Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24 / 303. szám

I960, december 24., szombat NÉPÚJSÁG 3 Év végi számvetés Füzesgyarmat termelőszövetkezeti községben — Húszmillió forintot korestek a közösben a szövetkezeti tagok — Karácsony előtt jártunk Füzes­gyarmat termelőszövetkezeti köz­ségben. Külsőségekben is ünnep­re készült a falu. A tisztára me­szelt házak ablakain tükörsimára vasalt függönyöket láttunk, a já­rókelők hatalmas csomagokat ci­peltek, sokan vitték a szabótól az új ruhát, a ktsz-ből az új ci­pőt A boltokban vásári forgatag­nak lehettünk szemtanúi. Érdekes volt megfigyelni, hogy minden ve­vő a tartósabb, drága szöveteit, a gyapjú és műanyag kötött holmit kereste. Számos asszony mosógé­pet vagy egyéb háztartási eszközt kapott a szeretet ünnepére. Ha szóba álltunk valakivel az ut­cán, letagadhatatlan büszkeséggel mondotta: „Füzesgyarmatrói száműzték a szegénységet”, vagy gólyán boldog vagyok, mindent megvehettem a gyerekeknek, amit gondoltam”. Azzal mór senki nem dicsekedett, hogy valamennyi ud­varban vágtak hízót, plafonig érő karácsonyfákat díszítenek az édes­anyák, foszióstoéiű, friss kalácsot tálalnak'a reggeli kakaóhoz, tyúk­húslevest, kacsai, vagy libasültet az ebédhez. Kinek jutna eszébe ««óvá tenni ilyen „apróságokat” hisz ez természetes megyénk egyik legöregebb termelőszövetkezetó községében. Pedig alig másíél évtizeddel ezelőtt egyáltalán nem volt termé­szetes a karácsonyfa, a fehér ka­lács, sőt még a disznóvágás sem. Füzesgyarmat a Sárrét egyik leg­szegényebb faluja volt A termé­ketlen sziken látástól vakulásig dolgoztak ugyan a cselédek, a ré­szes mun kások, de a haszon éppen­séggel azé lett, aki a kisujját sem mozdította érte. Zord, hideg tele­ken nem mindig füstöltek a pará­nyi ablakos, nádtetős kis házak ké­ményei s akárcsak József Attilá­nak, a gyarmati gyerekeknek is vágyálmuk volt „jó ruhában jár- ni-kelni, Egyszer libasültet enni”. Szavakkal talán ki sem fejez­hető az a hatalmas változás, ami azóta ebben a faluban végbement. A Vörös Csillag, az Aranykalász és a Győzelem Tsz csaknem tíz­ezer holdon talajjavítással, rend­szeres gépi mélyműveléssel, trá­gyázással jó termővé változtatta a terméketlen sziket. Ahol azelőtt jó termésnek számított a 4—5 má­zsa búza, ott 14—16 mázsát, sőt néhol ennél is többet ad egy hold. őszi árpából 20—22 mázsát is ta­karítottak be holdanként, cukor­répából több száz hold átlagában 200—220 mázsát. A nagy határú termelőszövetke­zetek versenyében nemcsak me­gyei szintien, de országos viszony­latban is az öt legjobb közé emel­kedett a Vörös Csillag és az Aranykalász. A szövetkezetekben nagyon lelkiismeretesen, fegyel­mezetten dolgozik a tagság. Ha valaki Füzesgyarmaton jár s addig nem volt teljesen meggyőződve a termelőszövetkezeti mozgalom népgazdasági jelentőségéről, a szö­vetkezeti gazdálkodás sokoldalú előnyéről, akkor itt eloszlana-k utolsó kételyei is. Erőt, bátorítást, bizakodást nyer a látogató bárme­lyik gyarmati termelőszövetkezet­ben, ha elbeszélget a talpraesett vezetőkkel, a dolgos és mindennel törődő szövetkezeti tagokkal. 10— 12 év alatt hihetetlenül szép ered­ményeket értek el, sokat javult a lakosság életszínvonala. Villasze­rű új családi házak épültek, csu­pán I960 tavaszán félmillió forint értékű bútort vásároltak a helyi földművesszövetkezetben. A három termelőszövetkezet tagsága ez évben a közösben 20 millió forint értéket keresett, Többségét előlegként már meg­kapták. Ezenkívül egyedül a Vö­rös Csillag Tsz kétmillió forint saját erejű beruházást fordított építkezésre. Üj ólak, górék, mo­dem sertéstelepek láthatók a szö­vetkezet üzemegységeiben. Az Aranykalász Tsz-ben kataszteri holdanként csaknem négy és fél ezer forint termelési értéket értek el. A bő termésből nemcsak a fü­zesgyarmatiak asztalára jut elég kenyér, hús, tejtermék, igen so­kat szállítanak innen a dolgozók asztalára. 1960-ban többek között 1400 vagon cukorrépát értékesí­tettek, csaknem kétszáz vagon szemesterményt, vagonszámra a húst és a gyapjút. A Vörös Csil­lag Tsz például az áruértékesítés túlteljesítéséért 600 ezer forint ál­lami kedvezményben részesül, amit építkezésre fordítanak. Említésre méltó az is, hogy a füzesgyarmati termelőszövetkeze­tek gondosan ügyelnek a közös vagyon gyarapítására, a még jobb jövő megalapozására. Jelen­leg mintegy hatvanmillió forint értékű közös vagyonnal rendel­keznek. Az új épületek egész so­ra, modern erőgépek, munkagé­pek, szállítóeszközök, szépen gon­dozott állatok láthatók a többszö­rösen milliomos füzesgyarmati termelőszövetkezetekben. Jelen­leg zárszámadásra készülnek, ter­vezik a még gazdagabb jövőt, amiért természetesen meg is dol­goznak a kollektív gazdaságok tagjai. A r y Róza Mezőkovácsházán, ahol a bedol­gozók munkáját veszik át. Az el­múlt évben 30 munkanapnak megfelelő nyereségrészesedést kaptak a tagok. Ezt valószinűleg ebben az évben is elérik. —eö— Tsz-ek figyelmébe! Kössön ciroktermelési szerződést A tsz-elnökök figyelmébe ajánljuk az előnyös cirok­termelést. Itt az ideje a seprű cirok-szerződések megkötésének. A seprű- cirok termelése jövedel­mező és nemcsak fontos ipari nyersanyag és érté­kes exportcikk, hanem a kiváló táperővel rendel­670 ezer forinttal teljesítette túl éves tervét íz Orosháza és Környéke Háziipari Szövetkezet Az Orosháza és Környéke Házi­ipari Szövetkezet december else- ével 670 ezer forinttal teljesítette túl éves tervét. A terven felül még ebben az évben más válla­latok exportkiegészítő megrende­léseit is elvégzik, s így mintegy szlovák Sturovo (Párkány) váro­sát, aztán útrakeltünk. A Duna­kanyar szépséges vidéke az ablak­hoz vonzott bennünket. Vise,gr ad­nál rövid pihenőt tartottunk: gyö­nyörködtünk a vidék szépségében, a Salamon-toronyban, a magasban szunnyadó várromban. Aztán foly­tattuk utunkat. Este lett, mire Bu­dapestre értünk. Ezen az estén is­mét csak a régmúlt történelmével kerültünk egy kicsit kapcsolatba. A Pilvax kávéházban vacsoráz­tunk, amely most is kegyelettel őrzi a márciusi ifjak emlékét, a sokféle ereklyét Másnap reggel, a tanulmányút utolsó napján, a Csepel Autógyár­ba látogattunk el. Ki ne hallott volna az: itt készülő tehergépko­csikról, amelyek a Himalája fenn­síkja úttalan útjain is kitűnőre vizsgáztak? Láttuk a különböző üzemrészeket, amelyek egymás­nak adják át az alkatrészeket, míg végül is kigördülnek a kész gép­kocsik. Néhány órát tölthettünk itt, valamennyien mégis igen elé­gedettek voltunk a látottakkal. Különösen pedig azzal, amikor a gyár egyik technikusa a nagy- frekvenciás edzést ismertette, megmutogatta ennek az üzemrész­nek a berendezéseit. Természete­sen sokkal több idő kellett volna ahhoz, hogy mindent lássunk. De ez a néhány óra is elég volt ah­hoz, hogy lássuk ezt a fejlődő nagyüzemet, amelynek gyártmá­nyai világszerte népszerűek. Délután tértünk vissza a fővá­rosba, ahol még ellátogattunk a Technika Házába, végignéztük a nemzetközi hegesztés-technikai kiállítást, majd elérkezett a haza­indulás ideje. Szemerkélt az eső. Autóbuszunk hazafelé robogott velünk. A négy nap tapasztalatait, a sok apró, kedves epizódot rendezgettük ma­gunkban. A régmúlt történelmi emlékei mellett bőven volt alkal­munk arra is, hogy a ma történel­mét, a fejlődő ország történelmié­nek legújabb lapjait is láthassuk. Este lett, amikor Kecskeméten tízperces pihenőt tartottunk. Ked­ves ismerőssel találkoztunk itt. Vékony Karcsi, a Békéscsabai Épí­tők labdarúgó-csapatának volt já­tékosa, amikor meglátta a Békés­csaba feliratú autóbuszt, rögtön hozzánk sietett. Néhány szót vál­tottunk egymással, majd folytat­tuk utunkat. Telt-múlt az idő, este fél tíz kö­rül végre feltűnt Békéscsaba. Ha­zaérkeztünk, magunkkal hozva a négynapos országjárás sok-sok kedves emlékét. Podina Péter 7—800 ezer forinttal teljesítik túl tervüket. A szövetkezet kötöttáru­termékeinek 60 százaléka az oros­házi üzletekben kerül eladásra. De igen sok kötöttárut szállítanak Budapestre is a Népművészeti Vállalatnak. A termelés további emelésére fiókot állítottak fel Térdig érő sárban, kézikosárral hordták ki a cukorrépa utolsó mázsáit a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben Az elmúlt télen háromszorosára növekedett tótkomlósi Alkot­mány Tsz-ben a rendkívüli eső­zés nagyon megnehezítette az őszi betakarítást. A szövetkezet régi és új tagjai szárhegyig érő sárban szedték a cukorrépát, s megfo­gadták, hogy egyetlen szálat sem hagynak a földben. Melinda-pusz- ta legnagyobb dűlőjében — ahol 250 mázsás átlagtermést adott a 40 centi mélyen művelt talaj — az elpépesedett talajon térdig érő sárban kézikosarakkal hordták ki a dűlőútra az utolsó negyven má­zsa répát. Nagyon nehéz volt a szállítás is: négy traktor vontatott egy pótkocsit harminc mázsányi terhével. Kovács Károly rakodó- munkás — aki a tavasszal lépett a szövetkezetbe — konyákig túrt a pocsolyában, hogy összeakassza az erőgépek láncait. Korábban na­ponta 25—30 vagon répát szállí­tottak el, az utolsó 16 vagonnal pedig egy egész hétig kínlódtak emberfeletti munkával. Az újdon­sült termelőszövetkezeti gazdát, ha vetni küldték, reggeltől éjfé­lig járt a gép után, zseblámpával világította meg a csoroszlyákat, hogy véletlenül se maradjon üres sor a búzaföldön. Zámdy János ugyancsak el­sőéves szövetkezeti gazda estén­ként nyákig sárosán azzal búcsú­zott a brigádvezetőtől, hogy ha ré­paszelet érkezne éjjel, nyugodtan kopogjon be az ablakán. Ma már nem is tudja, hogy a napi ne­héz munka után hány éjszaka keltették fel első álmából, ami­kor gyorsan a vasútállomásra si­etett, hogy a szövetkezetnek ne kelljen fekbért fizetni. Az őszi betakarítás megkezdése óta december 18-án első vasárnap volt, amikor az említett tsz-tagok ünneplő ruhába öltöztek, s így ke­resték fel a szövetkezet központ­ját. — Most mpr nyugodtan pihe­nek, nem hagytunk a közösből semmit ebek harmincadjára. El­szállítottuk az utolsó szál répát is, szépen zöldell az őszi vetés, most- már jöhet a disznótor — véleke­dett Zámely János tsz-tag. Kétszeresére nőtt a tagok létszáma ékben az évben a kőrösiadányi Dózsa Tsz-ben (Tudósítónk tói) A napokban összevont párt. és termelőszövetkezeti vezetőségi ülést tartottak a körösJadányi Dó­zsa Termelőszövetkezetben. Az ér­tekezleten Sánta Imre elnök szá­molt be a termelőszövetkezet ez évi munkájáról. Többek között el­mondotta, hogy ebben az évben a Dózsa Termelőszövetkezet nagyot lépett a termelés útján. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a tagok létszá­ma kétszeresére növekedett, ha­sonlóan a föld területe is. A beta­karítási munkákat a rossz idő el­lenére is határidőre befejezték. Különösen jól dolgoztak a fogato- sok, akik időt és fáradságot nem kímélve, jó munkájukért dicsére­tet érdemelnek és jutalmazásra ja­vasolta őket. Ugyancsak jól dol­goztak a segédüzem dolgozói is. Az elnök külön megdicsérte Pet­Űttörő-műsor a szociális otthonboti A vésztői Móra Ferenc Általá­nos Iskola úttörő-zenekara és tánccsoportja december 21-én mű­soros délutánt adott a szociális otthon öregei részére. Az otthon lakóit Oskó László ta­nár köszöntötte a tantestület, az úttörő-csapat és az ifjúsági Vörös- kereszt nevében, majd leány- és párostáncokat, jeleneteket, nép­dalokat és verseket adtak elő az úttörők. A másfél órás műsor után az öregek szinte egyenként köszön­ték meg a látogatást, hogy máskor is jöjjenek el az iskolások. Bíró Gyula Lajos rics László tsz-tagot. Ezután el­mondotta, hogy az állattenyésztés­ben is jelentős eredményeket ér­tek el. Ugyancsak jól haladtak az építkezésekkel is. Ebben az évben fejezték be egy 20 férőhelyes fiaz- tató, egy 102 férőhelyes tehénistái, ló és 50 férőhelyes növendékmar- ha-istálló építését. Wátor János Télre bőrkesztyűt! Női béleletlen sertésbőr kesztyű 54,20— 90,20 Ft-ig Női bélelt sertésbőr kesztyű 95,80—124,— Ft-ig Férfi béleletlen sertésbőr kesztyű 62,80—107,40 Ft-ig Férfi bélelt sertésbőr kesztyű 108,30—156,40 Ft-ig 1687 Értesítjük vevőinket, hogy Dél-Magyarországi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 2. számú fiókja Békéscsaba, 1961. január 2-től 12-ig leltározást tart, mely időszak alatt az árukiadás és göngyöleg-forgalom szünetel. 755

Next

/
Oldalképek
Tartalom