Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-29 / 256. szám
BÉKÉS MEGYEI 1t Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! MEPUJSA G I960. OKTÓBER 29., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM JÓ vásár volt az őszi vásár Hagyományos, hogy minden esztendőben megrendezik Békéscsabán az őszi vásárt. Az idén is jól sikerült. A vásáron több mint kilencmillió forintos forgalmat bonyolítottak le. A vevők sok szép, ízléses áru között válogathattak, és mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbbet, legkívánatosabbat. Botás István és felesége Elekről utazott a megyeszékhelyre, hogy az őszi bevásárlást megejtse. A mezőberényi földművesszövetkezet pavilonjában éppen paplannézőben láthatjuk őket. Csak as általános és teljes leszerelés szavatolhatja a háhorúmentes világot — mondotta Krisna Menőn az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának csütörtök esti ülésén New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának csütörtök délutáni i (magyar idő szerint esti) foly- ! tatólagos ülésén India és Francia- | ország képviselője szólalt fel. | Krisna Menőn, az indiai küldöttség vezetője — a TASZSZ jelentése szerint — rámutatott, hogy ez immár a Politikai Bizottság 1097. ülése és a Politikai Bi zottság egész munkásságában első helyen mindig a leszerelés problémája szerepelt'. Nem szabad megengedni — mondta —, hogy a leszerelési kérdés ezúttal is elmerüljön a határozatok tengerében. Most elengedhetetlen annak tisztázása, miért nem jártak eredménnyel az eddigi viták és mindent meg kell tenni a siker céljából. Az ENSZ közgyűlésének el kell mozdítania holtpontjáról az általáMobutu Ham mars kjöld n él Erdődi Erzsébet az őszi és téli napokra gondol. A szarvasi földművesszövetkezet sátrában Marsehall I.ász- lóné eladó segítségével nadrágot választ. Moszkva (TASZSZ) Pjotr Jegorov, a TASZSZ hír- magyarázója írjaj Mobutu elkeseredett kísérleteket tesz, hogy Kongóban megtartsa a hatalmat. Azért, hogy bábrendszere törvényességének látszatát keltse, a napokban újabb rendeletet adott ki a kongói parlament megkerülésével létrehozott „főbiztosok tanácsának” teljhatalmáról. Mobutu megpróbálta ezt a senkit sem képviselő csoportot „kormánynak” feltüntetni és azon fáradozott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalosan elismerje. Az ENSZ-parancsnok- ságban azonban akadtak olyan emberek, akik nem óhajtanak támogatni ilyen törvénytelenséget. Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ kongói képviselője, az indiai Dayal nem volt hajlandó a „ főbiztosok tanácsát” Kongó törvényes kormányának elismerni. Az ENSZ képviselőjének ez az ésszerű állásfoglalása tettetett felháborodást keltett az amerikai és belga monopóliumok lakájában. Mobutu azt követelte Hammar- skjöldtől, hogy „sürgősen hívja vissza” Dayalt Kongóból és „hajtson végre bizonyos változtatásokat az ENSZ személyzetében” Mobutu gazdáit nyilván bántja, hogy Kongóban jelen vannak a független ázsiai és afrikai országok képviselői. Leopoldvilleben bejelentették, hogy Mobutu tíz tagú tiszti küldöttsége felkeresi Hammarskjöl- döt az ENSZ székhelyén. Mobutu bizonyos abban, hogy ott ezúttal is teljes támogatásra talál. Erre valószínűleg minden oka megvan. Az amerikai sajtó szerint Mobutu Washington számára „a legkívánatosabb” figura Kongóban. A Leopoldvilleben működő amerikai diplomaták állandó tanácsadóivá szegődtek Mobutunak, az amerikai külügyminisztérium képviselői pedig tanácsokkal lát ják el Hammarskjöldöt. Mindennek alapján a Wall Street Journal arról a reményéről írt, hogy Mobutu jfHammarskjöld és az ENSZ-parancsnokság segítségével hatalmon maradhat Kongóban. Közben tömegesen térnek visz- sza a belgák Kongóba és nő befolyásuk a közigazgatási szervekben. Különösen befészkelődtek a gyarmattartók Katangába, ahol a csendőrséget 114 belga tiszt, a helyi rendőrséget pedig 58 belga személy vezeti. Az imperialista monopóliumok bőkezűen támogatják Mobutu aknamunkáját Lumumba miniszterelnök törvényes kormánya ellen. nos és teljes leszerelés kérdését, ami az egyedüli biztosítéka a tartós békének. Csak az általános és teljes leszerelés szavatolhatja a háborúmentes világot. India képviselője javasolta, hogy a közgyűlés szólítsa fel az új államokat, ne csatlakozzanak semmiféle katonai egyezményhez, és ne engedjék át területüket nukleáris fegyverek tárolására. Támogatta Nkrumah ghanai elnöknek azt az előterjesztését, hogy Afrikát nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetté. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése és a katonai támaszpontok csökkentése lényegesen enyhítene a nemzetközi feszültségen. Ezután Berard, Franciaország képviselője szólalt fel. Az ülést ezután berekesz-tették. A Politikai Bizottság pénteken magyar idő szerint 15.30 órakor folytatta munkáját. Itt bizony már megvolt a vásár! j Méghozzá nem is akármilyen. Varga I Ferenc, az újkígyósi Aranykalász Tszj tagja jól megrakodva indul hazafelé. Francia csapatok agressziója Tunézia ellen Tunisz (TASZSZ) A Tunéziai Tájékoztató Hivatal közleménye szerint október 25- én a francia hadsereg fegyveres járőre behatolt tunéziai területre. A francia katonák tüzet nyitottak a tunéziai polgárokra és megöltek egy hetvenöt éves öregembert. A tunéziai külügyminisztérium behivatta Franciaország ideiglenes ügyvivőjét és közölte vele, a tunéziai kormány határozottan tiltakozik a francia csapatok agressziója miatt. van a számok, az eredmények mögött? Kétségtelen, hogy megyénk ipari termelése egyre felfelé ível. Szaporodnak, nőnek az eredmények. Mindez jó, hiszen a többől több jut. Ez azonban semmi esetre sem adhat okot elbizakodottságra. Ha ugyanis a számok, az eredmények mögé pillantunk, észre kell vennünk azt, hogy nincsen mindén rendben. Á néhány százalékos termelés-emelkedésnek gyakran nagy az ára, mert sokszor nem a jobb, az ésszerűbb munka- szervezésből keletkezik, hanem a túlórák felhasználásából. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának , adatai szerint megyénk szocialista iparában az idei első negyedévben 67 ezer, a másodikban 90 ezer, a harmadikban pedig 159 ezer túlórát használtak fel. Érdemes és szükséges is elgondolkozni ezen. Vajon feltétlenül indokolt volt-e az, hogy az év elejétől szeptember végéig összesen 316 ezerre szökött fel a túlórák száma? A válasz csak egy lehet: nem! A Statisztikai Igazgatóságnál végzett számítások alapján kiderült, hogy az egy órára eső termelési érték aránylag jó, a terveket túlórák nélkül is lehetett volna teljesíteni. Abban pedig, hogy nem így történt, több dk és tényező is közrejátszott. Ilyen többek között az is, hogy a balesetek miatt kiesett munkanapokat legtöbbször' túlórával pótolták. Sajnos, a balesetek nem hogy csökkentek volna, hanem szaporodtak. S ezt megint csak az adatok bizonyítják. A megye állami, iparában a második negyedévben 1959 munkanap esett ki a termelésből, a harmadik negyedévben már 2864 nap. Ebben az áldatlan „versenyben” elöl jár a Békéscsabai Téglagyár is. Elég csak a számokra tekintem, hogy erről szemmel láthatóan meggyőződhessünk. Az üzemben a második negyedévben 380, majd a harmadikban 793 munkanapot mulasztottak a balesetet szenvedett dolgozók. Persze, nem kizárólag ez az egyedüli oka megyeszerte a túlórák felhasználásának. Oka ennek a még megnyilvánuló túlzott mennyiségi szemlélet is, amikor szem elől tévesztik a gazdaságos denki. Hasznos tanulságot! P- P« termelés követelményeit. Helytelen pedig az afféle nézet, amikor néhány százalékos — olykor indokolatlan — tervtúlteljesítésért megfeledkeznek, az olyan mutatókról, mint a minőség, a selejt, az önköltség, a béralap alakulása. Márpedig a túlórákkal aligha lesz gazdaságosabb a termelés. Az a termékmennyiség ugyanis, amely nem készül el rendes munkaidőben, megdrágul a túl- időben. Egyszerű, mert a túlidő- ben tovább kopik a gép, használódik a szerszám, az üzemanyag és a fűtőanyag, külön kiadást jelent a világítás. A munkások pedig, akik évtizedekig küzdöttek a tőkések ellen azért, hogy kiharcolják a nyolc órás munkaidőt, gyakran éppen a szűk üzemi érdekek miatt arra kényszerülnek, hogy néhány órát ráhúzzanak a rossz munkaszervezés vagy anyagellátás miatt. Miért van ez így? Ennek is megvan a maga oka. Még nagyon sok szakszervezeti bizottság tagja úgy gondolkodik, hogy a munkás jól jár, ha túlórázik, mert többet keres. Ez ellen fellépni — vélekedik — népszerűtlen dolog lenne. Pedig igenis fontos érdek- védelmi feladat ez. De az is, hogy a gazdasági vezetőkkel együtt megteremtsék azokat a feltételeket, hogy jó, ésszerű munkaszervezéssel a megszabott munkaidőben teljesítsék a terveket, ne pedig túlórában. Természetesen könnyebb úgy felfogni a dolgot, hogy ha minden kötél szakad, akkor majd segítünk a túlórával. Vagy nem így vélekednek talán nagyon is sokan? Azt, hogy igenj megint csak a számok bizonyítják. A megye minisztériumi iparában a harmadik negyedévben 46 ezer, a tanácsi iparban 28 ézer, a szövetkezeti iparban pedig 85 ezer (!) túlórát használtak fel. Helyes ez? Nem. Sem népgazdasá- gilag, sem a munkások szempontjából. így nem művészet túlteljesíteni a terveket. Ezért nem árt tehát néha az eredmények, a számok mögé pillantani. Mert nemcsak meglepő dolgokat tapasztalhatunk, hanem tanulságot is meríthet belőle mm-
