Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
1960. SZEPTEMBER 28., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Kuba tipe- az összes gyarmati népek ügye Fidel Castro 4 órás beszéde az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakán Szép az első közös kukoricatermés A békéscsabai Dózsa Termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan törik az elsd közös kukoricatermést. A legszorgalhiasabbak, mint például a képen látható Vidovenyecz Judit is, a napi munka mellett, tóként vasárnap egy hold kukorica kapálását, törését vállalta öc csévél és édesapjával együtt. A jó munka eredménye: szép fej lettek a kukoricacsövek. Húsz nap alatt az eszi idényterv 19,5 százalékát teljesítették a Békés megyei traktorosok New York (TASZSZ) Amikor az elnök megadta a szót Fidel Castro kubai miniszterelnöknek és a kubai forradalom hőse felment a szónoki emelvényre, a küldöttségek többsége viharos tapssal fogadta őt. Egyesek talán úgy gondolják — kezdte felszólalását Castro —, hogy nagyon elkeserít bennünket az a magatartás, amelyet itt a kubai küldöttséggel szemben tanúsítottak. Mi nagyon jól látjuk ennek az okait és éppen ezért nem keseredünk el. A gazdaságilag elmaradott országok számára nagy tehertétel egy delegáció kiküldése az ENSZ-be. Mivel erőforrásaink korlátozottak, nem vagyunk hajlandók fecsérelni a pénzt. De ha mégis kiadjuk, ezt azért tesszük, hogy szólhassunk sok ország képviselőihez. Castro ezután ismertette azt a hazugság- és rágalomhadjáratot, amelyet az amerikai hatóságok és az Egyesült Államok sajtója folytatott a kubai küldöttség ellen, majd kijelentette: „Ha olyanok lennénk, mint amilyennek leírtak bennünket, az imperialisták nem veszítették volna el azt a reményüket, hogy lepénzelhetnek bennünket, amint ezt meg is próbálták. De bennünket nem lehet lepénzelni.” Castro a továbbiakban kitért a kubai nép nemzeti felszabadító harcának történetére. Elmondotta, hogyan harcoltak a kubaiak a múlt század végén, három évtizeden keresztül a spanyol gyarmati uralom ellen. Amikor a kubai nép levetette magáról a spanyol gyarmattartók jármát, ekkor nyúltak ki Kuba felé az Egyesült Államok csápjai. Következett a katonai megszállás. Az Egyesült Államok jogot nyert arra, hogy beavatkozzék Kuba politikai ügyeibe, s országunk egész vidékeit adták bérbe, hogy ott amerikai katonai támaszpontokat és raktárakat létesíthessenek. Az amerikai monopóliumok megkaparintották Kuba legjobb földjeit, természeti kincseit, kereskedelmét. Az alkotmányt megváltoztatták, s az ország teljesen az Egyesült Államok függvénye lett. Most — jelentette ki Castro a küldöttek viharos tapsa közepette — büszkék vagyunk arra, hogy semmilyen nagykövetség nem ad utasításokat nekünk. Népünk maga kormányozza saját országát. Kuba népének harcba kellett szállni, hogy kivívja a teljes függetlenséget. Ezt a függetlenséget hét éves véres önkényuralom után nyerte el. Castro röviden elmondotta, hogyan gyakorol nyomást az Egyesült Államok Kubára, csökkentve a kubai cukorbehozatalt. A kubai küldöttség vezetője ezután leleplezte azt az ellenforradalmi tevékenységet, amelyet az Egyesült Államok folytat. Amerikai repülőgépek gyújtóbombákat szórtak cukornádültetvényeinkre, kalóztámadást szerveztek Havana ellen, s e gaztettek elkövetői ma szabadon jár- nak-kelnek az Egyesült Államokban. Bár az amerikai kormány tagadta, hogy felelős ezekért a cselekményekért — folytatta Castro —, egyészen nyilvánvaló, hogy a repülőgépeket az Egyesült Államokból küldték. Nevetségesnek minősítette az amerikai kormány „magyarázatait”, emlékeztetve arra, hogy ugyanilyen magyarázatot adott az U—2 repülőgép ügyében is. Amikor a légitámadásoknak vége szakadt, megkezdődött a gazdasági agresszió. Az amerikai monopolisták azt hangoztatták, hogy zűrzavar és összeomlás lesz a kubai földreform következménye. De ha valóban ez történt volna, az Egyesült Államok kormánya nem kényszerült volna gazdasági agresszióhoz folyamodni. Bővíteni akartuk külkereskedelmünket — mondotta a továbbiakban a kubai miniszterelnök — minden ország erre törekszik. Kereskedelmi szerződést írtunk alá a Szovjetunióval. Ennek alapján a Szovjetunió évente egymillió tonna cukrot vásárol tőlünk és bizonyos mennyiségű, számunkra szükséges cikket szállít. Egyesek elégedetlenek voltak ezzel. Talán ki kellett volna kérnünk az Egyesült Államok külügyminisztériumának hozzájárulását? Mi szabad, független országnak tartjuk és mindig is annak fogjuk tartani magunkat. Az Egyesült Államok súlyos csapást mért ránk. Az amerikai kongresszus olyan törvényt hozott, amely felhatalmazza az elnököt, hogy minimálisra csökkentse a kubai cukorbehozatalt. Önök tudják, hogy regionális egyezmények megtiltják a gazdasági agressziót, de az Egyesült Államok kormán, a megszegte ezeket az egyezményeket. Kuba kormányát és népét — folytatta Castro — komolyan aggasztja az Egyesült Államok országunkkal szemben tanúsított agresszív magatartása. Az amerikai kormány nyíltan bujtogatja Kubában a reakciós elemeket, hogy harcoljanak a kormány ellen. A Hondurashoz tartozó Sis- na szigetén, a Karib-tengeren hatalmas rádióállomást építettek, amely Kuba felé sugározza anyagát. Még aggasztóbb az a körülmény — folytatta a miniszterelnök —, hogy szigetünkön van az Egyesült Államok guantanamoi haditengerészeti támaszpontja. Ez az amerikai katonai támaszpont az amerikai katonai vezetőség által kirobbantott atomháború áldozatává teheti Kubát. Ezt a támaszpontot erőszakkal kényszerítették ránk és a kubai kormány most komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az amerikai haditengerészeti erő a nemzetközi jognak megfelelően távozzék Guantanamóból. (Hosz- szantartó taps.) Az Egyesült Államok politikusai nem akarják megérteni Kubát. Castro itt élesen elítélte Kennedy elnökjelölt Kuba-ellenes kijelentéseit, aki a hírhedt M'onroe-elv zászlaja alatt intervenció szervezését követelte Kuba ellen. De ne gondolják — tette hozzá Castro —, hagy mi együttérzünk a másik amerikai elnökjelölttel, Nixonnal. Sem egyikben, sem a másikban nincs politikai értelem. A kubai küldöttség vezetőjének éles szavai, amelyekkel az amerikai elnökjelöltek kubaellenes nyilatkozatait elítélte, nyilván nem tetszettek Bolandnak, a közgyűlés elnökének, aki a szónokot durván félbeszakítva kijelentette, hogy az amerikai elnökjelöltek megbírálása beavatkozás a választási hadjáratba. Az elnök közbeszólását és a szónok megzavarására tett tapintatlan kísérletét sok küldött felháborodással fogadta. Castro ezután áttért a nemzetközi helyzet kérdéseire. A kubai kérdés — mondotta — csupán egyik tipikus esete annak a harcnak, amelyet az egykor függő népek szabadságukért és függetlenségükért folytatnak. Hasonlít a kongói, az algériai kérdéshez, Nyugat-Irán problémájához, Kuba ügye — az összes gyarmati népek ügye. A kubai miniszterelnök szenvedélyes haraggal beszélt az imperialista monopóliumok ragadozó tevékenységéről, amelyek felosztották egymás között a világot. Hruscsov miniszterelnök beszédétfen — folytatta Castro — magára vonta figyelmüket az a megállapítása, hogy a Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai, és nincsenek semmiféle érdekei más országokban. Milyen jó lenne — jegyezte meg Castro a küldöttségek viharos tapsa közepette —, ha minden más ország is kijelenthetné, hogy nincsenek gyarmatai és nincsenek érdekei más országokban. Castro aggodalommal nyilatkozott Eisenhowemek és az ENSZ- főtitkárnak arról a kijelentéséről, hogy ENSZ fegyveres erőiket kell létrehozni, és megfigyelőkét kell küldeni néhány országba. Amíg minden nép nem győződik meg arról, hogy az ENSZ-erők nem kerülnek a gyarmattartók befolyása alá, az ilyen javaslatokat nem lehet elfogadni. A kubai miniszterelnök behatóan elemezte az ENSZ-csapatok kongód tevékenységét, amely a gyarmattartó hatalmak érdekeinek védelmében merült ki. Ezután kitért az algériai nép függetlenségi harcának problémájára. Merő ostobaság azt állítani — mondotta —, hogy Algéria Fran. ciaország része. Algéria ugyanúgy Afrikához tartozik, mint ahogy Franciaország Európához. (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk gépállomásai az őszi idény ben 950 ezer norm álhold gépi munka elvégzésére készülnek. Szeptember első és második dekád- jában — néhány tized híján — az őszi idényterv 20 százalékát teljesítették. A második dekádban Gyoma, Füzesgyarmat, Vésztő és Battomya került az élmezőnybe, 27,8—22,2 százalékos eredménynyel. Az Orosházi és a Mezőko- vácsiházi Gépállomás traktorosai az idényterv 14,7, illetve 15,5 százalékos teljesítésével a sereghajtóik közé szorultak. Szeptember 10- től szeptember 20-ig különösen a gyomai traktorosok tűntek ki. Az eléggé kötött talajon egy traktoregységre és egy ledolgozható munkanapra hét normálhold teljesítményt értek el. A gépállomáson 55 traktort üzemeltetnek két műszakban, s így tíz nap alatt 8500 normálhold teljesítményt értek el. A battonyai traktorosok is sikeresen dolgoztak. Tíz nap alatt 49 kétműszakos traktorral 7100 nor- málhold gépimunkát teljesítettek. A traktorosok között az őszi idényben is felélénkült a muka- verseny. A gépállomások megyei igazgatósága céljuitalmat tűzött ki a legjobb silókombájnos. szállító traktoros, talajmunikás. a legjobb traktorvezető, a legjobb brigádvezető és brigádszerelő cím elnyeréséért. A legjobb teljesítményt felmutató traktorosokat — munkanemenként 3—5-öt — 300—1000 forintig terjedő pénzjutalomban részesítik. / Építkeznek a tsz-ek a mezőkovácsházi járásban A mezőkovácsiházi járás termelőszövetkezeteiben az a jelszó, hogy belterjes, jövedelmező gazdaságot csakis megfelelő állatsűrűséggel lehet biztosítani. Az állatállomány növelését azonban legtöbb termelőszövetkezetben férőbe iyhiány gátolta. Az istállók és az ólak építéséhez igényeltek ugyan a járás termelőszövetkezetei állami hitelt, de emellett több ezer állat részére saját erőiből készítettek az év korábbi hónapjaiban és készítenek még ezután is. Állami hitelből ezideig tehenek számára 128, növendék marha számára 100, tenyészkoca számára 170, hízósertések számára 200 férőhely készült el. Saját erőből viszont teheneknek 296, növendékmarháknak 650, süldőknek 3480, tenyészkocáknak 424, hízósertéseknek 5820, baromfinak 22 500 férőhelyet építettek. Emellett folyamatban van 8 ezer férőhely építése teheneiknek és nö vendékmarháknak, *770 férőhely süldőknek, 2200 férőhely hizlaldának, 419 férőhely fiaztatónak és 10 500 férőhely baromfinak.
