Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-02 / 259. szám

NÉPÚJSÁG I960, november 2., szerda MIÉRT NÖVE a közlekedési balesetek száma? Mindig megdöbbent bennünket, amikor súlyos, vagy éppen halá­los végű balesetről hallunk. Az egy évvel ezelőtt megtartott me­gyei közlekedési ankét óta nem csökkent, hanem tovább növeke­dett a közlekedési balesetek szá­ma. Mi sem példázza ezt szembe­tűnőbben, mint az, hogy a rövid egy év alatt 321 rendőrségi felje­lentést mutat a statisztika. A fel­jelentett személyek között megta­láljuk a gépjárművezetőket, a lo­vaskocsik hajtóit, s a gyalogoso­kat egyaránt. Ezenkívül 360 eset­ben alkalmaztak rendőreink helyszíni bírságolást a közlekedés szabályait megsértőkkel szemben. Már e két szám érzékelteti, hogy nem léptünk előbbre, vagyis meg­közelítően sem lett társadalmi üggyé a közlekedés. Sőt az utóbbi hónapokban tovább fokozódott a közúti fegyelmezetlenség. Hiszen csak ez - év szeptemberében 10 gépjárművezető jogosítványát vonták be hosszabb- rövidebb időre közlekedési balesetek miatt. S most ime a megcáfolhatatlan számok, melyek mindennél job­ban bizonyítják a fegyelmetlen, nemtörődöm közlekedést. r- A nemrég Békéscsabán meg­rendezett félnapos megyei közle­kedési ankéton a beszámoló érde­kes adatokat tárt fel. Ezeken a számokon elsősorban is gépjár­művezetőinknek. a lovasfogatok hajtóinak egyaránt el kell gon­dolkozniuk: 1959-ben 1960-ban Halálos baleset 15 19 Súlyos baleset 56 61 Könnyű baleset 10 23 Sérülés nélküli baleset 23 34 Nem kell matematikusnak len­ni ahhoz, hogy bárki is lássa a különbséget. Azt, hogy amíg 1959- ben egész évben 104 baleset volt, addig ebben az évben — október első hetéig — már 34-gyel több, vagyis 137 közlekedési baleset történt a megye különböző részé­ben. Ezek a számok nem meg­nyugtatóak. Különösen, ha azt is tudjuk, hogy az utóbbi két hét óta újabb könnyebb, súlyosabb, vagy éppen halálos kimenetelű balesetek voltak megyénkben. Ilyen volt például az újkígyósi is, ahol egy tehergépkocsi gázolt ha­lálra egy kerékpáron hazafelé igyekvő embert. Mivel magyaráz­ható, mi az oka a mindinkább szaporodó közlekedési balesetek­nek? — kérdezhetik az olvasók. A nagyfokú gondatlanság. Azaz különösen két tényező mu­tat nyugtalanító jelenséget: az it­tas vezetés, és az úttesteken való szabálytalan áthaladás. S e kettő közül is az ittas vezetést kell első helyen említeni. Amíg a múlt évben ittas vezetés követ­keztében 18 baleset volt, ebben az évben október első hetéig ez a szám 23-ra növekedett. Vajon mennyi lesz év végéig, vagyis mennyivel több, mint a múlt év­ben, ha ez így megy tovább? Az úttesten való szabálytalan áthaladás miatt a múlt évi 18 baleset helyett ez év október első hetéig már 42-t számláltak meg a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán. Az említetteken kívül hosszan le­hetne sorolni még a szabálytalan előzésből, a műszaki hibából, a nem megfelelő közúti világításból bekövetkezett kisebb-nagyobb, Férfi munkaerőket ásáshoz azonnal felvesz a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat Jelentkezés Szent István tér 7. alatt. 17543 vagy éppen végzetes szerencsét­lenségeket. Amíg a múlt évben az említett okok miatt 63 baleset volt a megyében, ebben az évben már 104-re növekedett a gondat­lanságból, a nemtörődömségből bekövetkezett balesetek száma. S amíg tavaly egész évben gyors­hajtás miatt tíz baleset történt, ez a szám ebben az évben már duplájánál is többre, 22-re szapo­rodott. A múlt évben autóbusz­baleset nem történt, ebben az év­ben pedig már két esetben volt. Ezek a számok és összehasonlí­tások félremagyarázhatatlanul érzékeltetik, hogy az utóbbi egy év alatt nem javult e tekintetben a helyzet. S ez a körülmény an­nál is inkább elgondolkoztató, mert hetenként átlagosan 150 új gép jármű-vezető vizsgázik le, vagyis hétről hétre ennyivel sza­porodik a közúti forgalomban kü­lönböző járművekkel résztvevők száma. A megyei közlekedési ankét beszámolója találóan jegyezte meg: „E balesetek igazi oka az ember a maga fegyelmezetlensé­gével, könnyelműségével, mások és embertársainak testi épségé­vel való nerhtörődésből fakad . . Vajon ki kényszerítette azt az 51 rendszeresen italozó gépjárműve­zetőt a szeszesital-fogyasztásra vezetés közben, akiket ebben az évben „lefülelt” a közlekedésren­dészet? De hányán lehetnek azok, akik ittas állapotban vezették gépjárműveiket, a rend őrei azon­ban nem jutottak el hozzájuk? Talán ötször, talán tízszer ennyi­en ... Persze, ha az italosán köz­lekedőket „elkapják” előszeretet­tel bizonygatják: csak véletlenül ittak egy stampedlivel. Ha meg­büntetik őket, embertelertnek ki­áltják ki a rendőrt. Odáig azon­ban nem jutnak, vagy nem akar­nak eljutni, hogy megértsék: már egy stampedli tartalma is megza­varhatja a reflexek normális mű­ködését, s egy pillanat és megtör­tént a súlyos, vagy éppen végze­tes baleset. Az ilyen emberek az esetek többségében csak a tár­gyalóteremben, avagy a börtön becsukott ajtaja mögött eszmél­nek fel, s jut eszükbe a gyermek, a feleség és éreznek lel'kiismeret- furdalást egy életre nyomorékká tett, vagy éppen halálragázolt embertársukért, annak gyerme­keiért. Mindezekre állami és szövetke­zeti vállalataink, gazdaságaink vezetői közül is sokan nem gon­dolnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy műszakilag nem ellenőr­zött gépjárművek vesznek részt a közúti forgalomban. Ezért persze elsősorban a gépjármű-előadók felelősek. „Az imént még jó volt a fék, az index, a világítás” — mondják a gépjármű-vezetők, ha a rendőrség rajtakapja őket a hanyagságon. Az igazság persze a legtöbbször az, hogy kiindulás előtt műszakilag nem vizsgálják meg a gépjárműveiket, s erre a gépjármű-előadók sem figyelmez­tetik őket. Az utóbbi másfél-két évben megnövekedett a magántulajdon­ban lévő gépkocsik, de különösen a motorkerékpárok száma. Ez ör­vendetes, mely mindenképpen az anyagi jólét kedvező alakulásából következik. Az persze már sem­miképpen nem örvendetes, hogy amíg a múlt évben 70 gépkocsi­tulajdonos követett el közlekedé­si balesetet, addig ez év október első hetéig már 90-en vétettek sú lyosan, vagy éppen végzetesen a szabályok ellen, okoztak balesetet. Különösen a motorkerékpárosok jelentettek sok kellemetlenséget, akik a múlt évi 23 balesetet eb­ben az évben már a duplájánál- is többre — 53-ra — „teljesítet­ték”. E számok, e tények után érde­mes elgondolkozni azon, amit az egyik hozzászóló az ankéton java­solt. „Szigorítsák meg a gépjár­művezetői vizsgáztatást. S akik akár egyetlen kérdésre nem tud­nak megválaszolni, küldjék őket pótvizsgára, mely a rendes vizs­gánál jóval szigorúbb legyen ...” Valószínű ez is egy lépés lenne a közlekedési balesetek megelőzé­séhez. De minden bizonnyal nem lesz eredménytelen az az intézke­dés sem, amit az utóbbi két hét­ben már foganatosított a közle­kedési rendőrség: a közlekedési fegyelmet vétő gépjárművezetők jogosítványának lyukasztása. A lovaskocsik hajtőit, s a kiskerék- párok tulajdonosait is felelősség­re vonják, megbírságolják, ha szürkület után lámpa nélkül vesz­nek részt a közúti forgalomban. Ilyen intézkedések — amint azt az ankét beszámolójából hallot­tuk — azonban egyedül ríem ké­pesek változtatni a közlekedési balesetek jelenlegi helyzetén. Az emberi megértés, a gépjárműve­zetők, a gyalogosan közlekedők, s a közlekedési rendőrség közös erőfeszítése hozhat csak ered­ményt. Az, amikor társadalmi üggyé lesz a közlekedési balese­tek megelőzése, amikor mindenki megérti, hogy saját és embertársa életének veszélyeztetésével a tár­sadalomnak árt. S amikor azt is megértik az emberek, hogy a közlekedési balesetekkel a társa­dalmi tulajdonban évenként százezres értékek pusztulnak el, válnak semmivé. Csak így válik lehetségessé, hogy egy év múlva, vagy már hamarabb is sokkal ked­vezőbb eredményekről számolhas­sunk be. Balkus Imre Előadásokat rendeznek a téli hónapokban a bucsai önkéntes tűzoltók (Tudósítónktól) Negyven tagja van Bucsáin az ön­kéntes tűzoltó-testületnek. A tagság rendszeresen tart szakmai foglalkozá­sokat, s ezeken csaknem kivétel nél­kül mindegyik, részt vesz. A gyakorla­tok után a község pedagógusai előadá­sokat tartanak az önkéntes tűzoltók­nak. Az őszi-téli hónapokban megkez­di munkáját a színjátszó csoport is, melynek vezetője Szabó Dániel. A té­len három előadást akarnak tartani a községben. Az előadások bevételéből új ruhákat vásárolnak a testület tag­jainak. Ne játsszunk a szavakkal! Néhány termelőszövetkezet és a helyi tanács vezetői vitatkoz­nak a kenyérgabona vetésterüle­tén. A tanácsi vezetők — na­gyon helyesen — dolgozó né­pünk jövő évi kenyerének ha­zai földön termelt gabonából való biztosítása érdekében ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a tsz-ek búzával vessék be szántóterüle­tük 30—31 százalékát. A tsz-ve- zetők arra hivatkozva, hogy kell a föld ipari és takarmány-nö­vénynek, szántóterületüknek csak 27—28 százalékán akarnak kenyérgabonát termelni. Az még csak hagyján, hogy vitatkozik ezen több tsz vezető­je, mert akivel vitázni lehet, azt meg is lehet győzni, rá lehet ve­zetni álláspontja megváltoztatá­sára. Néhány termelőszövetke­zet vezetője azonban nem vitat­kozik„ hanem azt mondja: Be­vetjük kedves elvtárs a szántó- terület 31 százalékát, hogyne vetnénk be! Magában viszont azt gondolja: „Annyit vetek, ameny- nyit akarok, úgysem méri meg senki, hogy hány hold”. A búzavetés területére nem kell szerződést kötni, s lehetsé­ges, hogy a lelkiismereten, dol­gozó népünk kenyerének bizto­sításáért érzett felelősségen kí­vül talán nem méri meg senki, hogy hány hold. Ha ugyan ébren van az olyan tsz-vezető lelkiis­merete és felelősségérzete, aki mást mond, mint amit cselek­szik. S ez nem új keletű néhol. Példákat tudnánk felsorolni olyan tsz-ekről, melyek kötbére­zés terhe mellett szerződést kötöt­tek a felvásárló szervekkel bi­zonyos mennyiségű kenyérgabo­na, kukorica, burgonya szállítá­sára, s mindaddig biztosították szavakban a felvásárlási szerve­ket vállalt kötelezettségük tel­jesítéséről, amíg a különböző kedvezményeket, a vetőmagot, a műtrágyát, a pénzelöleget meg­kapták, aztán mikor megtermett a gabona, úgy kezdtek gondol­kodni, mint az egyszeri cipész­legény, hogy ha ennek is, annak is megadom a tartozásom, akkor nekem kevés marad — ha nem adom meg, mind az enyém. Az orosházi Dózsa Tsz sem adott át 11 vagon búzát a vállalt kötele­zettségéből, pedig 22 vagonnal többet takarított be, mint amennyit tervezett, a nagykama­rást Üj Élet, az újkigyósi Arany­kalász, a zsadányi Búzakalász és a csanádapácai Köztársaság Tsz-ek együtt 115 vagon burgo­nyát nem adtak át, pedig szer­ződésben vállaltak rá kötelezett­séget. A Megyei Értékesítő Köz­pontban, a MÉK-ben az a véle­mény: Nem kötbérezzük meg a szerződést-szegő tsz-eket, mert nem akarunk velük rossz vi­szonyba kerülni. A kötbért pe­dig azért találták ki, hogy fi­gyelmeztessen a vállalt kötele­zettség teljesítésére. Vélemé­nyem szerint meg kell kötbérez- ni a szerződést szegőket és in­kább az a néhány száz tsz-tag legyen rossz viszonyban a MÉK- kel, akik a szükségletükön felü­li burgonyát a hivatalos ár két­szereséért árusítják, mint az a több ezer munkásfeleség, akik majd hiába mennek a zöldség­boltba burgonyáért.' A munkásosztály nem játszik a szavával, hanem erejét meg­feszítve termelt eddig is, hogy gépek ezrei, milliónyi vagon mű­trágya álljon a dolgozó paraszt­ság rendelkezésére, s hogy ne hiába menjenek a boltba, hanem kapjanak ruházati cikket, rádiót, televíziót, s mindent, amire szükségük van. És végül is: nem mindegy az, hogy államunk a népjólét továbbemelését szolgá­ló fontos külföldi nyersanyagra, avagy külföldi búzára és burgo­nyára költi-e a valutát. Ezért ne játsszon egyetlen tsz sem ha­ragszom rád-ot a MÉK-kel, meg a termény forgalmival amiért szerződtetni megy és aztán kö­veteli is, amit leszerződtet, mert sok ezer család kenyérrel és egyéb élelmiszerrel való ellátá­sával játszik. Kukk Imre Szerkesztői üzenetek KELLER JÁNOS. BÉKÉSCSABA. — Áthelyézés esetén a dolgozó munka­könyvébe a munkaviszony megszűné­sének időpontjaként a legutolsó — munkában töltött — napot, a megszű­nés módjaiként pedig az „áthelyezve” bejegyzést kell beírni. Ezenkívül az áthelyezőnek minden esetben be kell jegyeznie azt a szervet, amelyhez az áthelyezés történt. Ez utóbbi bejegy­zést a dolgozó jelentkezésekor az új vállalat felülbélyegzi. A munkábalépés napjaként az új munkáltató a munka- viszony megszűnését követő napot köte­les beírná akkor is, ha az az adott eset­ben nem munkanap. £ MÁTYÁS JÖZSEFNÉ, MEDGYES- BODZÁS. — A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályán közölték, hogy a termelőszövetkezetek háztáji földet az önálló háztartást vezető tsz- tagnak adnak ki. A szóban forgó eset­ben a háztájit Mátyás József kapta. Ezen nem változtat az a tény, hogy a házasfelek év közben elváltak. Ameny- nyiben ön szintén rendes tsz-tag, a kö­vetkező esztendőben külön háztáji földre válik igényjogosulttá. FEKÉCS ANDRASN'É, GYOMA. — A Körösi Állami Gazdaság igazgatójától — problémáját illetően — azt a választ kaptuk, hogy azok a családtagok, akik a gazdasággal munkaviszonyban nem állnak, az üzemi konyhán nem étkez­hetnek. ^AAAAAA<V%A»A^A<W<WWVA/VWWWVWWWVWNA Takarékoskodjon! Vásároljon a Bizományi Áruházban! Használt ruházati cikkek, bútorok Üj, kis hibás, leértékelt ruházati cikkek, méteráruk, kis zománchibás mosógépek 6 havi garanciával 1400 forintért nagy választékban. Vétel! Eladás! bizományi Áruház Békéscsaba, Sztálin út 6. 1755 ^VWWNAAAAAAAAAAAA/SAAAAAA/WWWVWWW^ 5 éves előzetes mezőgazdasági tervkészítő bizottság kezdte meg munkáját a gyomai járásban (Tudósítónktól) A gyomai járásban a közelmúlt­ban ötéves előzetes mezőgazdasági tervkészítő bizottság kezdte meg működését. A bizottság a hagyo­mány és az adottság gondos figye­lembevételével alakítja ki az egyes növényféleségek arányát, a termésátlagok évenkénti növeke­désének lehetőségeit. A meglévő és a jelenleg épülő öntözőrendszer építése a szántóterület tíz szá­zalékát, csaknem tízezer holdat tesz öntözhetővé, talajjavítást pe­ri»;, 12 ezer katasztrális holdon vé­geznek a kopár, elszikesedett föl­deken. A nagyüzem adta lehető­ség, a technika, a gépek kihasz­nálásával, a sokoldalú állami se­gítséggel 1965-re megváltozik a gyomai járás arculata, a szövet­kezetbe tömörült dolgozó parasz­tok szorgalmas munkával megte­remtik a jobb élet alapját, s mind több árut adnak az ország ellátá­sához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom