Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
NÉPÚJSÁG I960, szeptember 91., szerda Szamai! napúk ki fVVVVWVWVVVVVWV’WVWWVWVVVVVSA^WVW^^ Szeptember 12-től 14-ig tartották a szarvasi napokat. Szarvas nagy szülötte, Tessedik Sámuel halálának évfordulóján a jövőben minden évben megrendezik a szarvasi ünnepségeket. A mostani ünnep- gek keretében Tessedik Sámuel mellett megemlékeztek az ÖRKI tízéves fennálásáról, a Franciaországból hazatért Ruzicskay György festőművész alkotómunkájáról és Chován Kálmán zeneművészeti munkájáról, Szarvas lakossága és a különböző társadalmi szervek koszorű- zási ünnepsége Tessedik Sámuel szobra előtt. Képünkön Somos And, rás és Schandl József akadémikusok elhelyezik a koszorút. Kút van, de víz Nem sokam laknák a Kardos- kúthoz tartozó Pusztaközponton, mindössze 24 család, de ennek a néhány családnak sok bosszúságot okoz a telep központjában lévő egyetlen kút. Kút van ugyan, de vizet nem ad, bármennyire is szeretnék ezt a telep lakói. Már többször is kijöttek a szerelők, javítottak rajta valamit, s néhány napig volt is víz, de csak néhány napig, aztán megirvt semmi, hiába izzadták mellette a lakók, hiába húzogatták a szivattyút fel-le. Most már a javítgatással sem próbálkoznak — mondván: minek, úgysem ad vizet, megmakacsolta magát. A telep lakói így kénytelenek több mint egy kilométerre lévő kúthoz vándorolni a kannákkal, vödrökkel, ha megszomjaztak, vagy főzni akarnak. Most még csak tűrhető, habár így sem valami nagy mulatság a nehéz edényeket cipelni, de mi lesz, ha eső vagy hó esik, s a latyakos, nincs. Meddig? jeges, csúszós úton kell gyalogolni fiatalnak, öregnek a távoli kúthoz? Pedig lenne megoldás! A kardoskúti tanács biztosít egy új kút fúrására vagy a régi átépítésére pénzt a községfejlesztési alapból. Tervezik is az új kút fúrását, ha a szakemberek véleménye szerint nem lehet vizet felhozni a régi kútból. A levél elment már a szakemberekhez Békésre, de válasz még nem jött, még csak arra sem, hogy mikor óhajtanak kifáradni Pusztaközpontra, hogy megállapítsák, lesz- e víz vagy sem. Arról is hallgatnak, hogy ki vállalja, ha esetleg új kutat kell fúrni. A pénz tehát megvan, de nincs aki felvegye, vagyis nincs kivitelező és így víz sincs. Vajon meddig kell még várni a kivitelezőkre, míg hajlandók tárgyalni és mikor lesz víz Pusztaközponton? Ez olt a kérdés... Kasnyik Judit 13-án délelőtt a járási tanács dísztermében Hanzó Lajos Kos- suth-díjas történész és Wellmann Imre levéltáros előadást tartottak Tessedik munkásságáról. Képünkön a hallgatóság egy része. A szarvasi ni|x>k keretében Ruzicskay György festészetéből kiállítást rendeztek. Képünkön a festő képeiről beszél a szarvasiaknak. Nagyszerűen sikerült a Chován Kálmán emlékére rendezett hangverseny. Felléptek többek között a képen látható Kubinyi Miklós Zsámbóky Miklós és Comensoli Mária zeneművészeti főiskolai tanárok is. Kender- és cukorrépa-sikkasztás több százezer forintos kárral Harminchat oldalas az a rendőrségi jegyzőkönyv, amely taglalja a 48 vádlott bűncselekményét. Valamennyien társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben ismételten elkövetett csalás, okirathamisítás útján károsították meg a társadalmi tulajdont. E nagyarányú csalás és okirathamisítás szószólói kilencen voltak — Ramasz István kardoskúti, Urbanics Kálmán battonyai, Tatár István battonyai, Hankó János békéscsabai, Kovács Béla Sándor orosházi, Kusztos Sándor tótkomlósi, Iványi Mihály orosházi, Kormányos János pusztaföldvári és Gönczi Jenőné battonyai lakosok —, akik egy része a DÉLROST gyulamezői és kar- doskúti kenderfelvásárlói, másik részük cukorrépa felvásárlóként, ketten pedig földművesszövetkezeti üzemegységvezetői és állami gazdasági üzemegységvezetői beosztásukat felhasználva okoztak sok ezer forintos kárt a társadalmi tulajdonban. Jelen pillanatban a megyei rendőrfőkapitányság előttünk fekvő 36 oldalas határozatából is csak megközelítően lehet megállapítani, hogy hány ezer és tízezer forintos tétellel csapták be a kendert és cukorrépát átadó egyszerű parasztembereket egy kis mágnes alkalmazásával, amit óvatlan pillanatban helyeztek el a mázsa vas szerkezetére mérlegelés közben. Arra is nehezen lehetne pontos választ adni, hogy a 48 vádlott — akik között jónéhányt termelő is TANÁCS V. B.-ELNÖKÉNEK, NAGYKAMARÁS. — A nevelői lakás építésé- vei kapcsolatban é^leklődtünk a megyei KISZÖV-nél, ahonnan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a munka kijelölés megtörtént és az építkezés folytatásának nincs akadálya. A Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz dolgozói nem véglegesen, hanem csupán addig távoztak el az építkezés színhelyéről, amíg a kijelölés megtörtént. Nem akartak addig sem tétlenkedni. Ül BALOGH GYÖRGY, MEZÖKOVÁCS- HÁZA. — A járási könyvtár bútorren- •ielésének ügyére lapunkban részieteken visszatérünk; van — hányszor csapta be, vezette félre egymást, csak azért, hogy könnyen jött haszonból még többet tegyen zsebre a társadalmi tulajdonból. Már 1958-ban — de egy évvel később még inkább — több termelővel szövetkezve a kender átvételénél sorozatos csalásokat, sikkasztásokat követtek el. Ramasz István megállapodott Tatár István termelési felügyelővel, hogy a méréseknél használt és jól bevált mágnes alkalmazásával olyan arányú csalásokat követnek el, melyből Tatárnak legalább 20 000 forint „részesedést” tud adni. E megállapodás után helyezte át Tatár Ramasz Istvánt a nagylaki kendergyártól a gyulamezői átvevőhelyre. Ramasz — a termelési felügyelő beleegyezésével, sőt helyeslésével — így nyugodtan sikkaszthatott, illetve készíthette sorozatosan a hamis mérlegelési jegyet, a legtöbb esetben a termelők beleegyezésével, így Ramasz 28 esetben követett el magánokirathamisítást. E cselekményben nyugodtan támaszkodhatott apjára, Imre nevű testvérére, anyósára és egy sor ismerősére. Ramasz az említett módon több mint 23 000 forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. Később Tatár úgy intézkedett, hogy Ramasz és Urbanics egy helyen, a gyulamezői átvevő telepen dolgozzanak. Azt már mondani is felesleges, azért, hogy az ő zsebébe is még több pénz hulljon. A két „pénzbarát” itt HÁZI JÖZSEFNÉ, BÉKÉSCSABA. — Köszönjük beküldött írását, lapunkban felhasználjuk. * M. K.-NAK, BÉKÉSCSABA, ÉS TÖBBEKNEK. — A Békás megyei Népújságra a postahivataloknál, kézbesítőknél, újságkihordóknál fizethetnek elő, egy vagy több hónapra is. A MEZÖKOVACSHAZI ÉRDEKLŐDŐKNEK ÜZENJÜK, hogy a járási I. osztály labdarúgó-bajnokság állását több esetben azért nem tudjuk közölni, I mert a járási TST nem küldi be az I eredményeket, még több hamis mérlegelési jegyet tudott csinálni, létező és nem létező nevekre. S ezzel újabb 57 000 forint kárt okoztak a népgazdaságnak. Később Ramasz és Urbanics beajánlására igen gyorsan követték egymást a „megbízható munkatársak”, akik készséggel vállalták az „egykasszára dolgozást”. Ilyen volt Zsigovics Péter, akivel Ramasz már kezdetben igen jól „kijött”. Zsigovics nevére 50, majd egy Csizmadia Béla nevű egyénre 58 mázsa kenderről írt fiktiv mérlegelési jegyet, s ezzel újabb 16 300 forint ütötte e társaság tenyerét. No, persze nem csoda, ha a magas szinten mozgó üzletelés, csalás közepette hiá nyuk is lett, ha „véletlenül” túlmértek. Ez azonban nem okozott nagy gondot. Ramasz István szólt Kormányos Jánosnak, a Puszta- szöllősi Állami Gazdaság üzemegységvezetőjének, hogy tíz kocsivá! (ami 100 mázsa volt) úgy mérlegelnek, hogy arról nem állítanak ki a gazdaság részére mérlegelési jegyet. Ez közönséges sikkasztás volt, s a 100 mázsa kenderért járó 15 000 forinton nyugodt lelkiismerettel megosztozkodtak., S csalk természetes, hogy Urbanics Kálmán, a főszolgabíró-fióka, a horthysta tisztviselő és katonatiszt, mindvégig oszlopos tagja volt e bűnszövetkezetnek. Jóllehet, néhány helyről már távoznia kellett Urbamicsinak, de csodálatos módon neki mindig sikerült, méghozzá nem is akármilyen munkakörben elhelyezkednie. Ha axt visseáljuh, hogy a több százezer forintos sikkasztás, csalás, okirathamdsítás évekig nyugodtan folyhatott, hogy a 48 vádlott gálád módon megkárosíthatta a társadalma tulajdont, az egyszerű emberek sokaságát — ismét az ellenőrzés hiánya kerül szóba. Az ellenőrzés, mely any- nyira semmitmondó volt, hogy ha a becsületes emberek személyesen és levél általi jelzéseikkel nem hívják fel a főkapitányság figyelmét, még talán évekig űzhették volna a sikkasztást. Balkus Imre Szerkesztői üzenetek
