Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

2

NÉPÚJSÁG

I960, szeptember 14., szerda

Hruscsov elvtárs válaszai a Daily Express szerkesztőjének kérdéseire

„Baltika” (TASZSZ)

A ..Baltika” óceánjáróval New York felé tartó Hruscsov szovjet kor- mánjfu táviratot kapott az angol Daily Express szerkesztőjétől. A szerkesztő a táviratban azt kérte, hogy Hruscsov válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Hruscsov válaszait.

harcban. Ez nagy megtiszteltetés nekünk, kommunistáknak.

Az idő majd megmutatja, hogyan alakulnak a kongói események. Egy dolog világos: a gyarmati országok népei nem csökkentik erőfeszítéseiket, nem hajtanak térdet a gyarmattartók előtt. Ami pedig Kongó politikai és társadalmi fejlődését illeti, maga a kongói nép határozza meg, milyen úton akar haladni a jövőben. Elérkezett a döntő pillanat az Egyesült Nemzetek Szervezete helyes politikai irányvonalának megválasztása szempontjából. Szeretném

remélni, hogy az ENSZ-közgyűlés közelgő ülésszaka véleményt nyilvánít az óriási jelentőségű kongói helyzet kérdésében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete helyes politikát fog követni a függetlenségükért és szabadságukért küzdő népek és nem a gyarmat- tartók érdekébem A Szovjetunió segítette és segíteni fogja a kongói nép függetlenségi harcát, hogy mielőbb leszámolhasson a gyarmati rendszerrel, hogy mielőbb gazdája és birtokosa legyen a Kongói Köztársaság minden kincsének.

Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Kérdés: Mit üzen a brit közvéleménynek, abból az alkalomból, hogy partjaink mellett elhalad?

Válasz: Mindenekelőtt szívből jövő üdvözletemet köldöm a brit közvéleménynek. Ahogyan mi a Szovjetunióban értelmezzük, a mi véleményünk és a brit társadalom véleménye sok időszerű nemzetközi kérdésben megegyezik. A brit közvélemény — a közvéleményre a szó átfogóbb értelmében gondolok — híve a népek, az államok közötti viszony megjavításának, a hidegháborús állapot megszüntetésének és a leszerelési megegyezésnek. Ez elősegíti a világbéke biztosítását Mi ezt az álláspontot képviseljük. Igaz, önöknél vannak más álláspontok, vagy árnyalatok is a nemzetközi kérdések értelmezésében, de ismétlem, átfogó értelemben beszélek a brit közvéleményéről, amelynek abszolút többsége a béke és a barátság híve.

Kérdés: Hogyan értékeli az amerikai hatóságoknak azt a döntését, hogy New York Manhattan kerületére korlátozzák az Ön amerikai tartózkodását?

Válasz: Szerkesztő úr, Ön érdekes kérdést vet fel. Jómagam úgy gondolom, hogy ön és én egyformán ítéljük meg az amerikai külügyminisztérium bejelentett döntését. Ha ön úgy vélte volna, hogy ez a döntés ésszerű és az ilyesféle korlátozás rendjén való, gondolom, nem tette volna fel nekem .azt a kérdést. Ha viszont feltette, nyilván azt tartja, hogy ez a döntés nem ésszerű. Egyetérthetek Önnel ebben. Én is úgy vélem, hogy ez nem ésszerű döntés. Azért gondolom így, mert az a kormány, amely határozatot hozott utazása, im korlátozásáról, nyilván nem tanúsított jószándékokat annak a szervezetnek tevékenysége iránt, amelynek az ülésére megyek. Következésképpen ez a kormány nem érez egyet a megoldásra váró és az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő kérdések rendezésével.

Ha az Egyesült Államok kormányát jószándék és az egész emberiség szempontjából halaszthatatlan és létfontosságú kérdések tényleges megoldására irányuló óhaj vezette volna, nem akart volna ilyen helyzetbe juttatni engem. Ilyen döntés ugyanis nem illik az általam képviselt ország és az említett kormány képviselte ország jobb megértéséhez. Nem szabad, hogy egyes személyekhez, egyik vagy másik társadalmi-politikai rendszerhez fűződő egyéni rokon- vagy ellenszenv vezéreljen bennünket, hanem reálisan kell a földünkön kialakult feltételeket figyelembe vennünk. A tényleges helyzetből kell kiindulnunk és tudomásul kell vennünk, hogy ma a kapitalizmus sem vállal, sem másképp nem tudja kiszorítani a szocializmust, amely egész sor országban megszilárdult és nemcsak sikeresen fejlődik, hanem sikeresebben is halad előre, mint a régi, a kapitalista rendszer. Ez arra vall, hogy a szocialista rendszernek nemcsak a jelene szilárd, hanem nagy jövő is áll előtte.

A lényeg most az, hogy választ találjunk a kérdésre: hogyan éljenek az államok együtt a kialakult körülmények között, amikor vannak szocialista és kapitalista országok. Ehhez mindenekelőtt biztosítani kell a világbékét és a békés együttélést a különböző társadalmi rendszerű országok

békés versengését. E cél megvalósításához azonban meg kell találni a megoldatlan nemzetközi kérdések békés rendezésének útjait és amennyire lehetséges, minden állam között biztosítani kell a normális viszonyt. Minden eszközzel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az ENSZ igen fontos nemzetközi szerv, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tartozó államok képviselve vannak. Egyik vagy másik államférfi megítélése sok tényezőtől függ. Én a magam részéről természetesen nem követelem, hogy az amerikai hatóságok valamiféle különleges elbánásban részesítsenek. De felhatalmazásom van népemtől és kormányomtól, hogy keressem a világbéke biztosításának lehetőségeit. Ezt tettem és ezt fogom tenni, a legkövetkezetesebben.

Kérdés: Óhajt-e valamilyen megjegyzést tenni a kongói helyzetről, vagy bármely más kérdésről?

Válasz: Kérdése nagyon érdekes. Helyes, hogy ön előtérbe állítja a kongói kérdést. Kongó most valóban minden politikust és államférfit foglalkoztat. A Kongóhoz való viszony jelenleg próbaköve sok ország politikájának és elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete politikájának. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács határozata megbízta Hammarskjöld urat, az ENSZ főtitkárát, tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy segíthessen a kongói kormánynak ez új afrikai állam függetlensége és szuverenitása biztosításában. Ha viszont av kongói események alakulását elemezzük, legnagyobb sajnálatunkra meg kell mondanunk, hogy Hammarskjöld úr, az ENSZ főtitkára nem teljesíti a reá ruházott feladatokat. Hammarskjöld úr intézkedései lényegében egybevágnak azoknak az országoknak politikájával, amelyek a gyarmatosítás álláspontján voltak és vannak.

Nyilván nem véletlen, hogy ezek az országok eléggé hangosan pártfogolják Hammarskjöld úr kongói politikáját. Ez a dicséret rosszabb a szidásnál. Megmutatja, kinek az intézkedéseit támogatja Hammarskjöld úr. Az imperialista gyarmattartók most a maximum és a minimum politikáját folytatják Kongóban. A minimum politikája megtartani a gyarmattartók számára Katanga tartományt, elszakítva Kongótól.

A maximum a Kongói Köztársaság törvényes kormányának megdöntése. Ez a kormány valóban független, nemzeti politikát folytat, mind a kongói nép, mind a gazdasági és politikai függetlenségéért küzdő összes afrikai népek érdekében. A gyarmattartók természetesen nem állítanak belgákat e kormány helyére. A belgák az úgynevezett pótolhatatlan szakemberek minőségében maradnának ott, a kormány pedig Csombéhoz hasonló, bőrszínüket tekintve fekete, felbérelt személyekből, valójában a gyarmattartók politikájának megvalósítóiból állna. A legbántóbb az, hogy az imperialista gyarmattartók az ENSZ főtitkárának, Hammarskjöld úrnak a közvetítésével viszik keresztül politikájukat. És nem lehet azt mondani, hogy Hammarskjöld úr nem érti meg ezt. Nem. naivon is jól megérti, tu- í datosan cselekszik az imoesrialis- ták, a gyarmattartók érdekében.

A történelem kerekét azonban nem lehet visszaforgatni. Meg lehet próbálni lelassítani a történelem menetét, de a történelem kereke előbb vagy utóbb félreszórja azokat, akik a küllőkbe kapaszkodnak, hogy egy helybeh tartsák. A gyarmati országok népei kivívják felszabadulásukat. Ebben segítségükre van minden békeszerető nép és ország. A Szovjetunió hű lenini politikájához, nemcsak együttérzést tanúsít, hanem segíti és támogatja is mindazokat a népeket, amelyek felszabadulásukért, a gyarmati járom levetéséért, politikai és gazdasági függetlenségükért küzdenek Miért nem folytatnak az imperialista gyarmattartók ilyen politikát Kongó viszonylatában? Először is félnek attól, hogy ha a kongói nép kivívja országa függetlenségét, ez ragadós példa lesz a többi gyarmati és függő ország népe számára. Másodszor, és ez a legfőbb, meg akarják tartani maguknak ezt a gazdag országot, hogy folytathassák kirablását.

Hammarskjöld úr buzgón védelmezi azt a saját javaslatát, hogy Kongó csak az ENSZ-en keresztül részesüljön segélyben. Ennek a buzgólkodásnak a magyarázata ugyancsak az a törekvés, hogy megoltalmazza a gyarmattartók érdekeit. A fiatal Kongói Köztársaság kormánya, Lumumba miniszterelnök, aki a kongói parlament bizalmából kapta tisztségét, nem talál támogatásra Hammarskjöld úrnál. A gyarmatosító politika védelmezői kommunistának nevezik Lumumbát. Ennek az állításnak a tarthatatlansága nyilvánvaló. Azt mondanám, hogy Lumumba úr olyan kommunista, amilyen katolikus Hruscsov. De ha Lumumba beszédei és cselekedetei egybeesnek a kommunista eszmékkel, számomra, kommunista számára ez igen örvendetes. Azok, akik kommunistáknak igyekszenek beállítani a nemzeti függetlenségi harcosokat, akarva-akaratlanul beismerik, hogy a kommunisták politikája a gyarmati népek érdekeit, törekvéseit tükrözi a függetlenségükért és szabadságunkért vívott

A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén megtárgyalta a pénzügyi osztálynak az T. félévi költségvetési bevételekről, az adóról és a vállalati gazdálkodásról szóló jelentését, valamint a szeptember 21-én tartandó megyei tanácsülés anyagát és napirendjét.

A végrehajtó bizottság tagjai jóváhagyták az előző ülés határozatainak végrehajtásáról beterjesztett jelentést, majd több kérdést intéztek Király Józsefhez, a pénzügyi osztály vezetőjéhez, akinek válaszai után megkezdődött a vita. Dr. Árus Tibor elvtárs elmondotta, hogy amint a jelentésből is kitűnik, javultak az eredmények a költségvetés felhasználásában, a vállalati gazdálkodásban. Nem lehet azonban el- siklani a még mutatkozó hibák felett.

Egyik ilyen többek között a kötbér, amelynek problémáit helyes lesz. ha szakosztályok segítségével az állandó bizottság napirendjére tűzi megtárgyalásra.

Több esetet sorolt fel, amikor a vállalatokat kötbér fizetésére kötelezték, mert nem tettek eleget vállalásuknak. A kereskedelem például többször él ezzel a lehetőséggel, amikor a sütőipar nem szállítja időben a kenyeret az üzletekbe. Kruzslitz Tibor elvtárs elmondotta, hogy tapasztalata

szerint ugyanakkor a kereskedelem is csak elvétve lép fel olyankor kötbérigénnyel, amikor az áru minősége kifogásolható. Csep- regi Pál elvtárs a felújítási kerettel való gazdálkodásról szólt, amiben az első félévben jelentős élmaradás mutatkozik. Dr. Pusztai Ferenc elvtárs a többi felszólalóhoz hasonlóan

helyeselte azt az elgondolást, hogy a kötbérre] kapcsolatos problémákat az állandó bizottság tanácskozásán megvitassa. Arany Tóth Lajos elvtárs a vita összefoglalójában megállapította, hogy a költségvetés felhasználásában is, a vállalati gazdálkodásban is előrehaladás tapasztalható. Szükséges az is, hogy felülvizsgálják az ólyan műszaki normákat, amelyeket már az élet túlhaladott. Végül egy olyan kedvezőtlen jelenségről szólt, amely mindin- inkább kezd elharapódzni.

Ez pedig a túlzott reprezentá- lás, a sokféle ünnepség, vacsora, amire jelentős összegeket költenek.

A végrehajtó bizottság ezután megtárgyalta a szeptember 21-í tanácsülés napirendjét. A tanácsülésen a megyei tanács tömegkapcsolati tevékenységét, a felvásárlás helyzetét, valamint a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtását vitatják meg.

— Kettőt?! — meresztettem rá a szemem.

— Baj talán’

— Nem.

MALACPECSENYI

kyfária-nap volt. Körülültük az

1 1 asztalt, jóízűen falatoztunk. Sógornőm híres szakács és csak dicsértük főztjét, amikor a cérna- metéltes tyúkleves sajátos illatával betöltötte a szobát. Ebédeltünk. Senki sem tudta, hogy mi lesz a következő fogás — egyébként is titokban tartották, régi falusi szokás ez.

— Szégyen ide, szégyen oda — szólok feleségemnek —, én még szedek ebből az aranysárga gyöngyszemekkel ékesített levesből.

Az asszony kérdő pillantást vetett rám. S mint tudják, egy ilyen asszonyi tekintetbe sok minden belesűrűsödik. Az adott helyzetben megértettem: ne egyek több levest, mert néhány perc múlva ínyenc falatok foglalják el az asztal közepét.

— Akkor is eszem — erősködtem magamban —, hát már a sógoro- móknál sem ehetek kedvem és gyomrom szerint? És szedtem.

jy levessel járó terítéket leszedték. Az asztalra különlegesen elkészített húsok kerültek. Barnára sültek, s még susto- rogtak a forró zsírtól, ahogyan a

tányérba vettem egy szeletet. Ka. raj volt. A fehérpecsenye rostjai omlón váltak el egymástól, ahogy belenyomtam a villát. A szeletet félkörben egy ujjnyi szalonna ölelte. Micsoda jó falat!

— Sertéshús cigánymódra — mondta a sógornőm.

— Ez?

— Igen.

— Nem, ez nem sertés — szabó- dók —, ez malacpecsenye.

Nevetnek.

— Hát a malac nem sertés? — emeli fel a fejét apám.

— De az — válaszoltam —, de mégsem.

— Miért?

— Egyszerűen azért, mert a malac az malac, a sertés pedig valahol 105 kilónál kezdődik és legalább olyan súlyhatárig az, mint amilyet a tél folyamán sógoromék öltek.

— Honnan való ez a hús? — fordulok sógoromhoz.

— Ahonnan a paraszt veszi.

— Szóval saját volt?

— Az.

— És hányat öltél?

— Kettőt — mondta jókedvűen..

A hátam borsókázott.

V/lit szóljon az ember? Névnapon nem illik vitatkozni. Közben feleségem észrevétlenül oldalamba nyomta a könyökét. Megértettem, mit akart ezzel kifejezni, de...

— Hogy Ízlik? — kérdezte az ünnepiéit.

— Ragyogó ... Finom . .. Ilyet csak te tudsz készíteni — hangzott egymás után.

— Meg vagyok sértődve, mert a sógor egy szót sem szól.

— Édes Manyikám, hogyan is szóltam volna, hiszen tele a szám, egy hang sem fér rajta ki — esz- kuzálok — különben finom.

— A malac is?

— Életemben most eszek először ilyet, de ha mondom: tényleg finom.

— Akkor jó, megbocsátok.

p béd után, amikor a sógor kifelé indult, az udvaron mellé társultam.

— Látni szeretném a jószágudvart — mondtam neki.

— No, majd most számolok veled! Ki látott már ilyen pazarlást? Mennyibe került ez az ebéd?! — rendezgettem gondolataimat —, csak melyikkel kezdjem. Kerül-