Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

1960. november 36., szombat (A Lejgifáakkali kalifa Nemrégen nyílt meg a ru­házati bolt helyén az újjávará­zsolt „Hófehérke” gyermekruha üzlet Gyulán. Több száz vevő fordul meg itt naponta, köztük kipirult arcú, ap­ró vásárlók is, hogy új ruhát sze­rezzenek be a téli hónapokra. Bi­zony nem könnyű választani még a felnőtteknek sem a szebbnél, szebb kabátok és öltönyök között. Ki tudja, hányszor hangzik el a jól ismert kérdés az eladókhoz szólva. — Vajon jó lesz? — s a kedves válaszok legtöbbször meg­nyugtatók. Szinte kielégíthetetlen­nek látszik a város igénye a gyer- mekruhák iránt, mióta ez az új bolt megnyílt. Kicsit várható is volt, mert a régi, a túlzsúfoltság­tól, az állandó forgalomtól nem sok teret adott a gyerekek ruha­igényének kielégítésére. És ki hinné, hogy rövid pár hónap alatt egyes ruhafajták­ból több mint 7 ezer darabot ad­tak el. Hegyi elvtárs, az üzlet ve­zetője szerint ezrével lehetne el­adni naponta a közkedvelt mackó­melegítőt. Bíznak benne, hogy to- tábbra is ki tudják elégíteni a ke­resletet. Valóságos színkeverék a renge­teg kínálkozó kabát halmaza, amely a vevőket várja. — Sajnos, már ezt az üzletet is „kinőttük” — nevet Hegyi elvtárs. S ami nem a legszebb, a ruháskosarak az üzlet­ben várják az elszállítást. A rak­táruk kicsi, s így kénytelenek bent tartani, pedig esetleg ezen le­hetne segíteni. Ha megkérdeznénk, mi a legke­lendőbb cikk, az üzlet leglelke­sebb „hívei” biztosan az elegáns télikabátokra szavaznának. Való­ban gyönyörködtető, mint örül­nek, tetszelegnek a tükrök előtt a kabátok újdonsült gazdái. Amikor az üzletből kilépve, kezükben tartják az „önállóan” vett új ruhát, talán még náluk is boldogabbak a szülők. —We— Segítettünk a szomszéd termelőszövetkezetnek A sarkadi Kossuth Termelőszö­vetkezetben még október 28-án befejeztük az összes őszi vetést. A 600 hold búza, 150 hold őszi ár­pa és a 140 hold őszi-keverék ve­tésünk már szépen kizöldült, rin­gatja az őszi szél. A szomszédos Haladás Termelőszövetkezet egy kicsit megkésett a vetéssel, de mi nem néztük tétlenül, hanem segítségükre siettünk. Két brigá­dunk öt-öt fogattal két nap aiatt 20 hold búzát vetett el a Haladás Tsz-ben. Most, hogy az őszi betakarítási munkák Végére értünk, hozzá­láttunk az állattenyésztési felada­tok elvégzéséhez. Van mit csinál­ni amellett, hogy befejeződött egy kondásház és négy favázas istálló építése, amit saját erőből hoztunk létre. A favázas épületeket télie­sítetté a hattagú épitő-munkacsa- patunk. Ez a munkacsapat idős emberekből áll, legfiatalabb kö­zülük 56 éves. A sok apró tennivaló mellett készülünk a zárszámadásra, még­pedig olyan gonddal, mint aho­gyan a betakarítási munkára ké­szültünk, mert ez sem könnyű fel­adat, ha jól akarjuk megoldani. Készülődünk a tavaszi munkák­ra is: megkezdtük a gépek kar­bantartását, a fogatos és gépi felszerelések javítását, s folyama­tosan tisztítjuk a tavaszi vető­magvakat is, hogy a tavaszi jó idő készenlétben találjon bennün­ket. ' —1.’ Ht : Majoros Lajos elnök sarkadi Kossuth Tsz 1920-ban Konstantinápolyban működött, majd 1922-től 1926-ig a külügyminisztérium közel-keleti ügyekkel foglalkozó osztályát ve­zette. Röviddel azután, hogy William Donovan tábornok 1940-ben a politikai katonai hírszolgálatot ki­építette, Allan W. Dullest átvet­ték az újjáalakított Office of Strategic Service-be. 1942 novem­berében azt a feladatot kapta, hogy Svájcból kísérjék figyelem­mel a németországi helyzet ala­kulását. Mit végzett Dulles Svájcban ? 1943 tavaszán az angol titkos- szolgálat tudomására jutott, hogy a németek eddig ismeretlen, nagy hatósugarú, különleges fegyverek­kel készülnek bombázni Angliát, elsősorban Londont és a dél-ang­liai iparvidéket. A náci sajtó is mind többet engedett sejtetni, a „csodafegyverek” közeli alkalma­zásáról. Az angol titkos szolgálat kide­rítette, hogy a „csodafegyver” új­fajta rakéta, amelynek tudomá­nyos kísérleti telepe a Keleti-ten­ger kis szigetén. Peenemündén van, kilövőpályáit pedig lázas si­etséggel építik a francia partokon, Cherbourg és Calais között. A kísérleti telep helyének fel­derítése után 1943 augusztusában a brit légierő 1500 tonna bombát zúdított a szigetre, s támadásokat indított a kilövőpályák ellen. A nácik azonban gyorsan újjáépí­tették a kísérleti telepet, s foly­tatták a rakéták építését. A szövetséges légierő bombatá­madásai nem folytatódlak. A ná­ci tudósok nyugodtan dolgoztak és 1944. június 12-én, hat nappal a normandiai partraszállás előtt, a La Manche-csatornán átsüvítettek az első számyasbombák, a V—1-ek Anglia földjére. Miért szakadt meg a bombatá­madás, miért hagyták, hogy a ná­ci tudósok tovább folytathassák kísérleteiket? A partraszállás előkészítésének idejétől kezdve az egész szövetsé­ges légierő amerikai parancsnok­ság alá került. A stratégiai légierő tevékenységét viszont, a központi amerikai kémszervezet európai fő­nöke, Allan W. Dulles tájékozta­tásai alapján irányították. 1945 tavaszán az Amerikai Egye­sült Államok atomtudósai lázas ütemben dolgoztak az atombomba előállításán. Dülles agyában megfogamzott a gondolat: össze kell kapcsolni az atombombát a németek V-rakétájával. Dulles egy későbbi nyilatkozatában elmon­dotta: már akkor tudta, bogy a második világháborúban nem lesz szükség erre a fegyverre, de gon­dolt a jövőre, a következő hábo­rúra. Ezért a szigeten dolgozó náci tudósok és mérnökök megkaparin- tására törekedett, s megakadá­lyozta, hogy a légierő bombázza a szigetet és a kísérleti telepet. E cél érdekében hagyta, hogy a fasisz­ták V-rakétái rombolják Angliát. 1945 áprilisának egyik utolsó napján az amerikai 7. hadsereg egy speciális alakulata, az Office of Strategic Service embereivel együtt váratlanul elfoglalta a szi­getet. A rajtaütés valóban várat­lan volt: a náci haditechnikai ku­tatószolgálat tudósait munkába merülve találták. Éppen dolgozott a telep parancsnoka, dr. Dorn­berger, a náci kutatószolgálat tá­bornoka, a V—1 főtervezője és hépújsAo __________________________1 N api 9 órát dolgozik a Hoffman-brigád A mezőberényi Előre Tsz-ben — amely 700 holdról 3200-ra gyarapodott a télen — a nagy­arányú építkezés, tatarozás sok férfit foglalkoz­tat s a betakarítás jó része a lányokra, asszo­nyokra vár. 1000 holdról szinte emberfeletti mun­kával törték le a kukoricát s helyére idejében el­vetették a jövő évi kenyér magját. A cukorgyárral kötött szerződés szerint 148 holdon csak szeptem­ber végén kezdték meg a répaszedést. A tagok elhatározták, hogy dacolva az esővel, sárral, hideggel, december elejére az utolsó szál termést is betakarítják. Amint eláll az eső, 200— 220 tag és családtag igyekszik a répaföldre. Külö­nösen sokat dolgozik, hősiesen helytáll Hoffman Adám brigádja. Csaknem 100 munkaképes brigád­tag nap, mint nap kora reggel indul tehergépko­csival, vontatóval a falutól 13—14 kilométernyire fekvő répaföldre, s sötét estig jóformán megállás nélkül szedi, tisztítja és fejeli a sáros répát. A hátralévő 30 hold répa betakarítása különö­sen „megdolgoztatja” a brigád tagjait. A szövet­kezet törzsterületén, a mélyen művelt talajba ala­posan leeresztette gyökerét a répa. A 220 mázsás átlagtermést adó táblán gyakran találkoznak 2—3 kilós répával, aminek a kiszedése nem könnyű dolog. Ekével ugyanis nem könnyíthetnek a mun­kán, mert az átázott talajra még lófogattal sem lehet rámennni. A rendkívül nehéz munkából egyetlen napot sem hiányzik többek között Kiss Andrásné, Varga Jánosné, Kohut Györgyné; ott szorgoskodik Hajdó Judit és Bökő Anna KISZ- fiatal is. Helyszínen tanácskozott és jelentős fogyatékosságok megszüntetésére hozott határozatot a sarkadi járási tanács végrehajtó bizottsága Pénteken számos meghívott je­lenlétében Sarkadkeresztúron tar­totta kibővített ülését a sarkadi járási tanács végrehajtó bizott­sága. A járási v. b. a brigádvizsgálat alapján beterjesztett jelentésben a községi tanács v. b. munkájának eredményeit elismerve, hangsú­lyozta, hogy Sarkadkeresztűr köz­ségi tanács v. b. vezetői, valamint az apparátus dolgozói képesek ar­ra, hogy a helyi államhatalmi szerv feladatait meg tudják olda­ni. Ehhez azonban az szükséges — állapították meg —, hogy a tanács vezetői a 8 általános iskolai vég­zettségükön túl most már a kö­zépiskolai képzettséget is megsze­rezzék és szüntessék meg a fogya­tékosságokat. a Miért gyenge a tömegkapcsolat? Ez utóbbival kapcsolatban az ülésen több olyan hibára mutattak rá, melyek a tanács tömegkapcso­latainak erősödését akadályozzák. helyettese, dr. Werner von Braun, a V—2 főtervezője. Alig egy hónap múlva, 1945 májusának egyik napján különösen biztosított ame­rikai katonai utasszállító repülő­gép hagyta el Európát, és repült át az óceánon harminc vadászgép fedezete mellett az Egyesült Álla- mok-beli Bavaira légitámaszpont­ra. Amikor a gép földet ért, csu­kott, fekete személyautók gördül­tek a repülőtér betonjára, és is­meretlen helyre vitték a náci ra­kétakutatókat. így jutott dr. Wer­ner von Braun, Hitler rakétames­tere — Dulles jóvoltából — -az amerikai rakétakutatók élére. E művelet végrehajtása idején Dulles hivatalosan a berni ame­rikai követséghez beosztott külön­megbízott volt. Ténylegesen azon­ban a kémek és ügynökök egész hálózatát tartotta fenn. „Utasításai meghatározatlanok voltak, felszerelése vedig egy rejt- jelkulcsfüzet a Washingtonnal és a Szövetséges Főhadiszállással folytatandó titkos rádióbeszélgeté­sekhez, valamint egy dollár-bank­jegyekkel gazdagon megtömött aktatáska” — irta róla a New York Times 1953. március 29-i cikke. Még Dulles munkatársai és a berni amerikai kolóniában élő közelebbi ismerősei sem tudtak te­vékenységéről. Bern és Genf abban az időben nyüzsgött az ügynököktől, kémek­től. hírszerzőktől, és a világ min­den tájáról idekerült kalando­roktól. Dulles már abban az idő­ben kapcsolatban volt mindenféle eredetű és felfogású személyekkel, fizetett ügynökökkel, akik adatok és titkos okmányok beszerzésévei foglalkozták. (Folytatjuk) Kovács Jenő A hiányosságok között említették, hogy a tanácsülések látogatottsá­ga gyenge, azaz általánosítva nem éri el a 60 százalékot, járási vi­szonylatban a leggyengébb. Ennek oka, mint mondották többek kö­zött az, hogy a tanács vezetői nem beszélgetnek rendszeresen a ta­nács tagjaival az ülések jelentősé­géről, másrészt a tanácskozások előkészítése nem kielégítő. A ta­nács- és v. b.-tagok nem kapják meg időben az ülések beszámolói­nak vázlatát, így nem tanulmá­nyozhatják előzetesen a helyzetet, a javaslatokat. Ehhez járul még az is, hogy a tanácsülés előtt a ta­nácsi pártcsoport nem tart meg­beszéléseket. A végrehajtó bizottság jelenté­sében feltárta a községi állandó bizottságok munkájának gyenge­ségét, mely szerint ezek a bizott­ságok tervszerűtlenül dolgoznak, nem készítenek rendszeresen munkaterveket, üléseiket elhanya­golják. Hasonló mulasztásokat ta­pasztaltak a tanácstagok munká­jánál is, történetesen az első fél­évi tanácstagi beszámolót 43 ta­nácstag közül csak tizenöten tar­tották meg. A termelőszövetkezetek szerve­zeti és gazdasági megszilárdítása érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatban és az ilyen irányú munkákról szólva, a jelentésben úgy értékelik a tanács munkáját, hogy a jövőben sokkal nagyobb se­gítséget szükséges nyújtani az em­lített gazdaságoknak. Erre figyel­meztet a termelőszövetkezetekben mutatkozó lemaradás is. Az Egyet­értés Tsz búzavetési tervét — a vizsgálat napjáig — 77,7 százalék. ra, a Hunyadi Tsz pedig 37,3 szá­zalékra teljesítette. Az ülésen példával bizonyítot­ták azt is, hogy az ügyintézések­ben és a panaszügyek elintézésé­ben szabálytalanságok tapasztal­hatók. Az ügyek nyilvántartását nem, illetve pontatlanul vezetik, több esetben előfordult, hogy az ügyek érdembeli elintézését határ­időn túl végzik el és erről nem minden esetben értesítik szabályo­san az érdekelteket. Az előadói ki. osztó könyvekben a v. b.-elnöknél 9 darab, a pénzügyi csoportnál 13 darab, a gazdálkodási előadónál 10 darab harminc napon túli elin­tézetlen ügydarab volt található. Megsértik a munkafegyelmet Amellett, hogy a munkafegye­lem általában jó, egyes vezető be­osztásúaknái előfordul, hogy a munkára hivatkozva távoznak s közben az italboltban, vagy saját lakásukon kötnek ki, ittasan tér­nek vissza az irodába. A járási ta­nács végrehajtó bizottsága az ülé­sen még számos fontos kérdéssel foglalkozott, majd a felszólalások és a vita alapján megfelelő hatá­rozatokkal segítette a községi ta­nács munkáját. A községi végrehajtó bizottság vezetői többnyire elfogadták a bí­rálatot, ígéretet tettek arra, hogy kötelességüknek megfelelően és felelősségük tudatában végrehajt­ják a határozatokat s a jövőben nagyobb erőfeszítéseket tesznek saját hibáik megszüntetésére, a ta. nácsi munkának megfelelő szel­lemben dolgoznak. Termelőszövetkezetek! A háztáji gazdaságokkal megkötött szerződésre leadott sertés minden kilója után 1*20 Ft lebonyolítási díjat folyósít az ALLATFORGALMI VÁLLALAT, ha a közös készletből legalább 1 q takarmányt ad a tsz a tagnak. 4 lebonyolítási díj szabadon felhasználható beszámít a közgyűlés határozata az áruértékesítés terv­szerint teljesítésbe független az átadott sertések számától. Állatforgalmi Vállalat 678

Next

/
Oldalképek
Tartalom