Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-29 / 306. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * VHág proletárjai, egyesüljetek! I960. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Számvetés az új év küszöbén Még néhány nap és vége az o- éwnek. Ez azt is jelenti, hogy egy­ben történelmi szakasz zárul le: véget ér a hároméves népgazda­sági terv, az az időszak, amely alatt rendkívül sokat haladtunk előre az ellenforradalom ütötte sebek gyógyítgatásábanj hazánk szocialista építésében. Régi szokás i lyen k or az óév vé­gén, az új esztendő küszöbén a számvetés-készítés, amikor fel­mérjük, mennyire jutottunk, hol tartunk, milyen eredményeket ér­tünk el, miben kell még javíta­nunk, hogy az elkövetkező esz­tendőben még sikeresebben halad, junk előre. A megye több gyárá­nak, üzemének és vállalatának munkásai már pontot tettek az idei évre. Teljesítették évi ter­vüket. A Békéscsabai Vasipari Vállalat november közepén, a Me­zőhegy esi Cukorgyár december 19-én. Az első „fecskéket” egyre több követi. A Békéscsabai Kö­töttárugyárban úgy számolták ko­rábban, hogy december 24-re ele­get tesznek a tervnek. Nos ez a számítás túl óvatosnak bizonyult, mert a gyár munkásai már de­cember 21-én befejezték az évet. Az így nyert előnyt arra használ­ják fel, hogy év végéig még mint­egy 80 ezer, körülbelül egymillió 400 ezer forint értékű kötöttáru­val tetézik meg idei termelésüket. Ä napi gondok és feladatok mellett azonban már legtöbb he­lyütt a jövő évi terveket alapoz­zák, készítik. Erre pedig nagy szükség van, hiszen jó, alapos, az adottságokkal számoló tervezés nélkül lehetetlen a megnagyobbo­dott feladatokat teljesíteni. Ennél a munkánál azonban egy pillanat­tá sem lehet szem elől téveszteni az ezévi jó és kevésbé jó tapasz­talatokat. Megyénk ipari terme­lése az idén általában egészsége­sen fejlődött. Még nem állnak rendelkezésünkre, nem is lehet­nek végleges adatok, hiszen még nem fejeződött be az esztendő. De az eddigi adatokból is lehet ítélni. Amint a Központi Statisztikai Hi­vatal Békés megyei Igazgatóságá­nak harmadik negyedévi jelentése megállapítja, az év első kilenc hónapjában a termelés 18,3 szá­zalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A hetedik pártkongresszus után, ha lassan is, de mindinkább előtérbe került a műszaki fejlesztés, s aligha akad olyan vállalat vagy gyár, ahol ne lett volna próbálkozás a gazdasá­gos termelésre. Minden becsüle­tes ember örül ezeknek az ered­ményeknek, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek alkotják az életszínvo­nal emelésének, a jólétnek kiapad­hatatlan forrását. Ha többet és olcsóbbat 'termelünk — jobban élünk. Ez pedig minden munkás, gazdasági és műszaki vezető sze­mélyes érdeke is. Most, amikor visszapillantást teszünk a múló esztendőre, né­hány gyakran kényes kérdésnek számító dologról sem feledkezhe­tünk meg. Itt van mindjárt a mos­tanában egyre többször szóba ke­rülő termelékenység. Az új eszten­dőben továbbra is egyik központi feladat a termelékenység emelé­se, arányainak további javítása. A párt Politikai Bizottságának szep­tember 13-i határozata a vállalati munkanormák helyzetéről is ép­pen ebből indul ki, amikor töb­bek között megállapítja: ,,Az MSZMP VII. kongresszusa hang­súlyozta, hogy szocialista építő- munkánk további sikereinek, a dolgozók életszínvonala rendsze­res emelésének legfontosabb fel­tétele a munka termelékenységé­nek az eddigieknél gyorsabb üte­mű növelése. Ennek megfelelően a kongresszus határozata kimond­ta, hogy a második ötéves terv időszakában a termelés emelkedé­sét legalább kétharmad részben a munka termelékenységének eme­lésével kell elérni. Halaszthatat­lan feladat ezért, hogy számba ve­gyük azokat az eszközöket és le­hetőségeket, amelyek szoros ösz- szefüggésben vannak a munka termelékenységének növelésével. Nem tarthatjuk kielégítőnek, hogy 1959-ben az állami iparban a ter­melés növekedésének csak mint­egy 45 százaléka származott a ter­melékenység emelkedéséből, 1960 első félévében pedig — a javulás ellenére — a termelésfelfutás fe­lét továbbra is létszámemelkedés­sel értük el.” Ez á néhány mondást világosan megmutatja a célt is, meg az esz­közt is. A termelékenység növe­lése nem öncélú dolog. Nem ön­magáért fontos, hanem azért, mert enélkül elképzelhetetlen a nép jólétének további emelése. A nagy jelentőségű határozat nyomán me­gyénk több üzemében elkészítet­ték, sok helyütt most munkálkod­nak az intézkedési terv kidolgo­zásán. Amint azonban a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának; leg­utóbbi tanácsülésén is elhangzott: sok helyütt a határozatból adódó feladatokat csak valamiféle mun­kaügyi dolognak tartják. Ez a szemlélet nagyon káros. A határo­zatból következő feladatok kidol­gozása nem lehet csupán a mun­kaügyi osztályok, előadók dolga, hanem minden egyes üzem párt­ós szakszervezeti, gazdasági és műszaki vezetőinek, az üzem ösz- szes dolgozóinak közös ügye. Ha pedig így van, akkor csakis olyan intézkedési terv lehet jó, amely számba veszi az összes politikai és gazdasági lehetőségeket, felhasz­nálja a kezdeményezéseket, a rej­tett tartalékokat. Az új év köszöbén természtesen aikad még néhány olyan idei ta­pasztalat is, amelyen érdemes, sőt szükséges is elgondolkozni. Ilyen a munkásvédelem, melyben bár volt némi előrehaladás, de ez még mindig nem kielégítő. Pedig de sok balesetet el lehetne kerülni több törődéssel, ha végre ez a mozgalom valóban társadalmi méreteket öltene, s nemcsak né­hány lelkes szakszervezeti aktí­va, vagy hivatali megbízott gond­ja lenne. Hasonlóképpen kedve­zőtlenül alakult az idén a túlóra felhasználás. Az új esztendőben ebben sem ártana rendet terem­teni, hogy az üzemekben csak na- gyon-nagyon indokolt esetben nyúljanak hozzá ehhez a lehető­séghez. Ez természetesen feltéte­Talaj vizsgálat lezi a jobb és gondosabb anyag- beszerzést, előkészítést és munka­szervezést. A tapasztalatok szerint ugyanis nagyon sokszor éppen a szervezetlenség miatt folyamod­tak a túlóráztatáshoz. A túlzott túlóra felhasználósban pedig a megyében elsősorban a kisipari termelőszövetkezetek vezetnek. És ez rájuk nézve egy cseppet . sem hízelgő. De az sem, hogy szin- te évről évre csökkent a ktsz-ek 1 javítási és szolgáltatási tevékeny­sége. Ennek oka, ahogyan a KI- SZÖV december 17-i választmá­nyi ülésén elhangzott az, hogy a ktsz-ek vezetői még mindig har­madrendű feladatuknak tartják a javítási és a szolgáltatási igények teljesítését. Nincs rendjén ez így, hiszen a szövetkezetek arra hiva­tottak elsősorban, hogy kiegészít­sék az állami és a tanácsi vállala­tok munkáját, teljesítsék azokat a sokszor gyengébben jövedelmező igényeket, amelyeket joggal elvár­nak tőlük a közületek, a lakosság. Három nap múlva új esztendőt kezdünk. Űj gondok, új feladatok várnak valamennyiünkre. Ha azonban az ideinél okosabban gazdálkodunk erőnkkel és lehető­ségeinkkel, ésszerűbben szervez­zük meg a munkát, biztos, hogy az új esztendőben sikeresen vesz- szük az akadályokat. És ez mind- annyiunkon múlik. Podina Péter A szarvasi ÖRKI talajtani csoportjának laboratóriumában Plie- sovszki Mária laboráns a talaj nitrogén tartalmát vizsgálja. ’dVWWWtfVWWWWWtfWWWWWWWWVWWWWWyVWVWW A megyei főagronőmus jelenti: Az erős fagyok beállta előtt be kell fejezni a mélyszántást Békés megye területén az őszi kenyérgabona-vetés utolsó idősza­kában a talaj előkészítés lassú üte­me miatt mintegy 40 ezer hold olyan mélyszántásba került az őszi búzavetés, amelybe a tsz-ek korábban tavaszi vetéseket ter­veztek. Ennek következtében a mélyszántásra váró terület 322 ezer holddal szemben megnöve­kedett és december 20-án a me­gye területén még mintegy 112 ezer 900 hold mélyszántásra váró terület volt. Sajnos, december 10 —20 között lehullott 40 milli­méter csapadék az őszi mélyszán­tások folytatásánál további nehéz­ségek jelentkeztek. A gépállomá­sok és termelőszövetkezetek igye­keznek a nehézségeket elhárítani és mihelyt az idő engedi, a hátra­lévő őszi mélyszántásokat végzik. Sok helyen azonban a talajálla­pot olyan, hogy megfelelő mun­kát végezni egyelőre nem lehet. Fel kell hívnunk a termelőszövet­kezetek figyelmét, hogy a fagy be­állta előtt a volt cukorrépa-terüle­tek felszántásáról gondoskodjanak és az őszi mélyszántást mindad­dig ne hagyják abba, míg az eke ki nem fagy a földből. A nagy mennyiségű csapadék következtében a megye egyes ré­szein belvíz jelentkezik. A vízügyi igazgatóság kemény erőfeszítést tesz azért, hogy a belvízlevezető csatornákat állandóan üresen tartsák. A termelőszövetkezetek feladata az, hogy a szántóterüle­tükről, de főleg a vetésekről — ba­rázdákat húzva — a vizet minél előbb a belvízlevezető csatornába vezessék. Nagy gondot kell for­dítanunk az őszi vetéseken pangó belvizek levezetésére, hogy az esetleges kipusztulásokat minél kisebb százalékra csökkentsék. Csütörtökön és pénteken tartják az idei utolsó államkölcsön - sorsolásokat Az Országos Takarékpénztár ezen a héten, december 29-én és 30-án rendezi az idei utolsó ál- lamkölcsön-sorsolásokat. A két napon a 2., a 3. és a 4. békeköl­csön 1960. második félévi húzását bonyolítják le. A sorsolásokat az Egyetemi Színpadon (V. kerület Pesti Barnabás utca 2. szám) tart­ják és mindkét napon délután fél­három órakor kezdik; Jövőre a mostaninál kétmillió párral több harisnya és 2,2 millióval több kötött ruházati cikk készül Az utóbbi években mind a fel­nőttek, mind a gyermekek öltöz­ködésénél előtérbe került a kö­tött holmi. A divat és a kereslet arra ösztönözte a magyar kötszö- vőipart, hogy növelje termelését, számos új gyártmányt vezessen be. A hároméves tervidőszakban üzembe helyezték a hódmezővá­sárhelyi kötöttárugyár új telepét, amely hozzájárult a régebben hi­ányzó cikknek számító tréning­ruha gyártásának növeléséhez. Mivel a jersey és más fésűs-gyap­jú kötöttruhák kereslete is foko­zódott, ezek készítéséhez is új gépeket szereztek be. Ezenkívül a hódmezővásárhelyi és a rákospa­lotai kötöttárugyárban a régi ké­zi síkkötő gépeket félautomaták­ká alakították át és így nagymér­tékben könnyítették a dolgozók munkáját. A győri üzemben a kesztyűkötést automatizálták. A kötszövőipar termelése most negyedével több, mint három évvel ezelőtt. Különösen figye­lemre méltó a szintetikus alap­anyagú kötöttholmik gyártásának előretörése. A kötszövőiparban felhasznált szintetikus szál meny- nyisége három év alatt megtizen- háromszorozódott. Beszerzik és kipróbálják a legújabb külföldi szintetikus textilanyagokat is, hogy a külfölddel lépést tartsa­nak. A magyar kötöttáruk minő­sége egyébként külföldön is el­ismert. Ebben az évben 35 millió pár pamut- és nylonharisnya, illetve zokni készült. Ezt a mennyiséget az iparág terve szerint jövőre további kétmillió párral növelik. Az egyéb kötszövött felső és al­só ruhaneműből pedig az ideinél 2,2 millióval többet adnak ót a kereskedelemnek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom