Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
3 —mmm* -íggijs*- -ää. A kétsopronyiak is egymásra találtak Miként ősszel a sárgásbarna falevelek, úgy hullnak:, simulnak egymásra az aláírt papírlapok. A teremben szinte áhitatos a csend, halk, megelégedett szavak kísérik csak a zizegő papírokat — egy-egy dolgozó paraszt sorsa-változásá- nak bizonyítékát. Nézem az íveket számláló s a neveket egy vastag füzetbe jegyző embereket. — Háromszáztíz —■ hangzik meleg megelégedéssel, olyan hangon, mint ahogyan egy anyakönyvvezető örül sok-sok fiatal egymásra találásának, családalapításának, araiak, hogy szaporodik a boldog emberek, a gyermekek, a jövő nemzedék száma. Egy-egy j^iázasság-levél” mindegyik belépési nyilatkozat is. Száz és száz dolgozó paraszt és a nagyüzemi gazdálkodás talál egymásra, lép házasságra, hogy bőség, jólét, szebb holnap, egyre erősebb nemzet szülessen. Már nem rászedésnek tűnik a közös gazdaságiba hívó szó, a jövő ecsetelése Kétsopronyban, a megyében, az országban egyetlen dolgozó paraszt fülében sem, mint tíz évvél ezelőtt Akik csajka-rendszernek, a dolgozó parasztok „ki- semmi zésének” nevezték a termelőszövetkezetet, nagyrészt már beléptek, s azon sajnálkoznak, hogy nem előbb léptek be. Mert sokat vesztett ám az ország, sok- sok vagon terménnyel termett kevesebb a kásparcelláfcon, mint a negyem. Kétsopronyban nemrég nagybetűs plakátokról lehetett ezt olvasná. A plakátok még megvannak, a szekrény tetejéről vette le, s mutatta meg a tanácselnök. Szinte harsogják a színes számok: dolgozó parasztok, ne külön-külőn most már tovább, hanem együtt, közösen ! A történelem ugyan nem, de a lelküsmeret kérdőre vonja az embereket, egyenként mindenkiig hogy mit tettek saját jólétükön kívül a nemzet jelenéért, holnapjáért, holnaputánjáért S nézhetnék- e továbbra, is a kétsopronyi egyénileg dolgozó parasztok lelkiisme- retfurdalás nélkül, hogy évről évre 3—5 mázsa terménnyel kevesebbet takarítsanak be holdanként? Nézhetnék-e továbbra is, hogy a nemzet „kosarába” — amelyből mindenki mind bővebben vehet — ők kétezer liter tejet és 50 mázsa búzát tegyenek annyi főidről, 2800 holdról, amennyiről a három termelőszövetkezet 303 615 liter tejet s 18 vagon ke- nyémekvaló gabonát tett? Persze nem könnyű lemondani a régi útról, de megéri. Hiszen a kétsopronyi Dózsa Tsz- ben holdanként 13 mázsa búzát, 19,3 mázsa árpát, 38 mázsa kukoricát, s 200 mázsa cukorrépát termett az a föld, amely az egyénileg dolgozó parasztok tulajdonában 10,5 mázsa búzát, 13 mázsa árpát, 130—140 mázsa cukorrépát termett. Melyik hát a jobb, érdemesebb? A kérdésben benne a válasz. *Ha nem ás pontosan így, de ilyesformán mondták azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tíz évvel ezelőtt termelőszövetkezetet alakítottak Kétsopronyban: „Ti nem csak saját magatok; hímem az egész parasztság ellenségei vagytok!” Hát ne legyen rosszabb ellensége senkinek a nagyüzemi gazdálkodás szervezőinél, úttörőinél. Kétsopronyban is szinte csupasz kézzel, egy-kéi pár lóval kezdték a szövetkezetiek az elavult gazdálkodási forrna elleni „áskálódá- sufcat”, s olyan „rosszat” tettek, hogy ez év közepén Kétsopronyban minden egyes szövetkezeti tagra 27 200 forint közös vagyon jutott! Ez a nagy értékű közös vagyon gyümölcsözik munkaegységenként 38—40 forint értékkel az óv végén mind a három termelőszövetkezetben. Nem titok mindez Kétsopronyban, azért léptek be 310-en 1910 hold földdel december 22-ig. Ezzel a község határának 83 százaléka nagyüzembe került. K. I. Egymillió 400 eater forint értékű áruval túlteljesítik tervüket Korábban mér hírt adtunk arról, hogy az előzetes számítások szerint a Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói december 24-re teljesítik idei tervüket. Nos, a gyár munkásai nem „tartották meg” szavukat. Nem, mert amint Szombati elvtárstól, a gyár igazgatójától megtudtuk, éves tervüknek jóval előbb, december 21-én eleget tettek. Az így nyert előny lehetővé teszi, hogy év végéig mintegy 80 ezer kötöttárut, főként férfi bolyhos inget gyártsanak terven felül. Ezzel körülbelül egymillió 400 ezer forinttal túlteljesítik a tervet. A kötöttárugyárban örömmel fogadták, hogy a második ötéves terv kezdetére, pénteken két, egyenként 3000 literes nagyteljesítményű kelmefestő-apparátot kaptak, amelyekkel jelentősen^ növelhetik a teljesítményt. Az új berendezések ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy a gőz- és vegyszer-felhasználásban is további megtakarítást érjenek el. A két keimeí'esíő-ap- parát félmillió forintba került. Harminckét egészségügyi állomás működik Füzesgyarmaton $ T tiőós í 46 « k t ó 1) A füzesgyarmati községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a közegészségügyi helyzetet, a vöröskereszt munkáját és a tisztasági mozgalom eddigi eredményeit tárgyalta meg. Az ülésen dr. Budai János tartott beszámolót. Többek között elmondotta, hogy jelenleg a lakosság tüdőszűrő vizsgálata tart, amelyben a helyi vöröskereszt igen sokat segített. A vöröskeresztnek összesen 480 tagja van a községben. Az aktívák rendszeresen tartják a kapcsolatot a tagokkal, meglátogatják a betegeket és a szociális otthon lakóit. A község területén eddig 32 egészségügyi állomást szerveztek. Az egészségügyi állomások felszerelését is biztosította a vöröskereszt. A gyűlésen hozzászólt Lakatos István v. b.-elnök is. Helyesnek tartotta, hogy a helyi vöröskereszt a termelőszövetkezetekben a munkacsapatvezetőket és brigádvezetőket egészségügyi kiképzésben részesíti. N. J. A jövő bútorgyára Ott, ahol a Herényi út kikanyarodik Békéscsabáról, és elmaradoznak a házak, L alakú, lapos tetejű épülettömb látszik. A faipari ktsz új üzemháza ez. Néhány héttel ezelőtt adták át rendeltetésének. Bútorgyárnak is beillik. — Hát igen — erősíti meg ezt a megállapítást Boskó László, a szövetkezet műszaki vezetője. —• Ránk is fért már — folytatta —, mert bizony, nagyon szanaszét voltak részlegeink a városban. November 10-én kezdték meg a termelést a hat és fél millió forintos költséggel épített üzemházban. Addigra helyükre kerültek * gépek, berendezkedtek. Ütnak indítják az új üzemházból az első bútorszállítmányt Tekintve, hogy nemsokára eJérűoe- zünk az év végéhez, azt tudakoltuk a műszaki vezetőtől, hogy az idén menynyi bútort gyártanak. — Fényezett „Szikra” halóból 630-at, fényezett ,,Dézsa” hálóból 170 garnitúrát. Ezenkívül 210 ■„Erzsébet” festett hálószobabútort, 200 Csillaghegyi” padheverőt, továbbá 200 „Csillaghegyi” kocsira ültetik, vagy Zetorra megy rakodónak. — Miért nem tud egyenesen idejönni közénk? — Szégyelli, hogy a tavaszon melléfogott — nevet jóízűen egy másik. — Hazataláltak. Visszavágytak ide közénk, ez a lényeg emberek, s az, hogy a szövetkezetből ők is jól megélnek — szólal meg egy öblöshangú férfi. —• Nem rossz a szövetkezet — magyarázza Domokos Imre —, én egyéni voltam, talán önmagámnak jobban jönnék ki azon a kis földön, igaz, kétszer annyit kellene dolgoznom, mint idebenn. Idejöttem, s azt csinálom, ami mindannyiunknak hasznos. Egy markáns arcú férfi cigarettára gyújt. Csípős füstjétől veszetten köhécselünk. Kacag egy jót. Ö már megszokta a csípős dohányt. A villanyégő körül ködként gomolyog a füst, miközben megkérdezi tőlem a füzete fölé hajolva a fiatal Domokos. — Tudja mi újság van még? Felé fordulok: — Mondja, hallgatom. — Negyvenkét tsz-tag jelentkezett mezőgazdasági technikumba! — Orbán Béla jelentkezését elfogadták? — kérdezi egy magasnyakú pulóvert viselő fiatal fiú. — Na hallod! Azt mondták neki, hogy az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályából vizsgát kell tennie, mert csak úgy fogadhatják el a technikumi vizsgáit. — Na és? — Most általános iskolába is jár. Végig tanulja az egész hetet. Lóháton jön be Apáti-pusztáról. De nemcsak ő az egyedüli lóháton járó öreg diákunk. Akad még belőlük. Olyanokból akár öt tucat is, akik valamilyen úton-módon képezik magukat. Az ablakszemekre kívülről sötétség telepszik. A szobában élénken folytatódik a beszélgetés: mit adott a szövetkezet — ez a téma. Nagy változás van itt Újkígyóson is. Az emberek azzal, hogy szövetkezeti gazdák lettek, érzik, még nem tettek meg minden tőlük telhetőt, de hogy megteszik, az bizonyos, hiszen a társadalom nyújtotta segítő kezet máris megfogták és közös erőfeszítéseik révén még nagyobb változásokat alapoznak meg. Ma 42-en, de holnap lehet, hogy 542-en érzik, milyen nagy szükség van a tudományra, még a mezőgazdaságban is. A falut magunk mögött hagyjuk. A reflektor fénye messze oldalt vetődik az út jobb s bal részére. Mindenfelé felszántott fekete földet, nagy táblákat látunk, s amikor a csabai útra fordulunk, vidám nótaszó üti meg fülünket: agitátoraink jönnek hazafelé. Jókedvük van. Jó munkát végeztek, mint egy évvel ezelőtt, itt Újkígyóson is. Az égen felfelé halad a hold. Sápadt fénye s kifli-alakja alig ad valami fényességet. Az ég alja még lilásan lebeg, s ezernyi csillag fénye ragyog. Este van. Langyos, májusi estére emlékeztető december végi este, mintha nem is tél elé néznénk, hanem a tavasz üzenetét várnánk. S valójában, Újkígyóson tavasz van. AI szövetkezetbe lépéssel, az emberi f munka és a művelődés tavaszába? léptek az emberek. Dupsi Károly (■yotmár rekamiét fényez. fix rekamiét, 220 „Béke” kárpitozott bútort, 400 nyers padrekamiót... És még folytatta volna a felsorolást, ha félbe nem szakítjuk következő kérdésünkkel: — Jövőre mennyivel gyártanak több bútort, mint az idén? — Az itteni körülmények lehetővé teszik, hogy szalagszerűen termeljünk, így a jövő esztendőben mintegy kétmillió forint értékű bútorral többet gyártunk az ideinél. Éves tervünk 1« millió forint körül lesz. Fejlődik tehát a bútorgyártás. Jó hir ez a vásárlóknak! Ezután az előzetes tájékozódás utá* bejártuk az új üzemházat. Szép, kor« szerű létesítmény ez. Nyolcvan személyes, ízlésesen berendezett étkezdéjüket és egyéb szociális létesítményeiket sok üzem munkásai megirigyelnék. Minden helyiségben fénycsövek szolgáltatják a világítást. Nem kell vakoekodmi munka közben. A tanműhelyben, amikor benyitottunk, Gaburek Károly asztalos, a tanműhely vezetője a tanulóknak magyarázott. ö oktatja a tizennégy asztalos tanulót a szakma fogásaira. Amint láttuk: jó helyük van itt a tanulóknak, jóval kedvezőbb munkakörülmények között sajátíthatják el szakmájukat, mint a korábbi tanműhelyben: Útközben azt is megtudtuk, hogy nemrégiben a fényezőkhöz 25 munkás- nőt vettek fel. Az új üzemház egy kis munkaalkalmat is teremtett, ha nem is olyan soknak, csak ennek a 25 új munkásnőnek. Ok most sajátítják el a szakmát. Van kitől, mert vannak szép számmal olyanok a régebbi szövetkezeti tagok között, akik már mesterei a fényezésnek. A kézi műhelyben Csegény János asztalossal találkoztunk. Idősebb ember, már 9 éve dolgozik a ktsz-ben, Nemcsak a saját, hanem tagtársai örömét is kifejezte, amikor a következőket mondotta: — A régi műhellyel össze sem lehet hasonlítani a mostanit. Ez magyarázta — világos, egészséges, ahol a munka is jobban halad. Az ember pedig szívesebben dolgozik ilyen helyen^ Ebben aligha lehet kételkedni. Persze, azért akad itt néhány kezdeti nehézség is. Néha még baj van a vízellátással, a porelszívó berendezés sincs még teljesen készen. A szárítót sem tudják még használni. Remélik azonban, hogy mindezt sikerül a jövő esztendőben megoldani. A bútorgyárnak is beülő üzemházzal szép távlatok nyíltak meg a szövetkezet tagjai előtt. Szinte bizonyos az is. hogy talán nem is olyan soká, nem üzemháznak, hanem bútorgyárnak nevezik majd a megyeszékhelynek ezt az új létesítményét. P. P. Békéscsabai Építő és Épiiíetkariiantartó Kisipari Termelőszövetkezet Sok szeretettel köszönti az új esztendőben kedves megrendelőit és ügyfeleit Kéri, hogy bizalommal keressék fél továbbra is kőműves, ács, szobafestő és mázoló, valamint asztalos és bádogos részlegeit, ahol mindenkor minőségi munkát kapnak. Egyben kedves megrendelőinek és összes ügyfeleinek kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN a Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz vezetősége 811
