Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-25 / 227. szám
WM. szeptember 25., vasárnap NÉPÚJSÁG m kö: ULETIK 3 Megkezdték a rízseséplést Köröstarcsán A kőröstar csal Petőfi Termelő szövetkezet tagjai még az elmúlt hét szombatján befejtzék a 230 h old rizsvetésük aratását. Azóta a jó napsütésben annyira megszára dt a learatott rizs, hogy megkezdhették a cséplést. A tsz tagjai derűs optimizmussal tekintenek a cséplés elé, mert egyes táblák 20 mázsa körüli termést ígérnek, s az átlag igencsak IS mázsa lesz hold orvként. Csaknem 3 millió forinl értékű kerti- és gYÓgYnövénymagot termeltek Bánkúton Befejezéshez közeledik a zöldség-, virág- és gyógynövény mag Off au a község, mint egy leizaklatott méhkas. Az emberek csoportokba verődve élénken vitatkoznak. A pártszervezet ajtaján egymásnak adják a kilincset se. emberek. A tanácsházán a folyosón tolongás, mindenki az elnökkel akar beszélni. A naptáron i960 február első napjai peregnek. Mi történt ebben a csendes kis községben? Hiszen KSátegyháza mindig arról volt ismert, hogy nagy eseménynek kell ahhoz történni, hogy az emberek megmozduljanak. Alig váltunk néhány szót az emberekkel, kiderül, hogy valóban történt itt valami, mégpedig olyasmi, ami talán csak ahhoz az eseményhez hasonlítható, amikor 1944. október 6-ásn megjelentek a községben a vöröscsillagos katonák és véget vetettek a megalázottságnak, felszabadították a községet. Ezzel új élet nyílt az ezelőtt kétszeres elnyomás alatt élők előtt is. Egyenrangú, megbecsült tagjai lettek ők is a társadalmunknak, édes testvérei a nagy családnak. Azóta becsülettel, csendesen dolgozott a község. A múlt nyomorúságára emlékeztető viskók helyét fokozatosan új, csinos lakóházak váltották fel. A sárosporos utcákra betonjárdák húztak csíkot, a volt kastélyban modern felszereléssel ellátott gépészeti szakiskola létesült, a régi szatócs- üzletek helyén ízlésesen berendezett új boltok nyíltak. A falu határában, a gépállomás épületeiben a legújabb gépek sorakoznak a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. Néhány év alatt a régi kis faí«t egy fejlődő, új arcú község váltotta fel. Minden megváltozott, szépült, fejlődött, csak egy, az emberek gazdálkodása, a mindennapi munka maradt a régiben. Bár az évek folyamán néhány esetben akartak változtatni ezen, de nem sikerült. Most végre ebben is gyökeres változásra határozták el magukat, belátták, ha tovább akarnak menni, ha szebbé akarják tenni életüket, végleg meg akarnak szabadulni a régitől, akkor mindennapi munkájukat is új módon kell végezni. így jutottak eí a Közösségi gondolathoz, és néhány hét leforgása alatt a község túlnyomó többsége a szövetkezés mellé állt. Ez az esemény, az a mélyreható változás, amely felkavarta a községet és váltott ki olyan szenvedélyes vitákat. Bár érezték az emberek, hogy elhatározásuk csak jót hozhat, mégis bizonyos kétségek és hirtelen jött, új életben rejlő lehetőségek latolgatása lett úrrá az embereken. Szinte elemi erővel tört fel az új életforma iránti érdeklődés. Mi lesz most velünk? Hogyan fogjuk megérteni egymást? Kik lesznek a vezetők? Hány szövetkezet legyen? Hogyan lesz a földrendezés? — ilyen és megannyi más kérdés kavargóit az emberek fejében. Ezért ostromolták a község vezetőit, ez képezte a szenvedélyes viták alapját. Az első napok bizonytalanságát lassan mindinkább a nyugodtság, a jövő lehető legjobb kialakításának gondolata váltotta fel. Az emberek kezdtek megbarátkozni az újjal és a véget nem érő viták után leültek meghányni-vetni — hogyan tovább? Sok éjszakába nyúló latolgatás után végre kezdett kibontakozni az új élet körvonala. A község határában 4 közös gazdaság kialakítása látszott legcélszerűbbnek. Ez az elképzelés találkozott a szövetkezeti tagok többségének gondolatával is. Emberek, akik hosszú-hosszú évtizedekig csak szűk kis gazdaságuk határáig láttak, akik még a szomszéddal seim igen törődtek, egyszeriben az egész község gondját, baját vállra véve, fáradtságot nem ismerve járták az új szövetkezeti tagokat. Érveltek, vitatkoztak, szinte szalmaszálként gyűjtötték egybe az új gazdaság induló alapját. Házról házra járva szervezték az első, az alakuló közgyűlést. A közgyűlések izzó légkörben zajlottak le. Amikor az ideiglenes vezetőségek beszámoltak az indulás körülményeiről, ismét a bizonytalanság lett úrrá az emberek egy részén. Se épület, se állatállomány, se vetőmag, elnyűtt gazdasági felszerelések, gyengén trágyázott, kiszipolyozott parcellák, ez a kép rajzolódott ki a beszámolókból. De a bajok, a nehézségek mellett a lehetőségekről is szó esett. Azok, akik az új élet mag- vát képezték, nem estek kétségbe. Felszólalásaikkal erőt önötöttekaz emberekbe. Elmondották, hogyan lehet úrrá lenni a nehézségeken. Ha mindenki öszefog, lesz épület, a vetőmag is összejön, a sok rossz kocsi és lószerszám mellett előkerülnek a jók is, és ha mindenki egyet akar, az eredmény sem marad el. Azóta nyolc hónap telt el, a falu kultúrtermének udvarán tanácskozásra gyülekeznek az emberek, itt is, ott is kis csoportokban csendesen beszélgetnek. A fő téma: — amiről a tanácskozás is folyni fog —, hol tart a község jelenleg? — Mit, hogyan sikerült elérni? Itt-ott tréfás kiszólások hangzanak el, az emberek arcán nyugodtság. Látszik, hogy sok minden történt itt néhány hónap alatt, szép számmal olyan is, amire néhány hónappal ezelőtt nem is gondoltak volna. A tanácskozás a falu párttitkárának, Balázs elv- társnak beszámolójával kezdődött, mely számot adott arról az útról, melyet a közös öszefogás óta a négy gazdaságban a falu dolgozói megtettek. Aki e tanácskozást megelőzően csak az új közösségek születésénél volt jelen és azóta nem, szinte alig hisz a fülének. Akkor — nyolc hónappal korábban — a nehézségek tömkelegé, itt-ott szinte a teljes bizonytalanság uralkodott az embereken. Most, ahogy a számok és eredmények halmozódnak a beszámoló nyomán, úgy nőnek, szinte percről percre az ember szemében azok, akik kemény elhatározásai úrrá letek a kezdeti nehézségekben, megbirkóztak az ezernyi gonddal-bajjal. A Kossuth Tsz saját erőből létesített gazdasági épületei, a Búzakalász jó termésátlagai, a Béke szépen fejlődő ál- latálománya, mind azt bizonyítja, hogy érdemes volt küzdeni, sikerült az új élet alapját megvetni. A beszámoló nyíltan és őszintén sorakoztatta fel az eredmények mellé a hibákat is. Élesen bírálta azokat, akik akár úgy, hogy vonakodnak az erőfeszítésből kivenni részüket, vagy különböző ellenségeskedést szítottak, hátráltatták a még jobb eredmények elérését. Az elismerés mellett a vezetők figyelmét is felhívta a beszámoló kisebb-nagyobb tévedéseikre, melyeket el lehetett volna kerülni. Végeredmé«yben világossá vált a beszámolóból, hogy a gazdálkodás új formájának választása meghozta gyümölcsét. Aki jól dolgozott, szívügyének tekintette a közös gazdálkodást, megtalálja számítását. A terméseredmények, a szeszélyes időjárás ellenére is olyanok voltak — átlagot tekintve —, amilyen azelőtt soha nem volt a községben. Kiderült, hogy a gondokkal teli zűrzavaros indulás idején készített tervek reálisak voltak. Kenyérgabonából elérték, takarmánygabonából túlteljesítették a tervet. Az állatállomány is egyre gyarapszik, s ha egy váratlan sertésfertőzés nem tizedeli meg a közös falkák egy részét, itt is elérték volna a tervezett szintet. A beszámoló után egymás után emelkedtek hozzászólásra az emberek Öröm volt hallani, hogy azok, akik néhány hónappal ezelőtt bizonytalanul, ezernyi töprengéssel néztek a jövőbe, Tar elvtárs, a Kossuth elnöke, Dudás bácsi a Búzakalász elnökhelyettese, brigádvezetők és a többiek, most milyen magabiztosan, mennyi erőt sugárzóan, milyen felelősségteljesen szóltak hozzá. Jobbnál jobb javaslatok, új, merész elgondolások, okos kezdeményezések hangzottak el. A szavakból érezhetővé vált, milyen változáson mentek keresztül ezek az emberek, hogy a közösség erejének felismerése hogyan formálta át egész gondolkodásmód j ukat. A beszámoló és hozzászólások is tükrözték, hogy még csak az út kezdetén járnak, itt-ott még bizony most is keresik a jó irányt. Az elért eredmények és a meglévő nehézségek összességében nem teremtettek még „fenékig tejfelt”, de a jövő kilátásai mind világosabbá válnak. Néhány hónap telt csak el, s máris elmondhatjuk, nagyot változott Kétegyházán is az élet, megváltoztak az emberek, újjászületett egy község. Náfrádi Sándor betakarítása az alig háromezer hotoas Bánkúti Kertimag és Gyógynövénytermelő Gazdaság határában. Az aprólékosan gondos, lelkiismeretes munkát igénylő magvak jó részét exportra termelik, amiből ez évben csaknem 3 millió forint értékű lesz a bevétel. Mákból, fajtaborsóból és korkaüzem vezetőinek, hogy nem tudják teljesen kihasználni az üzem kapacitását. Gyártmányuk: a gyógypemetefű-cukorka idényjellegű, főként télen fogyasztják. Ezért július végétől október 1-ig kénytelenek voltak áttérni a félműszakos munkaidőre. Korábban megírtuk már, hogy többféle cukorkát kísérleteztek itt ki, amivel növelhették volna a termelést, de ezeknek gyártását nem engedélyezték. Kutatták az export lehetőségét is, de ez sem sikerült. Mostanában azonban isA Belkereskedelmi Minisztérium rendelete szerint az idén Békéscsabán október 22-én és 23-án rendezik meg a hagyományos őszi vásárt. Emiatt több község orszámég több növényféleségböl a tervezett mennyiségnek több mint kétszeresét takarították be. Búzából például terven 14 vagon elit vetőmagot, mákból 30 holdon 270 ezer forint, a 200 hold faj tábor- sóból pedig félmillió forint értéket termeltek terven felül. A jó eredményeket főleg az évek óta összeszokott törzsgárda lelki- ismeretes munkájának tulajdonítják a szakemberek. | mét megcsillant, ha halványan is, I az export reménye. Amint az üzemben hal’ 'tok: tárgyalások folynak a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Dániával és Izland- dal. Ha ezek eredményre vezetnek, akkor tovább bővíthetnék az üzem termelését, több cukorkát gyárthatnak. Az üzemben az idén mintegy 17 vagon gyógypemetefű-cukorkát gyártanak. Ennek tekintélyes része 6,5—7 vagonnyi a negyedik negyedévben készül el, amikor az igények is növekednek. tani kellett. A vásárok új időpontja Füzesgyanmaton október 9, Me- zőberényben október 29—30, Okányban november 3, Kondoroson pedig november 5—6. 99 miüid forint {sz építkezésekre és épüietberendezésre A Békés megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportja elkészítette a termelőszövetkezetek 1961. évi beruházási tervét. Tsz-építkezé- sekre 1961. augusztus 20-ig 72 millió forintot fordítanak, a többi pénzből pedig — 27 millió forintból — villamoshálózat bővítésére, belső villamosításra, gyümölcsös telepítésre, talajjavításra, öntözőtelep felújítására, halastó építésre és épület berendezésre költenek. Az állam 51 millió forint hosszúlejáratú hitelt bocsát a termelő- szövetkezetek rendelkezésére, kizáróan építkezésre. A megye területén 3650 szarvasmarha, 41 ezer sertés, 25 ezer baromfi elhelyezésére emelnek istállókat, ólakat. Ezenkívül 16 darab magtárt, 14 fúróit kútat készítenek és 3752 hold földet rendeznek be árasztásos öntözésre. A jövő évben újabb 19 termelőszövetkezetet kötnek be az országos villamoshálózatba. Ezt valamennyi közös gazdaság állami beruházásként kapja, összesen 42 kilométer távvezetéket építenek. A Békés megyei Termelőszövetkezti Beruházási Iroda a Földművelésügyi Minisztérium által jóváhagyott 1961. évi tsz-beruhá- zások szervezését elkezdte. MEGKEZDŐDÖTT a Terményforgalmi Vállalat telepein a szerződéses és szabad bab felvásárlása Átvételi ár: szerződéses szakad egyszínű fehér bab 410 Ft q-ként 390 Ft q-ként egyszínű színes bab vegyes bab 340 Ft q-ként 240 Ft q-ként Beindult a tökmag felvásárlása is! étkezési (mosott) magért olajgyári magért árat fizet a vállalat. 550 Ft q-kéni 450 Ft q-ként Lesz elegendő gyógypemetefű-cukorka a télen Regi problémája a Békési CuA békéscsabai őszi vásár miatt több községben új időpontban tartják az országos vásárokat gos vásárának időpontját módosí-
