Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-16 / 270. szám
4 NÉPÚJ SÄG I960, november 16., szerda KÉPIEK A KŐMÍVES KELEMEN BEMUTATÓJÁRÓL Ötöm Krisztina. Kőmíves Kelemen felesége (Szende Bessy), karján Andriskával (Pintér Éva). Tőlük balra Kelemen húga, Judit (Déry Mária) és a dajkát alakító Kádár Flóra. Jelenet az első felvonásból. — (1. kép.). 0 Krisztina (Szende Bessy), Déva tanácsurai előtt férjeura megrontásával vádolja Ábráimét, a boszorkányt (Szendrey Ilona). Balra Kőmíves Kelemen (Solti Bertalan Kossuth-díjas). Jelenet az első felvonásból. — (2. kép.). o Kőmíves Kelemen (Solti Bertalan Kossuth-díjas) drámai összecsapása Ijjas Máté városbíróval, (Perényi I,ászló) a második felvonásban. (3. kép). | Múzeumi napot ♦ rendeznek Kétegyházán A múzeumi hét keretében a gyulai Erkel Ferenc múzeum november 23- ietn Kétegyliázán múzeumi napot rendez. Ebből az alkalomból a községi tanácsháza előtti parkban leleplezik Márki Sándor emlékművét. Avató beszédet mond dr. Banner János, a történettudományok doktora, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára. Az emlékművet átveszi és a múzeumi napot megnyitja Zöldi László tanácselnök, ezután József Attila A Dunánál című versét szavalja el Gór lka István általános iskolai tanuló. Az ünnepség alkalmával a két- egyházi magyar nyelvű általános iskola énekkara énekel Antalfi Mária vezényletével. Délután a községi ta♦ nácsházán nyitják meg a Márki Sán- ♦ dór emlékére megrendezett kiállítást; t Megnyitó beszédet mond Szilágyi Pé- 5 ter, a Magyarországi Románok De- J mokratikus Szövetségének főtitkára, j Este 7 órakor a művelődési házban a j Békés megyei parasztmozgalmak } címmel előadást tart dr. Tibori János 1 tudományos kutató, a békéscsabai ♦ Rózsa Ferenc Gimnázium tanára. ♦ Sportszerű vetélkedést! Vasárnap volt a labdarúgásban az utolsó őszi forduló. A mérkőzések ideje alatt is sok szó esett a tiszta sportvetélkedésről, a sportszerűségről. A labdarúgó-csapatok intézői többször beszéltek a játékosoknak arról, hogy a sportpályán mindig a nagyobb tudás döntse el a mérkőzés sorsát, győzzön a jobb. A játékosok ne durván, hanem szocialista sportemberhez méltóan küzdjenek csapatuk győzelméért. Ezt a helyes tanácsot nem mindenütt fogadták meg. Különösen több példát sorolhatnánk fel a megyei első osztály mérkőzéseiről, de a sportszerűtlenségtől nem mentesek az NB 111-as csapatok játékosai sem. Itt is előfordult már olyan eset, hogy a vesztésre álló csapat tagjai durvasággal próbálták a mérkőzés sorsát megfordítani. A megyei I. osztályban csak egy példát említenénk. Az utolsó fordulóban történt ez, a Me- zőhegyesi Kinizsi—Sarkadi MSE mérkőzésen. Dull játékost a mérkőzésvezető sportszerűtlen magatartásáért kiállította. Ugyanakkor egy nézőt is felszólított, hogy hagyja el a nézőteret, mert olyan hangot használt, ami nem megengedhető. A közönség ezt a döntést nem szívesen fogadta, bár a játékvezetőnek igaza volt. A mérkőzés végén a kiállított játékos és a néző Flóra játékvezetőre támadt és tettlegesen is bántalmazta. Ez csak egy példa a sok közül, sajnos több ilyen esetet sorolhatnánk fel. Van olyan község, ahová félnek elmenni a játékvezetők. Ezekben a községekben legtöbb mérkőzésen botrány tör ki, amelyet részben a játékosok, részben a nézők kezdeményeznek. Ügy gondoljuk, jogosan vetjük fel a kérdést: meddig tart ez így? A nézők, s a játékosok legtöbbször a játékvezetőkben látják a hibát. Az nem vitás, hogy előfordul tévedés egy-egy mérkőzés vezetésénél, a legtöbb vita azonban abból fakad, hogy a régi szurkolók nem ismerik az új szabályokat és helytelenül ítélnek meg helyzeteket. A járási TST-k feladata az is, hogy a téli hónapokban előadás-sorozatokat szervezzenek, ahol megmagyarázzák a szurkolóknak és a játékosoknak is, hogy a mai labdarúgás már sokkal fejlettebb a réginél, új szabályok vannak' és a sportpályán mindig a jobbik győz. Jantyik Tibor Jól dolgozik a gyulai gimnázium KISZ-szervezete A gyulai pedagógus pártszervezet taggyűlésén megbeszélték a gimnázium KISZ-szervezetének munkáját. A vitában felszólaló tanárok, pedagógusok elismeréssel beszéltek a KISZ-szervezetről. A közel hétezer társadalmi munkaóra, az úttörőcsapatoknak nyújtott rendszeres segítség, a nemrégen megszervezett társadalmi bíróság mind olyan eredmény, amelyért a KISZ-szervezetnek nem kell szégyenkeznie; A felszólalásokból érezni lehetett, hogy szívügyük a fiatalok nevelése, a KISZ-szervezet erősítése, a fiatalok problémáival való foglalkozás. Megemlítették azt is, hogy az általános iskolákban jó úttörőmunkát végzett tanulók most a gimnázium KISZ-szervezetőnek legjobb aktívái. A politikai felvilágosító munka néhány tapasztalata falun A pártkongresszus óta a falu szocialista átalakításában, a közös gazdaságok politikai és gazdasági megszilárdításéban számos hasznos tapasztalat született. Ezek a tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak az előttünk álló feladatok eredményes megoldásához, a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezéséhez, a termelőszövetkezetek további szilárdításához. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a falu szocialista átalakítását sikerült társadalmi üggyé tenni. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során tovább erősödött és új tartalmat kapott a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetsége. Dolgozó parasztságunk zöme megérti és nagyra értékeli azt a sokoldalú támogatást, melyet a munkásosztály nyújt a falunak az új élet kibontakozásában. Az üzemi munkások pedig egyrészt a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló tervfeladataik teljesítésével és túlteljesítésével, másrészt — tízezerszámra falura menve — mint patronálok vagy népnevelők segítik a parasztságot felemelkedése útján. Az üzemek többségében — elsősorban a párt- és tömegszervezetek sokoldalú felvilágosító munkája nyomán — a korábbi években észlelt bizonyos fokú közömbösséget mindinkább felváltja a falusi élet iránti fokozott érdeklődés, a közös érdek felismerése; A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének új vonása, hogy a régebben alakult termelő- szövetkezetek zöménél sikerült felszámolni a korábban tapasztalt el- zárkózottságot, befeléfordulást. Számos helyen a régi szövetkezeti tagdk egy része is tevékenyen kivette részét a szervező munkából. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek, a párttagság és a pártonkívüliek tízezrei megértették a falu forradalmi átalakításának jelentőségét a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Ennek elérésében kiemelkedő szerepe volt a párt- szervezetek politikai, felvilágosító tevékenységének. A falusi pártpropagandában már a múlt esztendőben is jelentős lépést tettünk előre. A szervezett pártoktatás különböző formái elsősorban az időszerű kérdések ismertetésére irányultak. Sikerült elérni, hogy a témák a soron lévő feladatokra mozgósítsanak. Ez a magyarázata annak, hogy a tél folyamán például az „Időszerű kérdések” tanfolyamain számos megyében előadásról előadásra növekedett a hallgatók száma, sőt nem egy helyen megkétszereződött. Helyesnek bizonyult a falusi propagandamunka új módszerének, az esti tanfolyamoknak a bevezetése is. A szervezett pártoktatás és a téli tanfolyamok mellett a tömegszervezetek különböző előadássorozatai szintén nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a falu dolgozói megismerkedjenek, megbarátkozzanak a szövetkezeti élettel, hogy minél előbb feloldódjon bennük a régihez való görcsös ragaszkodás. A politikai felvilágosító munka egyik legbeváltabb módszerének az egyéni, közvetlen beszélgetések bizonyultak. Ott, ahol ezek a beszélgetések a párt útmutatásának megfelelően a kölcsönös megértésen. alapultak — a meggy őzés maradandónak bizonyult. Az ilyen egyéni, családi beszélgetések jelentős pozitívuma, hogy — kevés kivételtől eltekintve — őszinték és az alaptalan ígérgetésektől, a jövő hamis rózsaszínben való feltüntetésétől mentesek voltak. A helyi elvtársak mellett a külső aktivisták felkészülten, a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések és rendelkezések alapos ismeretében végezték munkájukat, Igen jónak bizonyult az a gyakorlat, hogy a népnevelők egy része a parasztság belépése után továbbra is ott maradt a községben, segítette a szövetkezet megalakulását, a nagyüzemi gazdálkodás formáinak, módszereinek kialakítását, általában az első lépések megtételét. Az új és a jelentősen megnövekedett gazdaságok többségében a közös munka a jól átgondolt és időben elkészített termelési tervekre építve indult be. A párt- bizottságok többsége nagy gondot fordított arra, hogy a termelési terveket az egész tagsággal együtt, részleteiben is megvitassák. Figyelembe vették a tagság észrevételeit, javaslatait és ezáltal a tervek végrehajtása az egész tagság ügyévé vált. Ezzel magyarázható, hogy a tavaszi és nyári hónapok növényápolási, aratási, cséplési munkáit a termelőszövetkezetek jelentős részében időben és nagyobb zökkenő nélkül végezték el. Javult a munkafegyelem, magasabb szintre emelkedett a gazdaságok vezetőinek szervező, irányító munkája. A termelőszövetkezetek megszilárdítása során a legtöbb probléma azokon a helyeken vetődött fel, ahol számszerű fejlesztés időszakában a szervezés mellett háttérbe szorult az emberekkel való foglalkozás, a sokoldalú felvilágosító, nevelőmunka. Az ilyen községek közös gazdaságaiban szinte minden előrelépés komoly erőfeszítést követelt. Gyakran értetlenség, vonakodás, sőt helyenként elzárkózás kísérte a gazdasági felszerelések, az állatok, a közös takarmány és a vetőmag összehozását, ami ezeken a helyeken a párt- és tanácsi szervek munkáját hosz- szú hetekre szinte teljesen lekötötte. A tavaszi és nyári hónapokban igen sok vita folyt a jövedelem- elosztás különböző módszerei körül. Néhány megyében már a tavaszi munkák beindulásánál helyesen ismerték fel, hogy a munkaerő-hiány megoldása csak a cí’--'á(ltagok fokozottabb bevonásával lehetséges. Ezért már a kezdet kezdetén alkalmazták — elsősorban a kapásnövények termesztésénél — a munkaterület családokra való bontását, s egy- egy nehezebb munka, pl. kapálás, aratás — külön premizálását. Különösen a fiatalok bevonása szempontjából bizonyult igen jónak, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében sikerült biztosítani a rendszeres munkaegy»
