Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-03 / 182. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, augusztus 3., szerte Új általános iskolát avattak Endrődőn Egy évtizede vajúdott, hogy mf legyen Endrődőn azzal az iskolával, melynek építéséhez még a háború előtt hozzáfogtak, és azóta is ott csúfoskodott időverte falaival a községi népligetben. A különböző minisztériumok éveken keresztül csak vitáztak rajta, míg a Népi Ellenőrző Bizottság javaslatára a gyomai járási párt v. b. a Központi Bizottság elé terjesztette az iskola felépítésének szükségességét. A Központi Bizottság elfogadta ezt a kérelmet. A múlt év tavaszán, a Békés megyei Tatarozó Vállalat hozzá is fogott az építkezéshez és az iskola határidőre elkészült. Pibell János, Téglás Károly, Rása Sándor és Szulyó József igen sokat tettek az iskola határidőre való elkészítéséért De a pedagógusok is sokat segítettek és befejezés előtt társadalmi munkában vállalták az iskola környékének rendbehozását. Különösen Rojik Mihály, Giricz Vendel, Cellái János és Balogh Imre KISZ- fiatalok tűntek ki munkájukkal. Az iskola ünnepélyes átadása — melynek építéséhez a lakosság 308 ezer forinttal járult hozzá — július 27-én volt, melyen megjelentek a felsőbb szervek vezetői, a tömegszervezetek képviselői és sok vendég. Az iskolát Putnoki Gyula elvtárs, a járás pártbizottság titkára adta át. A korszerű négytantermes iskolában már szeptemberben megkezdik a tanítást a hetedik és a nyolcadik osztály részére. A községi A község felszabadulásának 16. évfordulóján rendezik meg a hagyományos eleki szövetkezeti, nemzetiségi napot A négy nemzetiség lakta Elek termelőszövetkezet! községben szeptember 25-én, a község felszabadulásának 16. évfordulóján rendezik meg a hagyományos szövetkezeti, nemzetiségi napot. A magyar, román, szlovák és német nemzetiségi lakosság minden eddiginél nagyobb gonddal készül a hármas ünnepségre. Az egész falut tömörítő 9000 holdas Benin Termelőszövetkezet állandó jellegű kiállítást rendez ez alkalomból, melyen a szövetkezeti mozgalom tízéves eredményeit mutatják be. A kiállítás anyagát a helyi múzeumban helyezik el, és évenkint újabb adatokkal, fényképfelvételekkel gazdagítják. Ugyancsak állandó jellegű kiállítás nyílik a nemzetiségiek életéből. Az eleki hármas ünnepségen Békés, Hajdú és Csongrád megye legjobb nemzetiségi együttesei vendégszerepeinek. 26 ezer pár férfieipőt készít ez évben a Gyulai Cipész Ktsz A Gyulai Cipész Kisipari Szö- etkezet a (nagykereskedelemnek JjSárólag férficipőket szállít, min- enkor a szezonnak megfelelően, ry szandált, félcipőt és magasszá- á cipőket. Ebben az évben 2—6 zer pár férficipőt adnak a nép- azdaságnak. Évi termelési terük 6 200 000 forint értékű, amit üévbes viszonylatiban már teljesítettek: Gyártmányaikat az ország iparvidékeimé szállítják, főként Budapestre, Győrbe, Miskolcra, Nagykanizsára és Szombathelyre. Beruházási tervükben új gépek beszerzésére 317 ezer forintot írtak elő. Az ötéves terv keretében a szövetkezet még inkább fejlődik: a központi telepen egy új raktárát építenek. tanács az iskola mellett két hold gyümölcsöst adott az iskolának. Így a nevelőknek alkalmuk nyílik arra, hogy a politechnikai oktatáson keresztül, a kertészetet is megkedveltessék a tanulókkal. A megyei tanács pedig megígérte, hogy hamarosan ad az iskolának egy öntöző motort. Ez nagy előny lesz, mivel az állandó tanulás mellett a napközi otthont is el tudják látni friss zöldséggel és gyümölccsel. Az épületeknek különben nagy előnye, hogy világosak, pormentesek a termei, mentesek a zajtól és van egy nagyméretű „zsibongója”, ahol a gyerekek esős időben is vidáman tölthetik a szüneteket, a téli fűtést pedig nagyméretű beépített csempetűzhelyek biztosítják. Az iskola mellett van egy kétszobás és egy garzon lakás a nevelek részére. SZTANY1K KAROW Kéthetes nemzetközi termelőszövetkezeti szemináriumot tartottak Csehszlovákiában A Prága melletti Iloviskéban nemrég befejeződött a Csehszlovák Központi Termelőszövetkezeti Tanács kéthetes nemzetközi szemináriuma. A szemináriumon Algéria, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Guinea, India, Indonézia, lírák, Madagaszkár és Szudán termelőszövetkezeti vezetői vettek részt. Helyes ez? Strandidény van. Szombat— vasárnap a megye összes strandja zsúfolt. Ugyanígy van ez Békéscsabán is. Az Árpád fürdőben mindennap telt ház van. Különösen délután, amikor a higanyszál a 30 fok körül jár, valósággal ostromolják a pénztárat. Ez eddig rendben is van. A nagy melegben mindenki felüdülést vár a nagy medence kellemes, hűs hullámai között. A napokban mi is ellátogattunk, hogy egyensúlyozzuk a nagy kánikulát. A pénztárnál hosszú sorbanállás után kaptuk meg jegyünket. Persze, mondani sem kell, hogy ekkor is telt ház volt. A jegyellenőr az emeletre irányított mintegy harmincunkat. — Mondván, ott lesz közös öltöző. Előttünk már sokan álltak, sőt tolakodtak, hogy mielőbb tulajdonosai legyenek a bűvös vállfának vagy öltözőfülkének. Jó órányi várakozás után végre mi is bejutottunk az öltözőbe. A ruhákkal megtömött állványok, között egy fiatal fiú ült egy asztalnál, ö szolgálta ki vállfával a vetkőző vendégeket. — Egy vállfát kérnénk. — Sajnos kérem, elfogyott — tárta szét a kezét sajnálkozőlag. — Előreláthatólag mikor számíthatunk rá? — Nem tudom, kérem. Tetszik látni, zsúfolva vagyunk. ffa mégegyszer ennyi vállfánk lenne, akkor is elfogyna. Mit tehettünk mást, mint várakoztunk, s irigykedve néztük azokat, akik a vízben lubickoltak. Várakozásunk azonban hiábavaló volt, mert vállfát vagy vetkőzőfülkét nem kaptunk. A velünk együtt álldogálók közül többen megjegyezték: Miért ad- kák ki a pénztárnál a jegyet, ha tudják, hogy levetkőzni nem lehet? Hiszen nem azért jönnek ide, hogy gyönyörködjenek azokban, akik fürödnek, hanem ők is a vízbe kívánkoznak. Igazuk van. Ha már az ember megváltja a fürdőjegyet, akkor fürödni is akar. Azt elhisszük, hogy a fürdőnek szüksége van a pénzre, szerintünk azonban arra is kellene figyelni, hogy a megváltott jegyek mellett fürödni is lehessen. Azok az emberek, akik csak munkaidő után érnek rá elmenni, nem azért áldozzák fel szabad idejüket, hogy csupán für- dőjegy-tulajdonosok legyenek, de levetkőzni és fürödni nem tudnak. A fürdő vezetősége vajon helyesnek találja-e ezt? Ha nem, akkor a jövőben gondoskodjon arról, hogy csak annyi jegyet adjon el, amennyi hely van a vetkőzésre. 3. T. Egy délután a Várfürdőben Bjr.a megteltek a strandok, az idő megint napfényes arcát mutogatja. A szombat délutáni hőség szinte követelte a hűsítő vizet. A gyulai Vérfürdőbe látogattam el, és érdeklődtem az idén megnyílt fürdő jövőjéről. A megnyitás első napjától kezdKinőtte a sarkadi ve nagy érdeklődésnek örvend a Várfürdő — mondta Papp Zoltán, aki a fürdő egyik úszómestere. Hatalmas fa árnyékában egy pádon ültünk, velünk szemben a zsúfolásig megtelt új medence zsongott, hullámzott. — Itt minden korosztály megtalálja szórakozási lehetőségeit — folytatta Papp ebetárs. Egy—két év múlva... — Az idősebbek, illetve reumatikus betegségekben szenvedők részére az újjáalakított régi medenmegépítéséhez. Aüg lehet felmérni annak a munkának az értékét, amit a kiszesek, iskolások gyere- rek, gyulai emberek itt dolgoztak és ezután fognak. A diákok nyári szünetéből arra is jutott, hogy fejenként ötven társadalmi munkaórát dolgozzanak a fürdő építkezéseinél. Jogos büszkeséggel mondják. — Ide jár az egész gyulai járás fürdeni és így is van. Orvosi rendelés, szaktanácsok Forgalmas napokban bizony nehéz bejutni Sarkadon a postára. Az előtér olyan kicsi, hogy ha tízen-tizenöten összejönnek, a többiek az utcán rekednek. Hiába, az utóbbi esztendőkben nagyon sokat fejlődött a hírközlés, a posta forgalma többszörösére növekedett. Az emberek többet leveleznek, telefonálnak, takarékoskodnak, napilapokat vásárolnak. És ez természetesen több munkát ad a itteni dolgozóknak. Nem csoda hát, hogy ez a posta, amely 1926-ban még megfelelt a követelményeknek, ma minden tekintetben szűkítek bizonyul. Postán pedig, nem hiába mondják a gyors munkára, hogy postamunka, gyorsan és pontosan kell dolgozni. Nos, ezzel nincs is különösebb baj, mert a posta dolgozói a nehéz körülmények ellenére is igyekeznek becsületesen ellátni munkájukat. Tegyünk egy kis sétát a postán. Kevés helyiséget kell bejárnunk. Ezek mindegyike azonban egyformán zsúfolt, hiszen mint Korfanta Magdolna hivatalvezető elmondta, most huszonötén dolgoznak itt. A felvételi teremben K. Szabó Mihályné segédellenőrtől hallottuk, hogy bizony elég nehéz a munkájuk. Dehát igyekeznek a nehéz körülmények közepette is gyorsan és pontosan dolgozni. Néhány lépés és az irodának kinevezett helyiségben vagyunk. Tulajdonképpen ez lenne a hivatalvezető helyisége. Természetesen, csak elméletben, mert amint láttuk, rajta kívül itt dolgozik a főpénztáros, itt van a távbeszélő- központ, a távíró. Elképzelhető ezután, hogy mennyire zavarják egymást munkájukban. A mi azonban a legfájdalmasabb, ez a kéz- " besitőszoba. Itt nem kevesebben, mint tizenhármán dolgoznak. Amikor valamennyien együtt vannak, bizony alig fémek be a szobába. Pedig itt is postosan kell dolgozni, mert nemcsak levelekkel vagy egyéb küldeményekkel bánnak, hanem pénzzel is. Ez a helyiség egészségügyileg sem felel meg rendeltetésének, mivel rendkívül kicsi, huzatos, hideg, s az udvarról még a víz is befolyik, ha esik az eső. Csuha István kézbesítőtől, a szakszervezeti bizottság titkárától hallottuk, hogy a felszabadulás előtt a postán mindössze tizenkettőn dolgoztak, most pedig huszonötén. A helyiségek pedig maradtak olyanok, amilyenek abban az időben voltak. S ami szintén valamennyrük panasza, hogy semmilyen szociális létesítménnyel nem rendelkeznek. Türelmesen vártak, de végre szeretnék, ha megfelelő épületet kapnának, ahol könnyebb munkakörülmények között dolgozhatnának. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának IV. küldöttgyűlésén Domsik András, a Postás Szakszervezet megyei bizottságának titkára felszólalásában elmondotta a sarkadiak panaszát. S azóta már egy jó hír is megjelent, amit a sarkadi posta dolgozói is örömmel fogadtak. Július 14-én jelent meg a Népszabadságban A hírközlés, a rádió- és televíziósugárzás, a postahivatal-hálózat fejlesztése a posta ötéves tervében címmel az MTI közleménye. Ebben többek között ezt olvashatjuk: „Sok helyütt a postahivatalok korszerűtlen helyiségekben vannak. Mindegyiket nem lehet egyszerre megfelelőbben elhelyezni, de mindenesetre épül 20 úgynevezett kis típusposta és új posta- hivatal épül Várpalotán, Sarkadon, Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán és a záhonyi pályaudvaron.” Fppen ideje lesz, amint Sarkadon is mondják, hogy új postahivatalt kapjanak, mert a mostani már kinőtte helyiségeit. A járási székhely és a posta dolgozói megérdemlik, hogy végre teljesüljön kívánságuk. P. P. ce ötven fok körüli thermal vize szolgál. A középső előttünk levő új medence harminc fokos vizét, mint látható, a fiatalság kedveli jobban. A régi sportuszodát az úszni tudók látogatják. — Épülni fog hullámfürdő, télifürdő, egy-két év múlva összesen nyolc medence fogja várni a fürdő látogatóit — mondta Gaál Géza, aki szintén szolgálatot teljesítő úszómester. — Ezenkívül a vár előtt készülőben van egy nagyméretű csóna- kozó tó. A gyerekekről sem feledkeztünk meg. Számukra a máris elkészített hinták, homokozókon kívül, külön pancsoló kis medencék lesznek — sorolták és amint beszéltek, látszott arcukon, hogy mennyire lelkesítik őket a szép, megvalósulóban lévő tervek. A vendégek pihenését, kényelmét szolgálják a söröző, falatozó büfék, a csemegebolt és a fagylal- tozó. Ezúttal még az asztalnál fel. szolgáló pincérre sincs panasz, mint megtudtam, „és még bambi is kapható”. A hatalmas park fái susogva hajolnak az égető nap elé, mintegy sátrat alkotva, sok-sok szakadással. Nem hiába szívesen látogatják a gyulaiak a fürdőt, kicsit magukénak is érzik. Hiszen jóformán alig van gyulai ember, aki ne járult volna valamivel a fürdő • Elek, Kétegyháza, Kígyós és még sok más község és falu lakói keresik fel nap, mint nap. De eljöttek a nyaraló gyerekek, mintegy 150-en Bajáról, Pestről is. A Várfürdő nem csak pihenést nyújt, de gyógyít is. A fürdőben orvosi rendelésen kaphatnak orvosi szaktanácsot a reumás betegek. — Mennyi embert tudnak majd kielégíteni, ha teljesen készen lesz a fürdő? — kérdeztem meg Gaál Gézát. — Tízezer embert — válaszolta. Apró bosszúságok — A nagy csúcsforgalmak idejére szükséges megoldásként pót ruhatárak is lesznek. A délután lassan eltelt, hat óra felé járt az idő, mire a nagy területű fürdő minden részét megnéztük. Természtesen még sok apró hiányosság is akad, amit „csak” a vendég vesz észre, mint például a strand-mérleg, a vendégek sokszor a hőmérsékletre is kíváncsiak lennének, de nincsen hőmérő, és a rádió olyankor is szól, amikor nem a fürdőzők jó hangulatához illő műsor sugárzik. Ennek ellenére kellemes délutánt töltöttem el, és azt hiszem, jó úton halad a gyulaiak régi álmának megvalósulása: Gyula fürdőváros lesz. WEGROSZTA SÁNDOR
