Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-30 / 204. szám

M90. augusztus 30., kedd KÉPÚJSÁG 3 Irtsuk a szövőlepke második nemzedékét! Ellenőrzés kenyér-ügyben NAGY VOLT A FORGALOM | Az amerikai fehér szövőlepke vi­szonylag rövid idő alatt terjedt el ha­zánkban és ma már egyik legveszedel­mesebb rovarkártevőink közé tartozik. Kártétele során a fertőzött fáknak lombját pusztítja. A szövőlepke első­sorban az eper-, juhar-, szilva-, alma-, körte- és diófákat kedveli, de ha el­szaporodik, jelentős károkait okozhat egyéb gyümölcsfákban is, sőt megtá­madhatja a szőlőt és a lomblevelű er­dei fákat is. A szövőlepke elszaporo­dására, s ennek káros következményei­re jellemző, hogy az elmúlt években a védekezés elmulasztása miatt, több helyen még a vagonokba berakott, ex­port szállításra kerülő gyümölcsöt is megfertőzte, s emiatt a szállítmányt nem lehetett kiengedni az országból. Az amerikai szövőlepkének két nem­zedéke van. Az első nemzedék her­nyói az időjárástól függően, május kö­zepétől július elejéig, a második nem­zedék hernyód pedig július végétől augusztus, szeptemberig pusztítanak. A szövőlepke második nemzedéke minidig veszélyesebb, mert ilyenkor tö­megesebben jelennek meg a hernyók. A második nemzedék kártétele nyo­mán láthatunk gyakran teljesen levél­nélküli fákat. Az idei évben elsősor­ban háztáji kertekben és útszéli fákon észlelhetjük asz amerikai szövőlepke fertőzést, feltétlenül szükséges tehát, hogy a fertőzés észlelésekor haladék­talanul védekezünk e veszedelmes kár­tevő ellen. Ha csak .gyengébb amerikai fehér szövőlepke fertőzésről van szó, az el­lene vadó védekezést mechanikai úton végezzük el. Mihelyt észrevesszük a fákon az első pókhálós hernyófészke­ket, azonnal vágjuk le. A levágott her­nyófészkeket össze kéül szedni, majd azonnal elégetni, nehogy a hernyók szétszóródjanak, illetve szétmásszanak és így tovább pusztítsák, a fák leve­leit. Ha azonban a hernyófészkek már nem csak az ághegyeken, hanem a ko­rona belső részem is megjelennek, nem érdemes levágni a gallyaikat. Na­gyobb gálfly levágásával ugyanis egy­részt a fákat feleslegesen megcsonkít­juk, másrészt a levágás közben, rázás következtében a hernyók levetik ma­gukat a földire és onnan szétmásznak és nem tudjuk megsemmisítem. Éppen ezért erősebb fertőzés esetén a mecha­nikai védekezés helyett vegyszeres vé­dekezéssel pusztítsuk az amerikai fe­hér szövőlepkét. A szövőlepke elleni vegyszeres védekezést is ajánlatos mi­méi előbb elvégezni — ha fertőzést észlelünk —, ugyanis a fiatal hernyók ellenálló képessége a vegyszerekkel szemben kisebb, s ezért az alkalma­zott vegyszer hatékonyabb, tehát a vé­dekezés eredményesebb, mintha idő­sebb .hernyók ellen védekeznénk. Az amerikai szövőlepke elleni vegy­szeres védekezésnél ddt tartalmú ideg méreg permetező- vagy porozó­szert kell használni. Attól függően, hogy milyen gép áll rendelkezésünkre, végezhetünk permetezést vagy poro­zást. Az elmúlt években szerzett ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövőlepke ellen kiváló eredménnyel lehet védekezni a 10 százalék DDT hatóanyagot tartalmazó Holló 10 ola­jos emulziós permetezőszerrel. 100 li­ter per melléhez szükséges Holló 10 mennyiséget az szabja meg, hogy mi­lyen típusú permetezőgéppel kívánunk permetezni, továbbá, hogy a hernyók milyen fejlettségi állapotban vannak. Amennyiben kis háti cirkulációs gé­pünk van, akkor fiatal hernyók ellen 100 liter vízhez 80 dkg Holló 10-et, idő­sebb hernyók ellen pedig 100 liter víz- | hez 1 kg Holló 10-et veszünk, ha pe­dig légáraamMsos nagy motoros perme­tezőgéppel rendelkezünk, akkor a hernyók fejlettségi állapotától függően 100 liter vízihez 2—4 kg Holló 10-et ad- j unk, tehát 2—4 százalékos permetle- vef használjunk. Ügyelni kell arra, hogy a fákra a megfelelő mennyiségű permedé jusson, mert hiába emeljük a permedé töménységét, ha nem sike­rül a hernyóhoz juttatni a szükséges hatóanyagot, nem lesz eredménye a permetezésnek. Ügyeind kell a permedé szakszerű elkészítésére. A rosszul készített per­medében a Holló 10 nem emuigái ren­desen — vagyis a hatóanyaga nem osz­lik el egyenletesen a vízben —, ezért nem is járhat megfelelő eredménnyel az ilyen permedével végzett permete­zés. Jó permetlevet Holló lö-ből a kö­vetkezőképpen készíthetünk: a keverő edénybe (kádba) először beleöntjük a szükséges Holló 10-et. 1 százalékos per­medé készítése esetén 1 kg Holló 10-et mérünk az edénybe. Ezután a kimért Holló 10-ben folytonos erős keverés mellett 1—2 perces időközben lassú csurgatással annyi vizet öntünk, hogy kb. háromszoros mennyiség legyen. Az így kapott emulzióhoz azután már bő­vebben adhatunk vizet mindaddig, míg a permedé egy hektoliter nem lesz. Vigyázzunk arra is, hogy csak lágy vizet (eső-, vagy patakviz, lágy kútvíz) használjunk a permedé elkészítéséhez. Ha megfelelő lágyvíz nem áll rendel­kezésünkre, úgy a kemény vizet szó­dával vagy fahamuval Lehet lágyíta­ni. A kemény vízben ugyanis — lá- gyítás nélkül — a Holló 10 nem jól emuigák a kétnapos ünnep előtt a boltok- ban. Talán éppen azért, mert nem volt idő, s hogy gyorsabban ha­ladjanak, sok helyen méretlenül adták a kenyeret. Jó, hát ünnep előtt sok a mun­ka, nem győzik a méricskélést, és mit számít ilyenkor, hogy pár de­kával több vagy kevesebb — mondanák többen. Hiszen, ha csak ilyenkor fordulna elő, nem is lenne baj. Ám sok boltban így van akkor is, amikor nincs nagy forgalom, s idő is lenne bőven mérésre. Nemrég tartott ellenőrzést a zsadányi földművesszövetkezet 6- os számú boltjában az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség munka­társa. Éppen kenyeret hozott a sütőipar kocsija. A 30 darab „két- kilós” kenyeret méretlenül adták (Tudósítónktól.) Megyénkben nagyrészt befeje­ződött a csépié» és a tsz-ekben osztják a gabonát. A gyulai Nép­köztársaság Termelőszövetkezet az idén vártnál jobb termést ara­tott. Tagjainak munkaegységen­ként két kilogramm búzát és ugyanennyi árpát oszt. A tsz egyik legjobban dolgozó tagja, Békési István 586 munka­egysége után közéi 13 mázsa bú­át a boltosnak. Természetesen az nem is kifogásolta ezt, minek is tenné, hiszen ő is úgy adja to­vább. így csapja be önmagát, de főleg másokat, a vevőket, akik megbíznak benne és nyugodtan átveszik a sokszor 8—10 dekával kevesebb kenyeret. A ZSADÁNYI BOLTBAN ezen a napon 10 forinttal keve­sebb kenyeret vettek át a sütő­ipartól. Az Orosházi Sütőipari Vállalat is sokszor így adja át a kenyeret a boltoknak. Augusztus első felé­ben történt Kevermesen: A 28-as számú boltnak 56 egykilós kenye­ret szállított a vállalat. Itt sem mértek le egy darabot sem, csak az ellenőr, s kiderült, hogy a le­mért 10 vekniből kilenc nem volt 1 kiló. Kilencven, kilencvenöt, sőt legbe. Az Erkel Tsz is a vártnál jobb eredményt ért el. Domokos István tag például 350 munkaegysége után hét mázsa búzát és ugyan­ennyi takarmány-gabonát kap. A többi tsz sem panaszkodhat rossz termésre. Átlagosan 8—10 mázsát, de mint az előző példa mutatja, van. ahol tíz mázsán felül osztottak előleg gabonát a terme­lőszövetkeze tak tagjainak. 37 dekás kenyér is volt az egy­kilósok között. friss, meleg volt a kenyér, amit méretlenül vettek át, s mire a vevőhöz ért, még kevesebb lett a súlya, hiszen a szikkadással nedvesség párolog el, ami csökkenti a súlyt. Jó len­ne, ha a sütőipar rendet, teremte­ne ebben. Sőt másban is: Igen sokszor látunk kenyeret szállító lovaskocsikat, tehergép­kocsikat. A kocsikon ponyva védi a portól a frissen sült, illatos ke­nyeret, de más semmi. Gyomán láttuk az YA 85—02 számú teher­gépkocsit, amint éppen megállt a csemegebolt előtt. A Gyomai Sü­tőipari Vállalat endrődi üzeméből hozta a kenyeret, de hogyan? Az előírás, hogy a kenyeret az erre a célra készített lakkokban — áll­ványokban — kell elhelyezni, s akik a kenyeret szállítják — ha a kényéiért fel kell lépni a járműre —, kötelesek gyékénypapucsot húzni. De minek is sorolnánk to­vább az előírást, tudják ezt a sü­tőipar dolgozói is, sok helyen még­sem tartják be. A fent említett TEFU-kocsinál sem ezt láttuk. Polcoknak nyoma sem volt, vi­szont az egymás tetejére rakott kenyér két sora alatt csak ponyva volt elterítve, más semmi. A 2—3 vesszőkas és a sok morzsa arra engedett következtetni, hogy nem másfél mázsa kenyeret hoztak — mint ahogyan azt a kísérők állí­tották. j KÉSŐBB TUDTUK MEG, hogy a kocsin hét mázsa kenyér volt. Ugyan hol itt a higiénia? & mit szól ehhez a tisztiorvos? Meg­értjük, hogy sok nehézség van a szállítással, de ahhoz, hogy az egészségügyi szabályokat betart­sák, nem kell különösebb beruhá­zás! — Majd, ha megépül a kenyér­gyár, máskép lesz — hallottuk a megjegyzést kifogásaink ellenér­veként. Lehet, hogy jobb kenye­ret sütnek majd, sőt biztos is ez, de azzal még a szállítás nem ol­dódik meg. Mi a tanulság? Az, hogy többet kellene törődni a fo­gyasztók egészségével! K. J. Egymillió forint bevétel mákból A jó gazdálkodásért többszörösen kitüntetett békéscsabai Május 1 Tsz-ben a tavasszal 80 holdon vetettek mákat. Az étkezés céljára termesztett kék mákot idejében és kitűnő magágyba vetették el, az asszonyok a kedvezőtlen időjárás ellenére többször megkapálták s a földje betakarításkor is gyommentes volt. A várakozáson felüli eredmény a tagságnak kellemes csalódást okozott: a tervezett 2 mázsa átlagtermés helyett négy és fél mázsájával fizetett a jó mun­kájukért a föld. Az egyik 15 holdas parcella, ahol tíz éve nagyüze­mi módszerekkel művelik a talajt — hat mázsát adott holdanként. A Május 1 Termelőszövetkezet SO hold mákból egymillió forint be­vételhez jutott. 8 — 10 mássá gabonát osztanak előlegben a gyulai járás tss-ei zát és 12 mázsa árpát kapott elő­MINDKÉT HELYEN amikor megragasztottuk az első köblös földet. Emlékszem, akkor is kimentem a mezőre, ha nem volt mit csinálni, csak hogy lás­sam, megvan-e a földem. Számta­lanszor megkóstoltam a sáros rö­göt, vajon milyen lehet annak a földnek az íze, amelyik nekem terem. Aztán vettünk még több földet, mindig a legrosszabbat és sok verejtékünk hullott bele, amíg a gebékkel valahogy meg­műveltük. Felsőtestével kissé előrehajol, két tenyerével nagyot csap a combjára, s egyszuszra mondja: — Mit mondjak még nektek? Nekem most nagyon jó. Boldogan aláírnám, hogy életem végéig igy maradjon. Jó két lovam, szép te­heneim vannak, az állatokért és terményért jó árat fizet az ál­lam, mindenre szerződést köthe­tek. Mi kell még egy parasztnak? Gazda, igazi gazda lettem végre, amire suttyó korom óta áhítozom. Szóval értitek... Nem szívesen változtat az ember a helyzetén, amikor jó renden a szénája. Ne­héz lesz újból megszokni a pa­rancsszót. Roppant nehéz... II. I 960 január. Újból Sarkadon x járok. Az embereket hason­ló kérdések foglalkoztatják. A ta­nácselnök szobájából ismerős hang hallatszik az utcára: „Gondolkozzál, ember! Most gye­re a termelőszövetkezetbe, amikor mi hívunk, gazdatársadd. A kanapén középkorú, piros­pozsgás arcú parasztember mel­lett ül Csizmadia. Érkezésemet észre sem veszi, szomszédjához közel hajolva úgy magyaráz, mintha legalább egy évtizede agi­tátor lenne. ;— Senki nem akar neked rosz- szat komám, ezt elhiheted. Sokkal jobb lesz neked, ha belépsz vala­melyik termelőszövetkezetbe, Már kint laksz az istenhátamö- götti tanyán, jóformán embere­ket sem látsz. Tudom, hogy az asszony beteges, ő nem sokat se­gíthet neked. Pedig magamról tu­dom, hogy öt hold, főleg meg any- nyi jószág, mint neked van, bi­zony nem kevés munkát ad. Nem sokszor érsz rá kényelmesen el­szívni egy pipa dohányt, igaz-e? Türelmesen végighallgatja a jól ismert ellenérveket. Hadd mesélje el a szomszéd, hogy miért is jobb neki egyedül, mint­ha közösbe lépne. Csak akkor be­szél, amikor a másik abbahagyja. — Mindkettőtöknek jobb lesz, ha belépsz. Amondó vagyok, hogy ha szövetkezetbe iratkozol, még a ta­nyád is add el, költözz be a falu­ba. Élj emberek között, az egé­szen más. Hisz itt már jobban rá­érsz az asszonnyal is törődni, né­ha moziba is mehettek, meglásd, nem lesz annyi gondod. Ha példá­ul állatgondozó leszel, mással nem kell törődnöd. Aztán jönnek majd a gépek, szépen megleszünk. Meglásd, csak az első lépés a ne­héz, a többi már magától jön. Gondolkodj. Aludj rá vagy kettőt és gyere be hozzánk, mondd meg, mit határoztál. jyjaga is meglepődött, amikor padszomszédja kisvártatva aláírta a belépési nyilatkozatot. Lélegzetvisszafojtva kíséri a resz­kető ujjaik mozdulatait, s eszébe jut, hogy még egy esztendeje sincs, amikor ő maga is hasonló lelkitusával küzdött. Erre nem állja meg, hogy el ne mondja a következőket: — Én is úgy voltam ezzel, paj­tás, hogy szerettem volna húzni- halasztani a végtelenségig. Még a tavasszal megalakítottuk a Hala­dás Tsz-t, de csak ősszel kezdtük a közös munkát. Mindig kárör- vendően nevettem magamban bú­zahordáskor, valahányszor olyan gazdákkal találkoztam, akik régi szövetkezetekbe léptek és a nyá­ron már a közösben arattak. Mégis csak te voltál az okosabb Imre! így vigasztaltam magam. Ami biztos biztos, én még a sa­ját kamrámba hordom a búzát, ku­koricát. Lesz tartalékom egy-két évre, addig majd csak fordul va­lamerre. Hátha nem is kell meg­kezdeni a közös munkát. Igaz, te­le lett a kamrám, de mit tagad­jam: a legjobb szövetkezeti dol­gozóval nem mertem volna ösz­szemémi a keresetet, kt tudja, hátha pirulnom kellett volna. III. 1 960 augusztus. Régi isme­rősként keresem fel Sarka­don Csizmadia Imrét, akiről ma már az a hír járja, hogy a Hala­dás Tsz egyik legszorgalmasabb tagja, a kásatermesztés irányítá­sát vállalta. Megígérte, hogy a tervezett 18 mázsa helyett 20 lesz az átlag, ezért éjjel nappal a 60 holdas rizstelepen látni. Teleszájjal nevetve jön felém, hófehér fogsora messzire várit, négerfeketére barmi K bőre fénye­sen csillog az izzadtságtól. Nad­rágja térdig, inge könyélkig fel­hajtva. Valósággal megfiatalodott: arca kisimult, léptei könnyedek lettek. Látni rajta, hogy jó kedé­lyű. — Gyönyörű ez a kása igaz? — magyarázza nem kis büszkeséggel köszönés helyett. — Micsoda ka­lászok! Ezt aztán meg lehet nézni. Olyan muinfkát végzett itt a gép­állomás, hogy jobbat álmodni sem lehet. Az a traktoros apait, anya­it beleadott. A vetőmag is jó volt, gyomláltunk is idejében. Nincs itt semmi baj kérem. M eglepődve hallgatom hogy milyen szakszerűen beszél a kényes melegégövi növény fény- és vízigényéről, arról, hogy a helytelen árasztás mennyit árthat, mire kell ügyelni, ha jó vetőmagot akarunk termelni, márpedig ő azt akar, azért felár is jár. — Csudajói érzem Itt magam, hallja. Nem mondom, sokat dolgo­zom, mert kapálnivalót is kértem, a kása is felügyeletet kíván, de nem kell ezerfelé gondolnom, kapkodnom. Ahhoz képest, hogy éltem a 8 holdamon, arany életem van itt. Ráérek szakkönyveket olvasni, tájékozódni, a szakembe­rekkel néha eldisikurálgatni. Fel nem cserélném semennyiért. Megosztán jól vagyunk a közös­ben. Csak látta volna, hogy ment itt az aratás, cséplés. Jó kis tár­saság jött össze, nálunk minden­nek sikerülni keli. Tekintetéből látom, hogy még mondani szeretne valamit. Této­ván nyúl a bal oldali zsebébe, de félúton megáll a keze. Rám néz és pironkodva mondja: — Azt sem tudom, hogy illik-e dicsekedni azzal, amit mondani szeretnék, de nem bírom megáll­ni: csák elmondom magának. Gondosan becsomagolt, friss íes- tékszagú, piroskönyvecskét szed elő, úgy néz rá, mintha tekinte­tével simogatni akarná s halkan megszólal: felvették a pártba, tagjelölt­nek. Furcsa érzés volt, ami­kor a taggyűlésen szólítják a ne­vemet, mindenki engem figyel, kimegyek az asztalhoz, mint isko­láskoromban, ha felelni hívott a tanító és akkor... Szóval érti. Úgy éreztem, mintha hirtelen egy fej­jel magasabb lennék... Ary Róza

Next

/
Oldalképek
Tartalom