedig minden munkás, gazdasági és műszaki vezető személyes érdeke is. Most, amikor visszapillantást teszünk a múló esztendőre, néhány gyakran kényes kérdésnek számító dologról sem feledkezhetünk meg. Itt van mindjárt a mostanában egyre többször szóba kerülő termelékenység. Az új esztendőben továbbra is egyik központi feladat a termelékenység emelése, arányainak további javítása. A párt Politikai Bizottságának szeptember 13-i határozata a vállalati munkanormák helyzetéről is éppen ebből indul ki, amikor többek között megállapítja: ,,Az MSZMP VII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy szocialista építő- munkánk további sikereinek, a dolgozók életszínvonala rendszeres emelésének legfontosabb feltétele a munka termelékenységének az eddigieknél gyorsabb ütemű növelése. Ennek megfelelően a kongresszus határozata kimondta, hogy a második ötéves terv időszakában a termelés emelkedését legalább kétharmad részben a munka termelékenységének emelésével kell elérni. Halaszthatatlan feladat ezért, hogy számba vegyük azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyek szoros ösz- szefüggésben vannak a munka termelékenységének növelésével. Nem tarthatjuk kielégítőnek, hogy 1959-ben az állami iparban a termelés növekedésének csak mintegy 45 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, 1960 első félévében pedig — a javulás ellenére — a termelésfelfutás felét továbbra is létszámemelkedéssel értük el.” Ez á néhány mondást világosan megmutatja a célt is, meg az eszközt is. A termelékenység növelése nem öncélú dolog. Nem önmagáért fontos, hanem azért, mert enélkül elképzelhetetlen a nép jólétének további emelése. A nagy jelentőségű határozat nyomán megyénk több üzemében elkészítették, sok helyütt most munkálkodnak az intézkedési terv kidolgozásán. Amint azonban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának; legutóbbi tanácsülésén is elhangzott: sok helyütt a határozatból adódó feladatokat csak valamiféle munkaügyi dolognak tartják. Ez a szemlélet nagyon káros. A határozatból következő feladatok kidolgozása nem lehet csupán a munkaügyi osztályok, előadók dolga, hanem minden egyes üzem pártós szakszervezeti, gazdasági és műszaki vezetőinek, az üzem ösz- szes dolgozóinak közös ügye. Ha pedig így van, akkor csakis olyan intézkedési terv lehet jó, amely számba veszi az összes politikai és gazdasági lehetőségeket, felhasználja a kezdeményezéseket, a rejtett tartalékokat. Az új év köszöbén természtesen aikad még néhány olyan idei tapasztalat is, amelyen érdemes, sőt szükséges is elgondolkozni. Ilyen a munkásvédelem, melyben bár volt némi előrehaladás, de ez még mindig nem kielégítő. Pedig de sok balesetet el lehetne kerülni több törődéssel, ha végre ez a mozgalom valóban társadalmi méreteket öltene, s nemcsak néhány lelkes szakszervezeti aktíva, vagy hivatali megbízott gondja lenne. Hasonlóképpen kedvezőtlenül alakult az idén a túlóra felhasználás. Az új esztendőben ebben sem ártana rendet teremteni, hogy az üzemekben csak na- gyon-nagyon indokolt esetben nyúljanak hozzá ehhez a lehetőséghez. Ez természetesen feltéteTalaj vizsgálat lezi a jobb és gondosabb anyag- beszerzést, előkészítést és munkaszervezést. A tapasztalatok szerint ugyanis nagyon sokszor éppen a szervezetlenség miatt folyamodtak a túlóráztatáshoz. A túlzott túlóra felhasználósban pedig a megyében elsősorban a kisipari termelőszövetkezetek vezetnek. És ez rájuk nézve egy cseppet . sem hízelgő. De az sem, hogy szin- te évről évre csökkent a ktsz-ek 1 javítási és szolgáltatási tevékenysége. Ennek oka, ahogyan a KI- SZÖV december 17-i választmányi ülésén elhangzott az, hogy a ktsz-ek vezetői még mindig harmadrendű feladatuknak tartják a javítási és a szolgáltatási igények teljesítését. Nincs rendjén ez így, hiszen a szövetkezetek arra hivatottak elsősorban, hogy kiegészítsék az állami és a tanácsi vállalatok munkáját, teljesítsék azokat a sokszor gyengébben jövedelmező igényeket, amelyeket joggal elvárnak tőlük a közületek, a lakosság. Három nap múlva új esztendőt kezdünk. Űj gondok, új feladatok várnak valamennyiünkre. Ha azonban az ideinél okosabban gazdálkodunk erőnkkel és lehetőségeinkkel, ésszerűbben szervezzük meg a munkát, biztos, hogy az új esztendőben sikeresen vesz- szük az akadályokat. És ez mind- annyiunkon múlik. Podina Péter A szarvasi ÖRKI talajtani csoportjának laboratóriumában Plie- sovszki Mária laboráns a talaj nitrogén tartalmát vizsgálja. ’dVWWWtfVWWWWWtfWWWWWWWWVWWWWWyVWVWW A megyei főagronőmus jelenti: Az erős fagyok beállta előtt be kell fejezni a mélyszántást Békés megye területén az őszi kenyérgabona-vetés utolsó időszakában a talaj előkészítés lassú üteme miatt mintegy 40 ezer hold olyan mélyszántásba került az őszi búzavetés, amelybe a tsz-ek korábban tavaszi vetéseket terveztek. Ennek következtében a mélyszántásra váró terület 322 ezer holddal szemben megnövekedett és december 20-án a megye területén még mintegy 112 ezer 900 hold mélyszántásra váró terület volt. Sajnos, december 10 —20 között lehullott 40 milliméter csapadék az őszi mélyszántások folytatásánál további nehézségek jelentkeztek. A gépállomások és termelőszövetkezetek igyekeznek a nehézségeket elhárítani és mihelyt az idő engedi, a hátralévő őszi mélyszántásokat végzik. Sok helyen azonban a talajállapot olyan, hogy megfelelő munkát végezni egyelőre nem lehet. Fel kell hívnunk a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a fagy beállta előtt a volt cukorrépa-területek felszántásáról gondoskodjanak és az őszi mélyszántást mindaddig ne hagyják abba, míg az eke ki nem fagy a földből. A nagy mennyiségű csapadék következtében a megye egyes részein belvíz jelentkezik. A vízügyi igazgatóság kemény erőfeszítést tesz azért, hogy a belvízlevezető csatornákat állandóan üresen tartsák. A termelőszövetkezetek feladata az, hogy a szántóterületükről, de főleg a vetésekről — barázdákat húzva — a vizet minél előbb a belvízlevezető csatornába vezessék. Nagy gondot kell fordítanunk az őszi vetéseken pangó belvizek levezetésére, hogy az esetleges kipusztulásokat minél kisebb százalékra csökkentsék. Csütörtökön és pénteken tartják az idei utolsó államkölcsön - sorsolásokat Az Országos Takarékpénztár ezen a héten, december 29-én és 30-án rendezi az idei utolsó ál- lamkölcsön-sorsolásokat. A két napon a 2., a 3. és a 4. békekölcsön 1960. második félévi húzását bonyolítják le. A sorsolásokat az Egyetemi Színpadon (V. kerület Pesti Barnabás utca 2. szám) tartják és mindkét napon délután félhárom órakor kezdik; Jövőre a mostaninál kétmillió párral több harisnya és 2,2 millióval több kötött ruházati cikk készül Az utóbbi években mind a felnőttek, mind a gyermekek öltözködésénél előtérbe került a kötött holmi. A divat és a kereslet arra ösztönözte a magyar kötszö- vőipart, hogy növelje termelését, számos új gyártmányt vezessen be. A hároméves tervidőszakban üzembe helyezték a hódmezővásárhelyi kötöttárugyár új telepét, amely hozzájárult a régebben hiányzó cikknek számító tréningruha gyártásának növeléséhez. Mivel a jersey és más fésűs-gyapjú kötöttruhák kereslete is fokozódott, ezek készítéséhez is új gépeket szereztek be. Ezenkívül a hódmezővásárhelyi és a rákospalotai kötöttárugyárban a régi kézi síkkötő gépeket félautomatákká alakították át és így nagymértékben könnyítették a dolgozók munkáját. A győri üzemben a kesztyűkötést automatizálták. A kötszövőipar termelése most negyedével több, mint három évvel ezelőtt. Különösen figyelemre méltó a szintetikus alapanyagú kötöttholmik gyártásának előretörése. A kötszövőiparban felhasznált szintetikus szál meny- nyisége három év alatt megtizen- háromszorozódott. Beszerzik és kipróbálják a legújabb külföldi szintetikus textilanyagokat is, hogy a külfölddel lépést tartsanak. A magyar kötöttáruk minősége egyébként külföldön is elismert. Ebben az évben 35 millió pár pamut- és nylonharisnya, illetve zokni készült. Ezt a mennyiséget az iparág terve szerint jövőre további kétmillió párral növelik. Az egyéb kötszövött felső és alsó ruhaneműből pedig az ideinél 2,2 millióval többet adnak ót a kereskedelemnek. (MTI)
