Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

1960. október 22., szombat 3 NÉPÚJSÁG Jelentés a vetésről a szeghalmi járásból Az esőzések után gyorsabban haladnak az őszi munkák a szeg­halmi járásban. A kertészszigeti Dózsa Termelőszövetkezetben az őszi vetés 70 százalékát végezték el már eddig, s a hét végére be is fejezik. Ugyanilyen jó eredményt érték el a füzesgyarmati Vörös Csillag, a körösi adányi Dózsa és a szeg­halmi Kossuth Termelőszövetke­zetben is. 17 EZER FORINT egy hold dohány jövedelme Ez év februárban alakult meg Méhkeréken a Nicolae Bal- cescu Termelőszövetkezet. A megalakulás után azonnal szá­mot vetettek, hogy mit és meny­nyit termeljenek. így terveztek be 27 kát. hold dohányt is, melyre idejében szerződést is kötöttek. A szerződés megkö­tése után hozzákezdtek a me­A sarkadi Lenin Tsz IS éve Irta: Forgács István, a szövetkezet elnöke A munkaszervezés a mezőgaz­dasági nagyüzem egyik sarkala­tos kérdése, hiszen ezen áll, vagy bukik a gazdálkodás fejlődése, vagy eredménytelensége. Mi igen nagy súlyt helyezünk a munka- szervezet helyes, az adott körül­ményeknek megfelelő kialakítá­sára. A termelőszövetkezet szer­vezeti életének betartására az alapszabály kötelez, az alapsza­bály adja meg a kiinduló pontot a munkaszervezéshez. A közgyű­lés — a termelőszövetkezet leg­felsőbb fóruma — dönti el a ve­zetőség javaslata alapján a ter­melőszövetkezet munkaszervezé­sének formáját. A két közgyűlés között az igazgatóság hoz hatá­rozatot, a két igazgatósági ülés között pedig a termelőszövetkezet elnöke intézkedik. Nagyon fontos, hogy a közgyűlésen, vagy igazga­tósági ülésén hozott határozatot a termelőszövetkezet vezetősége, vagy elnöke hajtsa, azaz hajtassa végre minden esetben, természe­tesen az illető szakhelyettesek be­vonásával. Az elnök ne igyekezzen a ter­melőszövetkezet fontosabb, na­gyobb ágainak összefogásán, el­lenőrzésén, s a termelőszövetke­zeti tagokkal való foglalkozáson kívül minden apró problémát ma­gának fenntartani, mert ez egy­részről a szakhelyettesek lejára­tását vonhatja maga után, más­részről pedig sértődékenység, vagy könnyelműség is felütheti a fejét az illető szakemberek között, mivel látják, hogy az elnök he­lyettük intézkedik. A munkaszervezésnek az egész vezetés részéről összhangban kell lennie. Véletlenül sem szabad előfordulnia annak, hogy külön­böző vezető személyek intézkedé­sei keresztezzék egymást. Az in­tézkedések helytelen kiadása, vagy ha egyes intézkedések a má­sikat keresztezik, minden esetben a vezetés lejáratásához vezet, mi­vel napjainkban a kisebb, szer­vezésben adódó hibák rendkí­vül ragadósak és ezt igyekeznek egyes termelőszövetkezeti tagok úgy feltüntetni, hogy az egész ve­zetésnek a munkája semmit sem ér. Köztudomású, hogy az ilyen vélemény rendkívül gyorsan ter­jed. Jó ha minden termelőszövet­kezet tagsága arra törekszik, hogy a főagronómus, főállattenyésztő, főkönyvelő egyetemi, főiskolai, de legalább középiskolai végzettség­gel rendelkezzen. Ugyanis na gyobb terület, nagyobb üzemrész átfogására, csak jólképzett me­zőgazdasági szakember képes, akinek mind elméleti, mind gya­korlati tapasztalata bőven van. Nem kell azonban a fiatalembe­rektől sem elzárkózni, mivel a fi­atalok rugalmasak, szeretik az újat, és azt a sok jót, ami a fiatal szakemberekben rejlik, ki kell használni. Az idősebb szakembe­rek sem mellőzendők, mivel ne­kik nagy tapasztalatuk, kiforrott elképzeléseik vannak, s ugyanak­kor a fiatalok gyors elfutásait az idősebb szakember fékezni tudja. Tehát az agronómusok, brigádve­zetők közt idős és fiatal is meg­felelő arányban legyen. j Az egész szövetkezeti gazdálko­dás irányítását a termelőszövet­kezel; elnöke végzi, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkát neki kell elvégezni. Bát­ran kell támaszkodni a szakhe­lyettesekre, és nemcsak támasz­kodni, hanem teljes felelősséggel rájuk bízni — megfelelő irányítás mellett — a növénytermesztés, vagy állattenyésztés, avagy a könyvelés munkájának önálló irá­nyítását a hozott határozatok, il­letve a kapott utasítások alap­ján. Időközönként számoltassuk be őket, hogy miként hajtják vég­re az egyes határozatokat, illetve utasításokat. A főagronómus ösz- szefogja a növénytermelési bri­gádokat, üzemegységeket, a bri­gádvezetők a munkacsapat-veze­tőket, s munkacsapat-vezetők pe­dig a csapaton belüli termelőszö­vetkezeti tagokat. A főagronómus semmi esetre se adjon utasítást a munkacsapat-vezetőknek, ha­nem minden esetben a brigádve­zetőkön keresztül intézkedjen. Ha a brigádvezető hibát követ el, azt a főagronómus ne a brigád előtt, hanem szűk körben hozza a bri­gádvezető tudomására. A brigád- vezető mindig egy nappal előbb kapja meg a munkát és erről a csapatvezetőket értesíti és így el­kerülhető, hogy reggel 8 órakor még munkaosztás legyen a terme­lőszövetkezetben. A munkacsa­pat-vezető a brigádvezetőtől ka­pott utasítás alapján a munka­csapat tagjait utasítja a másnapi munkára, megjelöli a táblát és azt, hogy milyen szerszámmal vo­nuljon oda a munkacsapat. A kertészeti brigádot a kerté­szeti brigádvezető fogja össze, ami szintén a főagronómushoz tartozik. A belsőmajori brigád, amely a belsőmajor munkáit és a termelőszövetkezet összes erőgé­peinek, szállítógépeinek irányítá­sát is a főagronómus végzi. Az állattenyésztés szintén brigá­dokra oszlik. A brigádokat a főál­lattenyésztő fogja össze és a főál­lattenyésztő irányítása alapján ténykednek az állattenyésztési bri­gádvezetők. Éppen úgy, mint ahogy a növénytermelési brigá­doknak megvan a fogatos mun­kacsapata, így az állattenyésztés­nek is megvan a takarmányozást végző fogatos és gépi-munkacsa­pata, akik a takarmány beszállí­tását, annak előkészítését és a trágyaelszállítást végzik. Termelőszövetkezetünk építő­brigádja segédüzemekkel (kovács, bognár, géplakatos) rendelkezik. Ezeket a műhelyeket, továbbá az építőbrigádokat a termelőszövet­kezet gépészmérnöke fogja össze. Termelőszövetkezetünk az ed­dig elért eredményeknél nem áll meg, a jelenlegi eredményeinkkel nem vagyunk megelégedve. Igyekszünk minél több tapaszta­latot szerezni, eljárunk a megyei és országos tapasztalatcsere érte­kezletekre is, hogy tudásunkat gyaraoíthassuk. s tudásunk maxi­mumával irányíthassuk azt a ter­melőszövetkezetet, amelynek nemcsak járási, hanem országos viszonylatban is elég jó híre van. (Végre) A héten befejezi a rizs aratását a Körösi Állami Gazdaság A Körösi Állami Gazdaság ebben az évben 1200 holdon termelt rizst, melynek aratásához idejében és lendületesen láttak hozzá. Október 19-én estig már csak mintegy 200 hold aratnivaló volt. A cséplést eddig gátolta a sok esőzés, s előreláthatólag csak akkor látnak hozzá 14 cséplőgéppel, ha már befejeződött az aratás. A gazdaság vezetői átlag 15—16 mázsa termésre számolnak. legágyak készítéséhez és már­cius közepén az elvetett mag már szépen ki is kelt. A gondos ápolási munka következtében a palánták oly szépen fejlődtek, hogy azok kiültetését április első felében meg lehetett kez­deni, s mivel palánta bőségesen állott rendelkezésre, a 28 hold területet április 28-ra be is ül­tették. A korai ültetés, valamint az agrotechnikai munkák idő­beni helyes elvégzésének ered­ménye volt aztán az, hogy a do­hány betakarítási munkálatait augusztus 20-ra befejezték. A korán letört levelek gyorsan és szépen beszáradtak, s mivel ele­gendő munkaerő állott rendel­kezésre, a dohány csomózási munkálatait szeptember végén megkezdték és azt október 19- re befejezték, és az összes deb­receni dohánytermésüket be is szállították. A tsz dohányültetvénye jú­liusban 20 százalékos jégkárt szenvedett, de mivel az jég el­len biztosítva volt, ezért az Ál­lami Biztosítótól 35 ezer forint kártérítést kaptak. A jégkár el­lenére is holdanként 12 mázsás átlagtermésük volt, így holdan­ként 17 ezer forintot kaptak. Segítik a tsz-eket a szeghalmi gimnázium tanulói (Tudósítónktól) A szeghalmi gimnázium tanulói KISZ-gyűlésen beszélték meg, hogy a nagy munkák idején se­gítenek a szeghalmi termelőszö­vetkezeteiknek. Ezzel egyrészt gyakorlatban is kiveszik a mun­kából a részüket, ugyanakkor az itt kapott összegből több jut a nyári táborozásra. Négy napig dolgoztak, és össze­sen 420 tanuló volt a szeghalmi Béke, az Üj Barázda és a Kos­suth Termelőszövetkezet kukori- caföldjén. A diákok közül külö­nösen jól dolgozott Tóth Mihály, Görbedi László, Nagy Lajos, itadnai György, Polónyi Miklós, Nyéki Lajos, Ombódi András és Gurmai Gyula tanuló, összesen 140 mázsa tengerit hordtak be a földekről a górékiba. 560 sertést hizlal a ifivé év elsfi felére az endrődi Béke Tsz A gyomai járás községei közül ebben az évben is az endrődi ter­melőszövetkezetek kötöttek szer­ződést legtöbb hízottsertésre. Szám szerint 7680 darabra. Még több, mint két hónap van hátra az év végéig, de az endrődi termelő- szövetkezeteknek már csak 2500 sertést kell még átadniuk az ál­latforgalminak vállalt kötelezett­ségükből. Az endrődi termelőszö­vetkezeteik egymás után kötik a jövő év első felére is a szerző­dést sertéshizlalásra. Az eddigi eredmény 1900 darab. Például a Béke Tsz 560 közös és 236 ház­táji sertésre kötött szerződést, úgyhogy a háztájit is falkánként adj át át. A Dózsa Tsz 300 közös sertésre között hizlalási szerző­dést. KEPEK A Felsőnyomási Állami Gazdaságból Bakucz János tehergépkocsive­zető kilenc éve van a gazdaság­ban. A gazdaságban vált szak­munkássá. 1959-ben a KPM bal­esetmentes közlekedésért ezüsttfo- kozatú jelvénnyel tüntette ki. 3,5 tonnás Csepel-Diesel tehergépko­csijával ez évben eddig 20 520 ki­lométert tett meg, és 44 154 tonna- kilométert teljesített. Szállítási tervének túlteljesítésével eddig 28 716.— Ft-al járult ez évben hozzá a gazdaság jelszabadulási versenyvállalásának teljesítéséhez. Pilán Mihályné, Varga István, Medvegy Pálné, Juhász Júlia és Benedek István dolgozók új ku­koricát morzsolnak. A gazdaság ez évben 1863 kh-n termelt kukori­cát, mely területen a hozamtervet 150 százalékosan teljesítették. A gazdaság a feleslegben termett ku­koricát a nagy hizlaldákkal ren­delkező felgyői. zsadányi és szen­tesi állami gazdaságoknak szállít­ja el. Árukiadás a Felsőnyomási Álla­mi Gazdaság fatelepén. A gazda­ság fatelepe a Csongrád és Békés megyei 28 gazdaságot látja el építkezési anyaggal, ez évben ed­dig három és fél millió forint érté­kű építkezési anyagot osztott szét. Képünk Bencsik Mihály telepve­zetőt ábrázolja (középen), aki ti­zenegyedik éve végzi felelősségtel­jes munkáját a gazdaságban. Ben­csik Miska bácsi nemcsak mint 19-es veterán állta meg helyét, ha­nem mint telepvezető is. Jövő hó­napban nyugdíjba megy, de meg­ígérte, hogy szaktudásával to­vábbra is támogatni fogja fiatal utódját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom