Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-07 / 237. szám
4 NÉP ÚJ SÄG i960, október 7., pénteff ERKEL ARANYKOSZORÚJÁNAK NYOMÁBAN A tanulásról A nagy magyar zeneszerző Gyula város szülötte. Erre büszke is minden gyulai. Szerette szülővárosát, ragaszkodott hozzá, nem feledkezett meg róla sohasem. Hogy hol született, mindenki meg tudja mutatni a városba vetődő idegennek. A Bánk bán című opera mezenésítésének néma tanúját, az Erkel-fát bárki köny- nyen megtalálja Gyulán. Az elsőnek állított Erkel-szobrot tálán a legjobban ismerik a gyulaiak. Számos emlék rejtőzködik még a városban- s van egynéhány olyan ereklyénk is, amelyről csak igen keveset vagy éppen semmit sem tud a közvélemény. Egy ilyen emlékről számolunk mgst be röviden olvasóinknak. Nagyon kevesen tudják, még kevesebben látták Erkel aranykoszorúját'. A nagy magyar zeneszerző nemcsak a magyar operát teremtette meg. hanem kitűnő karmester is volt. Karnagyi működésének 50 éves évfordulóján, 1888-ban tisztelői egész sereg ajándékkal lepték meg a már megöszült mestert. Jókai nagyhaÁ bécsiek autóval Egy kissé meg kell tépdesnem a dicskoszorút, amely a bécsi autó6élet felett tündököl. Különben is nem én követtem el ezt a merényletet, hanem H. Frincz, akivel érdekes véletlen folytán akadtam össze. Volksstimmét akartam vásárolni egy nem éppen korszerű újságbodéban, hogy az impresszumból megtudhassam a szerkesztőség címét. Mivel az árus valahonnan a többi lap mögül, abszolút láthatatlan helyről húzta elő a kommunista párt szócsövét^ kissé keresetlen magyar szóval tettem egy-két bíráló megjegyzést. Ezt hallotta meg H. Prlncz és megszólított: — ön mikor jött Bécsbe? Mosolyogva nyújtottam neki kezem, s megnyugtattam, hogy nem vagyok disszidens. Erre ő is megmutatta viszonylag ép fogsorát, és néhány perc múlva már azt is tudtam, miért bizalmatlan az ötvenhatos magyarok iránt. Édesanyjával együtt 1938-ban telepítették ki őket Kispestről, s az utóbbi három és fél esztendő alatt (ha magyarul váltottak szót) tőlük is számtalanszor megkérdezték a nem ismerős osztrákok: „Önök mikor jöttek Bécsbe?” Csak egyetlen esetet mesélt el a 30—34 évesnek látszó, csupa-erő férfi. Körülbelül 1936 decemberében H. Princz édesanyja elment bevásárolni a sarki füszerüzletbe. Az ajtóban zsebre dugott kézzel köpködött három cső- nadrágos fiatalember, akik meglepetésére magyarul beszéltek. Az egyik — miközben szemtelenül kötekedett a mellette elhaladó nőkkel — hangosan a következő megjegyzést tette: — Nézzétek azt az osztrák k...-t. Milyen jó dög! H. Princz édesanyjának arcába szökött a vér, odalépett a „hős forradalmárhoz”, és amennyire hatvan esztendős izmai birták, arcába sújtott. A huligánok lármát csaptak, rendőrért kiabáltak, azonban látva, hogy az idős asszony lefordítja szavaikat a gyülekezetnek, jobbnak látták kereket oldani. Attól kezdve szinte naponta tapasztalták H. Frinczék, hogyan viselkedtek a „kommunista terror” elől menekülő szabadságharcosok. Falra kenték a kapott, a legfinomabb vajat, amelyet a dolgos osztrák állampolgárok a szemükkel se láttak: betörtek az üzletekbe; erőszakoskodtak az éretlen lányokkal. S az ilyen emberi szemetek miatt a régebben kint élő magyarok is szégyenkeztek, jóllehet, szentül elihit- ték mindazt Magyarországról, amivel a nyugati lapok telekürtölték a világot. Jól sejti az olvasó, H. Princznek szintén ferde nézetei vannak a mi rendszerünkről. Pedig amolyan szürke, észrevétlen osztrák' állampolgár, aki csak addig létezik, amíg munkál adnak neki. Mint kőművesnek 1800 schilling körül van a havi keresete, utálI tású beszédben köszöntötte a I magyar zene atyját, a hangszer- készítők a különféle hangszerek kicsinyített mását öntötték formába, a nemzet ajándéka pedig egy aranykoszorú volt. A családi ereklyét Erkel Rezső, a mester orvos-öccse őrizte Gyulán. Végrendeletében a gyulai gimnáziumnak ajándékozta a nagyértékű koszorút. így került a gimnázium birtokába 1907-ben. A díszes kivitelű aranykoszorű azóta is, a felszabadulás után Erkelről elnevezett iskola értékes, megbecsült kincse. A brilliánsok- kal díszített 520 gramm súlyú babérkoszorú nemesfém tartalmáért is a java műkincseink közül való, de méginkább a sokrétű, teremtő, alkotó munka legnemesebb fedezete: a lánglelkű művész időtlen hagyatéka. Ritkán látható az előbbiekben említett okok miatt, de a nemrégiben megnyílt Erkel-emlékkiállí- tás alkalmával bárki megtekinthette a múzeumban, s november 7-én, Erkel születése napján újra megcsodálhatják a bemutatásra ás autó nélkül (1) ja a háborút (mert volt benne része), sajnálja a „rab” magyar népet és — nincs autója. Tamáskodva csóválta a fejét, amikor tájékoztattam, hogy nálunk vígabb és biztosabb talajú az élet, mint Ausztriában. — Az nem lehet, az nem lehet — ismételgette eltűnődve. — Itt mindenki úgy tudja, hogy önöknél megfizethetetlen .az autó. Érdekes — gondoltam —, már ezt az embert is hatalmába kerítette az autó- mánia. Most tegyem ki neki a lelkem, hogy nem ismeri az igazságot? Szent meggyőződése ugyanis, hogy az autó jelenti az emberi boldogság csúcsát, talán éppen azért, mert a Bécsben sza- ladozó rengeteg autó közül belátható időn belül neki egyetlenegyet sem írnak a nevére. És inkább elhitte volna nekem azt, hogy a bécsi parlament előtt tótágast állt Pallas Athéné gyönyörű fehérmárvány szobra, mintsem hitelt adjon szavaimnak. Azt magyaráztam ugyanis neki, hogy az autó utáni vágyakozást illetően a magyar dolgozók egyformák osztrák barátaikkal. Csupán annyi az eltérés, hogy nálunk sok ezren várnak autóra készpénzzel a zsebükben, őnáluk pedig sok ezrével kínálják részletre is az autót, de a bérből és fizetésből élők inkább ruházatra és élelemre költik keresetüket: Pedig égetően szükségük volna motorkerékpárra vagy egy kis gépkocsira. Aki távol lakik munkahelyétől és nem akar fáradni, gyalogolni, cipőt koptatni, annak az autóvásárlás lenne a legjobb megoldás. A villamos — mint előző cikkemben már említettem — négyszer olyan drága, mint Pesten, s a magánkézben lévő, vízözön előtti autóbuszok is három schillinget kérnek egy vonaljegyért. A vékonypénzü bécsi munkásnak tehát nem széplányko- csikáztatásra, hanem erőkímélés é6 spórolás céljából volna szükséges az autó. Kik hát akkor a tulajdonosai azoknak a csillogó-villogó gépkocsiknak, amelyek végeláthatatlan mozgó és álló karavánt alkotnak a város centrumában? Kik bírják lefizetni értük a 39— 110 ezer schillinget, amikor a szakmunkások órabére 6—14 schilling között váltakozik? Még a részletfizetés is nagy megterhelés az olyan családban, ahol létszükségleti cikkekre, lakbérre (egy kétszobás lakás bére 250—300 schilling) kell úgyszólván minden garas. A választ H. Princz ekképpen adta meg: — Az autók túlnyomó többsége kétségkívül kereskedőké. Állítom, ha a seftelők mindegyike kihajtana kocsijával valahová a környező erdőbe, utána könnyűszerrel át lehetne tekinteni a bécsi autóparkot: (Folytatjuk) kerülő becses kincset. Megőrizték számunkra a változékony idők, a két háború közt és utána is hányatott volt a sorsa, ám túlélte a kemény zivatart, talán, hogy éppen napjainkban csillogtassa meg birtokosának eszmévé finomult nagyságát, ahogy az egykori rajongó névtelen poéta énekelte: „Míg magyarban szív dobog, E név: Erkel, élni jog”/ Szerdahelyi István MUNKÁBAN a népi ellenőrök A Békés megyei Népi Ellenőrző Bizottság az 1959-ben befejezett, társadalmi tulajdonvédelemmel kapcsolatos ellenőrzéséről utóvizsgálatot tart. Ez kiterjed a használaton kívüli és kiselejtezett berendezések, tárgyak állagmegóvására és a raktáron lévő anyagkészletek kezelésére. Az utóvizsgálat során győződnek meg a népi ellenőrök arról, hogy az egyes vállalatoknál a korábban felvetett hibák megszüntetésére milyen intézkedést tettek, * Október 6-án új vizsgálatot kezdett a NEB. Egyes tanácsi vállalatok gazdálkodását ellenőrzik. Megnézik azt is, hogy a felügyeleti szervek egyes osztályai hogyan segítik a tanácsi vállalatok munkáját. A vizsgálatban jelentős helyet kap a szolgáltatások ellenőrzése olyanformán, hogy a meglévő tanácsi vállalatok képesek-e a lakosság igényeit a különféle szolgáltatások útján kielégíteni. * Befejezéshez közeledik a toll-, a nyersbőr- és a gyapjúfelvásárlás vizsgálata. A Népi Ellenőrzési Bizottság e vizsgálat elé azt a célt tűzte, hogy a meglévő fel- vásárlási rendszer megfelelő-e. Ez Is gépesítés! A gyulai Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben nagyon komolyan vette a gépesítést a szövetkezet vezetősége, de a tsz tagsága is. Jelenleg 35 motorkerékpár és egy Moszkvics van a szövetkezet dolgozóinak tulajdonában. Ez is gépesítés. Apróhirdetések A Gyomai Belvízrendezö Társulat gyakorlattal rendelkező technikust keres azonnali felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: gyomai községi tanácsnál. 91 Eladó elköltözés miatt két telken lévő ház két részben is, lakatos-szerszámok, bútorok, betegbolókocsü Kondoros, Csabai út 11. 1826 Elcserélném 2 nagy szoba, összkomfortos lakásomat hasonló kisebbre az új házaikban. Békéscsaba. Érdeklődni d. u. 5-től. Telefon: 23—55; 7 A Sarkadi Földművesszövetkezet azonnali belépéssel keres termelő cukrászsegédeket. Bérezés kollektív szerint Jelentkezés Sarkadon, a szövetkezet központi irodáján. Gyakorlattal rendelkező adminisztratív dolgozó állást keres Békéscsabán. „Azonnal 150343° jeligére a Hirdetőbe; 15034« Gyulai apróhirdetések Gyulán, Szent László utca 9. számú fél házrészemet elcserélném egyszobás kis házzal. 29 Göndöcs u. 1/b szám alatt egy modern, mély gyermekkocsi eladó. 30 A gyulai IBUSZ felhívja a demokratikus (Románia, Csehszlovákia stb.) országokba utazó közönség figyelmét, hogy egyéni útlevélre menetjegyeiket október 1-től a gyulai IBUSZ-irodában megválthatják. Úgyszintén pénzbeváltás is eszközölhető. AZ útlevél kiváltásához szükséges kérőlapok is kaphatók, 31 Az ember valamennyi cselekedetének célja van. Az ember azért olvas könyvet, hogy az élet színes forgatagával, az író gondolatvilágával, fantáziájával megismerkedjen. A diák azért tanul, hogy nagyobb műveltségre tegyen szert. A szülő azért tanul, hogy lépést tartson a mindennapi élettel. Az ok és okozat a mit miért összefüggése jutott eszembe a minap is az első orosz nyelv órán, az ismerkedés perceiben. Ki, miért tanul? — lebegett előttem. Az egyik fiatal szőke asszonyka vajon miért tanul, milyen gondolatok hozták ide? Egyre jobban bizsergetett ez, különösen ahogy megtudtam róla: nem dolgozik. Egy másik hölgy szinte mozdulatlanul ült és kitartóan figyelt, egyszer sem vette le tekintetét a tanár arcáról. Valósággal leste annak minden mozdulatát. Ö vajon miért tanul? Kollégám, aki közbejött okok miatt az első óráról távol maradt, nyelvtanulásának hátterében az orosz irodalom megismerése áll. Egy másik elvtárs azért tanul, ha turistaként a Szovjetunióban jár, el tudjon igazodni, megértse az ottani emberek beszédét. De hogy ez a két asszonyka miért tanul, néhány percig bizony talány maradt. Igen, csak néhány percig, mert később önmaguk árulták el céljaikat. A fiatalabb az idegennyelvű főiskolára készül. Még három nyelvet szeretne megtanulni. A másik asszony, akit a család, az otthon, a munka ugyan leköt, azért tanul, mert gyermekének akar segíteni a tanulásban. Tehát ő is meghatározott céllal jött ide. Szorgalma, figyelme valamennyiünket megragadott: azért tanul, hogy gyermekének segítsen, hogy a fia mindig felnézhessen rá, hogy a fiától a tudásban sem maradjon le. A szülői értekezleten bizony gyakran elhangzik, mit tegyünk mi szülők, hogy gyermekeink tanulásához segítséget tudjunk adni? Vannak édesanyák, édesapák, akik este, miután gyermekük nyugovóra tért, előszedik a tankönyveket és belelapoznak, hogy másnap segíteni tudjanak egy-egy bonyolultabbnak tűnő feladat megoldásában. Sokan, s egyre többen vannak, akik így gondolkoznak, akik néhány percnyi szabad idejüket tanulásra fordítják, hogy ne maradjanak el a fejlődéstől, hogy az élet csaknem minden rezdülésével lépést tudjanak tartani. Persze 15 évvel ezelőtt ilyen dolgokról álmodni sem merhettünk. Még a 6. osztályt se járta ki a gyerek, máris munkába kellett állnia. A szülök iskolája ismeretlen volt: most valóság, ma van szülők iskolája. S az a jó, hogy egyre többen kapcsolódnak a szervezett oktatásba, legyen az általános iskola, technikum, egyetem vagy nyelv- tanulás, mert rájöttek: közösen célravezetőbb jobb, könnyebb a tanulás. Dupsi Károly Száztízezer koronás fa jut a házikertek fásítására A Békés megyei tanács mezőgazdasági osztálya néhány nappal ezelőtt számba vette, hogy a megye gyümölcsfaiskolái mennyi és milyen gyümölcsfát tudnak adni a házi kertek gyümölcsfásítására és az 1960—61-ben telepítendő új nagyüzemi gyümölcsösök létrehozására. Megállapították azt, hogy a faiskolákból az idei őszön és a jövő év tavaszán mintegy száz—száztízezer koronás fa kerülhet a házi kertekbe. Ezeket a fákat a megye különböző részein 22 facse- mete-lerakathelyen árusítják. A Békés megyei Növényvédő Állomás a lerakatok helyét növényegészségügyi szempontból felülvizsgálta. Az Állatforgalmi Vállalat kedvezően változott feltételekkel köt SERIÉSHIZLALRSRA SZERZŐDÉST 1961. évi átadásra Változatlanul köthető szerződés 1960. évi átadásra továbbra is. Részletes felvilágosítást a járási kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34. Nagy István: Kirándulás a múltba
