Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

2

Mépűjsá cf

I960, augusztus 31., szerda

1970-ben már múzeumi tárgyak lesznek a gőzmozdonyok a Román Népköztársaságban

A Román Népköztársaság 1960—65 évi népgazdaságfej leaztési terve az ipari terBicaz-i Stejarul vfzierőmu 110 kilo* wattos transzformátor-állomása

melés 2,1-szeres emelését irányozza elő Ezen belül igen nagy gondot fordítanak a villamosenergia-termelés növelésére. Évente mintegy 18 százalékos emelkedést akarnak elérni a meglévő erőművek kapacitásának bővítésével, száz százalékos kihasználásával. Ugyanakkor új erőművek létesítésével teszik lehetővé, hogy 1970-re villamos motorokkal lássák el t vasutat, hogy a mozdonyok már csupán múzeumok díszei legyenek.

Az ipari termelés növekedése, a mező- gazdasági termékek nagyobb aránya természetszerűleg emeli a dolgozók életszínvonalát is. Mintegy 40—45 százalékos reálbér-emelkedés tervezése nem elérhetetlen cél. A többtermelés nagyobb kereset. s olcsóbb áru, amelyek a dolgozók jólétének első fokú forrásai. A jólét szoros tartozéka a megfelelő lakás. Az elkövetkezendő öt évben háromszor annyi lakást építenek, mint az elmúlt hat év alatt összesen. Az emberekről ilyen és sok más hasonló gondoskodás természetesen újabb, még nagyobb eredmények elérésére ösztönzi a román embereket, s az új terv ma még fantasztikusnak hitt számai 1965-ben élő valóság lesznek.

Palotának Is beillő új, modem lakóház Mangaliában

Nyolcezer kongói katona indul Katanga felé

Léopoldville (MTI)

A független afrikai államok értekezlete hétfőn zártkörű ülésen folytatta munkáját. A Reuter az értekezlethez közelálló körökből nyert értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy a küldöttek véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, vajon közvetlen katonai támogatást nyújtsanak-e Kongónak, vagy maradjanak továbbra is az ENSZ keretei között.

Az új kongói hírügynökség, az Akopress egy kommentárjában kijelentette, hogy a kongói nemzeti hadsereget nem tartóztatja fel az a tény, hogy Csőmbe parancsára néhány hidat felrobbantottak. Lumumba közölII fasiszták

újabb kegyetlenkedésének nyomaira bukkantak Észtországban

Tallin (TASZSZ)

A szovjet állambiztonsági szervek a fasiszták újabb gaztetteinek nyomára bukkantak. Megállapították, hogy 1942—1943-ban Tallin mellett a fasiszták megkínoztak és kivégeztek több mint háromezer embert, akik Csehszlovákia és Németország állampolgárai voltak. A megkínzottak többsége tudós, orvos, kereskedő és tisztviselő volt, nagyrészt nő. A közvetlen főnök a „Jagala” nevű haláltábor parancsnoka egy bizonyos Alekszandr Laakd volt, aki a felelősségre vonás elől Kanadába menekült és jelenleg is ott él.

Megkezdődött a román nagy nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka

Bukarest (MTI)

Kedden megkezdődött a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének rendkívüli ülésszaka. Az ülésén jelen volt Cheorghe Ghe- orghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke, valamint a párt és a kormány több más vezetője, illetve tagja. Az ülésszakon a „Jelenlegi nemzetközi helyzet és a Román Népköztársaság külpolitikája” napirendi pontot vitatják meg.

Részletek a jordániai bombamerényletről

Amman (MTI)

Madzsali jordán miniszterelnök ellen hétfőn délben elkövetett bombamerénylet óta ugyan még mindig katonai járőrök cirkálnak Amman utcáin, de a kijárási tilalmat már érvénytelenítették. A Madzsali utódául kinevezett Tal- huni miniszterelnök kormánya már hétfőn este letette a hivatali esküt.

Nyugati jelentések szerint Husz- szein király hétfőn este elhangzott rádióüzenetében kijelentette, hogy Jordánia politikája változatlan marad.

A jordániai hatóságok szigorú vizsgálatot indítottak és országszerte nyomoznak a tettesek után. Ammanból Bejrutba érkezett hírek szerint a jordániai miniszter- elnökség két fiatal alkalmazottja hétfő reggel óta eltűnt. Felmerült a gyanú, hogy részt vettek a merénylet megszervezésében, vagy j végrehajtásában. |

ádiU liédküí

a kereskedelem

Az idén ősszel a kereskedelem és a konfekcióipar jobban összehangolt munkája eredményeként több a divatos férfi-, női és gyermekruha a szaküzletekben és az áruházakban, mint 1959-ben. Csupán az áruházak ruházati osztályain százharmincezer különböző minőségű, fazonú és árú férfiöltönyt hoznak forgalomba a második félévben. Ez körülbelül tíz százalékkal több a tavalyinál, ugyanakkor 540 000 női, férfi- és gyermekkabát várja a vásárlókat. Egyre több a divatos férfiöltöny.

A hétnyolcados kabátokon kívül a konzervatív vásárlók mérsékelten hosszú kabátokat is találhatnak a boltokban. A konfekcióipar figyelembe veszi a lakosság méretarányainak vátozását is. Negyedévről negyedévre több extraméretű ruha készül. Űjra divatosak a sportruházati cikkek. Az idén ősszel az üzletek raktárain ilyen ruhaneműkből sem lesz hiány.

A nők egyre több változatos, exkluzív, kis szériában készülő készruhát találnak a szaküzletekben. őszre a modellek általában úgy készülnek, hogy minden korcsoporthoz tartozó, különböző testalkatú nők is megtalálják a nekik megfelelő ruhát. A legtöbb ruha princessz- vonalú. Az egyenes és bővonalú ruhák egyaránt divatosak. Lesz ősszel már több fajta alsószoknya is, és néhány helyen szoknyába való abroncsot is árusítanak. A második félévben tizenöt újfajta fazonú női télikabát is forgalomba kerül, ezek ízléses pasztellszínű anyagokból készülnek. A bakfislányok részére szintén újvonalú kabátokat gyárt a konfekcióipar. (MTI)

te, hogy Ruanda Urundiból to-: arról is borzott nyolcezer katonát indít útnak hamarosan Katanga felé.

Bunche, Hammarskjöld személyes kongói megbízottja, aki kedden New Yorkba utazik, hétfőn egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy kedd reggelig „valamennyi belga katona elhagyja Kongót". Bunche a sajtóértekezleten említést tett

hogy az ENSZ és a kongói kormány között nem volt mindig harmonikus az együttműködés. Az ENSZ-meg- bízott tagadta, hogy a belgák ENSZ-egyenruhát viseltek volna, de azt elismerte, hogy „bizonyos fekete kereskedelem alakult ki az ENSZ-karszala- gokkal”.

Hruscsov és Hédár elvtárs látogatása a moszkvai magyar Ipari kiállításon

Moszkva (MTI)

Nevezetes vendégek látogatták meg kedden délelőtt a moszkvai magyar kiállítást: N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára.

Kádár János, aki szabadságát a Szovjetunióban töltötte, felesége társaságában délelőtt kilenc óra tájban érkezett a kiállításra.

Hruscsov kilenc óra harminc perckor érkezett meg feleségével, Nyina Petrovnával, Rada lányával, menyével és Júlia unokájával.

Hruscsov és Kádár János megtekintette a kiállítás szerszámgépipari, könnyűipari, élelmiszeripari, gépgyártási és híradástechnikai pavilonját; a magyar járműipar, kohászat, bányagépgyártás szabadtéri bemutatóját.

A látogatás végén a vendégek felkeresték a kiállítás mackó- büféjét.

Latin-Amerika népei szolidaritást vállalnak Kubával

New York (MTI)

Az Amerikai Államok Szervezetének San Jóséban hétfőn este véget ért értekezlete élénk visszhangot keltett, elsősorban az amerikai országokban. Mint a Prensa Latina hírügynökség közli, Latin-Amerika minden országában nagy tömegek vállalnak szolidaritást Kubával. Társadalmi szervezetek, szakszervezetek fejezik ki üzenetekben vagy határozatokban testvéri együttérzésüket a forradalmi Kuba iránt. Fontes brazíliai szenátor egy beszédében kijelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezete a kubai nép jogainak védelme helyett az amerikai monopóliumok érdekeit védelmezte.

Az UPI a San José-i „rendkívüli” értekezlet eredményeit gyérnek és hatástalannak nevezi és rámutat, ha a találkozón valaki győzedelmeskedett, akkor ez Kuba volt.

*

Caracas bői jelenti az AP, hogy hétfőn este nagy tüntetés volt Venezuela fővárosában. A tüntetők ilyen jelszavakat hangoztattak: „Romulo nem! Kuba igen!” A rendőrség könnyfakasztó gránátokkal próbálta szétzavarni a tüntetőket. Az összetűzésnek hét sebesült áldozata van. A tüntetők felvonultak két kubaellenes lap nyomdája elé és máglyára rakva égették a lapok legfrisebb példányait.

JCdtilk IwJjájR^ZjCLtCL

— Hazajöttél, kisfiam? — kérdezte könnyezve már-már elveszettnek hitt egyetlen gyermekétől Kótiné.

— Haza — mondta Géza halkan, és átölelte édesanyját. — Hát apám hol van?

— Kint van a mezőn. Dolgozik;

— Még most is? Miért nem adta ki felibe a földet?

— Felibe? Nem lehet azt, kisfiam. Közös a föld, közös a munka.

— Mit mond? Csak nem vitték be... ?

— De bizony, kisfiam.

Géza elkomolyodott.

— Hát már maguk is? A régi, gerinces Köti család? Hát elment a jó dolguk?

— Ne heveskedj. Te nem tudod, mi ez. Te kimentéi ötvenhatba, azóta pedig nagyot változott itt a világ.

— Azt veszem észre — mondta Géza fanyar mosollyal.

— Nem látod, nem is láthatod. Ebbe bele kell élni magát az embernek.

— Maguk aztán hamar beleélték maguftat, mondhatom. Hazajöttem, hogy gazdálkodjam, és itt van: hoppon maradtam!

— Nincs igazad. A csoportba neked is helyed van.

— Soha! Érti? Soha!

Idősebb Köti Géza ekkor nyitott

be az ajtón.

— Jóestét! Hát te? — nézett a fiára. Csakugyan te vagy?

— Én vagyok, apám. De máris bánom, hogy visszajöttem.

— Bánod? — lepődött meg az apja.

— Igen. Hazajöttem a semmire.

Csend, lett. Kótiné asztalt terített. Enni kezdtek. Géza kevés levest szürcsölt, egyebet is alig szedett.

Idős Köti vacsora után dóznit vett elő. Csavart. Meggyújtotta.

— Te nem szívod? — kérdezte fiától.

— Dehogynem. Csak nem olyan vacakot. — És illatos külföldi cigarettát tett szájába.

— Nékem ez is jó — mondta az apja.

— Mert nincs igénye.

— Micsoda?

— Mert nem tudja, hogy jobb is van annál.

— Te tudod. Azért mentél ki ötvenhatba!

— Haggyátok ezt! — szólt bele Kótiné. — Másról beszéljetek.

— Majcj holnap, anyám. Most inkább lefeküdnék.

— Vetem az ágyat, kisfiam.

Idős Köti nagyokat szítt a cigarettán és maga elé mormogta:

— Nem változott ez a kölyök semmit..,

Másnap Géza széjjel nézett a faluban. De alig találkozott valakivel. Tecát is hiába kereste, zárva volt a kapujuk. Nem értette. Hiszen nem lehet még sok munka a mezőn! Mi történt itt?

Lassan kiért a szélső sorra. Onnét már jól láthatta a határt. Volt is mit néznie! Mingyárt a falu alatt, a kanális mellett, nagy darab konyhakertészetet látott, teli asszonyokkal, lányokkal, akik munka közben dúdolgattak. Nézte és hallgatta őket. — Mi ütött ezekhez? Olyan jó ez a munka? Most meglátta Tecát is. Milyen szép lett ez a lány! Odament hozzá:

— Szervusz. Teca!

— Te vagy? — csodálkozott a lány.

— Én.

— Nahát ilyet! Már azt hittük, hogy sohase jössz vissza.

— Az lehet. De hazajöttem.

— Jól tetted. Kár is volt kimenni.

— Ezt te nem érted. Ehhez ambíció kell.

N