Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09 / 213. szám

2

I960, szeptember 9., péntek

MÉPÚJSÁG

helyi kezdeményezés

és több megyei segítség kellene Békéssámsonban

VILÁGVÉGE...

A békéssám- __________________ soniak vallják ezt, mert ők ténylegesen a szűkebb értelemben vett megyei „világvégén” laknak. Eddig vezet a műút, a villany és a vasút: erre építik állításukat. És mert mesz- szire vannak a megyeszékhelytől, onnan ritkáin jut el hozzájuk valaki. A járásiak viszont szorgalmasan patronálják a községet. Ha számba vesszük a távolságot Bé- késsámson és Békéscsaba között, akkor megállapíthatjuk, bizony nem is olyan messze esik ez a község a megyeszékhelytől. Az odavezető műút hossza mindössze egy óra néhány perces, meg azután van telefon is a világon, úgy, hogy a községbeliek hangja akár a városba is behallik.

S

zemre ez a falu is ugyanolyan, mint a többi. Lakásépítkezés, villany,- vasút, termelőszövetkezetek, dolgos emberek találhatók itt is. Mindezek ellenére mégis olyan beskatulyázott az itteni levegő, pedig a nagy vásárhelyi pusztaságból errefelé igen csak szabad a széljárás.

a pArttitkAr I Sz^f°eí°;

társ magyarázza:

— A faluban minden dolgos paraszt szövetkezeti gazda. Ha jól emlékszem, 47-en gazdálkodnak még egyénileg, főleg 65- -70 éven felüli emberek. A község határát hót szövetkezeti gazdaság uralja. Mindegyik jól gazdálkodik. Éi - pen az imént értesültem arról, hogy a Vörös Csillag Tsz-oen 931 mázsa többlettermést értek el búzából, s ezt eladták a TV-nek A többi szövetkezetben is bőven akad jó példa. Mindegyik tsz a r.iaga módján dolgozik, valóságos Sámsonként kelnek bírókra a gondokkal, és ezeket rendszerint kétvallra is fektetik. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjaink. Távolról sem. Vannak gondjaink, de ezeknek a megoldása túlnő a mi felkészültségünkön, erőnkön. Segítség kellene. .

— Talán néznénk szét a község, ben — javaslom —, hogy találkozzunk ezekkel az égető gondokkal.

— Itt van mindjárt a község főutcájának portalanítása — magyarázza — az útépítők félmunkát csináltak. Az odaszállított Zúzott aprókövet nem dolgozták bele az útba. Egy nagy „kőhegy” már egy éve ott órmótlankodik a községi tanáccsal szemközti téren.

— Milyen a közlekedés? — vetem közbe —, ha már egyszer az útprobléma került előtérbe.

— Milyen? Hát milyen lenne: vacak. Ha valaki kisvonattal akar Békéscsabára utazni — márpedig mással nem utazhat —, akkor fel kell kelnie hajnali két órakor, hogy délelőtt 10-re Békéscsabáin legyen.

— Ez kereken nyolc órai utazás — fordulok felé.

— Igen. És mennyi az út TU 104-el Budapest és Moszkva között?

— Valamivel több három óránál.

— Akkor révben vagyunk.

Amíg itt kisvonaton 60 kilométert megtesz az ember, addig TU 104-el majdnem két óra ott tartózkodással Moszkvát is megjárhatja.

— Persze Sámsonra TU 104-es repülőt kérni a jelenlegi körülmények között nem elképzelhető ... — mosolygunk.

— NEM IS RINGATJUK

mangunkat ilyen álmokban, csupán autóbuszjáratot szeretnénk kapni. Tudja, milyen rosszul esik, kimegyek a vásárhelyi útra — négy kilométerre a falutól — és meglátom a Csongrád megyei AKÖV fényes autóbuszát? Ilyenkor gyakran megfordul fejemben a gondolat: miért van az, hogy a csongrádiak egész a megye határáig gondoskodnak buszról, a mi megyénkben pedig annyira sem telik, hogy Tótkomlós és Békés- sámson között járatot indítsanak? Hát ennyire szegények vagyunk?

— Felkeresték már ebben az ügyben a békéscsabai AKÖV-öt?

— Fel. — Legyint egyet ezzel adja tudtomra, hogy nem sok eredményt értek el.

— Kár ezt az ügyet abbahagyni.

Az úton apró emberhad vonul.

— Hová tartanak ebben a hőségben? — kérdezem a fehérköpenyes óvónénit.

— A ligeti fák alá.

— Ennyi az összes óvodás?

— Nem. Ezek a nagyobbak, a kicsinyek alusznak. Kevés a fektetőnk, s úgy döntüttünk, amíg a kicsik alusznak, a nagyokkal itt a fák alatt töltjük az ebéd utáni időt.

— Nyolcvankét óvodás az idény- napközisekkel együtt és csak felét tudják fektetni? — követi fejemben egyik gondolat a másikat — itt a fektetőkből is hiánycikk lett?

— De a férőhely is kevés — hallom az óvónő hangját.

— És régen mennyi óvodás volt ebben a községben?

— Ennyi nem, talán még negyede sem.

AZ EMBEREK

itt is megsze__________________ rették ezt az

i

ntézményt. Óvodai férőhelyből bizony nemcsak Békéssámsonban vannak pótolni valóink, hanem a megye többi községében is ... Az óvodások továbbhaladtak.

— És a szórakozás feltételei hogyan biztosítottak? — folytatjuk a beszélgetést Szabó elvtárssal.

— Van egy rossz mozink. Ezt csak a levegő támasztja, védi az összedőléstől. Mivel itt nem lehet filmet vetíteni, a kultúrtermet rendeztük be erre a célra. Egyébként a korábbi szellős hagymaraktárt alakítottuk át, s télen, amikor a szél behordta a havat, meleg kendőkbe bugyolálva néztük a filmet. Bizony sokszor előfordult, hogy kékre fagyott az arcunk, de moziban voltunk és jó filmet láttunk. Ez kárpótolt bennünket.

— A tanyavilágbeliek szórakozását ezek után nem is merem szóvá tenni — mondom Szabó elv- társnak.

— Pedig ez is érdekes — válaszol nyomban. — Képzelje csak:

Titokban ismét szolgálatba helyezték Hitler volt búvárnaszádját

van nekünk egy úgynevezett cserepes! határrészünk. Itt rendszeresen vetítünk keskenyfilmet. A mozihelység a tanyavilágban is szűknek bizonyult. Valamit ide is ki kellene találni, hogy a művelődési igényt, amit az emberek a mozitól várnak, ki tudjuk elégíteni.

I I állíthat! HATÁROZOTT AN | juk' né- J

hány év legforgasa alatt a békéssámsoniak nagy eredményeket értek el. A községből szövetkezeti község lett, s talán ez a minőségi változás adta meg a lökést az emberek életfelfogásának átalakításához. Mozi, könyvtár, óvoda, útjavítás, a közlekedés korszerűsítése, a mezőgazdasági hozamok növelésének lehetősége — mindmind elválaszthatalan a szövetke. zeti gazdálkodástól, annak eredményétől. S ha azt mondjuk, hogy a békéssámsoni változások az itteni emberek emberibb életének kiindulópontja lett, akkor igazat beszélünk. De ugyanakkor azt se feledjük, hogy az új módon élő több ezer parasztcsalád egyre növekvő igényének kielégítése mindannyiunk ügye. És ha az eddig végbement változásokat a napfényes és árnyékos o1 dalaival együtt a letűnt múlt mellé állítjuk, senki előtt sem lehet kétséges, a mérleg nyelve a mi javunkra billlen. Persze ebből a mérlegelésből még nem született portalanított főutca, autóbusz és óvoda, vagy éppen szélesvásznú mozi, de születhet egy ötlet, vagy javaslat, hogy ebben a községben ezeket az intézményeket hogyan tudnák legkönnyebben létrehozni. Annái is inkább mondjuk ezt, mert más községekben az álmok valóra válnak, tanácsülési határozatok születnek, valósulnak meg a község szépítésére, társadalmi munkával óvodák, mozik, kultúrtermek, klubszobák épülnek. Nem nehéz az ilyen utat járni, csak el kel) kezdeni, és akkor a sámsoniak sem érzik azt, hogy a világvégén laknak. Különben a helyi kezdeményezés az alapja annak, hogy felfigyeljenek rá Békéscsabán, és a cseperedő újhoz segítséget adjanak. Dupsi Károly

Tizemliafi év a szabadság útién

A szófiai Felszabadulási Emlékmű

Minden nép legnagyobb, Ieg- féltetebb kincse: a szabadság. A bolgár nép történelme teli s teli van szenvedéssel. Jövőbe vetett hitét azonban semmi sem tudta megtörni. Az elnyomók elleni harcban mindenkor a nép legjobbjai emelték fel szavukat, hullatták vérüket. A nép a félévezredes török elnyomatás után is talpra állt. Élni akart!

A második világháború idején a fasiszta csizmák tapostak végig Bulgária napsütötte tájain. Kifosztották az országot, kegyetlenkedésükkel rémületben tartották a népet. Megtörni mégsem tudták, mert a Bolgár Kommunista Párt erőt öntött a szenvedőkbe, s a hegyekben, az erdők mélyén partizánok készültek fel a végső élet-halál harcra. Halál vagy szabadság! — röppent a jelszó. Megmozdult a nép és a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereggel vállvetve rohamra indult a fasizmus ellen. 1944. szeptember 9-én a Szovjetunió segítségével levetette magáról a fasiszta jármot. Szabad lett. „Szeptember 9-e új korszakot nyitott népünk történelmében” — írta a párt Központi Bizottságához intézett levelében Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia.

1944 óta olyan titat tettek meg, amelynek méltán örül minden szabadságszeretö ember a világon. Hatalmas gyárak, Ipari létesítmények egész sora épült az elmúlt esztendőben és épül jelenleg is. Gyors ütemben fejlődik az ipar, amely 1965-ben mintegy háromszor-négyszer annyit termel majd, mint 1957-ben. A hajdan elmaradott mezőgazdasági ország ezzel belépett a fejlett ipari országok sorába. A felszabadult nép már eddig is megmutatta, hogy gigászi tettekre képes. Ennek pedig az a magyarázata, hogy önmagának építi boldogabb jövőjét. Az ipar mellett a mezőgazdaság is nagyot fej- lődött.Gyözött a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A falvak lakossága közösen műveli a földet, amelyen mind több már a munkát segítő gép. A bolgár mezőgazdaság termékei világszerte kivívták az elismerést. A fiatalok tízezrei tanulnak az egyetemeken, főiskolákon. Ostromolják a tudomány várát, hogy a tanultakat a nép javára, boldogulására használják fel. Az ország legszebb, történelmi nevezetességű helyein, a csodás szépségű Fekete-tenger Arany-partján a munkások, a parasztok, az értelmiségiek ezrei és tízezrei pihenik ki a munka fáradalmait.

Szeptember 9-e, a bolgár nép nagy nemzeti ünnepe, ilyen új távlatokat nyitott meg Bulgária történelmében.

P. P.

London (MTI)

A Daily Express bonni tudósítója jelenti:

Kiéiben nagy titokban ismét szolgálatba helyezték a legnagyobb német búvárnaszádot, amely Hitler parancsára készült. A bonni hadügyminisztérium tisztviselői bevallották, hogy ezt az 1819 tonna űrtartalmú búvárnaszádot szeptember 1-én szolgálatba állították. Szerződés tiltja Németországnak 350 tonnánál nagyobb űrtaltalmú búvárnaszádok ______

é

pítését és szolgálatban tartását, [szeretője, Braun Éva az öngyil

Ssebelhó Imrei

NEMET

(3)

A kétarcú óriásváros — Berlin

Derlin mintegy 160 kilométer ^ mélységben az NDK területén terül el. 1945-ben a nagyhatalmak megegyeztek abban, hogy négy megszállási zónára osztják fel. Szovjet, amerikai, angol, francia ellenőrzés alá került Németország fővárosa. Ismeretes, hogy mig a szovjet övezetben végrehajtották a potsdami egyezmény alapián e városrész demokratizálását, addig az imperialista hatalmak által megszállt városrészekben új álarcban, megtévesztő jelszavakkal, de ismét a reakció erői váltak úrrá. A Hitler-fasisz- ták népellenes, esztelen ellenállasa következtében a város mérhetetlen sokat szenvedett. Különösen a belváros környéke. Az Alexander Platz, az Unter den Linden, a Wilhelmstrasse, a Friedrich-si rasse környéke szinte teljesen romhalmazzá vált. A Wilhelm strassén lévő kancellári palotában követte el Hitler és

kosságot. De utolsó pillanatig mit- sem törődve a lakosság szenvedéseivel, vad ellenállást követelt a hadseregtől az eszét vesztett náci diktátor. Az SS parancsnoksága parancsot adott arra, hogy a Fri- edrich-strasse alatt húzódó földalatti vasút alagútjait árasszák el vízzel. Öregek, anyák, gyermekek pusztultak el itt e gaztett következtében. A vesztüket érző fasiszta gyilkosok nemcsak az oroszok, lengyelek, csehek, zsidók, magyarok millióit pusztították el állati módon, de saját népüket sem kímélték.

\ demokratikus Berlinben, az NDK fővárosában 15 év óta hatalmas arányú építkezések folynak. Bár a város középpontja még mindig romos — ugyanis itt voltak a legnagyobb középületek, —, a város külső területeiben óriási negyedek épültek újjá. összebarangoltam a demokratikus Berlin nagy részét. Mindenütt láttam az újjáépítés dicséretes eredményeit. A hires brandenburgi kaput, amely 1794-ben épült, kétmillió márkás költséggel építette újjá 1956-ban a demokratikus Berlin tanácsa. Annak idején, amikor Napoleon bevonult Berlinbe, a kapun lévő remek négyesfogat szobrot elvitte Párisba, s csak 1814-ben hozták onnan vissza. A második világháború alatt Hitlerek okozták a pusztulását, de a német nép újjávarázsolta ezt a szép építészeti remeket. Hogy valamivel a Nyugat-Berlini hatóságok is hozzájáruljanak, vállalták a négyesfogat bronzbaön*ését, A brandenburgi kaputól jól látható, hogy a nyugat-berlini hatóságok megkezdték az övezethatár mellett lévő Reischstag újjcépi’ését is. Számomra igen nagy élmény volt, hogy a szálloda ablakai, amelyben laktam, arra a pusztaságra nyílottak, amelynek helyén valamikor a dölyfós kancellári palota állt. Berlini barátaim megmutatták annak a bunkernek a helyét, amelyben Hitler és bandája húzódott meg a háború befejező részében. Jelenleg ,egy vagy domb van a „patkányfészek’’ helyén.

A régi utcák közül leginkább a Friedrich-strasse tetszett. Napped úgy láttam, itt a legnaguobb a forgalom, sok a szép üzlet és áruház. Este villanyújság hirdeti a

i