Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

4 W60. szeptember 8., csütörtök Megemlékezések Tessedik Sámuel halálának 140. évfordulójára Tessedik Sámuel halálának 140. évfordulója alkalmából szeptem­ber 12—14-ig országos megemléke­zéseket tart a Magyar Tudományos Akadémia a különböző tudomá­nyos intézményekkel, tanácsokkal, Hazafias Népfronttal és egyéb szervekkel közösen. Szeptember 12-én délelőtt tíz órakor a Ma­gyar Tudományos Akadémia ün­nepi ülésével kezdődik. Az ünnepi ülést Lázár Vilmos, a mezőgazda- sági tudományok doktora nyitja meg, majd Penyigey Dénes egye­temi tanár mond ünnepi beszédet. Utána Tamássy István, a Földmű­velésügyi Minisztérium szakokta­tási főigazgatója és Kovács Gá­bor, az ÖRKI igazgatója tart ko- referátumot. Délután öt órakor Keserű János miniszterhelyettes megnyitja az Országos Mezőgaz­dasági Múzeumban a Tessedik- emlékkiállítást. Szeptember 13-án Szarvason délelőtt fél kilenc órakor folyta­tódnak az ünnepségek a TIT me­gyei szervezete történelmi szak­osztálya és a Békés megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztálya táj­értekezletével, ahol Farkas Márton a Központi Pedagógus Továbbkép­ző Intézet történelmi tanszékének vezetőhelyettese tart előadást. Ti­zenegy órakor a járási tanács dísztermében emlékünnepség lesz, ahol Marik Mihály községi ta­nácselnök üdvözlő szavai után So­mos András Kossuth-díjas akadé­mikus nyitja meg az ülést. Előadást tartanak Wellmann Imre levéltáros „Tessedik és a magyar agrárfejlődés” és Hanzó Lajos Kossuth-díjas tanár „Tes­sedik és az európai gazdaságtudo­mány” címmel. Délután megkoszorúzzák Tesse­dik emlékművét és sírját. A ven­dégek' megtekintik az arborétu­mot, hat órakor Litauszki András, az MSZMP községi bizottsá­gának titkára megnyitja Ruzics- kay György szarvasi születésű fes- festőművész munkáinak a mű­velődési-ház klubtermében meg­rendezett kiállítását. Ruzicskay György munkásságát Gaál György Sándor író méltatja. Ez alkalom­mal kerül sor a szarvasi alkotó­ház átadására is. Este nyolc óra­kor a járási tanács dísztermében Chován Kálmán-emlékhangver- senyt rendeznek. Szeptember 14-én délelőtt 10 órakor az ÖRKI fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából tudo­mányos ülésszakot tartanak. Elnö­ki, megnyitót mond Petőházi Gá­bor miniszterhelyettes, majd Ko­vács Gábor igazgató, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa beszámol az intézet 10 éves mun­kájáról. Az ülés után nyitják meg a járási tanács kultúrtermében megrendezett, az intézet munká­ját szemléltető kiállítást. A Tessedik-emlékünnepségek alkalmával a posta emlékbélyeg­zőt használ. KÉPÚJSÁG" Országos verseny és kiállítás az úttörők természettani ismereteinek bővítésére A Magyar Üttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsa a szervezet fennállá­sának 15. évfordulója tiszteletére — hogy még jobban felkeltse a gyerme­kek érdeklődését a korszerű agrotech­nika és a mezőgazdasági munka iránt — meghirdette az úttörő természetku­tatók országos versenyét és kiálítását. Az országos kiállítást 1961-ben rende­zik meg. A versenyen részt vehetnek az őrsök, rajok és csapatok együttesen, vagy pedig egyénileg a pajtások maguk ál­tal termesztett gabonával, kukoricával, burgonyával, takarmány- vagy ipari- növényekkel. Ezenkívül a versenyben kísérletezhetnek gyümölcs, konyha- és virágkertészettel, valamint galamb, nyúl- és baromfitcnyéstéssel is. (MTI) Kétszáz ismeretterjesztő előadást tartanak a gyulai járásban A gyulai járásban az elmúlt évben is sokan látogatták a TIT ismeretterjesz­tő előadásait. Ebben az évben a tava­lyihoz hasonlóan több mint 200 előa­dást tartanak. Többek között olyan problémáról is, mint „Merre tart a világ mezőgazdasága?”, „Tsz-tagok jogai és kötelességei”. Ezenkívül Mó­ricz Zsigmond műveiből előadást tar­tanak a paraszti élet ábrázolása cí­men. Az érdeklődés máris nagy és több helyről jelentették be, hogy igénylik az előadás megtartását. Művelődési program Kondoroson • Kondoroson az MSZMP községi bizottsága elkészítette a t község kulturális fejlesztésére az 1960 II. félév és 1961 I. fél-J év művelődési programját. A tervben szerepel világnézeti ne- J velés, a közoktatás és a kulturális tömegmunka fejlesztése, t Szó van benne előadássorozatokról, s a szülők, valamint az \ ifjúság marxista világnézetű neveléséről és egyéb népműve- * lési feladatokról. * Hátha segítene... A napokban egyik munka­társam bosszankodva magya­rázta piaci élményét: „Valami tűrhetetlen állapot uralkodik a mi piacainkon itt Békéscsa­bán is. A múlt hét egyik nap­ján kiküldött a feleségem a piacra dinnyéért. Az egyik sor végén egy középkorú néni árulta a dinnyét 1,30 forintért kilóját. Feleségem szokásához híven azonban az első piaci árussal még alkuba sem bo­csátkoztam. Tovább mentem. Nem sokkal arrébb az egyik környékbeli termelőszövetke­zet gazdái várták a vevőket. Ök már 1,50-re mondták a dinnye kilóját. Öt lépéssel ar­rébb egy másik termelőszö­vetkezet gazdái árulták a dinnyét, 1,60-ért kilóját. Őszintén szólva felháborod­tam az 1,60 hallatára...” Majd arról beszélt munka­társam, hogy a közelmúltban Csehszlovákiába járt, mint tu­rista. Elmesélte, hogy a cseh­szlovákok igen ügyesén a kö­vetkező módon oldották meg a piaci árak egységesítését. Mégpedig úgy, hogy minden piac-tér közepén egy oszlopra táblát szereltek fel, melyre mindennap felírják a piaci árakat. így nem történik meg az, ami nálunk a dinnyénél és más piaci árunál is, hogy 30— 40 filléres, vagy még ennél is jóval több árkülönbözettel bosszantsák a vásárlókat. Valóban érdemes ezen el­gondolkodni. Nincs ebben semmi erőszak, s a vásárlók, de még az eladók jórésze is egyetértene ezzel. Azt min­denki megérti, hogy a szabad piacon egyik eladó drágábban adja az árut, ha az valóban szebb, jobb, mint a mellette lévőé. De nehezen érti meg az ember azt, ami például a dinnye esetében tapasztalható. Azt, hogy a piacon áruló ter­melőszövetkezetek 20 fillérrel többért árulják a dinnyét, mint a boltokban, ahol ugyan­csak termelőszövetkezetekben termett dinnyét lehet vásárol­ni 1,40-ért. Arról persze kü­lön is helyes lenne írni, hogy a termelőszövetkezeteknek, mint nagyüzemi gazdaságok­nak, nem az árak. emelése a feladatuk, hanem ellenkező­leg, az árak leszorítása. Mindent összevetve úgy hi­szem, egyett lehet érteni mun­katársam felháborodásával. Mert valóban bosszantó az, amit a piacokon sorozatosan tapasztalni lehet. Elgondol­koztató az általa említett és Csehszlovákiában jól bevált piaci ártábla is. Persze nem mindenáron való megvalósí­tására gondolunk. De ha jó, és az illetékesek is úgy gon­dolják, érdemes volna a piaci ártábla bevezetésén gondol­kozni. Bizonyára segítene ez és kevesebb lenne a vásárlók jogos bosszankodása. Balkus Imre IHWWWWW%WVtW*WWVWWWW»W%WWWMWWW*WWWWWWWWW»WWW4WWWWWmWM»tW%WWWVWWWW%WWWWmW a takarakpűnzlári íiioian Kellemes, verőfényes reggelen indul­tunk útnak, hogy meglátogassunk né­hány takarékpénztári fiókot. Első ál­lomás Szarvas volt. Gépkocsink óva­tosan haladt, mert úton-útfélen iskolá­ba igyekvő, csoportokba verődött > gyer­mekekkel találkoztunk. Fotóriporte­rünk találóan jegyezte meg: — Az OTP-nek igazi tömegkapcso­latai vannak. íme, ezek az emberpa­lánták is ügyfelei, hiszen többségük­ben részt vesznek az iskolai takarékos- sági akcióban, E gondolatoktól felvidult hangulat­ban toppantunk be az Országos Taka­rékpénztár szarvasi fiókjába, ahol Papp László fiókfőnök válaszolt kér­déseinkre. — Fiókunk hat évvel ezelőtt kezdte meg működését három dolgozóval és azóta hatalmas fejlődésen ment ke­resztül. Ma már nyolc dolgozóval lát­juk el a jelentősen megnövekedett ügyfélszolgálatot, amelyre jellemző, hogy csupán lakossági takarékbetét­állományunk megközelíti a 15 millió forintot. Nagy baj viszont, hogy mind­össze 62 négyzetméternyi alapterületű Nagy a forgalom, kicsi a helyiség helyiségünk e nagyarányú fejlődés so­rán semmit sem növekedett. Fiókbő­vítésre irányuló törekvéseinket a já­rási és községi vezető szervek megér­téssel és jóindulattal kezelik ugyan, de eredményes lépés mindezideig nem történt ez ügyben! Magunk is úgy láttuk, hogy a helyi­ség nagyobbításra, korszerűsítésre szorul. A probléma megoldását az ille­tékes szervek figyelmébe ajánljuk. A jogos panasz kissé lehangolt ben­nünket, de Orosházán ismét felderül­tünk. Nem teljes, de hangulatos kép fogadott az egyre fejlődő városban. Egyik munkatársunk megjegyeztem w Nicsak, költözik a hivatal. .. —• Mert éppen költözködés közben talál­tuk az OTP-t. Itt a takarékpénztár me­gyei fiókja ■*- a helyi tanácsszervek megértő és aktív segítése nyomán — mintegy negyedmillió forintos költsége gél tágas, új,- impozáns bankhelyisé­get létesített. A lt dolgozót foglalkoz­tató, rendkívül nagyforgalmú fiók kül­színre is a város egyik legszebb neon­fényes üzlete, büszkesége lett. Büszke öröm töltötte el Varga Sándort, a fiók főnökét, amikor magunk is elismerés­sel nyilatkoztunk az igazán tetszetős, korszerű bankfiókról, Kellemes hatással volt ránk a kívül- belül egyaránt korszerűen kiképzett csorvási községi fiók is. Délben érkez­tünk ide, amikor — mint mondották — a forgalom minimális. Mégis, néhány perces ott tartózkodásunk alatt is 4—5 ügyfél fordult meg a fiókban, amely­nek dolgozói kedvesen, udvariasan in­tézik a lakosság ügyes-bajos dolgait. Gyula városa volt szemleútunk leg­közelebbi állomása, ahol az OTP az orosházihoz hasonló, modern, neon­fényes városi fiókot alakít ki a tanácsi vezetők őszinte örömére. A Gyulai Kis­lakásépítő és Karbantartó Ktsz végzi a kivitelezést. Sajnos, a munka úgy ha­lad, mint a luceszéke. Nagy Béla asz­talos szakmunkás és Tornyi Ferenc tanuló, akik éppen a szélfogó-ajtón dolgoztak, maguk is úgy vélekedtek, hogy a munka igen lassú üteme és a határidő be nem tartása miatt aligha­nem kötbérezésre kerül sor. Persze, nem ez a cél, sokkal inkább az, hogy a napi 250—300 tételes forgalmat lebo­nyolító, 21 milliós betétállománnyal rendelkező, 12 személyes fiók mielőbb új helyiségébe költözzék. Elsősorban a kivitelezőn múlik, hogy így legyen ... Esztétikailag külcsinre az egyik leg­szebb fiók a békési. Belső berendez­kedése különösen tetszetős és ízléses. Meglepetésünkre könnyező asszonyt találtunk a pult mellett. Bontovics Ká­rolyné, a Hidasháti ÄG zetorosának felesége a bánatos asszony, aki épít­kezni szeretne, de anyagi fedezet hí­ján azt sem tudja, hogyan fogjanak hozzá a lakásépítéshez. A fiók dolgo­zói útbaigazítják, szakszerű, megnyug­tató felvilágosítást adnak neki. Gyomán, miután az ügyfélszolgálat már befejeződött, csupán arról tájé­kozódtunk, hogy a fiók rendkívül sú­lyos elhelyezési problémája az érdekelt szervek közös megelégedésére rövide­sen megoldódik. ötletszerű utazásunkból hasznos és érdekes tanulságot szűrtünk le: a nép bankját a lakosság szívesen keresi fel sokrétű kéréssel, kívánsággal és nem egy esetben — hálával és köszö­nettel. Ez a lakosság és népgazdaság szempontjából egyaránt nélkülözhetet­len apparátus megérdemli, hogy a ta­nácsszervek sok esetben nagyobb és intenzívebb segítséget nyújtsanak a fiókok megfelelő, célirányos elhelyezé­sére irányuló törekvések megvalósí­tásához, —km— Az új, neonfényes, reprezentatív orosházi fiók. Bócsdikné betét-ügyben kér felvilágosí­tást a csorvási községi fiókba», Épü>l, szépül az új gyulai fiók is: asz­talosok dolgozóiak a szélfogó ajtóm* Bontovics Gábomé építési kölcsön- ügyben tájékozódik a békési fiókban;

Next

/
Oldalképek
Tartalom