Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-02 / 259. szám
1980. NOVEMBER 2., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! A megyei főagronómus jelenti: Még 88 ezer hold búzavetés hiányzik Megyénk termelőszövetkezetei közül eddig 18, köztük a bé- késszentandrási November 7, a mezőkovácsházi Alkotmány és a csanádapácai Haladás Tsz fejezte be a vetést. Ezeken kívül még számos termelőszövetkezet jelentette a vetés befejezését, azonban ezek a termelőszövetkezetek nem vetették be szántóterületük 31 százalékát kenyér- gabonával. Az elmúlt hét folyamán egyébként meggyorsult minden őszi munka üteme. Az október 21-i 28 százalékról október 28- ig 53 százalékra növekedett a búzával bevetett terület, azaz a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok több mint százezer holdba vetettek kenyérgabonát, de még hiányzik 88 ezer hold. A termelőszövetkezetek többsége a jó időt kihasználva vasárnap is vetett, sőt egyik-másik termelő- szövetkezetben, például Telek- gerendáson éjjel is vetettek. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok 149 ezer holdon fejezték be a ku- koricatörtést, vagyis a vetésterület 70 százalékán, a szárvágást viszont csak 115 ezer holdon, a letört terület 54 százalékán. A cukorrépatermés 85 százalékát, vagyis 23 500 holdról takarították be eddig megyénk területén. A rizsaratás 93 százalékát, a cséplésnek pedig 27 százalékát végezték el eddig a i termelőszövetkezetek, az apró- magcsépléssel pedig 57 száza-1 léknál tartanak. Istállótrágyázást 60 ezer holdon, a kívánt terület 47 százaié- J kán végeztek eddig termelő-1 szövetkezeteink, s a tavasziak < alá 165 ezer holdon fejezték be [ a mélyszántást, ami a vetéste- \ rület 51 százalékának felel meg.' Befejeződtek a KISZ-vezetőség választó taggyűlések megyén k ben Október utolsó napjaiban fejeződtek be megyénkben a KISZ vezetőségválasztó taggyűlések. Mintegy 411 alapszervezetben tartották meg a gyűléseket. Ezeken a csaknem 16 ezer KISZ-tag 85 százaléka jelent meg. A fiatalok értékes javaslatokkal segítették az új vezetőségek munkáját, valamint a választásokat. Csaknem mindenütt ünnepélyessé tették ezeket az összejöveteleket. A legtöbb helyen műsorokat, teadélutánokat és táncesteket is tartottak a gyűlés után. A választások idején és a kongresszusi készülődés alatt szélesebb körben ismerték meg fiataljaink a KISZ munkáját, szervezeti életét. Ezt bizonyítja az is, hogy ezer új tagot vettek fel az utóbbi hetekben megyénk KISZ-szervezeteibe. 1425 hold külföldi búzafajtát vetnek a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazdaságban, különösen a központi üzemegységben jól halad az őszi betakarítási munka, valamint az őszi vetés is. A búza vetését október 26-án be is fejezték, vetés- területükben 525 hold búza szerepel, az összterületet olasz búzafajtával vetették be. Üzemegységenként megosztva 700 hold Be- zosztája és 200 hold Skoroszpelka szovjet búzafajtát vetnek. Jól halad a cukorrépa szedése is, eddig több mint 83 százalékban szedték fel. A gazdaság a kenderszállítási tervét 122 százalékra teljesítette. Megkezdődött a baromfi-felvásárlás őszi idénye Kétsoprony tanya- világában minden évben sok csirkét, pulykát, gyöngyöst, libát, kacsát nevelnek a tsz-gazdák és az egyéni parasztok. Az őszi hónapokban azután piacra viszik a baromfiállomány jelentős részét, ilyenkor megszaporodik a munkája Hrabovszki Andrásné felvásárlónak, aki a legutóbbi piacon 150 gyöngyöst, 5 ketrecre való csirkét, 70 hízott kacsát és 90 hízott libát vásárolt. A jövő hónapi piacon kezdetét veszi i tanh mint 1500 árlása. A békéscsabai tsz-pártszer vezetek az őszi munkáért A napokban Békéscsaba valamennyi termelőszövetkezetében taggyűlést tartottak. A titkári beszámoló összegezte a kommunisták helytállását az őszi mezőgazdasági. munkákban, és általában a szövetkezeti gazdák munkához állását. Az októberi esőzések miatt a közös gazdaságok többségében elmaradtak a betakarítással, a szántással és a vetéssel. Most, hogy kedvezőre fordult az idő, az őszi munka üteme is meggyorsult — állapították meg a titkár elvtársak. A beszámoló feletti vitában igen sokan felszólaltak és egyöntetűen kifejezték, hogy a még hátralévő őszi mezőgazdasági feladatokat a legrövidebb időn belül megcsinálják. Közös összefogással orvosi lakás épül Kertészszigeten (Tudósító nfctőf) A kertészszigeti községi tanács 1961-re orvosi lakás építését tervezte. A község lakossága az építkezéshez társadalmi munkával járul hozzá. A Dózsa és Béke Termelőszövetkezet tagjai vállalták, hogy az építkezéshez szükséges anyagot a helyszínre szállítják. Ebben segít a Töviskesi Állami Gazdaság is. Az orvosi lakás építése mintegy 150 ezer forintba kerül, s már a tavasszal megkezdik az építést. A békéscsabai Balassi művelődési i otthonban működik Mokos József festőművész vezetésével a képzőművészeti szakkör. Képünkön a hallgatók kíváncsian figyelik egyik társuk munkáját, vajon sikerül-e? Bőségesebben, job ban táp Iái kozunk mint valaha A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai több száz munkás, paraszt és alkalmazotti család háztartását vizsgálták meg, hogy megállapítsák: mit és mennyit fogyaszt egy-egy átlagember reggelire, ebédre és vacsorára. Manapság lényegesen bőségesebben, jobban táplálkozunk, mint bármikor azelőtt. Jellemző például, hogy 1958-ban 26 százalékkal több húst, 59 százalékkal több tojást, 136 százalékkal több cukrot fogyasztott a lakosság, mint az 1934—1938-as évek átlagában. Ma már jóval választékosabb, drágább ételek kerülnek az asztalra, mint akár négy-öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor a statisztikusod megállapították, hogy a régóta kialakult fogyasztási szokásoknak megfelelően mind a munkás és alkalmazotti, mind a paraszti háztartásokban eléggé egyhangúak a reggelik. A munkáscsaládok nagy részében inkább folyadékot — tejeskávét, teát — fogyasztanak. A parasztcsaládok ezzel szemben szívesen eszik reggelire a szalonnát, zsiradékot, húst, tojást és egyéb élelmiszert. Az ebéd általában elég változatos, bőséges. A munkás és alkalmazotti családok a megfigyelt esetek 53, a paraszitesaládok 32 százalékában fogyasztottak ebédre húst. Főzelék általában minden harmadik, negyedik ebédkor kerül az asztalra, 72, illetve 55 százalékban feltéttel. Vacsorát elég kevés háztartásban főznek külön. A statisztika szerint az esetek nagy részében este hideg kosztot esznek,,vagy azt, ami délről megmaradt. Meglepően magas a tízóraizó és uzsonnázó családok száma: 78, illetve 65 százalék. Az étrendi szokásokról készült adatfelvétel egyik fontos tanulsága, hogy viszonylag még mindig kevés tejet, tejterméket, sok kenyeret, lisztet és állati eredetű zsiradékokat fogyasztunk. Kívánatos, hogy étrendünkben minél gyakrabban szerepeljenek főzelékek, gyümölcsök, továbbá zöldségfélék is. (MTI)
