Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-29 / 256. szám
I960, október 29., szombat KÉPÚJSÁG Naponta 100—120 hold földet vetnek be a méhkeréki Balcescu Tsz-ben A sarfcadi járási tanács mező-i A jövő héten ugyanis főleg csak gazdasági osztályán találkoztam | a vetőgépeknek lesz dolguk a ha- Martyin László elvtárssal, a méh- tárban. keréki Balcescu Tsz elnökével, s csakhamar élénk párbeszédbe ele. gyed tünk. — Mi újság nálatok? — kérdeztem. — Tele vagyunk dologgal. — Jobban örültem volna, ha azt mondod: befejeztük az őszi munkát. — Annak én is örülnék, elhiheted. De 1250 hold kukoricát letörni, 1750 hold búzát elvetni, 700 hold vöröshere- és lucemama- got meg 230 hold rizst elcsépelni nem könnyű ... — Mégis mikorra fejezitek be? — Hát kérlek szépen, ezt nem tudnám hirtelen megmondani, jócskán van még tennivaló. Számításom szerint, ha az idő engedi, a héten végzünk a 300 hold cukorrépa szedésével és az 1250 hold kukorica törésével. Szó van arról, hogy 50—60 tagunk a jövő héten segít letörni a kukoricát a mezőgyáni Rákóczi Tsz tagjainak. — Gondolom, ezzel is hamarosan végeztek. — Ha a rendelkezésre álló erőgépeket a vetésre állíthatnánk, akkor hamar végeznénk, ugyanis saját gépeink mellett 13 gépállomási erőgép is dolgozik nálunk. Csakhogy sokféle a munka; három erőgép a rizst, három pedig az aprómagot csépelő gépeket üzemelteti. Szántani, szállítani való is van, ezért csak három gép- és öt lóvontatású géppel vetünk. No meg kézzel, azokba a földekbe., amelyek annyira nedvesek, hogy a fogatos vetőgépet sem bírják meg. Tegnap, október 25-én estig 800 holdba került búza. — Nem sok, ezek szerint még hátra van 950 hold. — Hátra, de nem tartunk tőle, mert naponta 100—120 holdat vetünk be. Bár csak ez volna a legnagyobb gondunk... — Van ennél nagyobb is? — Van: kevés az állatunk. — Mennyi az a kevés? — Mindössze 154 szarvasmarhánk, 70 kocánk van a 6000 hold szántóra. Azért, mert új még a tsz, s nem tudtunk férőhelyeket építeni. Jövőre kértünk hitelt egy 100 férőhelyes tehénistálló építésére. Ha ezt megkapjuk és felépül, telekötjük fejősheténnél. — Tudtommal szép számú juhállománnyal rendelkeztek. — Elég szép: 1740 darab. Több is lehetne, de mivel nem lehet vásárolni, mert nem ad el egyetlen gazdaság se anyajuhokat, az idén is, jövőre is csak a szaporulattal növeljük az állományt. —ki. 300 ezer forint bevétel nádból A Biharugrai Halgazdaságban 1; megszokott dolog volt, hogy a tavak mentén az évi nádtermést eladják még aratás előtt. Előzetes kalkuláció szerint 30—35 ezer forintért adták el az évi termést egy nádkitermelő vállalatnak. Ügy számoltak, hogy a tavak körül mintegy 50 000 kéve nád terem. Az idén azonban a halgazdaság dolgozói takarították be a nádat. Az első aratás után jöttek rá, hogy sok-sok ezer forin tot fizettek rá, hogy eddig talpon I: az Békés megyei Vállalata adták el. Az első aratás alkalmá- | nem tudta betartani. Az „el- val több mint 100 000 kévét arat- úszott” pénzt a megye költség- j tak a tavak körül. A learatott nádat a helyszínen szortírozzák 1: 1 szét. Eddig 5000 kévét készítettek " exportra. Az export nád hegyé- - - -----------b ői nádpallót készítenek, amely i ®cs’ Békés megyei Vál __ —1: i....1 f ontos építkezési anyag. Előr; láthatólag 5—6 ezer nádpalló készül. A bel- és külföldön értékesített nádból 300 000 forint tiszta bevétele lesz a gazdaságnak az előző évek 35 000 forint jövedelmével szemben; Építési huzavona A megye baromfitenyésztésének további fejlődésén sokat lendíthetne a békéscsabai baromfikeltető állomás, amelyben már az idén csibéket kellett volna keltetni. Az építkezés elhúzódott, sőt a múlt évre biztosított beruházási összegből | mintegy hárommillió forint elveszett, mivel az építkezés befejezésének végső határidejét !i vetéséből máshonnan kellett pótolni. Nagynehezen sikerült is annyi pénzt összeszedni, amennyi a befejezéshez szükséMiért kevés a répa a cukorgyárban? Héjában főtt krumpli Az'idősebb embereknél már a pusztán leírt neve is felidézi az eltűnt időket, a régi szegénységet! Mint ahogyan a kopott, elnyűtt ruha tartozéka volt a folt, ózonképpen a szegénységgel bélelt napokban a héjába főtt krumpli is szorosan a szegényekhez tartozott, milliók főeledele volt. Nem csoda tehát, ha sokan megunták már az idősebbek közül. Nem szeretik! Jóllaktak »ele, úgy mondván, örök időkre! Nálunk a család legidősebb tagja, a családfő sem szereti. Azért amennyire csak lehet, száműztük az étlapból és csak akkor kerül elő a főtt-krumpli, amikor a családfőt a kötelessége távol tartja otthonától. Ilyen eset volt a minap. Az ötéves Elvira örömtől sugárzó arccal szaladt az iskolából hazasietö testvére elébe, és kedves selypes hangján kérdezte: — Talájd H Magdi, hogy mit főztünk? — S a felhúzott jobb váll és nagy szemekben megvillanó kérdőjel láttán, sietve hozzátette: — Szabad a gazda? S meg sem várta, hogy igen vagy nem, már újságolta is lelkendezve, hogy héjában főtt krumplit! A kis nővérke szeme felcsillant és a hazaérkezéskor szokásos üdvözlő csók is elmaradt a sietségben. Csak az érdekelte, hogy valóban igazat mondott-e Eli. S rövid idő múlva a jóízű fogyasztás közben felsóhajtottak, kissé irigyen, mondván, milyen jó is volt a régi gyerekeknek! Mindennap ehettek héjában főtt krumplit! S én szótlanul figyeltem őket, a héjába főtt krumpli forró gőzének párolgását nézve, eltűnődve, merengően magam elé suttogtam szomorúan: vajon igazán olyan nagyon jó volt a régi gyerekeknek? Vajon igazán olyan nagyon jó volt az a majd mindennapi héjában főtt krumpli? Jó nektek, mai gyerekek, hogy nem tudjátok milyen is volt akkor... Házi József né Már éppen tíz napja annak, hogy a Mezőhegyes! Cukorgyárban a gépek termelőképességének csak a felét tudják kihasználni ré- palhiány miatt. Ezek az úgynevezett félüzemes munkanapok eddig több mint félmillió fónint veszteséget okoztak a népgazdaságnak. A félüzem Mezőhegyesen azt jelenti, hogy a gyár a napi 230—240 vagon répa helyett ennek csak a felét tudja feldolgozni. Igaz, hogy a sorozatos esőzések Tépaihiányt okoztak. Ennek ellenére a mezőkovácsházi járás termelősizövetke- zeteinek többségéiben nem volt hiba a cukorrépa betakaritásábain. Olyan tsz-ek, mint az ataásfcama- rásd Sallai, a nagykamarása Üj Élet, a medgyesegyházi Béke, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a kumógotai Pető® és Bercsényi, ahoi a cukorrépán kívül még igen sók munfcigényes növény termesztésével is foglalkoznak, néhány nap alatt 100—200—300 holdról szedte fel és adta át a répát. fi múlt hét második felében lényeges gyorsulás következett a cukorrépa betakarításának ütemében. Csütörtökön 246 vagon répát vettek át az október 12-1 25 vagonnal, szemben. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy a cukorgyár teljes kapacitással termelhessen és tartalékot is tárolhasson. Ezt csak napi 300—400 vagon répa beszállításával képesek megvalósítani. Néhány nappal ezelőtt a cukorgyár vezetői sorra járták a tsz- eket, és sajnálattal tapasztalták, hogy a 18 cukorrépa-kiemelő gépből a termelőszövetkezetekben egyet sem üzemeltetnek. Pedig kitűnő gépek ezek! A kiemelő szerez i. Vízgazdálkodási társulat alakult Gyulaváriban Gyulavári azokhoz a községekhez tartozik, ahol mindig baj van a talajvízzel, a lehulló csapadékkal. Hol „árvíz”, hol pedig a talajvíz okoz gondot a falu lakóinak. A község mélyfekvésű talaja a Körösök menti jellegzetes öntéseredetű barna és fekete szinű, rendkívül kötött réti agyag. A fel- és az altalaj is rossz vízáteresztő, vízállás után a talaj pocsolyaszerű anyagot képez, ezért halaszthatatlanul szükséges megrendezni a káros vizek összeszedését és elvezetését. Gazdaságossági előszámítás szerint, a rendelkezésre álló adatpk figyelembevételével mintegy 1200 hold az a terület, amelynek termését minden évben körülbelül 70 százalékban pusztítja el a belvíz. Évenként mintegy 2 400 000 forint a kár. A napokban végre megalakult a Vízgazdálkodási Társulat. A társulat az érdekeltségi területén lévő III. kategóriájú vízi létesítményeket: csatornákat, műtárgyakat veszi gondozásba, azokat olyan állapotba hozza és tartja, hogy az érdekeltségi területéről a káros belvizeket idejében levezethessék, az esetleg fellépő károkat a lehetőség határain belül a minimurára mérsékeljék. Ahol szükséges, ott új vízi létesítményt is építenek és gondoskodnak azok fenntartásáról. Azokon a földeken, ahol a belvízveszély megszűnik, lehetőség nyílik a szakszerű gazdálkodásra és a vetésforgó bevezetésére, így a Körösök mentén hatványozott mértékben lehet eredményes termelést folytatni. Az, hogy Gyulaváriban megalakult a Vízgazdálkodási Társulat, azt jelenti, hogy a parasztság munkája lényegesen gyümölcsözőbb lesz, és az ország ellátásához a jövőben ez a község is még többet tud adni. BALOGH MÁTYÁS községi gazdasági felügyelő kezet lefejeli a répát, és amint a neve is mutatja, kiemeld. Utána a répát már csaík összeszedni kell, így aztán könnyebbé válik és meg is gyorsul a répa betakarítása. Sajnos, ezeket az igen jó gépekét különböző előítéletek miatt a bat- 1; tanyai, a mezőkovécsházi, a medgyesegyházi, a tótkomlóst orosházi gépállomások udvarain tartják munkanélküliségre kárhoztatva. Rossz a konstrukció — I mondják néhányan, máshol viszont ugyanezzel a géppel — pél dául a mezőhegyesi József Attila Tsz-ben is — naponta 5—7 hold répát emelnek ki; fiz idő rövid, nemsokára november lesz. Jó lenne, ha gépállomásaink vezetőd végre munkába állítanák ezeket a gépeket, a tér- 11 melőszövetkezetekiben pedig úgy csoportosítanák a kézi munkaerőt, hogy napról napra több cukorrépát szedhessenek fel és adhassanak át a cukorgyárnak, mert ha a gyár sokszor termel félüzemmel, abból a népgazdaságnak jelentős 1; kára származik. Ez pedig senkinek nem lehet mindegy, mert a károsodás mindenkit ér. D. K. Ialata — az eredeti határidőt lekésve ugyan — megtette a magáét. Az épület és a szolgá- I ! i lati lakások végre elkészültek, j I Jelenleg az alvállalkozó részére kiadott munkával vannak bajok. Az ÉM V. számú Mélyépítő Vállalata szerződésben kötelezte magát, hogy I960, október 30-ig elkészíti a szennyvízderítőt. Ebből ez ideig semmi sem lett. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéséhez hozzá sem fogtak, pedig néhány ; j nap múlva október 30-a lesz. ' I A derítő átadására újabb határidőt ajánlott a mélyépítő. Az ÉM Békés megyei Vállalata most már kötbér-igénnyel lép fel a Mélyépítő Vállalattal szemben s ezzel kezdetét veszi a két minisztériumi ipar- vállalat harca a kötbérért, illetve a kötbérfizetés elodázásáért | — az építkezés befejezése pedig ismét elhúzódik. Ha a Mélyépítő Vállalat vezetői már a szerződés megkötésekor tudták, hogy október 30. j lg nem tudják a derítőt átad- ni, akkor miért írták alá az e határidőre szóló szerződést? A megyei tanács mezőgazda- I j sági osztálya 1961. január 1-től, sőt 1960 decemberétől számol az itt elhelyezett húsz darab 10 ezres keltetőgép üzembeállítására, a termelőszövetkezetekkel meg is állapodtak csibeszállításra. Viszont a tervfegyelem sutbadobásával az ÉM vállalatai veszélyeztetik ezt az elgondolást. Az immár két éve félben álló munkát ideje lenne végre be- | fejezni, és a tervfegyelem betartását az ÉM vállalatainak jobban megszívlelni. Dupsi Károly Jó! szervezték meg a traktorok munkaidejét A körösladányi Május 1 Termelőszövetkezetben jelenleg három traktor dolgozik. A tsz vezetői úgy szervezik a munkát, hogy a gépek minden ideje ki legyen használva. Egy traktor éjjel-nappal a vetés alá készíti elő a talajt, két traktor pedig nappal a rizscséplőgépeket üzemelteti, éjjel pedig azokkal is Erőgépeket vaséról a sarkudi Kossuth Tsz Kétszázezer forint készpénze van a sarkadi Kossuth Tsz- nek egy DT-traktor és egy Szuper Zetor vásárlására. A szövetkezetnek már van egy K 25-ös Zetorja és egy román gyártmányú Utos traktorja, de azzal számolnak, hogy a helyi gépállomás a jövő évben nem tud az ideihez hasonló mennyiségű gépi munkát teljesíteni, ezért — amennyiben erejüktől telik — saját gépeket vásárolnak, hogy ezzel is mentesítsék a gépállomást az amúgy is sok munkától. Arra is gondoltak, hogy saját gépeikkel akkor szántanak, vetnek, kapálnak, amikor ez a legszükségesebb. A gépjavítást, karbantartást továbbra is a gépállomással végeztetik. szántanak. A tsz 334 hold búzavetést vett tervbe az év őszére. A vetés jól halad, a hét végére be is fejezik. A vetéssel egy időben felszedik a 25 hold cukorrépa termését és letörik a 102 hold közös kukoricát is. Hírek a kovácsházi Új Alkotmány Tsz-ből A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben ebben az évben közel kétezer hízottsertést adnak át az államnak. Már most gondoskodnak arról, hogy a hízónak való süldő-létszámot biztosítsák. A jövő évben 2500 hízót kívánnak átadni. Ebből 1500-at már le is szerződtek. A számítás szerint egyetlen darab süldőt sem vásárolnak jövőre piacon, mert mind a 2500 darabot saját nevelésükből kívánják meghizlalni. J
