Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

1964. augusztus 19., péntek NÉPÚJSÁG 5 SPORT * SPORT <> SPORT Változatos sportműsor lesz alkotmányunk ünnepén Ä labdarúgó NB III-as és a me­gyei I. osztályú bajnokságban szombat—vasárnap teljes fordulót tartanaik. Kézilabdában szintén e két napom folytatják az NB II. és a megyei bajnokság küzdelmeit. Érdekesnek ígérkezik a kétnapos­ra tervezett Békéscsaba, Gyula, Gyoma közti hármas teniszviadal — Békéscsabán. A tekézők immár tizedszer, ebben az évben is meg­rendezik a hagyományossá vált Békéscsaba—Gyula városok kö­zötti válogatott tekemérkőzést. Augusztus 20-án Békéscsabán^ a Bartók Béla út 89. szám alatti Spartakusz-pályán, délelőtt fél 9- kor a két város A válogatottja ta­lálkozik. Ugyanebben az időben Gyulán, a két város B válogatott­ja mérkőzik egymással. Augusztus 20-án, a délutáni érákban a Békéscsabai Dózsa at­létikai versenyt rendez az Építők stadionjában. Vasárnap Gyulán kerül sorra délután négy órai kez­dettel a Csongrád megye—Békés megye válogatott férfi-női atléti­kai viadal. Ez a viadal a két hét­tel ezelőtt Szegeden megrendezett találkozó visszavágója. Ezt a Bé­ke Kupa-versenyt biztosan nyerte megyénk válogatottja. Ezzel a tel­jesítményével az ország 19 me­gyéje közül az ötödik helyen áll. Versenyszámok: Férfiak 200, 800, 3000 m futás, 400 gát, magas-, távolugrás, diszkosz-, kalapácsve­tés. Nők: 200, 800 méter, magas­ugrás, súlylökés, gerelyhajítás, 4x100 méter, valamint a 4x400 méteres férfi váltó. A Tiszántúli kerékpáros körverseny vasárnapi befutójával érdekes sportverse­nyek egész sora várja a sportked­velőket. Elindult Békéscsabáról a tiszántúli kerékpáros körverseny mezőnye A Békés—Szolnok—Hajdú me­gyén keresztül „guruló”, mintegy 80 fős mezőnyű, III. tiszántúli kerékpáros körverseny csütörtö­kön délelőtt fél 10-fcor rajtolt a Békéscsabai Városi Tanács épüle­te elől. Az első nap a Békéscsa­ba—Szolnok közti távot gyűrik le a versenyzők. Pénteken Szolnok­ról Debrecenbe hajt a mezőny, ahol augusztus 20-án háztömb­körüli versenyt rendeznek. Va­sárnap, 21-én Debreceniből Békés­csabára kerekeznek a versenyzők, s előreláthatólag délután fél öt, fél hat között az SZMT-székház előtt (Sztálin út 14.) futnak be a célba. Csütörtökön este ülésezett a városi • labdarúgó szövetség Komoly problémákat tárgyalt meg elnökségi ülésén a városi labdarúgó szövetség. Az elnökség átszervezése mellett értékelték a szakszervezeti labdarúgó-bajnokság tavaszi fordulóját. Szó volt az ifjúsági bajnokság megrendezéséről is, ami bizony már régen ese­dékes. Az őszi idényben kiírásra kerülő szakszervezti bajnokság lebonyolítási rendszeréről élénk vitát folytattak. Az egyik tervezet szerint a szakszervezeti bajnokságban első és másodosztályt kell kialakítani, az erőviszonyoknak megfelelően, két kiesővel, és a másodosztályból két feljutóval. A második javaslat szerint: bont­sak szét a jelenlegi mezőnyt két részre, és így alakítsák ki a két csoportot. Ügy döntött az elnökség, hogy ennek a versenykiírásnak a megtárgyalására értekezletet hív össze augusztus 25-én 18 órára a VTSK helyiségébe. Az Állatforgalmi Vállalat kedvezően változott feltételekkel köt SERIÉSHIZLULÁSRA SZERZŐDÉSI 1961. évi átadásra Változatlanul köthető szerződés 1960 évi átadásra továbbra «is. Részletes felvilágosítást a járási kirendeltségek és a köz­ségi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34. Hétközben láttuk A Békéscsabai VTSK teniszpályáin pezsgő az élet. Az ifjabb es idősebb versenyzők szorgalmasan készülnek a jövő héten sorra kerülő országos jel­legű Uhrin Mátyás emlékversenyre, A nyugodt felkészülést eléggé megza­varja az, bogy a klub-liáz felőli pá­lyákat és a hátsó négy-öt-hatos pá­lyákat elválasztó, mintegy két és fél méter magas drótkerítés tönkrement. Egy-egy erősebb, hosszabbra sikerült adogatás átröppen a mögötte lévő pá lyára. Nemrég tanúi voltunk annak az esetnek, amikor egy hosszúra szállt labda egy if ista lába aiá gurult, a nagy lendülettel rajtoló versenyző ebben megbotolva hatalmasat esett. Igaz, horzsoláson és az ijedtségen kívül más baja nem esett. — de hisszük, hogy épületes látvány lenne ez mondjuk az országos verseny döntőjé­ben! Sürgősen meg kell javítani a dróthálót, amíg ennek hiánya nem okoz sérülést, vagy pedig egy elgu­rult labda — óvásokat a mérkőzéseken. Megfigyeltük azt is, hogy igen so­kan állnak meg a pálya szélén, élvez­ve a versenyzők játékát. Ezek az al­kalmi szurkolók azonban hamar szét­szélednek, elunják az állást. Ugyanis a teniszpálya mellett egyszerűen nem lehet sehol leülni. A kerítés mellett viszont évek óta ott árvulnak és las­san tönkremennek a betonból készült, beépített padlábak. Mozik műsora SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. Aug. 18—21: A szultán fogságában. Kezdés hetik.: 6,8, vas. 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Au­gusztus 18—24: Rangon alul. Kezdés hé-fck: fel 6, fiél 8, vas. fél 4, fiél 6, fiél 8. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt II —!-lg elővételi pénztár. BRIGÁD KERTMOZI, Békéscsaba Békés megye története megjelenése elé Augusztus 20-án jelenik meg „Bé- z^k és hiányosságaikat pótolják. Ha kés megye városainak és községeinek ezt a több szerző erejét is meghaladó, története” című megyei történelmi monográfia, melyben az olvasó sok ismeretlen adattal és eseménnyel ta­lálkozik. A XX. század jelentősebb történeti eseményeit, munkás- és pa­rasztmozgalmait jórészt ez a munka rögzíti le először. Ismeretes, hogy a felszabadulás előtt nagyon kevés munkával találkozunk, amely bátran ___ f eltárta volna a Viharsarokra nézve országos eseményekkel, korhű képet, annyira jellemző paraszt- és munkás- ^üjairak: TjT^mpdszer alkalmazása kü- mozgalmak csak egy néhányát is, pe- |önösen hegyes a®>*ná1' az telePÜ- dig ismeretes, hogy ezek a mozgalmak elmélyült tudományos feladatot csak részben is sikerül a szerzőknek elvé­gezniük, már akkor is nagy szolgála­tot tettek. Szerzők megyénk városainak és községeinek történetét kronologikus módszerrel dolgozták fel. E módszer igen alkalmas arra, hogy a helységek fejlődéstörténetéről, összefüggésben az nem egyszer országos kihatásúak, kö­vetkezményeikben rendkívül jelentő­sek voltak. Megyénk töténetével a múlt század második felében a Borovszky-, Haan-, Karácsonyi- és Palugyav-féle mono­gráfiák foglalkoznak. E feldolgozásokat mind a feudális és kapitalista ural­kodó osztályok érdekei és vallásos ide­ológiája hatja át. Ennek megfelelően jelentős szerepet kapott bennük az egyház és a miszticizmus, mely sok­szor a valóság teljes eltorzítása vagy elhallgatása mellett a kizsákmányoló osztályok érdekeinek megfelelően ki­csinyíti vagy nagyítja •z eseményeket. Anélkül, hogy ezeknek a történészek­nek múlt századvégi rendkívül szor­galmas adatgyűjtő munkáinak értékeit elvitatnánk, jelentős történeti munkás- badult fel. E munkában összefoglalva léseknél, melyek történelmi feldolgo­zásához eddig még nem érkeztek el. E több mint félezer oldalt kitevő monográfiában, dr. Maday Pál tollá- \ ból, 26 község története először nyert feldolgozást. E községek jó része már a felszabadulás után keletkezett. Helytörténeti tanulmányaikat a szer-, zók kiegészítették a legújabbkori ása­tások eredményeivel. Az archeológiái adatok feldolgozása teljesen új színt kölcsönöz megyénk helységeinek történetéhez. Az ásatások eredményei ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Békés megye sok helységének településtörténete sokkal korábbi időkre nyúlik vissza, mint ahogyan erről eddigi írásos emlékeink tudósí­tottak. Békés megye 1944. október 6-án sza­ságát a legkisebb mértékben is lebe­csülnénk, meg kell állapítanunk, hogy dolgozó nép harcainak elhallgatá­sával vagy lekicsinylésével olyan örök­séget hagytak maguk után, mely tel­találjuk a városoknak és községeknek a felszabadulást követő 10 éves törté­netét is. E monográfia lapjai is bizo­nyítják, hogy hazánk felszabadulása következtében megyénk népe számára jes ellenőrzésre szorul. Békés megye milyen óriási fejlődési távlatok nyil- régi monográfusainak középkori tör- lak. Üj történelmi korszak kezdetét téneti írása pl. mindenütt a földesurak jelentette a felszabadulás. Ezeknek az „dicsőséges tetteiről” ad számot, s alig találkozunk egy-egy helység tör­téneténél a dolgozó nép harcainak le­írásával. A szerzők feladata többek között tehát az volt, hogy a korábbi műveköen a fenti módon feldolgozott adatoknak történeti rögzítése, rend­szerbe foglalása énnek a monográfiá­nak egyik legkiemelkedőbb vonása. A helytörténeti kutatások számára igen jelentős, hogy a monográfia vé­gén most jelenik meg először Békés történeti eseményekről lehámozzák azt me£ye bibliográfiája. A szerzők a me- mellyel tudató- ^yei könyvtár dolgozóival együtt az ideológiai burkot, san körülfonták azokat. Ez pedig nem volt könnyű munka. Különösen nagy órakor — rossz idő esetén a fedett moj ziban, a rendes előadások befejezés^ után. TERV MOZI, Békéscsaba. Augus: tus 18—21: Virrad... Kezdés hétk.T 6, 8, vas. 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI. Gyoma. Au­gusztus 19—21: Sálemi boszorkányok. Kezdés hétk.: 8, vas. 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Au­gusztus 19—20: Az út vé@e. Kezdés hétk.: 6, 8, vas. 4, 6, 8. BEKE MOZI, Orosháza. Augusztus 19—23: Rászedett udvarlók. K. h.. fél 6, fél 8, va6. fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI. Gyula. Auguszta 18— 23- Emberek és farkasok. Kezdés: h. 6, 8, vas. 4, 6, 8. ERKEL MOZI, Gyula. Augusztus 19— 20: Amíg élek. Kezdés h.: fél 6, fél 8, vas. 4, 6, 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mező kovácsháza. Aug. 19—21: A kör. K.: hétk. 8, vas. 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Augueztu?- 19—21: Idegen gyermekek. Kezdés: hétk.: 8, vas. 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI. Békés. Auguszta 18— 23: A mesíterdetektív. Kezdés: h. fél 7, fél 9, vas. fél 5, fél 7, fél 9. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Au­gusztus 18—21: Akiket a pacsirta el­kísér. Kezdés hétk, 6, 8, vas. 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. Augusztus 19— 21: Két emelet boldogság. Kez­dés hétk.: 8, vas. 4, 6, 8. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba. József a n. 4., I. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyed Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér 3 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Telefon: 10—21 megtették az első lépést Békés megye rendkívül gazdag irodalmának össze­gyűjtésére és rendszerbe foglalására. Megyénk kulturális életének jelentős fejlődésére mutat, hogy a szerzők ku- használtak, már vagy megsemmisül- tató munkájukban széleskörű segítség­Augusztus 18—19: Bolond április', problémát jelentett a középkori anyag Az előadások kezdése minden este sj feldolgozása, mert azok a források, melyeket a mült század végén még fék, vagy hozzáférhetetlenek. Nem különb a helyzet a polgári tör­ténetíróknál az újkori rész megírásá­nál sem. mely a bárók és grófok „nagylelkű és jóságos” tetteiről szá­molnak be. Nagyon jellemző, hogy ezek a történészek a magyar nép nagyszerű szabadságharcairól, melyek­re támaszkodhattak. Pártszerveink, Hazafias Népfront helyi bizottságai, tanácsaink és intézményeink, pedagó­gusaink és más dolgozók a legnagyobb szorgalommal és készséggel kapcso­lódtak be az anyaggyűjtés hatalmas munkájába, hogy az apró mozaikok­ból a szerzők szakavatott tudomá­ben pedig a legjobb Békés megyei ha- nyos munkája nyomán megyénk né- zafiak vettek részt és hullatták vérü- pének egész története valósághűen két, csak itt-ott tesznek említést, elevenedjék meg. Nemegyszer megvetéssel írnak a Dó- Most, amikor a közeli napokban zsa felkelésben, a békésszentandrási megyénk sok ezer dolgozójának aszta- parasztmozgalomban vágj7 az agrár- iára kerül „Békés megye városainak szocialista mozgalomban való részvé- és községeinek története”, rendelte­iéiről. Űri gyűlölet és lekicsinylés hangja hatja át a gyulai jakobinus mozgalomról, az orosházi, a battonyai vagv a békéscsabai századvégi zendü­lésekről írott soraikat is, nem is szólva munkásosztály harcairól. Ilyen körülmények között tehát a szerzők előtt az a rendkívüli feladat állott, hogy az egész korábbi Békés megyei polgári történetírást ellenőriz­tését valóban akkor tölti be, ha a szerzők előszavában kívánt óhajtás valóra válik: „E szerény munkánkat azzal az óhajtással bocsátjuk útjára, hogy az olvasó az elődök harcos küz­delmeiből merítsen erőt, még jobban szeresse meg szülőföldjét. TÖTH LAJOS a Szarvasi Felsőfokú óvónőképző Intézet igazgatója Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. felelős nyomdavezető: Kendra Györg> Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél, tiőüzetésa díj i hóra U,-* Ft RÁDIÓ TELEVÍZIÓÉ MlUíSfDIföA SZOMBAT, 1960. AUGUSZTUS 20. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.00 Hírek 8.10 Szív küldi szívnek szívesen 8.50 Augusztusi köszöntő 9.05 Hazám 9.20 Weiner: Ma­gyar szvit 11.25 Tánczene 12.00 Hírek 12.15 Jó ebédhez szól a nóta . . . 12.50 Az alkotmány ünnepén 13.00 Zenekari hang­verseny 14.00 Gondolat 14.30 Filmsláge­rek 14.50 Pest-budai zenés séta 15.35 A Magyar Rádió esztrádzenekara játszik 16.00 A mezőszentgyörgyi olvasóik 16.20 Szendlay László népi zenekara játszik 16.35 Bartók Béla saját műveiből zongo­rázik 17.00 Hírek 17.10 Tánczenekarok parádéja 17.45 Eredményhirdetés! 18.10 Lelki klinika 18.40 Jánoska 19.00 A város peremén 19.15 Mozart-művek 19.50 Jóéj­szakát, gyerekek! 20.00 Hírek 20.10 Nap­lómból 20.20 Kincses Kalendárium 22.00 Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00 Kamarazene 9.00 Magyar művészek operetthangversenye 9.40 író a termelőszövetkezetben 9.55 Szív küldi szívnek szívesen 11.30 A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik #3. Sugár Rezső—Romhányi József) 13.00 Ká­vé leckével 13.15 ‘Népszerű melódiáik 14.00 Hírek 14.15 Népművészek hangversenye 14.45 A szocialista irodalom hagyomá­nyai 15.00 Tánczene 15.20 Bellini: Norma 17.55 A kenyér dalaiból 18.10 Magyar nó­táik, verbunkosok 18.40 Liszt- és Kodály kóru&ofk 18.55 Simon Lajos verseiből 19.00 Könnyű orgonamuzsika 19.15 Érdemes volt 19.45 Magyar fúvószene 20.00 'Bee- thoven-művek 20.50 Beszélgetés a mesé­ről 21.10 Népszerű operettdalok 21.30 Ze­nekari hangverseny 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 9.45 Dunai sportparádé 18.25 Toldi Tihanyban 19.00 Ünnep nap­ján (Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára a (kamera előtt) 19.15 TV-Hír- adó 19.30 Üj kenyér (Ünnep Homokmé- gyen) 19.50 Szünet 20.00 Vidám Magvar- ország (Esztrádműsor a Televízió stúdió­jában).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom