Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, szeptember 20., kedd „Jlakődalőni tmtt cl ml uteájtkAcut..!’ Hármas KISZ-esküvő Orosházán #E1W BONTJA MEG a szeptem­beri ég kékjét egy pici fehér fel­hő sem. A Ngp cinkosan hunyorít és az Orosházi Táncsics Gimnázi­um szürke tömbjéből villogó ab­lakszemek mintha kacsintanának. A névadó szobor kinyújtott kezével mintha intené1: ide jöjjenek. A bejárathoz vezető úton kék alj­ban, fehér blúzban, piros nyak­kendővel sorfalat állnak a fiúk és lányok, kezükben virág, ősziró­zsa és szegfű. Valahonnét zenét hoz a szeptemberi kósza szél: „Lakodalom van a mi utcánkban Férjhez ment a szomszéd asszony [lánya.” S a dal szán, csalogatja, hívo­gatja a nézőket. Az út mentén már több ezren állnak, várják az ifjú párokat. Igen, párokat, mert hár­mas KISZ-esküvő van! Ilyen sem volt még Orosházán. Mozgolódás támadt a sorokban, száll a hír: „jönnek” __. E LÖL A MEZÖHEGYESIEK négyes fogata, egyenruhás hajtó­val, utána az egyik állami gazda­ság kocsija, majd a tsz. A három vőlegény és a három menyasszony lassan, méltóságteljesen száll le a kocsiról. Szabó László—Füvesi Mária mindketten a Bőripari Ktsz dol­gozói, Móga József—Grecsó Mar­git a Vas- és Kályhaipari Ktsz, il­letve a Háziipari Szövetkezet dol­gozói, harmadikként Bánhegyi Ferenc és Miszlai Rózsa, a Vas- és Kályhaipari Ktsz és a Kiskereske­delmi Vállalat dolgozói. Ahogy a három pár elhaladt az ünneplők sorfala között, nyomukban úgy sűrűsödnek a sorok, s benn a gimnázium előcsarnokában már egy gombostűt sem lehetne leej­teni. A fiatalok az emelvény előtt foglalnak helyet s fönt a pódiu­mon az anyakönyvvezető. Halkan hangzanak el az igenek, és az örömanyák és rokonok épp úgy törölgetik könnyes szemüket, mint a menyasszonyok. Aztán rázendít a Petőfi énekkar: „Szállj, fecske madár.. A szertartás után köszöntik az ifjú párokat a rendezők, a városi KISZ-bizottság, a ktsz-ek, a váro­si és a megyei szervezetek. Gyűlik az ajándék... A fiatal párok újra elindulnak, hogy most már mint házastársak járják körbe a várost. Addig ki­néztünk az udvarra, ahol már fel­állították a szolgafát s az üsthá­zakban vidáman ropogott, patto­gott a tűz. Százhuszonöt tyúkból főtt arányló sárgán a húsleves, több kiló lisztből készült szép, sárga lakodalmi csigatészta. Több mint hatszáz személy részére főzték az illatos marhapörköltet. ínycsik­landozó illat töltöte be az udvart és terjedt a házak között. És mi­kor este nyolc órakor a vőfély vacsorára hívogatott, már vidám tányér- és kanálcsörgés nyomta el a katonazenekar hangját. A VACSORA UTÁN összébb tolták az asztalokat és táncra perdültek a menyasszonyok, az örömapák és az örömanyák. S a zenekar húzta a frissebbnél fris­sebb talpalávalót. ...Lakodalom volt Oroshá­zán... KISZ-esküvő 1960. szep­tember 17-én. D. I. KöipaÉstot, előadásokat, találkozókat rendeztek a helyi honvédségi alakulat kiszesei Sport és iskola Diákjaink többsége szereti a sportot, s minden alkalmat meg is ragad, hogy a különböző sport­rendezvényeken részt vegyen. Néhány alkalommal azonban és ez különösen az iskolák ré­széről hangzik el, sok azoknak a tanulóknak a száma, akik va­lami sportkörben rendszeresen sportolnak, de az iskola sport­életében nem vesznek részt! A művelődésügyi minisztériumnak rend&lete jelent már meg arról, hogy az a tanuló, akinek az is­kolában nincs biztosítva sporto­lási lehetősége, az részt vehet va­lamely sportkör edzésein, s an­nak színeiben versenyeken is indulhat. Egyről azonban diák­jaink legtöbbször mélységesen hallgatnak, a tanulmányi ered­ményről. Diákjaink tudják azt, hogy ad­dig, amíg valaki tanuló, elsősor­ban azt követeljük tőle, hogy jól tanuljon. Nagyon kevés sportkö­rünk vezetősége tette azt meg, hogy sporkörében részt vevő di­ákjainak tanulmányi eredménye után érdeklődjön. Pedig ezzel nemcsak a diáknak használna, ha nem használna a sportkörnek is. Régen szinte szólás-mondás­ként emlegették a sportolóknak azt a típusát, aki járta a kül­földet, de nem vette észre Pá­rizsban az Eiffel-tornyot, Moszk­vában a Kremlt, mert szabad idejében mindig csak kártyázott. Ahhoz, hogy a mi diák sporto­lóink ne váljanak ilyenekké, s ne történjen meg velük ehhez ha­sonló, feltétlenül az kell, hogy tanuljanak! Tanulni és sportolni jó dolog. Ezt tudják a szülők, diákok és a tanárok is. De ahhoz, hogy ez tényleg testedzés legyen és erőssé tegye a diákot, az is szük­séges, hogy minden esetben hall­gassanak az iskola testnevelő ta­nárra, aki tudja, hogy a diák­ja mire képes, mennyit sportol­hat, hogy az ne menjen a tanul­mányi eredmények rovására. Sokszor talán fájni fog az, ha a versenyekre nem engednek cl egy-egy diákot, de még fájóbb lesz az, ha néhány hónapra eset­leg még az edzések látogatásá­ról is eltiltják a rossz tanulmá­nyi eredményük miatt. Ezt a szülő, a diák is lássa be, hiszen nem az iskola rosszindulata, ha­nem a diák érdeke követeli ezt meg. (Dóczi) egy tanácstagi beszámolóról Ünnepi díszbe öltözött a KISZ- fiatalok klubszobája szeptember 16-án Békéscsabán, a helyi hon­védség épületében. Az alakulat kiszesei vezetőség- és küldöttvá­lasztó gyűlésüket tartottak. Részt vett a gyűlésen többek között Kádi Katalin, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Dien Fe­renc, a magasabb egység pártbi­zottságának titkára is. Az alap­szervezet egész évi munkájáról Torda Andor, az alakulat KISZ- bizottságának titkára számolt be. Elmondotta többek között, hogy az alakulat KISZ-szervezetének sportolói a magasabb egység sportversenyem általában II. he­lyezést értek el. Részt vettek a VIT és olimpiai jelvényszerző versenyeken és az „Ifjúság a szo­cializmusért” próbákon. Jól mű­ködött a kulturális bizottság is. A fiatalok több alkalommal ren­deztek találkozókat termelőszö- vetkezti tagokkal, ahol műsort is adtak elő. Szerveztek üzemlátoga­tást is, és igen jó kapcsolatot ala­kítottak ki a békéscsabai híd- és vízműépítési technikum diákjai­val. Találkozót rendeztek a békés­csabai Béke és Kossuth Termelő­szövetkezet tagjaival. Megszervez­ték a József Attila olvasómozgal­mat. Szakmai téren is megszer­vezték. a fiatalok képzését, akik ennek eredményeként a szakmai városi és megyei küldöttgyűlésen A KISZ-fiatalok sport, kulturális és szakmai téren elért eredmé­nyeiről tanúskodnak a klubszoba falán lévő oklevelek és egy külön szekrényben jó néhány serleg hir­deti, hogy jól dolgozott a KISZ- szervezet az alakulatnál. Az előadó befejezésül a további feladatokról és a KlSZ-kongresz- szusról beszélt. A beszámolót vita követte, majd megválasztották a városi és megyei küldöttgyűlésen részt vevő, az alakulatot képvi­selő fiatalokat. A gyűlésen a KISZ-ben végzett jó munkájáért jutalmul 13 fiatal kapott értékes ajándéktárgyat. Megható, de egyben lelkesítői esemény színhelye volt nemrég a füzesgyarmati egészségház és a művelődési otthon. A füzesgyar­mati vöröskereszt kérésére eljöt­tek a Békéscsabai Vérkonzerváló Állomás dolgozói, hogy a helyszí­nen vegyenek vért a község ön­kéntes véradóitól. Fehérköpenyes, vöröskeresztes aktívák fogadták a véradókat és az állomás dolgozóit. Megjelent a községben a vöröske­reszt több megyei és járási veze­tőségi tagja is. Utóhangok Mintegy százan gyűltek össze a békéscsabai villanytelep kultúr­termében, hogy meghallgassák a tanácstagok beszámolóját, s el­mondják észrevételeiket, kérésü­ket, panaszaikat. Csak a panaszokat soroljuk fel. Hajdú Bajos is, Szendi elvtárs is arról beszélt, hogy a városi tanács már két éve nem gallyaztatta a Bocskai utca két oldalán lévő eperfákat, s azok alatt csak buj­kálva lehet járni. Ez még hagy- ján, de esős időben a gallyak ösz- szepiszkolják a járókelők ruháját, akik meg sem kísérlik, hogy er­nyővel menjenek végig a járdán, I A vérvétel már reggel megkez­dődött, de még délután is jöttek az önkéntes véradók. A füzesgyarmati vöröskereszte­sek friss lángossal és teával ked­veskedtek az érdeklődőknek, majd délben ebéddel vendégelték meg az összes véradót, a vérkonzerváló állomás dolgozóit és a vendégeket. Dr. Budai János községi orvos, a Vöröskereszt községi elnöke me­leg szavakkal köszönte meg az ak­tívák önfeláldozó munkáját, majd dr. Rucz László főorvos a vér­konzerváló állomás nevében mon­dott köszönetét a véradóknak, akik vérükkel életet mentenek, az özvegység, árvaság rémét győzik le. Köszönet illeti meg ezeket a vér­adókat, akik szocialista emberhez méltón, önként adtak vért. Fel­ajánlott vérük értékmérője nem pénz volt, hanem ami annál töb­bet ér, a társadalom megbecsü­lése. Füzesgyarmaton ezen a napon 66 véradó tett tanúbizonyságot emberszeretetéről. Kívánjuk, a véradó-mozgalomnak minél több ilyen őszinte követője legyen. KELE JÓZSEF szeghalmi járási tanács mert ez lehetetlen. Többen az út­testen járnak, hogy elkerüljék a bujkálást és ruhájuk bepiszkítá- sát, de az ügyeletes rendőr rájuk­szólt, hogy balesetnek teszik ki magukat. A negyedik kerületiek azonban nemcsak ruhájuk, hanem Békés­csaba tisztaságát is féltik. Amint Gergely András és mások is el­mondták, ezzel is baj van. Több üzem, közintézmény és lakás előtt állandóan kint vannak a szemetes edények, amelyek tartalmát kóbor kutyák szórják széjjel. De az is megesik, hogy felelőtlen suhancok felborogatják. Nem értik, hogy miért teszik ki sok helyen már es­te 8—9 órakor a szemetes edényt, s különösen szombat este, amikor köztudomású, hogy vasárnap nem viszik el a köztisztasági vállalat dolgozói. így ott bűzlik a szemét egész t?ap, többek között t'Urt'íiU- fitvj ifin lakása, a Halászcsárda és a Mezőmag előtt. A Bocskai utca 15 számú ház elé az úttestre Öntik ki felelőtlen emberek a mosogató­vizet, tésztalevet, mellyel nem­csak közegészséget, hanem a ke­rékpárosok testi épségét is veszé­lyeztetik, hiszen könnyen elcsúsz­hatnak az ételmaradékokon. Iga­zuk van: fel kell ébreszteni a fele­lősségtudatot a tisztaság és a köz- egészségügy védelme iránt. Többen megelégedéssel nyug­tázták, hogy a városban egymás után készüinek a korszerű autó­busz megállók. Bár Resetár elv­társ sérelmezi, hogy néhol felsze­dik a már kész buszmegállót és 50—100 méterrel odébb költözte­tik. Ügy látja, hogy nem elég tervszerűen, nem az utazó közön­ség véleményének előzetes meg­kérdezésével készülnek a megál­lók. Harmati Lajosnak az a kérése, hogy azokon a helyeken, ahol so­kan várnak az autóbuszra, mint például a Pamutszövő előtt is, építsenek valami bódéfélét, amely megvédené a várakozókat az eső­től. Szó se róla, jó volna építeni, de egyelőre sokkal fontosabb léte­sítményekre kell a pénz. Viszont az nem kerül pénzbe, hogy a ka­lauzok sokkal előzékenyebbek és udvariasabbak legyenek. A ta­nácstagi beszámolón jelenlévők egybehangzó véleménye, hogy az a fiatal kalauz, aki a korábbi években színházi dolgozó volt, szinte kibírhatatlanul goromba az utasokkal. Elhangzott egy már nem újke­letű észrevétel is: a Gellért utca 8, a Rozmaring utca 5 számú házak olyan állapotban vannak, hogy minden pillanatban az ott járók fejére eshet a cserép, vagy vala­kire rádőlhet a ház. Igazuk van az éeszrevételezőknek: kötelezni kel­lene az említett házak tulajdono­sait, hogy tegyék biztoságosabbá az épületet, nehogy balesetet okoz­zanak. Esett még néhány sajnálkozó szó a színház épületében lévő Ví­gadó teremről is, amely a színház műhelyévé változott az utóbbi években és eléggé tönkrement. A városi tanács már hónapok óta igyekszik megfelelő műhelyt ke­resni a színháznak, hogy a Viga­dót visszaadja eredeti rendelteté­sének: az ifjúság hálózó és szó­rakozó helyének. Sok dicséret és megelégedett hangú elismerés is hagzott el az aszfaltozás alatt lévő utcák úttes­téről, járdákról, a parkírozásról. Lényegében az a törekvés diktálta a fenti panaszokat is, hogy még szebb, még tisztább legyen a vá­ros és kényelmesebb a lakosság élete. Ifjú „veteránok" találkozása A gyulai KISZ-bizottság tanács­kozásra hívta össze azokat a fia­tal „veteránokat”, akik valamikor az ifjúsági szervezetekben dolgoz­tak vagy dolgoznak. Ezen a tanácskozáson foglalkoz. tak a KISZ-szervezetek kongresz- szusi feladataival. Megbeszélték, hogyan tudják a KISZ-szervezetek életét szebbé, színvonalasabbá tenni. A Mezőhegy esi Cukorgyár keres könyvjóváírással való azonnali átvételre kerekes és kerék nélküli villany- és benzin-motoros szállító szalagokat Ajánlatokat a cukorgyár központi irodája címre kéri. Telefon: Mezőhegyes 3. 3S9 Véradás — megbecsülésért

Next

/
Oldalképek
Tartalom