Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-19 / 247. szám
I960, október 19., szerda NÉPÚJSÁG 3 Fokozódik a cukorrépa átadásának üteme Az elmúlt napok esőzése után a cukorrépa szedése és átadása —- bár lassú ütemben —. most már fokozódik. Az almáskamarási Sallai, a medgyesegyházi Béke, a nagykamarása Űj Élet Termelőszövetkezetek már teljes termésüket átadták a cukorgyárnak. A többi termelőszövetkezet is fokozott mértékben lát hozzá a cukorrépa szedéséhez és átadáséhoz, mert tudatában vannak annak, hogy a késedelem megnehezíti a répa szedését és szállítását. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság is répaszedési és szállítási lemaradását igyekszik pótolni, és 14-én, pénteken, több mint 400-an szedték a cukorrépát. A sarkadi Lenin Tsz 15 éve Irta : Forgács István, a szövetkezet elnöke MIÉRT REKEDT MEG A MUNKA a Nagyszénást Gépállomáson? séges munkát. A többi bri- j dot a munkák szervezésére, a gádban azonban nem mennek traktoros-képzésre, annál inkább, A sarkadi Lenin Tsz 1945. augusztus 10-én alakult 66 családdal, 275 katasztrális hold földön, volt uradalmi cselédekből. A földosztás után a volt Magyar Föld Részvénytársaság feketeéri majorja körül ez a 66 család táblába mérette ki földjét. Az elosztás elvéül a pontrendszert választották és a megtermelt javak 50 százalékát a munkával megszerzett pontok arányában osztották szét. A fennmaradó 50 százalékot pedig a bevitt föld arányában. Ebből természetesen az következett, hogy egyes személyek munka nélküli jövedelemhez jutottak. Ezért a fenti elosztási rendszer tarthatatlan volt, s 1949-ben megtörtént az áttérés a III. típusú termelési formára. Az 1951—52-es évben történt erőltetett fejlesztés rányomta bélyegét a gazdálkodásra, komoly kiesést eredményezett. Azonban 1954-től a gazdálkodás emelkedő színvonalat mutatott. A fejlődést megakadályozta az ellenforradalom. A szövetkezet 1956. december 11-én teljesen feloszlott, de újjászervezése még decemberben megkezdődött. Mindössze 25 te- nyészkocája és két tehene maradt. A termelőszövetkezet gazdálkodása 1957 januárjától kezdődően mindinkább kezdett megszilárdulni és az elért eredmények mindinkább tartóssá váltak. A jelenlegi taglétszám (dolgozó tagok) 456 fő, a földterület 4198 kh, ebből szántó háztáji nélkül 3200 kh, gyümölcsös 62 kh, erdő 6 kh. A termelőszövetkezet történetének rövid ismertetése után. szeretnék számot adni a termelőszövetkezet eredményeiről. SzövetkeAz egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény háromszor nagyobb, mint három évvel korábban. S amíg 1956-ban csak 5668 forint átlag egyéni jövedelmet vitt haza a közös gazdaságból egy tag, addig 1959-ben 16 040 forintot. De a számok még nem is mutatják a valóságos képet, mert 1956-ban mérleghiány volt. 1959-ben a 16 040 forintos közös gazdasági keresetet mérleghiány nélkül érte el a tagság, emellett a közös gazdaság tiszta vagyonát is gyarapította. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy 1956-ban 4650 forint gazdálkodási eredmény jutott csak egy tagra, 1959-ben viszont 18 348 forint. A munkaegység értéke is hasonló növekedést mutat. Termésátlagok q/kh Búza Őszi árpa Kukorica (csöves) Cukorrépa A termésátlagok kivétel nélkül minden feltüntetett növénynél nagyobbak 1959-ben, mint voltak a 49—55. évek átlagában. Az 1958. évi aszályos év búzánál, őszi árpánál és cukorrépánál alacsozetünk 1945-ös alakulása és 1960- igvaló eljutása küzdelmes, nehéz volt. Ez idő alatt sok előítélettel és különböző rágalmakkal kellett megküzdeniük a volt uradalmi cselédeknek. Nehéz körülmények között igyekeztek utat mutatni az egész magyar dolgozó parasztságnak a boldogabb, szebb élet felé. A 15 év eredményeképpen könyveljük el azt, hogy termelőszövetkezetünk tagsága szereti a közös gazdaságot, szeret ott dolgozni, megélhetését látja benne, ezért féltik, óvják a közös gazdaság minden vagyonát. A közös vagyon szeretetében és védelmében nagy szerepe van annak, hogy termelőszövetkezetünkben erős pártszervezet működik. A pártszervezet sokat segít a helytelen nézetek leküzdésében, sőt az egyik fő feladatának ezt tekinti. Rendszeresen elbeszélget azokkal a termelőszövetkezeti tagokkal, akik egyszer- másszor helytelen nézetet vallanak. Pártszervezetünk teljes egészében bekapcsolódott a termelő- szövetkezet. vérkeringésébe abból az elvből kiindulva, hogy a jó politikai munka az alapja a gazdasági eredményeknek. Éppen ezért fontosnak tartjuk a termelőszövetkezetünkben működő pártalap- szervezet munkáját. Köztudomású, hogy álló-eszközök nélkül eredményesen gazdálkodni nem lehet. A termelőszövetkezetben 1958-tól 1959-ig mind az összterületre, mind szántóterületre, mind az egy tagra vonatkoztatva megkétszereződött a beruházott összvagyon, amit az alábbi táblázat mutat. 1956-bao 1959-ben 2098 5298 2529 5864 32913 3055 18354 41,40 563 300 Röviden szeretném vázolni, milyen tényezők alkalmazásával sikerült eredményeinket elérni. Földjeink savanyú talajok, így nagy mértékben alkalmaztuk a meszezést. Közel van a cukorgyár, előnyös volt részünkre a cukorgyári mésziszap felhasználása. Kötött, réti agyagtalajainknak a mélyművelés nagyon sokat használt. Kiterjedt mértékben alkalmaztunk fejlettebb agro- és zoo- technikai eljárásokat. Megjavítottuk a szántóföldi növénytermelésünk szerkezetét is. Az eddigi 36— 38 féle növény helyett kevesebb számú növényt termeltünk, nagyobb területen. 1949—55 átlagában 1958 1959 11,14 11,30 13,30 13,22 11,00 22,40 26,42 41,34 31,72 168 101 212 nyabb termésátlagokat mutat, míg meglepő, hogy az 1958-as aszályos évben legmagasabb a kukorica termésátlaga. (Folytatjuk) A Nagyszénási Gépállomás az őszi idényterv teljesítésében a tavaszi-nyári együttes terv pótlásában hullámvölgy-félében van. Ez azonban nem afféle két-három napig tartó völ- gyecske, amelyet az élet gonddal, bajjal teli napjaiban gyakran leküzdünk. Itt ennél többről van szó. Amikor egy gépállomás — mint ez a nagyszénási is — az év jelentős részében kibéreli magának a megye húsz gépállomása versenyében az úgynevezett sereghajtó helyet, akkor ott valami hiba van. Hogyan jutott ide ez a gépállomás, amikor a korábbi években sok-sok dicsérő hangot hallottunk az itteni vezető és munkáskollektíváról? Vajon igaz- e, hogy ehhez a gépállomáshoz a tervteljesítési verseny 17—18. helye illik? A gépállomás öt brigádja közül mindössze egy — a Kaczkó brigád — teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét. A többiek viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között dolgoznak, mégsem tudták vállalt kötelezettségüket teljesíteni. Ezek után nem véletlenül beszélnek az elismerés hangján Kaczkó Mihályról és brigádjáról, nemcsak a gépállomáson, hanem a tsz-ekben is. A legutóbbi tíz nap alatt 580 normálhold gépi munkát teljesítettek, s ezzel éves tervüknek 77,4 százalékra tettek eleget. Még 3290 normálhold gépi munka’ áll előttük. A három termelőszövetkezet: a Törekvés, a Vörös Hajnal és az Üj Élet biztosítja ennek a brigádnak a tervteljesítéshez szükA Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — amelynek feladata ellenőrizni, hogy az egyes vállalatok, hivatalok és intézmények hogyan hajtják végre az állami utasításokat és rendeleteket —, egyre szélesebb társadalmi hálózattal dolgozik. A Népi Ellenőrzési Bizottságok munkamódszereiről Oczel János, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke nyilatkozott és a többi között elmondotta, hogy országszerte csaknem 33 000 népi ellenőr tevékenykedik. A népi ellenőrök soraiban ott találhatók a fizikai munkások, parasztok, mérnökök, orvosok, tudósok és a legkülönbözőbb foglalkozású szakemberek. A népi ellenőrök szívesen és lelkiisEbben az évben igen sok vita volt a gádorosi Petőfi Tsz- ben dolgozó gépállomásiak és a szövetkezet vezetői között. Ez annyira fajult, hogy a gépállomás traktorosainak egyszeriben nem adtak munkát. Majdnem 40 napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a gépállomás és a tsz vezetői leüljenek és e kínos ügyet lezárják. Azóta a traktoros-brigád lassan ismét elfoglalja munkahelyét és az őszi munkákban hathatós segítséget ad a közös gazdaságnak. Vajon szükség volt-e erre a ha- ragszomrádra? — kérdezhetnénk a tsz és a gépállomás vezetőitől. Minden bizonnyal nem, s az a jó, hogy erre mindkét részről rájöttek. Persze, kár lenne ebből az egy tényből olyan messzemenő következtetést levonni, hogy a gépállomási brigádok és a tsz- vezetők között általában rendkívül élesek voltak az ellentétek. Ez nem így áll. Vannak gondok, bajok, de ezek nem annyira súlyosak, hogy itt haladéktalanul szervezett intézkedések szükségesek. Nem erről van szó, hiszen két-három évvel ezelőtt — a gépállomás fénykorában — ugyanaz a vezetőgárda állt az üzem élén, mint most, s a traktoros törzsgárdában sem történt lényegesebb változás. Arról viszont vitázni lehetne, hogy a termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztése után a gépállomás vezetői miért nem fordítottak nagyobb gonmeretesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Az ellenőrzések során mesz- szemenően figyelembe veszik az illetékes területen dolgoztok véleményét. Amikor az egyes területeken munkájuk befejeződött és a tapasztalatokat írásban rögzítették, észrevételeiket megbeszélik a helyi vezetőkkel <?s szakemberekkel is. A népi ellenőrök a vizsgálatok idején a hibák mellett feltárják az elért eredményeket is. A hiányosságokat nem azért kutatják, hogy pellengérre állítsanak embereket, felelősségre vonjanak, vagy büntessenek. Az ellenőrzések célja: felfedni a bajokat, s a fejlődés útjából elhárítani az akadályokat. ronómust és kiváló traktorost is átadtak. De az is igaz, hogy a kihelyezett káderek pótlása közben elmulasztották a fegyelem megkövetelését. A traktorosok közül néhányan — akiknek nincs még kellő gyakorlati tapasztalatuk — a barázdában önkényesen hozzányúlnak a 'traktor főtengely-csapágyához és „beállítják" azt, méghozzá úgy, hogy azok kiolvadnak. Ugyanakkor az ekék csavarjai lazák, „elszopottak”, a munkagépek gondozatlanok. A traktorokat egynéhányan addig nyüstölik, amíg csak lehet. A teljesítmény növelésére törekszenek. Ez rendkívül hasznos dolog, csak az a baj, hogy a traktorok karbantartását elhanyagolják. így történt többek között, hogy az egyik Belorusz traktor „nem akart” működni. A traktoros nem találta a hibát. A gépet darabokra kellett szedni, hogy az olajszűrő karbantartására figyelmeztessék a traktorost. A hibát megállapították, de ugyanakkor elmulasztották a felelősségrevonást. A megye húsz gépállomása közül talán Nagyszénáson a legtöbb a műszaki hibából adódó kiesés. A legjobb brigádban is — a Kaczkó Mihályéban —, ahol a gépállomás három legjobb traktorosa — Molnár Ferenc, Csizmadia Pál és Urbán András — dolgozik, október 1-től 10-ig 389 munkaóra telt el a műszaki hiba lassú kijavítása miatt. A hibák jelentős része a műhelyvezető és a főmérnök laza ellenőrző tevékenységének számlájára írható. Az egyik traktor fél-tengelyének kicseréléséhez nyolcvan munkaórára volt szükség. Egy másik traktor főtengelycsapágy törését és a hajtókar csapágy olvadását kereken száz óra múlva tudták orvosolni. Pu- kánszki János zetorját tizenhét napon át tartották a legnagyobb munka idején a műhelyben, hüve- lyezés és az ehhez járulékos munkák elvégzésére... és így tovább. Ezek a tények beszédesen igazolják, hogy a körzeti szerelők és a műhely dolgozóinak munkája nem teljes, különösen Barna Márton elvtársnak, mint műhelyvezetőnek és a főmérnöknek kellene jobban figyelemmel kísérnie a technológiai fegyelmet, a javítási teendők ellátását és a gépek javításánál a személyes felelősségre az eddigieknél is nagyobb gondot fordítani. Ezt azonban nem elegendő csupán a műhelyvezetőnek, a főmérnöknek napirenden tartani. Helyes lenne, ha a pártszervezet megvizsgálná, hogy a kommunisták hogyan mutatnak példát az anyagtakarékosságban, a karbantartásban, a termelő munkában. Az üzemen belül bizonyos fokú szervezetlenséget egy ember erőfeszítéseivel nem lehet megszüntetni. Valamennyi ember elhatározására, kitartó, önfeláldozó munkájára van szükség ahhoz, hogy a kapun belül tényleg rendet, szervezettséget csináljanak. A megcsappant tekintélyt nehéz ugyan visszaszerezni, de ez nem lehetetlen. Körültekintéssel, jó szervezéssel, a fegyelem betartásával az eddigieknél is jobb teljesítménnyel a Nagyszénási Gépállomás dolgozói visszaszerezhetik korábbi hírnevüket. Csak közös akarattal kerülhetnek ki abból a hullámvölgyből, amelybe a munka szervezetlensége, a személyes felelősség érvényre juttatásának el- I mulasztása és a munkafegyelem j betartásának elhanyagolása sodor- ta a gépállomást. i Dupsi Károly Az Állatforgalmi Vállalat kedvezően változott feltételekkel köt SERTÉSHIZLJILflSRA SZERZŐDÉST 1961. évi átadásra Változatlanul köthető szerződés 1960. évi átadásra továbbra is. Részletes felvilágosítást a járási kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34. Beruházott vágyom 1 kh összterületre 1 kh szántóra Egy tagra 9659 Egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény Ft-ban 1006 Egy tagra jutó gazdálkodási eredmény 4650 Munkaegység-részesedés 21 100 szántóegységre jutó balmazatlan termelési érték Országszerte 33 OOO népi ellenőr tevékenykedik
