Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

2 NÉPÚJSÁg 1960. október 1., szombat Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Az ősszel és tavasszal 12 millió fát A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Megjelent dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Az őszi csúcsforgalom egészen rendkívüli, a vártnál is nagyobb feladatokat ró a MÁV-ra. Olyan nagy a szállítási igény, amilyenre még sohasem volt példa. Egyetlen adat is mutatja ezt: szeptember 27-én 17 260 vagont raktak meg, míg tavaly ilyenkor a tizenhat- ezer vagonos napi rakodás csúcs­teljesítménynek számított. A MÁV nagy ob zavarok nélkül továbbítja az árut. Különösen sok cukorrépát szállít a gyárakba, szeptember 15- től kezdve átlagosan naponta 900 vagont. A vasutasok gondoskod­nak arról is, hogy a személyvona­30 mázsás átlagtermés új rizsíajtákból A Szarvasi Állami Gazdaságban ez évben több mint ezer holdon termeltek rizst. A 140 holdas kí­sérleti telepükön a hazai és kül­földi fajták között igen jól szere­pelnek a helyben nemesített új rizsfajták. Legjobbnak bizonyult az előzetes elismerésben lévő, ún. Kákai/142-es fajta, amely 60 hol­don nagyüzemi termesztésben 30 mázsás átlagtermést ad. A Szarvason Lajtos János irányítá­sával nemesített új rizsfajta elő­nye még, hogy a betegségnek el­lenáll, szalmája szilárd, nem pe­reg könnyen, tehát egyszerűbb az aratása, cséplése. A szovjet rizsfajták is jól fi­zetnek Szarvason: a nagy táblák holdja 17 mázsás átlagtermést ad. A Szarvasi Állami Gazdaság régi és új rizsfajtákból csupán vetőmagra 120 vagon kiváló mi­nőségű rizst ad a népgazdaság­nak. Népfront Országos Tanácsának el­nöke nyitotta meg, majd dr. Ortu- tay Gyula, a népfropt országos ta­nácsának főtitkára tartott vitain­dító előadást. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az oktatási reformterve­zetet vitatja meg. (MTI) tok is pontosan közlekedjenek. Míg 1959. szeptemberében a sze­mélyszállító vonatok 97,4 százalé­ka közlekedett a menetrend elő­írásainak megfelelően, az idén 97,7 százaléka. Ez olyan eredmény, ami nemzetközi viszonylatban is elis­merésre méltó. A MÁV tehát az őszi csúcsforgalom első harmadá­ban kitűnő eredményeket, sikere­ket ért el. Moszkva (TASZSZ) „A világ' egy napja” című könyv második kötetének kiadá­sával kapcsolatban az Izvesztyija New York-i tudósítói megkérték az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő néhány küldöttség ve­zetőjét, mondják el gondolataikat és benyomásaikat erről a napról. Todor Zsivliov: Midőn 25 évvel ezelőtt Maxim Gorkij, a nagy proletáríró szerkesztésében megjelent az első kötet, a Szov­jetunió volt az egyedüli szocialis­ta állam a kapitalista tengerben. A Szovjetuniónak azonban akkor is voltak hűséges és odaadó bará­tai. A bolgár nép a Szovjetuniót, a szovjet népet mindig legközelebbi, igen kedves barátjának tekintet­te, szentül őriztük a bolgár—szov­jet barátságot a fasiszta rabság súlyos esztendeiben is. Milyen mélyreható , forradalmi változások mentek végbe az el­múlt 25 esztendőben a világon! Most, midőn „A világ egy napja1' második kötetét sajtó alá rende­A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság 1950. augusztus 5-én ala­kult meg. Akkor a megye fásítási százaléka, az egymillió katasztrá- lis holdat figyelembe vévei 1,4 volt. Ez a szám 1960. májusáig 2,3 százalékra növekedett, vagyis megyénk területén kilencezer hold új erdő létesült. Ebből a ki­lencezer holdból 3500 az erdő- gazdaság fásítása. A többi a közsé­gek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, útfenntartó vállalat és a közületek határába esik. Az erdőgazdaság kezelésében Telekgerendáson, ahol eddig erdő egyáltalán nem volt, csaknem 400 holdba telepítettek csemetéket. Ugyanez a helyzet Füzesgyarmat határában is. Az erdőgazdaság 10 éves fennállása idején alakultak ki a mezöhegyesi, a felsőnyomási, a csorvási állami gazdaság er- dősávjai, valamint a mezőberé- nyi legeltetési bizottság területén a védőpászták. Az eredményes munkáról készí­zik, a Szovjetunió már nincs egye­dül. A szocializmus hatalmas és legyőzhetetlen világrendszerré fej­lődött, amely döntő hatást gyako­rol a világ, az emberiség sorsára. Kádár János: A nem­zetközi élet eseményei rendkívül érdekesen fejlődnek. Ezt többek között igazolja az is, hogy az Iz­vesztyija tudósítója ma New Yorkban keresett fel engem. Az a véleményünk, hogy a bé­kéért, a leszerelésért folyó harc szempontjából a földkerekségen és az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben egyre kedvezőbbé válik a helyzet. A magyar küldöttség készül, hogy népünk megbízása alapján a közgyűlésen kifejtsük vélemé­nyünket a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiről, valamint más, számunkra fontos kérdések­ről. Tőlünk telhetőén arra törek­szünk, hogy előmozdítsuk a köz­gyűlés 15. ülésszakának munkáját. Ami New York városát illeti, a velünk szemben életbeléptetett ültetnek el tett számvetés után most itt ülünk Hegedűs Mátyás igazgató szobá­jában, s arról beszélgetünk, hogy ezt az óriási munkát kik és ho­gyan segítették. — Lassan évtizedes tradícióvá vált a fában szegény Békés me­gye társadalmi munkában való erdősítése. A kilencezer holdat ki­tevő új erdő tulajdonképpen úgy született meg, hogy a párt megyei bizottsága, a megyei tanács segí­tette, támogatta a fásítási tervek valóra váltását és valamennyi tö­megszervezet, közöttük a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségbe tömö­rült fiatalok egy emberként álltak sorba, hogy Békés megye arcula­ta megváltozzon. Ebben a mun­kában igen sokat segítettek a ter­melőszövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások, intézmények dolgozói is, akik több ezer óra tár­sadalmi munkával járultak a fá­sítás sikeréhez. Hegedűs elvtárs ezután ismer­tette, hogy az 1959—60-as gazda­méltatlan korlátozások miatt, csak igen keveset tudnék monda­ni róla. Befejezésül, kérem, tolmácsolja forró üdvözletünket az Izvesztyi­ja olvasóinak, az egész szovjet népnek. Gheorge - Gheorghiu Dej: Negyedszázad — egész korszak az emberiség életében. Vi­haros időszak volt ez. Ez alatt az idő alatt országunk arculata teljesen megváltozott. 1960. szeptember 27-én itt va­gyunk New Yorkban, ahol a Ro­mán Népköztársaság küldöttsége a Szovjetunió és a többi szocialista ország küldöttségeivel vállvetve harcol a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a századunkra nézve szégyenletes gyarmatosító rendszer megszüntetéséért. Az emberiség nem topog egy helyben, a szocializmus felé ha­lad, valamennyi nép örök békéje felé és nincs a Földön olyan erő, amely meg tudja állítani ezt a feltartóztathatatlan előrehaladást. sági évben a Kommunista Ifjú­sági Szövetség kereken félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a fásításért. Lelkes mun­kájuk nyomán csaknem 300 hold új erdőt hoztak létre. Megemlítet­te az úttörő-szervezetek odaadó munkáját is. Az általános iskolás ifjúság főként a csemetekertek gondozásából vette ki részét. Oros­házán, Telekgerendáson, Vésztőn^ Bánkúton és mindazokon a helye­ken, ahol az erdőgazdaság cse­metekertet tart fenn, ott találták a serdülő ifjúság kezét. Az oros­házi iskolák diákjai többek között részt vettek a telekgerendási erdő telepítésében. A gyulai román gimn., az MTH-int., a kertészeti technikum, a többi középiskola, és a felsőtagozatú általános iskolás fiúk, lányok Gyula környékének szebbé tételében oroszlánrészt vál­laltak magukra. És amint az ered­mények mutatják, az ifjúság be­csülettel helytállt. Szóba került a következő évek fásítási programja is. — Ebben az évben összesen 1000 hold, eddig mezőgazdasági műve­lés alatt álló terület került át az erdőgazdaság kezelésébe. Ezt há­rom szakaszban fásítjuk és az er. dőtelepítést 1963-ban fejezzük be. Az ötéves terv fásítási program­jában főleg a nyár-fásítás szere­pel. A népgazdaságnak cellulózé alapanyagra, a farostlemezgyár­nak pedig farostlemez készítésé­re alkalmas nyárfára van szüksé­ge. Ezért az idén és 1961 tavaszán a 12 210 000 elültetésre vár­ró csemetéből, suhángból és sor­fából 2 325 000 válogatott nyár- csemete kerül elültetésre. Új könyvtárakat nyitnak a gyulai járásban A gyulai járási könyvtár számos új fiókkönyvtárt létesít a járás tsz-eiben és falvaiban. Többek kö­zött a gyulai Aranykalász Tsz. a lőkösházi gálmajori tsz és a telek­gerendási tsz kap új könyvtárti valamint Doboz község könyvtára létesít fiókot a tsz egyik üzem­egységénél. Október elsejétől kezdve előadá­sokat szerveznek a falusi gyere­kek számára. — We — Kitííüő eredmények a MÚV-nál az őszi forgalom első harmadában: napi 17 260 vagonos rakodás is előfordult Interjú néhány ENSZ-küldöttség vezetőjével „A világ egy napjáról“ A szocialista tervgazdálkodás feltételeinek létrejötte után 1947. augusztus l-vel megindult el­ső hároméves tervének döntő célkitűzése az or­szág újjáépítése, illetőleg a magyar népgazdaság háború előtti termelési színvonalának elérése volt. Az első ötéves terv (1950—1954) eredmé­nyeként hazánk ipari-agrár országgá változott. 1954-től 1958-ig népgazdaságunk éves tervek­kel dolgozott. 1958—60 között került sor a má­sodik hároméves terv végrehajtására, mely a Szovjetunió által nyújtott 350 millió rubeles hosszú lejáratú beruházási hitel segítségével el­sősorban a hazai erőforrások jobb kihasználásá­val kívánja a termelőerők fejlesztését és az élet- színvonal emelését megvalósítani, s egyúttal ala­pot képez a második ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. Míg az ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és kommunális be­ruházásra fordított összegek 1950—1959 között a 150 milliárd forintot közelítik meg, a második ötéves terv során (1961—1965) a beruházások összege 200—205 milliárd forint lesz. A tervgazdálkodás megindítása óta az ország gazdasági arculata erősen megváltozott. A sok száz átépített és új gyár, kombinát, üzem mel­lett új szocialista városok; Sztálin város. Komló, Kazincbarcika, Oroszlány. Várpalota neve jelent meg hazánk térképén. Legfontosabb ipari és kulturális létesítményeink egy részét a mellékelt térkép ábrázolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom