Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

6 NÉPÚJSÁG I960, szeptember 30., péntek HÍREK Ne Mezőhegyesről Vég­egyháza felé igyek­szünk. Gépkocsink előtt őzike szalad át. Dehogy­is szalad — fut, rohan az ijesztőn zúgó-búgó cso­dabogár elől. Szomját olthatta az út bal oldalán húzódó árok vizéből, amikor a motorzúgás megzavarta. Még futtá­ban is látni, hogy csu­rom víz szegényke. Elő­ször bizonyára a vízen át kísérelte meg a me­nekülést, dte aztán a fé­lelménél is erősebb „honvágya” megfordít­hatta és a sebesen köze­ledő veszedelem előtt át­félj , őzike. hajszolta otthona, az er­dő felé. Édes kis őzike, kár volt megrémülnöd. Nem bántunk, dehogyis bán­tunk. Jól tudjuk mi azt, hogy milyen érzés űzött vadnak lenni! Valamikor — nem is olyan rettentő régen — űzött vad volt az országban errefelé is minden nehéz sorsú em­ber. Roppant uradalmak gőgös gazdáinak az iga­vonója, s csendőreik puskacsöve elé hajszolt védtelen, ha pisszenni mert. A tegnap még cseléd- sorsot, megaláztatást ter­mő nagyüzemi gazdálko­dás, így a mezőhegyesi is, ma már szívünknek tetsző, korszerű, életet éltető világ, mert a mi­énk, a népé. Mind több hússal, gabonával, gyü­mölccsel és egyéb földi jóval hálálja meg a kö­zös munkát. Hajdani keserveink színtere ma boldogságmik egyik dús kertje. E kert lakóinak nem kell félniük, nincs mit tartaniuk egymástól. — Kedves őzike, ha tud­juk, hogy a közelben vagy, akár lassítunk is, hogy nyugodtan ihass és szépen visszasétálhass a keblére ölelő sűrűbe. — húr —• November 7-re befejezik Vésztő villamosítását (Tudósítónktól.) Még 1958-ban megkezdték Vész­tőn a villanyhálózat bővítését. Az azóta eltelt idő alatt több mint 40 ezer méteres szakaszon készült el a vezeték és ötven utcában mint­egy ezer családi házban gyulladt ki a villany. A hálózat bővítésére a községíejlesztési alapból össze­sen több mint ötmillió forintot for­dítottak. A villanyszerelést végző dolgozók vállalták, hogy év vége helyett már november 7-re befeje­zik Vésztő villamosítását. Ezt a munkát a lakosság mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi mun­kával segítette. őszi divatbemutató-----------------* — HÁROMNAPOS autóbusz- kiránduláson vett részt nemrég az orosházi Dózsa Termelőszövetke­zet 65 tagja. A kirándulók Sztálin- városba és a Balaton környékére látogattak el. — MEGKEZDTE a színházbér­letek szemezését a nők körében a békéscsabai városi nőtanács. El­határozták azt is, hogy a TIT-tel közösen hat előadásból álló peda­gógiai tárgyú előadássorozatot in­dítanak a Balassi művelődési ott­honban. Az első előadás október 14-én lesz. — ÜJ TÍPUSÜ zseblámpák so­rozatgyártását kezdték meg Svájc­ban. A zseblámpák eleme 10 évig is eltart, mert ba kimerül, kon­nektorba bekapcsolható és feltölt­hető. — 50 EZER FORINT célprémiu­mot kapnak összesen a vetésből a betakarításig jól dolgozó munkások a Dombegyházi Állami Gazdaság­ban. A gazdaság év végére előre­láthatólag 2,5—3 millió forint nye­' reséget ér el a dolgozók jó munká­ja eredményeként. — SZOVJETUN1ÓBEEI kéthe­tes útjáról tart élménybeszámolót a Békéscsabai Ruhagyár orosházi üzemében dolgozó fiataloknak Ko­vács An'aa, az üzem KISZ-4itkára. — ELSŐ ÍZBEN szerepel Cseh­szlovákiában a japán NHK Rádió 110 tagú zenekara. A zenekar Prá­gában, Pozsonyban és Marianske Lázneban ad hangversenyt. — 30 EZER FORINTOS költség­gel tatarozzák Vésztőn a szociális otthont. A tatarozás után még eb­ben az évben új kerítést is építe­nek. — A CSÖKKENT munkaképes­ségűek életkörülményeit tárgyal­ja október 4-én Békéscsabán a Vö­röskereszt megyei szociális szakbi­zottsága. 1961-ben újra megrendezik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást A Földművelésügyi Minisz­tériumtól szerzett értesülés szerint jövőre ismét megren­dezik a hagyományos Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást. A 64. Országos Mezőgazdasá­ga Kiállítás és Vásár 1961. szeptember 8-tól 24-ig tart majd nyitva. (MTI) Olvassa és terjessze o NÉPÚJSÁGOT — FILMSZÍNÉSZ LESZ Ráfér Johnson kétszeres olimpiai bajnok. A tíztusa amerikai győztese első filmjében egy búr háborúban ját­szódó történet főszerepét játssza. — VEZETŐSÉG- és küldöttvá­lasztó taggyűlést tart október 2- án Gyulán az Ifjúsági Házban az iparitanul ó-intézet KISZ-szer ve- zetének tagsága. — MÉG EBBEN az évben 100 ezer forintos költséggel újjáépítik Füzesgyarmatom a szülőotthont. Az épületen külső és belső tata­rozást végeznek és a berendezést is átfestik. — tíj helyiségbe költözött a Fő­városi Idegenforgalmi Hivatal. A Lánchíd pesti hídfőjénél (V., Roosevelt tér 5—6.) a korszerűen berendezett iroda várja Budapest vendégeit. Telefon: 380—581, 180— 609. Színházjegy: 181—109. Szoba- szolgálat: 180—201, 381—106. In­formáció: 382—061. 1290 Felhős idő Felhöatvonulások, a délnyugati me­gyékben néhány helyen eső. Reggel és délelőtt sokfelé köd. Gyenge szél, erős éjszakai lehűlés. Többfelé, főként északkeleten talajmenti fagyok. Leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—7, legmagasabb nappali hőmérséklet 12— 16 fok között. Ebéd közben károm asszony ült mellettem és amíg felszolgálták a következő fogást, beszélgettek: — Hogy van a kislányod? —ér­deklődött egyikük. — Jaj, nagyon édes, kis dundi. Képzeld, -négy hetes és már négy kilő kilencven. Tényleg?! Nagyszerű... =— Kis mohó! Hatvankét centi... — Olyan hosszú?! Hiszen akkor már egészen nagy gyerek! — Az enyém tizenhárom hóna­pos — kapcsolódott a beszélgetés­be a harmadik asszonyka és büsz­kén folytatta: Látnátok, hogyan akar a fára mászni! Kúszik fel a kőrakásra... — Tényleg? Már akar a fára- mászni?! — csodálkozott a két asszony — Igen. Nagy, erős gyerek, négykézláb mászik a kőrakásra — bizonygatta a kérdezett, és izgal­mas elbeszélésbe fogott gyermeke meglepő értelmi és fizikai telje­sítményeiről. Gondolatban én is csatlakoztam a beszélgetésükhöz ekképpen: Békéscsabán A városi nőtanács és a kiskeres­kedelmi vállalat rendezésében ok­tóber 3-án, hétfőn Békéscsabán nagyszabású őszi divatbemutató lesz. A Csaba Szálló összes ter­meiben megrendezésre kerülő be­mutatón a népszerű Holéczy-tánc- zenekar szórakoztatja majd a kö­zönséget. A kiskereskedelmi vál­lalat a legújabb őszi divatújdon­ságokat mutatja be, különös te­kintettel a női divatra. Vetik az őszi búzát a sarkadi járásban A minőségi vetőmag kiosztása a megye minden községében jól ha­lad. Eddig a 800 vagon őszibúza- keretből 634 vagonnyit szállítottak a megye községeibe. A termelő- szövetkezetek már 544 vagon bú­zát cseréltek ki fajtiszta, vetésre alkalmasra. Igen jó ütemben ha­lad az egész megyében az őszi ve­tőmag csávázásit is. A legutóbbi jelentés szerint 320 vagon őszi ve­tőmagot csáváztak meg a termelő- szövetkezetek gazdái. Az őszi búza vetését a sarkadi járásban már megkezdték. Az enyém tizenkét éves. Szép, karcsú gyerek. Jár az iskolába, de azt látni kellene, hogyan megy az iskolába. Ahogy lépked, az foga­lom. Minőikét lábával lép, egymás után. Most pedig fogóddzanak meg: könyvből tanul és úgy olvas, hogy közben nézi a betűket. De ez még semmi. Kerékpározik is. De azt látni kellene, hogyan ke­rékpározik. Nemrégen négyest hozott haza egyik tantárgyból. Elmentem és összevesztem a tanárral. Mégis csak tűrhetetlen, hogy egy ilyen képességű gyerek csak négyest ér­demeljen. B. Z. Apróhirdetések Világos hálószobádútoir eladó. Gyula, Ady Endre u. 17. . 34 Szabadrendelkezésű lakáéit keresek, vagy elcserélem egy szoba. kamrás 3iakiásom nagyobbra me.gegyezésíseO., Pécsi, Békéscsaba, Irányi u. 3. 1798 Alkalmi! Kisipari komplett (dió intar­ziás) hálószoba műbúto-r eladó. Ér- deklődni: Elek, Kétegyházi u.; 19. 1 1803 „CSODAGYEREKEK avagy hol kezdődik a szülői elfogultság Csak az asszony dolga a gyermeknevelés?! Sok édesanya ajkáról hangzik el újabban a panasz: „Sajnos, alig tudok boldogulni gyermekeimmel. Oly jó lenne, ha az édesapjuk is törődnék velük. Kellene az ő szi­gora és segítsége. De hiába, ő so­se ér rá . ..” Nem alaptalan az édesanyák vádja. A férfiak általában nehe­zen akarják tudomásul venni, hogy a gyermek nevelésében az édesapának épp oly komoly fel­adata van, mint az anyának. Hivatkoznak elfoglaltságukra, társadalmi munkájukra, szentnek és sérthetetlennek tartják saját szakmájukat, s közben elfeled­keznek arról, hogy a feleség is dolgozik, s munkahelyén épp oly felelősségteljes munkát végez, mint ők. Általános tapasztalat az, hogy a férfiak szívesen elvállal­nak mindent, ami munkakörük­kel kapcsolatos, de mihelyt a gyermeknevelésre és iskolai prob­lémákra kerül a szó, legyintenek és azt mondják: „ez a feleségem dolga”. Hivatkoznak erre-arra, s közben elfelejtik, hogy a gyer­mekek nevelése a párt és állam elvei szerint minden ember szá­mára — legyen az illető bármi­lyen beosztásban — a legfonto­sabb kötelesség. Az apai szigor szilárdítja meg a családi neve­lést, mert az édesanyák bizony hajlamosak a hibák elnézésére és a gyermek elkényeztetésére. Az alábbi történetet én magam is végighallgattam. Az egyik vi­déki városban látogatása során Marosán György elvtárssal kerül­tünk össze egy társaságban. Na- gyobbára újságírók meg pedagó­gusok voltunk, s így nyilvánvaló, hogy egy-kettőre a nevelés prob­lémája lett a beszélgetés tárgya. — Nem egyszerű dolog a fiata­lok nevelése, tudom én magam is — mondotta Marosán elvtárs. — Az. én fiam is általános iskolába jár, s mivel mindig elmegyek a szülői értekezletre, ismerem az iskola problémáit. Nem egyszerű dolog pedagógusnak lenni. De ott, ahol jó a szülői kollektíva, sokat tud segíteni az iskola nevelőinek. Múltkor is egy igen nehéz iskolai problémát segítettünk megoldani mi, szülők... Kérdően néztünk Marosán elv­társra, aki látván kíváncsiságun­kat, folytatta: ■— Az egyik nap meghívó érke­zett címemre. A fiam osztályfő­nöke arról értesített, hogy a kö­vetkező nap délutánján szülői ér­tekezlet lesz. Nagyon rosszkor jött ez a meghívás. Magamnak is értekezletre kellett készülnöm, meg aznap megbeszélés is volt a pártközpontban. Először azt mondtam, most nem tudok el­menni ... Igen sok a tenniva­lóm ... De ebbe a gondolatba nehezen egyeztem bele ... Sokat töprengtem, hogy melyiket he­lyezzem előtérbe, a megbeszé- lést-e vagy a szülői értekezletet. A végén úgy határoztam, hogy a megbeszélésre megyek el. De ahogy megérkeztem, megmutat­tam a szülői értekezletre szóló meghívómat Kádár elvtársnak. — És mit szólt Kádár elvtárs? — kérdezte valaki kíváncsian. — Azt mondta, menjek el nyu­godtan a szülői értekezletre. így jutottam el tehát aznap az iskolá­ba, ahol azután beültem én is a többi szülővel együtt a padba, és hallgattam fiam V osztályfőnöké­nek beszámolóját. Amikor az osz­tály fegyelme és tanulmányi munkája került szóba, ugyancsak elcsodálkoztunk. Szinte a lélegze­tünk is elállt a meglepetéstől, mikor hallottuk, hogy a gyerekek között van egy öt-hattagú banda, amely szervezi a gyerekeket, hogy ne tanuljanak, mert szerintük nincs értelme, • s egyben a huli­gánkodás különböző módjaira is készteti őket. Azt is elmondta az osztályfőnök, hogy egészen nehéz a helyzet, mert a banda tagjait a gyerekek nem adják ki maguk közül, és így nem tudnak rendet teremteni, mert nem bírják meg­találni a bújtogatókat. Az osz­tályfőnök végül is hozzánk for­dult segítségért az osztály ügyé­nek megoldása érdekében. — Az osztály életéről még hosz- szan elbeszélgettünk, s őszintén megmondom, hogy mi, szülők igen felháborodtunk a dolgon, és megígértük az osztályfőnöknek, hogy azonnal utánanézünk az ügynek. Én magam is eléggé mérges voltam, s útközben el is határoztam, hogy mihelyt haza­érek, azonnal vallatóra fogom a gyereket. Ügy is történt. Ahogy átléptem a küszöböt, első szavam az volt: hol van a gyerek? Mond­ták: már lefeküdt. Nem baj, gon­doltam, majd az ágyban beszélge­tünk. Annak rendje, módja sze­rint felkeltettem, és így szóltam hozzá: — Hallottam fiam az osz­tályfőnöködtől, hogy milyen go­noszságot engedtek rheg maga­toknak az iskolában. Egy-kettő ki vele, hogy ki a bandavezér és kik a banda tagjai!? A gyerek először tagadni pró­bált. — Ide figyelj! — szóltam újra. Én odaállítalak téged a sarokba és addig le nem fekszel, míg a bandáról — töviről hegyire — el nem mondassz mindent! — Nehezen tört meg a gyerek, de végül is a sarokbaállítástc tartva, beszélni kezdett. S ahog; a dologról beszámolt, megdöb- benten hallottam, hogy a „ban- davezémek” az apja egy vezető állásban lévő ember, akinek ér­demeit magam is elismertem, de úgy látszik, munkája mellett el­hanyagolta gyermeke nevelését. — A gyerek aludni ment, én el­gondolkoztam a történeten. Más­nap pedig magamhoz hivattam a „bandavezér”-nek az édesapját. Elmondtam neki a dolgot úgy, ahogy az osztályfőnöktől és gyer­mekemtől hallottam. Nagyon meglepődött, de válaszul valami ilyesmit felelt, hogy sok a mun­kája, nagyon elfoglalt és így to­vább. Na, gondolhatják, hogy mit mondtam én erre — fordult felénk mosolyogva Marosán elv­társ. Szigorúan a lelkére kötöt­tem az elvtársnak, hogy törődjék a gyermekével, mert a jövőben azt is megnézzük, hogy gyerme­ke miként viselkedik az iskolá­ban és hogyan állja meg a helyét a tanulásban. A beszélgetés befe­jezése után az volt az érzésem, hoigy a „bandavezért’’ odahaza még aznap délután alaposan ráncba szedhették. De úgy láttam, hogy a többi szülő is otthon ugyancsak hasonló módon járt el, mert pár nap múlva hallottam a fiamtól, hogy a banda tagjai el­csendesedtek, s az osztályukban helyreállott a rend. *— Igen, igen — fejezte be tör­ténetét Marosán elvtárs —, meg vagyok győződve arról, ha több édesapa járna el a szülői érte­kezletre, sokkal jobb lenne a helyzet. Sajnos, a fiam osztályában is mindössze hárman vagyunk férfiak, akik az értekezleten részt veszünk, a többi mind asszony. Pedig nemcsak az asszonyoknak a kötelessége a gyermekneve­lés!... Az egyszeri ember — régi ado­ma szerint —, amikor gyermeké­vel baj volt, így szólt a feleségé­hez: „Na látod, itt a gyereked! Semmirevaló!” De amikor a gye­rekre jót mondtak, vagy dicsér­ték, kihúzta büszkén magát és ezt mondta: „Na igen! Nagyszerű gyerek ez! Természetes dolog, hi­szen az én gyerekem!” Nem szabad tehát az apai köte­lességről megfeledkezni, mert ha egyszer megjön a baj, akkor már a legtöbb esetben minden jóta- nács késő,.. Bánfalvi József i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom