Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
BÉKÉS MEGYEI egyesüljetek' Világ proletárjai * Ara: «0 «Hér * \ I960. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. ÉVFOLYAM, 315. SZÁM Semleges-e az ENSZ Kongóban? Újabb imperialista mesterkedések a fiatal Kongói Köztársaság ellen Ä baj baker ifit emberekre jellemző, hogy zavarukban azt is elmondják, amelyről más körülmények között semmiképpen sem tennének említést. Ilyen helyzetbe került a héten Csőmbe, az imperialistabarát néger vezető is, aki hirtelen haragjában olyasmit mondott el, amit későb bizonyára nagyon megbánt. Katanga tartomány szakadár miniszterelnöke ugyanis, amikor arról értesült, hogy az ENSZ-csapatok egy időre a tartományban is — Kongó más területein már régebben megtették — lezárják a repülőtereket, felháborodottan e szavakkal fakadt ki: „Hammarskjöld főtitkár úrtól, amikor itt járt, Ígéretet kaptam, hogy repülőtereinket nem zárják le és a tángál fegyveres erők szabadon használhatják azokat...” A főtitkár úr tehát, aki azzal a feladattal járt Kongóban, hogy megakadályozzon minden külső beavatkozást az újonnan függetlenné vált ország belügyeibe, az imperialistákkal összejátszó áruló „miniszterelnöknek” megígérte, hogy a „katangai fegyveres erők” — értsd: a belgák volt gyarmati csendőrsóge — szabadon használhatja a tartomány repülőtereit Hammarskjöld bizonyára nem örült Csőmbe nyilatkozatának. Augusztus utolsó napjaiban sok minden tisztázódott Kongóban. A szándékos zavartkeltési kísérletek ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy a köztársaság kormánya az országban feltétlenül ura a helyzeteiét. A független afrikai államok léopoldvillei konferenciája bebizonyította, hogy a gyarmatosítás iM felszabadult országok egységesen támogatják a központi kongói kormányt. Bebizonyosodott az is, hogy a különböző szeparatista törekvések nem a kongói nép egy részének óhaját fejezik ki, hanem kizárólag a gyarmatosítók mesterkedéseit a fiatal független állam megfojtására. És amikor Katanga határán felsorakozott a kongói hadsereg, hogy az utolsó szakadár tartományból is elkergesse az árulókat és megteremtse az ország egységét, amikor a gyarmatosítókat az a veszély fenyegette, hogy Lu- mumbának, mint az országot egyesítő győztes hadvezérnek, hallatlanul megnő majd a tekintélye, akkor „a szabad világ” gyors cselekvésre szánta el magát ... Terveikben két tényezőt vettek figyelembe. Egyrészt a két kongói vezető: Lumumba miniszter- elnök és Kaszavubu köztársasági elnök között fennálló ellentéteket, valamint az ENSZ-csapatok jelenlétét. Nyugaton jól tudják, hogy Lu- mumbával nem lehet alkudozni az ország függetlenségéről, nem lehet őt megvásárolni holmi ígéretekkel vagy könyöradománnyal. Tudták, hogy ugyanez nem mondható el a köztársasági elnökről, akiről köztudomású volt, hogy a gyarmatosítók ellen folytatott harcok idején is — előnyökért, vagy személyének előtérbe helyezéséért — hajlandónak mutatkozott megegyezésre és kompromisszumok elfogadására. A megoldás tehát kézenfekvőnek látszott. Kaszavubunak felajánlani az egyeduralmat és kijátszani a legveszélyesebb ellenség, Lumumba ellen. Az elképzelés megvalósításához a szükséges erő is rendelkezésére áll — gondolták —, az ENSZ Kongóban levő „semleges” fegyveres ereje. Eyskens belga miniszterelnök pedig már jó előre megjósolta egy sajtóértekezleten, hogy „nagy jelentőségű” események várhatók Kongóban. „Meggyőződésem, uraim, hogy rövid időn belül újra találkozunk szenzációs fontosságú dolgok következtében” — mondotta a miniszterelnök. Szeptember 5-én éjjel Kongóban drámai gyorsasággal peregtek az események. Kaszavubu elnök a léopoldvillei rádióban bejelentette, hogy leváltja Lumumba miniszterelnököt tisztségéből, mert — mint mondotta — „Lumumbát a belgák tették meg miniszter- elnöknek”. Még el sem hangzott az elnök rádiónyilatkozata, a brüsszeli rádió máris Wigny belga külügyminiszter szavait röpítette világgá, aki „bámulatos gyorsasággal” reagált a léopoldvillei rádióban elhangzottakra. „Belgium csak örülhet, ha Kongó Kaszavubu vezetésével visszatér a béke és nyugalom állapotába” — mondotta a külügyminiszter, aki nem volt tekintettel arra, hogy az általa felmagasztalt köz- társasági elnök néhány perccel korábban azzal indokolta a kongói miniszterelnök törvénytelen leváltását, hogy az „a belgák ügynöke”. S a rádiónyilatkozattal egy időben akcióba lépett egy másik erő is, az ENSZ Kongóban levő fegyveres ereje. A jól előkészített akció mégis kudarcba fulladt. Kiderült ugyanis. hogy a gondosain kidolgozott tervekből egy „tényezőt” kifelejtettek, mégpedig azt. hogy Kongó nagy többsége függetlenséget akar és csialk olyan politikust hajlandó támogatni, aki e függetlenség mellett száll síkra. Kaszavubu hiába adott parancsot a hadseregnek a miniszterelnök eltávolítására, a kongói katonák Lulumibá- nak engedelmeskedtek, elutasítva az imperialista mesterkedéseket. A hatalom tehát továbbra is a központi kormány kezében van. Ezt az ENSZ „felügyelete alatt” megtartott képviselőházi és szenátusi ülés is megerősítette. Kudarccal végződött tehát az imperialisták ez az újabb — az ország két és fél hónapos függetlensége óta ki tudja hányadik — puccskísérlete is. Nyugaton azonban ebből csaik azt a tanulságot vonták le, hogy „Kaszavubu nem sajátította el az államcsíny ki- robbantásának és végrehajtásénak technikáját”. Bizonyos, hogy Brüsszelben, Washingtonban és több más nyugati fővárosban újabb tervek készülnek a fiatal, független köztársaság megfojtására. Bármit kotyvasztanak is azonban az imperi- -Usta boszorkánykonyhákban, a kongói nép folytatja harcát hazája valódi függetlenségéért. Leopoldville (MTI) Kaszongo, a kongói képviselőház elnöke, pénteken táviratban fordult az ENSZ- hez. Követelte, hogy az ENSZ szolgáltassa vissza a kongói hatóságoknak a léopoldvillei rádiót és az ország repülőtereit. Sürgette Ham- marskjöldöt, hogy kizárólag a Kongói Köztársaság központi kormányával tárgyaljon. Követelte, hogy vonják ki Kongóból a NATO országoknak a kongói ENSZ haderőknél szolgálatot teljesítő egységeit és afrikai csapatokat küldjenek helyükbe. Felkérte végül az ENSZ-t, hogy küldjön bizottságot Kongóba, amely a helyszínen ellenőrzi a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtását. Végül erélyesen tiltakozott amiatt, hogy az ENSZ kongói haderői beavatkoznak az ország belügyeibe. A kongói kormány pénteken délután hivatalos közleményben ítélte el az ENSZ hatóságok lulua- bourg-i eljárását. A közlemény rámutat, hogy az ENSZ elszigetelte a külvilágtól Kaszai tartomány fővárosát, s ennek következtében súlyos hiány mutatkozik élelmiszerekben, elsősorban lisztben. A kongói kormány utasítást adott, hogy azonnal szállítsanak 30 tonna lisztet Luluabourgba. A kongói ENSZ parancsnokság még mindig nem válaszolt Lumumba miniszterelnöknek arra a követelésére, hogy haladéktalanul szolgáltassák vissza léopoldvil- le-i rádiót és adják át a kongói hatóságoknak az ország repülőtereit. Léopoldville repülőterét pénteken átmenetileg rövid időre megnyitották, amíg a Kongóba irányított indiai kórház első szállítmányai megérkeztek. Egy további AP-jelentés szerint Kaszavubu az imperialistákkal összejátszva folytatja a kongói egység megbontására irányuló mesterkedéseit. A Kaszavubut támogató Abako-mozgalom uszítóhangú röpcédulákat osztogatott, amelyek „általános sztrájkra” hívják fel Léopoldville lakosságát. Egy APF-jelentés szerint Ileo pénteken este a Brazzaville-i rádióban ismertette „kormányprogramját” és azt állította, hogy remélhetőleg a legrövidebb időn belül közölheti kormánya ösz- szetételét. Az átlátszó ígérgetésektől hemzsegő „kormányprogram” szavakban természetesen elítéli a gyarmatosítást, s azt hangsúlyozza, hogy „a kormány az ENSZ-re támaszkodva kívánja az ország gazdasági újjáépítését megvalósítani.” Harriman, New York állam volt kormányzója — aki Kennedy demokratapárti elnökjelölt megbízásából „ténymegállapító” körutat tesz Afrikában — pénteken tárgyalt Kaszavubuval, majd Lumumba miniszterelnökkel. Az amerikai nagykövetségen tartott sajtóértekezleten Harriman elismerte, hogy az afrikai államok vezetőivel folytatott megbeszélésein meggyőződött róla, a nemrég függetlenné vált afrikai országok minden külső beavatkozástól mentesen kívánják jövőjüket építeni. A Biztonsági Tanács vitája a kongói kérdésről A Biztonsági Tanács pénteken este New York-i idő szerint 8,49 órakor összeült, hogy immár ötödikben megvizsgálja a kongói helyzetet. Csütörtököm. Jugoszlávia ENSZ-küldottsége intézet levelet a Biztonsági Tanács elnökéihez, majd a Szovjetunió kérte az ülés gyors összehívását; A péntek éjszakai ülést négyórás vita után elnapolták és folytatását szombaton New York-i idő szerint délután három órára (magyar idő szerint 20 óra) tűzték ki. E befejezetlen ülés is megmutatta azonban, hogy a kongói kérdés most fordulóponthoz érkezett. A Biztonsági Tanács korábbi négy ülésén egyes hatalmak még bizonyos fokig palástolni tudták valódi szándékait. A pénteki ülésen azonban, erre már nem volt lehetőség. A Szovjetunió képviselője ugyanis úgy vetette fel a problémákat, hogy minden felszólalónak színt kellett vallania és ennek következtében a világ hamarosan tisztán fogja látni, milyen, erők, milyen szerepet játszanak a kongói eseményekben. Járási békenagygyűlés Mezőkovácsházán Már napokkal ezelőtt nagy készülődés előzte meg a járási bé- ketalálikozót Mezőkovácsházán. A Hazafias Népfront aktívái és a tömegszervezeték közösen készítettél: elő a találkozót. A járás községeiből is sokan jelentették be részvételüket a gyűlésre. Ma délelőtt fél 9 órakor felvonulnak a. környező községek termelőszövetkezet«, motorkerékpárosok, a község lakói, fiatalok és időseik. A gyűlésre mintegy 5—6 ezer embert várnak. Délelőtt fél tíz órakor kezdődik a sportpályán abé- kfenagy gyűlés, ahol Szak ásíts Árpád, az MSZMP Központi Bízott- J ságának tagja, a Magyar Újság- i| írók Országos Szövetségének el- 5 nöke mond beszédet. Utána a művelődési ház kultúrcsoportja ad műsort. Vz okányi Alkotmány Termelőszövetkezet paradicsomot szállít a Pósteleki Konzervgyárnak. (Riport a 8. oldalon.)
