Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

1860. november 15., kedd HÉPjhLSAM 3 flz ifjúság a szocializmusért mozgalomról tárgyaltak a KISZ Békés megyei bizottságán Hétfőn délelőtt aktivaértekezle- tet tartott a KISZ Békés megyed bizottsága. Az értekezleten részt vettek a KISZ járási és városi függetlenített titkárok és munka­társaik, a Hazafias Népfront, a TIT, a MliSZÖV, a megyei tanács művelődési osztálya és az úttörő szövetség képviselői. A résztvevők értékelték az „If­júság a szocializmusért” próbák elmúlt évi eredményeit s ennek tapasztalatai nyomán megbeszél­ték, hogy a KISZ Központi Bizott­ságának határozata alapján ezt mozgalommá szélesítik. Az Ifjú­ság a szocializmusért mozgalom ötéves lesz és egyik gazdasági év­től a másikig rendszeresen érté­kelik a mozgalomban részt vevő fiatalok munkáját. A mozgalom célja, hogy az ifjúság valamennyi rétegét mozgósítsák a részvételre. A mozgalomban részt vevő fiata­loknak 4 fő feladatot kell végre­hajtani. Egyik a munkában való részvétel, másik példamutatás a tanulásban, harmadik a kulturális megmozdulásokban való részvé­tel, a negyedik fő feladat pedig a sportmozgalomban való aktív te­vékenység. A fiatalok az éven­kénti értékelés után jelvényt kap­nak. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom jó megszervezésével el­érik, hogy valóban teljesíteni tud­ják a KISZ jelszavát: Együtt az if­júság tömegeivel a szocialista Ma­gyarország felépítéséért. A fiata­lok körében máris nagy az érdek­lődés, a megyében eddig 4000 kö­zépiskolás diák jelentkezett a mozgalomban való részvételre. Amíg a pemetefűcukorka eljut a fogyasztókig (Budapesti tudósítónktól.) Vonat indulásra vártam a Keleti pályaudvaron'. A percek, mint ilyenkor ez lenni szokott, lassan telték, az utasok viszont annál gyorsabban kocogtak csomagjaik­kal jegypénztárhoz, újságárushoz és a vasúti kocsikhoz. Az egyik aukrostoódé előtt hosz- szú sorban álltak az emberek. Aki hozzátartozóihoz, ismerőseihez uta­zik, általában vinni szokott egy kis édességet, néhány apróbb aján­déktárgyat. Nekem is megvan ez a jó szokásom. így természetesen most is beálltam a sor végére. A bódé üvegablakán keresztül kau- csukbabák, csokoládéfigurák bá­multak kedvesen a vevőkre. La­Í tolgatva nézegettem a különböző cukorkákat, csokoládékat, amikor „Aranybányává“ teszik a sziket az ecsegfalvi Egyetértés Tsz gazdái Ecsegfalva. A név hallatára az ember szeme előtt egy sík puszta elevenedik meg szétszórt házai­val. Pár évtizeddel ezelőtt a szikes pusztán csak a bíbicek tanyáztak. A tavasz első napjaiban még ki- zölldelt ugyan valami, de mihelyt az első nyári nap rámosolygott a szik rétre, még a legálihatatosabb szamártüske is kiszáradt. Hatal­mas repedések keletkeztek a föl­dön, olyanok, hogy ha az igényte­len kis jószág, a birka végigszaladt rajta, bizony béietört a lába. A szorgalmas emberek egy része mégis megpróbálta meghódítani a sziket. Sikerült is sok-sok izzad- ságos munkával valamit elérni. A kis község egyre gyarapodott. Ma már távolról nézve egy jó nagy tanyacsoportnak képzelné az em­ber. De van már tanácsház, üzlet- hálózat, iskola. Egyszóval önálló község lett. A kis község szorgal­mas, becsületes munkásai egy év óta egy nagy termelőszövetkezet­ben, az Egyetértésben — mint aho­gyan a neve is mondja —, egyetértve dolgoznak erőt, időt nem kímélve, azért, hogy jobban, nyugodtabban, kényelme­sebben éljenek. A 6500 hold föld­ből még most is 1800 hold a le­gelő, sok az nagyon. De a meglévő szántón is csak kétszer annyi iz­zadsággal, fáradsággal lehet fele termést elérni, mint az orosházi vagy a mezőkovácsházi járásban. Az itteni gazdák mégis türelme­sen, földet szerető, emberhez mél­tóan dolgoznak. Állandóan törik, javítják a talajt. Az idén ősszel az 1800 hold legelőből 500 holdat pró­bálnak termőre hozni. A most fel­tört legelőkbe zabot vetnek. Kell a takarmány, hiszen, ha már a ga­bonaféleség, gyengén fizet, akkor mással kell próbálkozni. Az Egyet­értés tagjai az első közös év alkal­mával rájöttek, hogy jövedelem­mel gazdálkodni csak úgy lehet, ha állattenyésztéssel foglalkoznak, de ezen belül is szarvasmarha-hiz­lalással. A kimutatás szerint nö­vénytermesztésre több tízezer fo­rintot fizettek rá. Pedig ugyancsak takarékoskodtak mindennel. Saját gépekkel munkáltatták a földet, hogy még a gépállomásnak sem kelljen fizetni. Egy mázsa búza előállitása nem is került sokba, 132 forint volt. Az árpa 109, a len 264, a bor­só előállítási költsége pedig 131 közeledett a föld felé. Éktelen dörrenés rázta meg a levegőt. Az utca házai ijedten megremegtek. A halász a falnak tántorodott... Amikor visszanyerte egyensúlyát, hátáról levette a csomagot és be­lökte egy alacsony kerítésen. Sí­poló tüdővel rohant tovább. Dob­hártyáját megtöltötte a sűrűn, egymás után következő robbaná­sok rettenetes hangja... Az asszony egyedül van! — sikoltott belé a gondolat... Talán átment a szom­szédokhoz. Nem, otthon van. Félti a házat... Egy egészen közeli rob­banás nekivágta a kerítésnek. Érezte, hogy megroppant valami a testében... Fájdalomtól eltorzult arccal állt fel, és a falnak támasz­kodva kínosan, de ment tovább, a r robbanások felé. Bekanyarodott az utolsó sarkon... Hirtelen csend lett. Azt hitte, megsüketült. Ijed­tem. kapott a füléhez. Homályos tekintettel a házat ke­reste. Az utca olyan volt, mintha egy óriási kéz összemarkolta vol­na az épületeket, hogy aztán tég­lánként szétszórja valamennyit. A házuk helyén és mindenütt hatal­mas gödrök tátongtak, a szőnyeg­bombázás szörnyű nyomai. Előrebotladozott a romok kö­zött.,. J Ott, ott az úttest közepén fék szik valaki... Fájdalmát felejtve, esetlenül bukdácsolva odarohant. Az utolsó lépést már nem tudta megtenni. Rázuhant a halálba me­revedett testre. — A feleségem — kiáltotta. Ügy érezte, mintha tá­volról jött volna a hangja. Ellen­állhatatlanul kitört belőle a zoko­gás. A könnyei ráperegtek az asz- szony koromtól és égéstől fekete arcára. Szinte eszét vesztve ölelte magához. Szólította. Beszélt hozzá. Aztán összefüggéstelenné váltak szavai... Felemelte felesége furcsa alakúvá torzult kezét, és megcsó­kolta. Az arcát belefúrta az égett ruhafoszlányokba... Jf ogta, ölelte a merev testet, és újra és újra magához szorí­totta... Hozzá léptem és részvéttel a vállára tettem a kezem. Felém for­dult: Reggel még élt. Csendesen aludt. Tudja, olyan nyugodtan aludt. Nem akartam felkötteni — súgta csendesen, mintha most is féltené asszonya örök álmát. Nem tudtam válaszolni, csak néztem az öreg szemébe, melyet elborítottak a könnyek, a háború szörnyű könnyei. Boda Zoltán forintba került. Szinte feleannyi­ba, mint ahogyan az államnak el­adják. De mégis kevés az egy holdra jutó átlag. Rájöttek, hogy jobban jönnek ki akkor, ha takar­mányféleséget termelnek — ebből is a szálastakarmányt — mintha ősnövényt, búzát, kukoricát vetné­nek. Noha azt sem szorítják hát­térbe, az idén is elvetik a szántó- területükre jutó búzamennyiséget. A kukoricatermésre az idén sem panaszkodnak. Átlagban 22 má­zsát törtek egy holdról. A megye más járásában bizony nagyon ala­csony terméseredménynek köny­velnék el a 22 mázsa csöveskuko- ,ricát, de itt Ecsegfalván ez mégis jó termés. A vezető agronómus sze­rint szinte hihetetlen a 70—80 má­zsa kukoricatermés egy holdon. Az egyéni gazdaságban 15—18 mázsa kukoricát szedtek eddig is a javított, trágyázott földekről. Hogy az elmúlt év őszén és tava­szán hány ezer mázsa istállótrá­gyát szórtak ki, hirtelenében meg sem tudnánk mondani, de hogy nagyon sokat, az biztos. A kis köz­ségben a háztájiban összegyűjtött trágyát is a közös nagy táblákra szórták, csak azért is, hogy minél jobban fizessen a föld. Gyümölcs- és szőlőtermesztés­ben is gyenge az a vidék. A ter­melőszövetkezet a meglévő tíz hold gyümölcsöséhez most még tíz holdat gyümölcseit és tíz hold szőlőt telepít. A tsz fő profilja azonban az állattenyésztés marad. Ebben a gazdasági évben Jól Jövedelmezett a marhahizlalás Az összbevételeknek csaknem a felét hízómarhából kapták. Több mint 300-at adtak be. A több mint 6500 holdas szövetkezet az áruér­tékesítési tervét már eddig 102 százalékra teljesítette. Év végére a 160 százalékot is eléri. Ha ez si­kerül, márpedig sikerül, hiszen még szállításra kerül 150 ezer fo­rint értékű lucerna, 450 ezer fo­rint értékű rizs és csaknem 800 ezer forint értékű hízott sertés, ak­kor a betervezett munkaegység értékét ki tudják fizetni, az állam­tól pedig kedvezményt kapnak. A vártnál mintegy félmillió forint­tal több bevételhez jutottak állat­tenyésztésből. A jó áruértékesítési tervteljesítéssel sokat erősödik a fiatal szövetkezet. Jövőre még nagyobb eredményt kívánok elér­ni, ezért még több jószágot tarta­nak és még több takarmányt ter­melnek. Csepkó Eta I a polcon ismerős dobozkák egész sorát Ivettem észre. Önkéntelenül is felcsillant a szemem: Ezt nálunk készítik, Békésen Nem állhattam meg, hogy ne ve­gyek egy doboz pemtefűcukorkát. Arra gondoltam ebben a pillanat­ban, ha most a „dupla vagy sem­mi” játék keretében föltennék a kérdést: „Hol készül a pemetefű­cukor?”, bizonyára kevesen tud­nának rá helyes választ adni. Az emberek fogyasztják, amit jónak és hasznosnak találnák, hogy a legtöbb áru hol készül, azzal ke­vesebbet törődnek. Az úton hazafelé eltervezget­tem, hogy meglátogatom majd a békési cukorkaüzemet, mert tudni szeretném, hogyan készül a gyógy- pemetefű-cukorka. Szinte már lát­tam is magam előtt a tarka ruhás lányokat kis kosarakkal a karju­kon, amint gyógynövényeket, gyógyfüveket indultak szedni a napfény beragyogta, harmatködös erdőbe. „Herbária” derűs munkás- lányai egyáltalán nem hasonlíta­nak a letűnt korok kuruzsló ja­vasasszonyaihoz. .; Az üzem, amelyben a cukorka készül, régen malom volt. Aki be­lép az ajtón, azonnal meggyőződ­het róla, hogy valóban itt készül a gyógypemetefű-cukorka, mert az édeskés illat ezt elárulja. A főzdóben Wiegmann Ottó bá­csi ellenőrzi a hőmérőt, nehogy túlfőzzék a masszát. Már vagy 40 éve dolgozik n szakmában, ennek a cukorkafajtának ő a leg­főbb „szaktekintélye”. — Keményít őszi rtup, kristálycu­kor, víz, 6—8 fajta gyógynövény főztje, és festékanyagok adják a cukorka alapanyagát — fordul hozzám Körözsi Ferenc igazgató. — No és tompító anyagok is kellenek — teszi hozzá Ottó bácsi — mert a pemetefű igen keserű. A felfőzött masszát hűtik, for­gatják, pihentetik egy kis ideig, s már mtegy is a présgépbe. Itt Gá- lik Pali bácsi a „főnök”. Igen ér­dekes, hogy a cukorkák széles sza­lagként jönnek a préshenger alól, és csak néhány perces szárítás után törnek ezer és ezer darabra. Négy-öt napi pihenés után a cukor „ledöglik”, aztán, kerül a csomo- golóba. Az egyik mérlegen papírzacskó, benne tízdekás súly. Az igazgató észreveszi tűnődésemet, és gyorsan kisegít: — Erre azért van szükség, mert így érjük el, hogy a cukorka tiszta súlya legyen tíz deka, dobo­zon és papírzacskón kívül. A csomagolóban 8—10 fehérkö­penyes asszony szorgoskodik. Cser­nyik Jánosné (a „kotló a csirkék között” — ahogyan az igazgató tréfásan megjegyzi) éppen cukor­kával tölti meg a papírzacskókat; Domokos Sándomé pedig már a megtelt dobozok végét ragasztja. — Most van a gyógycukonkák szezonja. (Az őszi nyirkos levegő meghűléseket okoz. Ilyenkor van a torökbántalmak „divatja”.) 500 kilogramm cukrot termelünk naponta, de szükség esetén megduplázhat­nánk a termelést. Szó van arról is, hogy több külföldi országnak is fogunk szállítani. Ez a vágya itt mindenkinek, mert így egész év­ben állandó munkát biztosíthat­nánk dolgozóinknak — magyaráz­za Körözsi igazgató. A raktárban több mint száz mázsa cukorka vár elszállításra. Néhány mázsa már elő van ké­szítve az útra. A címkén a város neve: Tatabánya. Az irodában a falon egy hatal­mas térképről készített fénykép jelzi a békési cukorka útját szerte az országban. A kép sarkában csi­nos fiatalasszony tart kezében egy cukrosdobozt, s kezétől vastag nyilak indulnak a nagyobb váro­sok felé. Mintha az lenne írva a fiatalasszony mosolygós arcára: „Indulj, te cukorkával teli kis do­boz! Járj mindenütt szerencsével!” Gulyás Sándor, Budapest Az elmúlt félév munkájáról, a jövő feladatairól tanácskozott a KíOSZ megyei választmányi és titkári értekezlete Tegnap, hétfőn rendezték meg Békéscsabán a KIOSZ szokásos félévi választmányi és titkári ér­tekezletét. A tanácskozáson részt vett dr. Belső József, a Könnyű­ipari Minisztérium kiküldötte, Lánczi István, a KIOSZ Országos Központjának munkatársa, Ve- szelka György, az MSZMP megyei bizottsága ipari és közlekedési osz­tályának munkatársa, Duna Pál, a megyei tanács ipari osztályának kiküldötte és Jakab János, a KI- SZÖV szervezési osztályának ve­zetője is. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára beszámolójában értékelte a járási és helyi csoportok elmúlt félévi munkáját, a megyei titkár­ság tevékenységét. Elmondotta többek között, hogy a jövőben több gondot kell fordítani a cso­portoknak az aktívahálózat szer­vezésére, a kisiparosság tájékozta­tására, mindennapos problémáik intézésére. Arra kérte a választ­mány tagjait és a járási és helyi csoportok titkárait, vezetőségeit, hogy teremtsenek baráti kapcsola­tokat a kisipari szövetkezetekkel, fordítsanak nagy gondot a szak­mai továbbképzésre. A beszámoló utáni vitákban mintegy húszán szólaltak fel. Leg­többen az aktívahálózat szervezé- 1 sét sürgették, ugyanakkor szóvá | tették azt is, hogy körültekintőb­ben intézzék az anyagkiutaláso­kat, valamint hatékonyabban küzdjenek a kontárok ellen. Dr. Balázs András, a meg}rei titkárság közigazgatási felelőse arra kérte a jelenlévőket, valamennyi kisipa­rost, hogy a jövőben minél többen vegyenek részt a szakmai tovább­képzés tanfolyamokon. Lánczi István, a KIOSZ országos munka­társa úgyszintén a szakmai to­vábbképzésről, az ismeretek gya­rapításáról szólt. Jakab János, a KISZÖV munkatársa arról be­szélt, hogy a két szervezet min­dent megtesz azért, hogy a kis­ipari szövetkezetek tagjai és a ma­gánkisiparosok közötti kapcsolat, barátság, együttműködés javuljon. Veszelka elvtárs kérte a kisiparo­sokat, hogy erejükhöz mérten se­gítsenek a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében, a termelőszö­vetkezetek megszilárdításában, a lakosság igényeinek minél jobb kielégítésében. A tanácskozáson Bereczki Sán­dor kunágotai műszerész „Jó mun­káért” jelvényt, három kisiparos a kiváló tanulóképzésért okleve­let, többen tárgy- és pénzjutalmat kaptak. Az elmúlt félévi munka alapján a megyei titkárság ván­dorzászlajával a békési járási cso­portot és a nagyszénás! községi csoportot jutalmazták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom