Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

4 NÉPÓJSÄG I960, november 13., vasárnap JCöiit/txl'ék éj Ufí Hifi) előjel ö!lek Ä névsorolvasás végefe- lé nyitottam be a gyomai járási tanács kultúrtermébe. A két hosz- szű asztalsor mellett mintegy 40 termelőszövetkezeti könyvelő és könyvelőjelölt foglalt helyet. A kettős könyvvitelt tanulják. — Nem zavarok? — kérdeztem Kovács Jánosnétól, a tanfolyam vezetőjétől. — Sajnos, több hallgató lámpa­lázzal küzd, azért foglaljon csak helyet nyugodtan, legalább meg­szokják, fiogy idegenek előtt is bátran beszéljenek. — Megkezdjük a foglalkozást — fordult a hallgatók felé — pontos, határozott válaszokat kérek a fel­tett kérdésekre. Kijelentéséből egy kicsit a *,megmutatjuk, mit tudunk” érző­dött, de hát melyik tanító nem büszke arra, ha tanítványai tud­nak? Kovács Jánosnénak, aki a gyomai járási tanács mezőgazda- sági osztályának főkönyvelője, ha­sonló számú tanítványa van a szeghalmi járásban is. Csakúgy, mint itt, ott is három hetenként van visszakérdezés, dolgozatkészí­tés és házi feladat elbírálás. Hallgatom a válaszokat, s azt, hogy Kovácsné hogyan iga­zítja ki a tévedéseket, hogyan bá­torítja azokat, akik megtanulták az anyagot, de nem tudják szaba­tosan kifejezni azt, amit mondani akarnak. Közben belelapozok a naplóba. „Beszédes” ez a napló. Csakha­mar megismertet a hallgatók is­kolai végzettségével, Szorgalmu­kat az osztályzatok árulják el. Van a hallgatók közt gimnáziumi, ke­reskedelmi és technikumi érettsé­gi bizonyítvánnyal rendelkező is elég szép számmal. De a többség végzettsége öt és nyolc általános között, koruk pedig 20 és 40 kö­zött váltakozik. Az eddig kapott osztályzatok azonban nem fejezik ki sem a végzettséget, sem a kort, vagyis vannak hatelemisek, akik­nek több kitűnő osztályzatuk van, mint egyik-másik érettségizettnek. Ugyanígy vannak idősebbek, akik túltettek eddig a fiatalokon. En­nek a fordítottja is bőven megta­lálható. Különösen két név ragadta meg a figyelmemet: Balogh Sándor, Balogh Sándomé. Mindketten hat elemit végeztek, a férfi raktáros, az asszony szőnyegszövő. Osztály­zatuk igencsak egyforma jó, szó­beliből, zárthelyi és házi feladat­ból egyaránt. Nem tévedtem: há­zastársak. Balogh Sándor a kubi- koló kordélyosoknál barátkozott meg a számokkal és rubrikákkal, 1942 és 1952 között. Aztán tsz-be lépett, s először a könyvelést, az­tán a tsz-vezetést bízták rá. A fe­lesége gyakran segített neki, ha számolni, könyvelni valót vitt ha­za, s annyira belejött, hogy vagy nyolc hónapig könyvelt is a dé- vaványai Üj Világ Tsz-ben. Most, mikor a férje — aki jelenleg rak­táros a Talajjavító Vállalatnál — kettős könyvviteli tanfolyamra je­Egyperces interjú A közlekedésről és az új megállóhelyekről Nemrégiben megszűnt Bé­kés és Békéscsaba között a kis­vasúti forgalom. Helyette autó­buszok közlekednek és az eltelt rövid időszak azt bizonyítja, hogy a közönség meg is kedvel­te a fürge autóbuszokat. Most a megyei tanács közlekedési osztályához fordultunk, hogy válaszoljanak néhány kérdé­sünkre: — Mi a tapasztalatuk a Bé­kés és Békéscsaba között köz­lekedő autóbuszjáratokról? — Beváltak az autóbuszok. Már naponta mintegy 2400— 2500-an veszik igénybe. Bérle­tet körülbelül 700-an váltottak, de ez a szám napról napra emel­kedik. — Miért fordult elő, hogy né­hány alkalommal lemaradtak utasok az autóbuszról? — Azért, mert például az ün­nepi vásár ideje alatt, és néhány más alkalomkor is egy-egy já­rat iránt megnőtt az igény, és így az autóbuszon már nem volt hely. — Sok panasz hangzott el a 9-es autóbusz pótkocsija miatt. — Igen, de mint a közönség bizonyára észrevette, szombat reggeltől kezdve újra megindult a pótkocsis közlekedés, sőt a 2- es busz vonalán is pótkocsit tud­tunk beállítani. — Sok panasz hangzott el a megállóhelyek miatt is. — Igen, a panaszokat a na­pokban egy bizottság felülvizs­gálta és úgy határoztunk, hogy a 9-es végállomását a Kisker. Vállalat elé helyezzük, tehát a volt tanácsháza megállóhelyet újra visszaállítjuk. És a közön­ség kérésének figyelembe véte­lével, a Kinizsi utcai megálló­helyet előrébb hozzuk a Mun­kácsy utca sarkára. Reméljük, a közönség velünk együtt örömmel fogadja a köz­lekedési osztály válaszait. lentkezett, ő is beiratkozott, hogy a szőnyegszövőszékből ismét köny­velői székbe kerüljön majd. Endréd! Etelka, az ecsegfalvi Egyetértés Tsz érettségizett admi­nisztrátora ez év nyarán a három­hetes könyvelői tanfolyamon ka­pott kedvet a továbbtanuláshoz. No meg aztán az is ösztönzi a ta­nulásra, hogy szövetkezetükben kettős könyvvitel van. Ezért tanul három fiatal kollégája is az Egyet­értés Tsz-ből. — Nagyon nefhéz anyag — mondják —, sokmindent, pl. a számlaszámokat, s a különböző alapfogalmakat szószerint kell be­magolni. Nekik még csak hagyján, hiszen fiatalok. Bartolt József né, a gyomai Győzelem Tsz admi­nisztrátora a napi munka és Öt­tagú családja ellátásának gondja, baja mellett tanul — Kovács Já- nosné szerint igen szorgalmasan és jól. — Azért nehéz a tanulás — magyarázza a tanfolyam vezető­je —, mert a hallgatók többségé­nek nincs könyvelői gyakorlata. De szépen haladunk, mert nagy az akarat és a szorgalom. S azt, hogy kiből lesz jó könyvelő, nem az dönti el, hogy milyen az isko­lai végzettsége, hanem az, hogy milyen a szorgalma, az akarata. Amint a naplóban látta, az elemi, vagy az általános iskolát végzet­tek többsége nem marad el az érettségizettek mögött. No de ez még csak a negyedik konferencia, a 15-ik, az utolsó konferencia után tudjuk meg, ki hogyan állt helyt. Bármilyen is lesz a bizonyít­ványuk — öröm látni, hogy a tsz- könyvelők növelik szaktudásukat, hiszen az ő munkájuk, a könyve­lés a gazdálkodás barométere, öröm látni, hogy szorgalomban, akaratban nincs náluk hiány. —ki— Sok ifjúsági könyv jelenik meg karácsonyra A Móra Ferenc Könyvkiadó a téli hónapokra sok és érdekes­nek ígérkező könyvet jelentet meg. Az idei karácsonyi gyer­mek- és ifjúsági könyvvásár egyik jellegzetessége előrelátha­tólag az ismeretterjesztő művek számának megnövekedése lesz. Kiadják a sok szép, színes mű­vészi képpel díszített első ma­gyar gyermekenciklopédiát is. Amikor a munkás tovább lát... „A mi gyárunk munkásai 140 százalékra teljesítették a tervet az első félévben, de ha minden jól megy, a második félévben valószínű a 150 százalékot is el­érjük...” Az egyik igazgatótól hallottuk e szavakat. Sajnos, nem volt le­hetőségünk megkérdezni tőle, hogy mennyire tartja helyesnek ezt. Az idézett mondatból arra lehet következetetni, hogy min­denképpen jó ez a magas terv­teljesítés. Amikor azonban meg­kérdeztünk az általa irányított gyárban egy-két műszaki em­bert, s a legjobban dolgozó mun­kások közül néhányat, máris ki­derült, hogy a 140—150 százalé­kos tervteljesítés mögött vannak olyan aggasztó jelek, melyekről bizony jó lett volna, ha az igaz­gató elvtárs is beszél. „Nem volt semmi oka az igaz­gató elvtársnak arra, hogy az el­ső félévi magas százalékkal di­csekedjen...” így kezdték a mű­szakiak, s a gépek mellett szor­goskodó munkások. Majd azzal folytatták, hogy az év első felé­ben a tervezett helyett csaknem két és fél százalékkal növeke­dett a selejt. De az év második feléből eddig maguk mögött ha­gyott négy hónap alatt is alig tudták a selejtet fél százalékkal csökkenteni, sőt három esetben az is megtörtént, hogy a külföl­di vevő három vagon készáruju­kat nem vette át, mert az utolsó ellenőrzés során selejtes árut ta­láltak. Bizony, erről nem szólt az igazgató elvtárs, amikor a ma­gas tervteljesítésről beszélt elra­gadtatva. Mint ahogyan arról sem, hogy az első félévben a 140 százalékos tervteljesítést úgy ér­te el ez a vállalat, hogy a terme­lékenység növelése> a technoló­gia jobbátétele helyett 38 új munkást vettek fel. Így aztán nem lehet azon sem csodálkozni, hogy baj van a béralappal. Amint e példa bizonyítja: ide vezet az, amikor egy vállalat vagy gyár vezetője csak egy vagy két tervmutatót tart szem előtt, amikor a mindenáron való tervteljesítéssel akarja megolda­ni a többi, egyébként nagyon fontos részfeladatokat. S az em­lített nemtörődömségből bekö­vetkezett tíz- és százezer forin­tos kieséseket nem lehet el­intézni az igazgató megbírálásá- val, esetleg valami enyhe pénz" bírsággal. Nem lehet ilyen egy­szerűen elintézni ezt, mert nem- csak belső, vállalati, vagy orszá­gon belüli gazdasági problémák következnek ebből — noha ezek egymagukban is nagyon súlyo­sak. A silány minőség a határon túl is rontja a magyar ipar hír­nevét. S ezt nem lehet szó nél­kül, tétlenül szemlélni. Balkus Imre c/lihjjö I. h Qxibitn'él bibliográfiát állított össze a TIT és a Megyei Könyvtár Századunk nagy magyar költői c ímmel irodalmi előadássorozatot indított Békéscsabán a Balassi művelődési otthonban a TIT Békés megyei szervezete. Az első előadás Ady munkásságáról szólt. A bé­késcsabai irodalomkedvelő közönség nagy érdeklődéssel fogadta az előadást és mintegy háromszázan jelentek meg a művelődési ott­honban. November 14-én Babits Mihály életének és munkáinak is­mertetésénél folytatódik a sorozat. Előadást tart dr. Pósa Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense, közreműködnek az ifjúsági iro­dalmi színpad szavaiéi. Az irodalmi előadássorozat iránti nagy érdeklődésre való tekintettel a TIT és a Megyei Könyvtár Ady- és Babits-bibliográfi- át állított össze, melyet az előadáson résztvevőknek adnak át. Az új megyei távbeszélő-névsor megjelenéséről Tudomásunkra jutott, hogy a posta új távbeszélőnévsort állít össze megyénkben. Ebben az ügy­ben kerestük fel Békefíi Istvánt, a Távközlési Osztály vezetőjét. — Mikorra várható a távbeszé­lő-névsor kiadása? — Jelenleg szerkesztés alatt áll, és a tervek szerint a jövő év el­ső negyedében jelenik meg, bár sok problémánk van az új név­sor összeállításában. Több előfi­zetőnél előfordulnak különböző változások, amit nem jelentenek be. Egyetlen kérésünk az, hogy az esetleges változásokat, a bé- 1 .scsabai előfizetők, vállalatok, kózületek sürgősen jelentsék be a 29—o2-es teleíonszámon. Operett­és magyarnófa-esl Gyulán Pénteken este a gyulai Komló Étteremben operett- és magyarnó- ta-estet rendeztek. Pálfi Árpád zongorakíséretében fellépett Ben- kő Béla, gyulai származású köz­kedvelt énekművész. Osztatlan sikert aratott kiváló előadásával Karácsonyi Magda, a Magyar Rádió énekművésze. Külön emlí­tésre méltó Schriffert István mű­kedvelő konferanszié szereplése,! aki frappáns, humoros előadásá­val megnyerte a közönség tet­szését. A közönség soraiban ott voltak a Gyulán üdülő termelőszövetke­zeti gazdák is, s mint mondották, igen jól szórakoztak. Válasszon gyermekének ízléses kivitel ben ké­szült télikabátot. Kapható a szakboltokban és „Tél’* fiú télikabát 5—16 számig 600,— Ft, számonkénti emelkedés 40,— Ft. „Bolívia” bakfis télikabát 12—15 számig 580,— Ft, számonkénti emelkedés 20,— Ff í F Állami Áruházakban

Next

/
Oldalképek
Tartalom