Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-02 / 259. szám
NÉPÚJSÁG I960, november 2., szerda MIÉRT NÖVE a közlekedési balesetek száma? Mindig megdöbbent bennünket, amikor súlyos, vagy éppen halálos végű balesetről hallunk. Az egy évvel ezelőtt megtartott megyei közlekedési ankét óta nem csökkent, hanem tovább növekedett a közlekedési balesetek száma. Mi sem példázza ezt szembetűnőbben, mint az, hogy a rövid egy év alatt 321 rendőrségi feljelentést mutat a statisztika. A feljelentett személyek között megtaláljuk a gépjárművezetőket, a lovaskocsik hajtóit, s a gyalogosokat egyaránt. Ezenkívül 360 esetben alkalmaztak rendőreink helyszíni bírságolást a közlekedés szabályait megsértőkkel szemben. Már e két szám érzékelteti, hogy nem léptünk előbbre, vagyis megközelítően sem lett társadalmi üggyé a közlekedés. Sőt az utóbbi hónapokban tovább fokozódott a közúti fegyelmezetlenség. Hiszen csak ez - év szeptemberében 10 gépjárművezető jogosítványát vonták be hosszabb- rövidebb időre közlekedési balesetek miatt. S most ime a megcáfolhatatlan számok, melyek mindennél jobban bizonyítják a fegyelmetlen, nemtörődöm közlekedést. r- A nemrég Békéscsabán megrendezett félnapos megyei közlekedési ankéton a beszámoló érdekes adatokat tárt fel. Ezeken a számokon elsősorban is gépjárművezetőinknek. a lovasfogatok hajtóinak egyaránt el kell gondolkozniuk: 1959-ben 1960-ban Halálos baleset 15 19 Súlyos baleset 56 61 Könnyű baleset 10 23 Sérülés nélküli baleset 23 34 Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy bárki is lássa a különbséget. Azt, hogy amíg 1959- ben egész évben 104 baleset volt, addig ebben az évben — október első hetéig — már 34-gyel több, vagyis 137 közlekedési baleset történt a megye különböző részében. Ezek a számok nem megnyugtatóak. Különösen, ha azt is tudjuk, hogy az utóbbi két hét óta újabb könnyebb, súlyosabb, vagy éppen halálos kimenetelű balesetek voltak megyénkben. Ilyen volt például az újkígyósi is, ahol egy tehergépkocsi gázolt halálra egy kerékpáron hazafelé igyekvő embert. Mivel magyarázható, mi az oka a mindinkább szaporodó közlekedési baleseteknek? — kérdezhetik az olvasók. A nagyfokú gondatlanság. Azaz különösen két tényező mutat nyugtalanító jelenséget: az ittas vezetés, és az úttesteken való szabálytalan áthaladás. S e kettő közül is az ittas vezetést kell első helyen említeni. Amíg a múlt évben ittas vezetés következtében 18 baleset volt, ebben az évben október első hetéig ez a szám 23-ra növekedett. Vajon mennyi lesz év végéig, vagyis mennyivel több, mint a múlt évben, ha ez így megy tovább? Az úttesten való szabálytalan áthaladás miatt a múlt évi 18 baleset helyett ez év október első hetéig már 42-t számláltak meg a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán. Az említetteken kívül hosszan lehetne sorolni még a szabálytalan előzésből, a műszaki hibából, a nem megfelelő közúti világításból bekövetkezett kisebb-nagyobb, Férfi munkaerőket ásáshoz azonnal felvesz a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat Jelentkezés Szent István tér 7. alatt. 17543 vagy éppen végzetes szerencsétlenségeket. Amíg a múlt évben az említett okok miatt 63 baleset volt a megyében, ebben az évben már 104-re növekedett a gondatlanságból, a nemtörődömségből bekövetkezett balesetek száma. S amíg tavaly egész évben gyorshajtás miatt tíz baleset történt, ez a szám ebben az évben már duplájánál is többre, 22-re szaporodott. A múlt évben autóbuszbaleset nem történt, ebben az évben pedig már két esetben volt. Ezek a számok és összehasonlítások félremagyarázhatatlanul érzékeltetik, hogy az utóbbi egy év alatt nem javult e tekintetben a helyzet. S ez a körülmény annál is inkább elgondolkoztató, mert hetenként átlagosan 150 új gép jármű-vezető vizsgázik le, vagyis hétről hétre ennyivel szaporodik a közúti forgalomban különböző járművekkel résztvevők száma. A megyei közlekedési ankét beszámolója találóan jegyezte meg: „E balesetek igazi oka az ember a maga fegyelmezetlenségével, könnyelműségével, mások és embertársainak testi épségével való nerhtörődésből fakad . . Vajon ki kényszerítette azt az 51 rendszeresen italozó gépjárművezetőt a szeszesital-fogyasztásra vezetés közben, akiket ebben az évben „lefülelt” a közlekedésrendészet? De hányán lehetnek azok, akik ittas állapotban vezették gépjárműveiket, a rend őrei azonban nem jutottak el hozzájuk? Talán ötször, talán tízszer ennyien ... Persze, ha az italosán közlekedőket „elkapják” előszeretettel bizonygatják: csak véletlenül ittak egy stampedlivel. Ha megbüntetik őket, embertelertnek kiáltják ki a rendőrt. Odáig azonban nem jutnak, vagy nem akarnak eljutni, hogy megértsék: már egy stampedli tartalma is megzavarhatja a reflexek normális működését, s egy pillanat és megtörtént a súlyos, vagy éppen végzetes baleset. Az ilyen emberek az esetek többségében csak a tárgyalóteremben, avagy a börtön becsukott ajtaja mögött eszmélnek fel, s jut eszükbe a gyermek, a feleség és éreznek lel'kiismeret- furdalást egy életre nyomorékká tett, vagy éppen halálragázolt embertársukért, annak gyermekeiért. Mindezekre állami és szövetkezeti vállalataink, gazdaságaink vezetői közül is sokan nem gondolnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy műszakilag nem ellenőrzött gépjárművek vesznek részt a közúti forgalomban. Ezért persze elsősorban a gépjármű-előadók felelősek. „Az imént még jó volt a fék, az index, a világítás” — mondják a gépjármű-vezetők, ha a rendőrség rajtakapja őket a hanyagságon. Az igazság persze a legtöbbször az, hogy kiindulás előtt műszakilag nem vizsgálják meg a gépjárműveiket, s erre a gépjármű-előadók sem figyelmeztetik őket. Az utóbbi másfél-két évben megnövekedett a magántulajdonban lévő gépkocsik, de különösen a motorkerékpárok száma. Ez örvendetes, mely mindenképpen az anyagi jólét kedvező alakulásából következik. Az persze már semmiképpen nem örvendetes, hogy amíg a múlt évben 70 gépkocsitulajdonos követett el közlekedési balesetet, addig ez év október első hetéig már 90-en vétettek sú lyosan, vagy éppen végzetesen a szabályok ellen, okoztak balesetet. Különösen a motorkerékpárosok jelentettek sok kellemetlenséget, akik a múlt évi 23 balesetet ebben az évben már a duplájánál- is többre — 53-ra — „teljesítették”. E számok, e tények után érdemes elgondolkozni azon, amit az egyik hozzászóló az ankéton javasolt. „Szigorítsák meg a gépjárművezetői vizsgáztatást. S akik akár egyetlen kérdésre nem tudnak megválaszolni, küldjék őket pótvizsgára, mely a rendes vizsgánál jóval szigorúbb legyen ...” Valószínű ez is egy lépés lenne a közlekedési balesetek megelőzéséhez. De minden bizonnyal nem lesz eredménytelen az az intézkedés sem, amit az utóbbi két hétben már foganatosított a közlekedési rendőrség: a közlekedési fegyelmet vétő gépjárművezetők jogosítványának lyukasztása. A lovaskocsik hajtőit, s a kiskerék- párok tulajdonosait is felelősségre vonják, megbírságolják, ha szürkület után lámpa nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. Ilyen intézkedések — amint azt az ankét beszámolójából hallottuk — azonban egyedül ríem képesek változtatni a közlekedési balesetek jelenlegi helyzetén. Az emberi megértés, a gépjárművezetők, a gyalogosan közlekedők, s a közlekedési rendőrség közös erőfeszítése hozhat csak eredményt. Az, amikor társadalmi üggyé lesz a közlekedési balesetek megelőzése, amikor mindenki megérti, hogy saját és embertársa életének veszélyeztetésével a társadalomnak árt. S amikor azt is megértik az emberek, hogy a közlekedési balesetekkel a társadalmi tulajdonban évenként százezres értékek pusztulnak el, válnak semmivé. Csak így válik lehetségessé, hogy egy év múlva, vagy már hamarabb is sokkal kedvezőbb eredményekről számolhassunk be. Balkus Imre Előadásokat rendeznek a téli hónapokban a bucsai önkéntes tűzoltók (Tudósítónktól) Negyven tagja van Bucsáin az önkéntes tűzoltó-testületnek. A tagság rendszeresen tart szakmai foglalkozásokat, s ezeken csaknem kivétel nélkül mindegyik, részt vesz. A gyakorlatok után a község pedagógusai előadásokat tartanak az önkéntes tűzoltóknak. Az őszi-téli hónapokban megkezdi munkáját a színjátszó csoport is, melynek vezetője Szabó Dániel. A télen három előadást akarnak tartani a községben. Az előadások bevételéből új ruhákat vásárolnak a testület tagjainak. Ne játsszunk a szavakkal! Néhány termelőszövetkezet és a helyi tanács vezetői vitatkoznak a kenyérgabona vetésterületén. A tanácsi vezetők — nagyon helyesen — dolgozó népünk jövő évi kenyerének hazai földön termelt gabonából való biztosítása érdekében ragaszkodnak ahhoz, hogy a tsz-ek búzával vessék be szántóterületük 30—31 százalékát. A tsz-ve- zetők arra hivatkozva, hogy kell a föld ipari és takarmány-növénynek, szántóterületüknek csak 27—28 százalékán akarnak kenyérgabonát termelni. Az még csak hagyján, hogy vitatkozik ezen több tsz vezetője, mert akivel vitázni lehet, azt meg is lehet győzni, rá lehet vezetni álláspontja megváltoztatására. Néhány termelőszövetkezet vezetője azonban nem vitatkozik„ hanem azt mondja: Bevetjük kedves elvtárs a szántó- terület 31 százalékát, hogyne vetnénk be! Magában viszont azt gondolja: „Annyit vetek, ameny- nyit akarok, úgysem méri meg senki, hogy hány hold”. A búzavetés területére nem kell szerződést kötni, s lehetséges, hogy a lelkiismereten, dolgozó népünk kenyerének biztosításáért érzett felelősségen kívül talán nem méri meg senki, hogy hány hold. Ha ugyan ébren van az olyan tsz-vezető lelkiismerete és felelősségérzete, aki mást mond, mint amit cselekszik. S ez nem új keletű néhol. Példákat tudnánk felsorolni olyan tsz-ekről, melyek kötbérezés terhe mellett szerződést kötöttek a felvásárló szervekkel bizonyos mennyiségű kenyérgabona, kukorica, burgonya szállítására, s mindaddig biztosították szavakban a felvásárlási szerveket vállalt kötelezettségük teljesítéséről, amíg a különböző kedvezményeket, a vetőmagot, a műtrágyát, a pénzelöleget megkapták, aztán mikor megtermett a gabona, úgy kezdtek gondolkodni, mint az egyszeri cipészlegény, hogy ha ennek is, annak is megadom a tartozásom, akkor nekem kevés marad — ha nem adom meg, mind az enyém. Az orosházi Dózsa Tsz sem adott át 11 vagon búzát a vállalt kötelezettségéből, pedig 22 vagonnal többet takarított be, mint amennyit tervezett, a nagykamarást Üj Élet, az újkigyósi Aranykalász, a zsadányi Búzakalász és a csanádapácai Köztársaság Tsz-ek együtt 115 vagon burgonyát nem adtak át, pedig szerződésben vállaltak rá kötelezettséget. A Megyei Értékesítő Központban, a MÉK-ben az a vélemény: Nem kötbérezzük meg a szerződést-szegő tsz-eket, mert nem akarunk velük rossz viszonyba kerülni. A kötbért pedig azért találták ki, hogy figyelmeztessen a vállalt kötelezettség teljesítésére. Véleményem szerint meg kell kötbérez- ni a szerződést szegőket és inkább az a néhány száz tsz-tag legyen rossz viszonyban a MÉK- kel, akik a szükségletükön felüli burgonyát a hivatalos ár kétszereséért árusítják, mint az a több ezer munkásfeleség, akik majd hiába mennek a zöldségboltba burgonyáért.' A munkásosztály nem játszik a szavával, hanem erejét megfeszítve termelt eddig is, hogy gépek ezrei, milliónyi vagon műtrágya álljon a dolgozó parasztság rendelkezésére, s hogy ne hiába menjenek a boltba, hanem kapjanak ruházati cikket, rádiót, televíziót, s mindent, amire szükségük van. És végül is: nem mindegy az, hogy államunk a népjólét továbbemelését szolgáló fontos külföldi nyersanyagra, avagy külföldi búzára és burgonyára költi-e a valutát. Ezért ne játsszon egyetlen tsz sem haragszom rád-ot a MÉK-kel, meg a termény forgalmival amiért szerződtetni megy és aztán követeli is, amit leszerződtet, mert sok ezer család kenyérrel és egyéb élelmiszerrel való ellátásával játszik. Kukk Imre Szerkesztői üzenetek KELLER JÁNOS. BÉKÉSCSABA. — Áthelyézés esetén a dolgozó munkakönyvébe a munkaviszony megszűnésének időpontjaként a legutolsó — munkában töltött — napot, a megszűnés módjaiként pedig az „áthelyezve” bejegyzést kell beírni. Ezenkívül az áthelyezőnek minden esetben be kell jegyeznie azt a szervet, amelyhez az áthelyezés történt. Ez utóbbi bejegyzést a dolgozó jelentkezésekor az új vállalat felülbélyegzi. A munkábalépés napjaként az új munkáltató a munka- viszony megszűnését követő napot köteles beírná akkor is, ha az az adott esetben nem munkanap. £ MÁTYÁS JÖZSEFNÉ, MEDGYES- BODZÁS. — A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályán közölték, hogy a termelőszövetkezetek háztáji földet az önálló háztartást vezető tsz- tagnak adnak ki. A szóban forgó esetben a háztájit Mátyás József kapta. Ezen nem változtat az a tény, hogy a házasfelek év közben elváltak. Ameny- nyiben ön szintén rendes tsz-tag, a következő esztendőben külön háztáji földre válik igényjogosulttá. FEKÉCS ANDRASN'É, GYOMA. — A Körösi Állami Gazdaság igazgatójától — problémáját illetően — azt a választ kaptuk, hogy azok a családtagok, akik a gazdasággal munkaviszonyban nem állnak, az üzemi konyhán nem étkezhetnek. ^AAAAAA<V%A»A^A<W<WWVA/VWWWVWWWVWNA Takarékoskodjon! Vásároljon a Bizományi Áruházban! Használt ruházati cikkek, bútorok Üj, kis hibás, leértékelt ruházati cikkek, méteráruk, kis zománchibás mosógépek 6 havi garanciával 1400 forintért nagy választékban. Vétel! Eladás! bizományi Áruház Békéscsaba, Sztálin út 6. 1755 ^VWWNAAAAAAAAAAAA/SAAAAAA/WWWVWWW^ 5 éves előzetes mezőgazdasági tervkészítő bizottság kezdte meg munkáját a gyomai járásban (Tudósítónktól) A gyomai járásban a közelmúltban ötéves előzetes mezőgazdasági tervkészítő bizottság kezdte meg működését. A bizottság a hagyomány és az adottság gondos figyelembevételével alakítja ki az egyes növényféleségek arányát, a termésátlagok évenkénti növekedésének lehetőségeit. A meglévő és a jelenleg épülő öntözőrendszer építése a szántóterület tíz százalékát, csaknem tízezer holdat tesz öntözhetővé, talajjavítást peri»;, 12 ezer katasztrális holdon végeznek a kopár, elszikesedett földeken. A nagyüzem adta lehetőség, a technika, a gépek kihasználásával, a sokoldalú állami segítséggel 1965-re megváltozik a gyomai járás arculata, a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok szorgalmas munkával megteremtik a jobb élet alapját, s mind több árut adnak az ország ellátásához.
