Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-28 / 203. szám
2 NÉP ÚJSÁG I960, augusztus 28., vasárnap Gondolatok a mezökovácsházi Rákóczi Termelőszövetkezetről — PONT A „RÁKÓCZIRÓL” akar írni az elvárs? Ott annyi gond van, mint égen a csillag. Erőtlen a pártszervezet. Nem tartanak rendszeresen taggyűlést. Lanyhán halad a munka. Nincs egyetértés... — így vélekedett az első felelős ember, akitől a községben érdeklődtem. — Ha hozzánk jöttök, mindig a leggyengébb pontot keresitek. Miért a „Rákócziról” akartok írni, ahol nyakig vagyunk a gondban. Rosszul mennek ott a dolgok. Gyenge a pártszervezetük, és az akaratuk, hogy összefogjanak, rossz a munkafegyelem — hallottam a különböző beosztású elvtársak szinte egybehangzó véleményét és képzeletemben egy sötét kép alakult ki erről a termelő- szövetkezetről. Elképzeléseimet csak kissé világosította az a jelentés, amelyet a párt községi végrehajtó bizottsága vitatott meg. Ebből megtudtam azt is, hogy a tsz-gazdák a nyári munkákat már jobban szervezték meg. Az aratást tíz nap alatt befejezték. Rendezték a munkaegység-elszámolásokat. Prémiumot is osztottak. Az aratás után nyomban nekiláttak a cséplésnek. Az építkezéseket — azt is, amit saját erőből terveztek — lényegében megvalósítják. Elkészítették az ötven férőhelyes sertésólakat és további építkezési terveik vannak. Ezt olvastam többek között a jelentésből, s bár a kevés állatíérő- helyről, sok más gondjukról is tudomást szereztem, mégis kitűnt, hogy ennek a termelőszövetkezetnek megvan már az a vaskos, szilárd törzsgárdája, mely az új utón magával viszi a ma még ingadozókat. MÉGIS A VÉLEMÉNYEK alapján azt vártam, hogy egy, a párt - alapszer Vezet munkájával nemigen törődő embert ismerek meg a tsz párttitkárának személyében. Ilyen ember helyett azonban olyan elvtárssal találkoztam, aki szívvel-lélekkel beszélt a termelőszövetkezet eredményeiről, gondjaikról és terveikről. Sáfrány Mátyás elvtárs, a párttitkár a nehézségek között megemlítette: a gazdák gondolkodása, azzal, hogy szövetkeztek, még nem vál- szocialistává. Elmondott egy esetet, mely vele történt meg: Amikor fát hordtak az építkezéshez, az egyik oszlopra mutatva megjegyezte: elég erős lesz, elbírja vagy tíz évig. „Azt majd a csúcs- értekezlet mondja meg, . hogy meddig lesz elég” — szólt az egyik gazda, kimutatva, hogy még visszafelé kacsintgat, csak a többiek sodra vitte be a szövetkezetbe. Vitatkoztak, s a meggyőző szónak volt foganatja. A gazda belátta, rosszul szólt, amikor a „szabadeurópás” hangot pedzegette. Ez az eset viszont azt bizonyítja, hogy nem annyira a párttitkár gyengesége a hibák oka. AZ ELNÖKKEL a gazdaság területi központjában egy építkezés mellett találkoztam. Magas termetű, energikus és nagyon szókimondó természetű embernek ismertem meg Tóth József elvtársat. Elsétáltunk az újonnan épült sertésól mellett, beszélgettünk az építkezési terveikről és a munkáról. Befejezték a kender vágást, a hónap utolsó felére 18 holdról felszedik az étkezési hagymát és így tovább sorolta a feladatokat, majd a gondok és bajok okait boncolgatta. — Itt van ez a cséplőgépszekrény — mutatott egy, a közelben veszteglő néma alkotmányra —, rengeteg bajunk volt vele. Most is áll. A gépállomásiak javítgatták, de nem boldogultak vele. A másik gépszekrénnyel is sok baj volt... — Gondolom, az ilyen gép nem örvendeztette a gazdákat — vetettem közbe. — Sok munkakiesés okozója volt. Emiatt is késtünk a cséplés- sel — bólintott Tóth elvtárs és aztán olyan kérdésről beszélt, melyről azt mondhatjuk, talán ez a rossz hangulat nyitva hagyott forrása. Elmondása szerint amikor arról volt szó, hogy szövetkeznek a gazdák, akkor ez a többnyire erős középparasztokból álló csoport nem kívánt csatlakozni ahhoz a szövetkezethez, mely gazdaságilag számítva jóllehet előnyösebb lett volna nekik, hanem az önálló, de nehezebb utat választották. Azt vettem ki az elnök szavából, hogy azért gondolkodnak így, mert az ottani elnökkel szemben régi keletű előítéletekkel viseltettek, melyeket nem tettek félre az egész'termelőszövetkezet érdekében. Ez még egymagában nem jelentett volna nagyobb gondot, bár az ilyen rossz kapcsolatoknak mindig a köz vallja kárát. Viszont jogúk, hogy saját magúk határozzák meg, kivel, hogyan szövetkeznék. Azonban ez a lépés olyan következményekkel járt, hogy az egységes gazdasági terület kialakításáért a régi, jól táplált földjeiket le kellett adniuk és helyette meglehetősen elhanyagolt földeket kaptak cserébe. Az ilyen kezdet aztán bizonyos mostoha gazdálkodási körülményeket eredményezett az első évben. — Tessék, nézzen szét az elvtársi — mondotta az elnök. — Itt van a sertésól és itt a közelben a községi vágóhíd, melynek nem a leghigiénikusabb a működése, veszélyes a hízókra. Amott pedig a tsz területén, a tsz szívében idegen ház van ... — mutatta és magyarázta azokat a gondokat, amelyek gyötrik a tsz-gazdákat, a kezdés nem mindennapi nehézségeit jelentik. AMINT A SZORGOSKODÖ embereket, az idős tsz-gaz- dákat néztem, hogyan dolgoznak egy új gazdasági épület alapjainak lerakásán, arra gondoltam, nem is bennük van elsősorban a hiba. Alapos, sokoldalú politikai és gazdaságpolitikai segítségre lenne szükségük, mely nap mint Ellenséges tevékenység a mezőgazdaságban címmel kiállítás nyílik Békéscsabán Az utóbbi időben megszaporodott a mezőgazdaságban a különböző módon és fondorlattal elkövetett bűncselekmények száma. Éppen ezért a párt megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei rendőrfőkapitányság úgy határozott, hogy szeptember elsejétől 9-ig Ellenséges tevékenység a mezőgazdaságban címmel kiállítást rendez Békéscsabán. Ez a kiállítás a tények erejével bizonyítja majd azokat a bűncselekményeket, melyek súlyos kárt okoztak mező- gazdaságunknak . A kiállítás a megyei rendőrfőkapitányság klubhelyiségében (Békéscsaba, Szabadság tér 2. szám alatt) lesz megrendezve, melyet szeptember 1-től 9-ig minden nap délelőtt 9 órától délután 7 óráig lehet látogatni. A kiállításon filmvetítéssel is bemutatják az ellenséges kártevéseket, azok leleplezését. nap erősítené hitüket az új gaz- j daságban. A községi pártbizottság és az illetékes szervek már eddig is sok oldalról nyújtottak segítséget. Azonban ebben a tsz-ben, ahol ilyen előzményei és körülményei voltak az összefogásnak, ez, úgy látszik, kevésnek bizonyult. Amikor a községbe érkeztem, azt hallottam, hogy ha nem áll le idő előtt az agitációs munka, ha folytatják, az egész község szövetkezett volna. Megragadva ezt a gondolatot, feltehetnénk a kérdést: miért ne éleszthetnék fel újra azt az erőt, amely akkor a fejlesztés idején megvolt? Miért ne lehetne hétről hétre foglalkozni ezzel a „gyenge” szövetkezettel, gazdaságszervező és politikai segítséget nyújtva nekik? E munka során összegezni lehetne azokat a gazdasági és egyéb támogatásokat, melyeket,a szövetkezet kapott és kap. Bizonyára kiderül, hogy ez a segítség értékben jóval meghaladja azt a „veszteséget”, mely a földcsere következtében érte a gazdákat, és így tovább, sok olyan kérdésre válaszolhatunk, melyek látszatra jogosan égetik az emberek szívét. A RÁKÓCZI Termelőszövetkezet él és élni akar. Megszilárdulásuk fontos feltétele a hatékonyabb segítség, de nem az olyan „segítség”, melyet a gépállomás is adott azokkal a hibás cséplőgép- szekrényekkel. Ebben a termelő- szövetkezetben megvan az erő, hogy hamar talpra álljon és mind nagyobb jövedelmet biztosítson a gazdálkodnak. Ehhez azonban több bizalomra van szükségük minden téren. így könnyebben szabadulhatnak meg az eddig is sok nehézséget okozott előítéleteiktől. Boda Zoltán Megismertük hazánk gyönyörű tájait, történelmi nevezetességeit A békéscsabai iparitanuló-intézet vándortáborczása Az intézeti KISZ-szervezetben j fővárosunk panorámájában, majd a tanév folyamán a példás magatartásé és jó előmenetelő tanulóik részére jutalomként vándor táborozást szerveztünk. A ván- dortáborozás célja: megismertetni a fiatalokkal hazánk természeti szépségeit, történelmi nevezetességű helyeit és közvetlenül tapasztalni a szocializmust építő országunk fejlődését, nagyszerű eredményeit. A túra során a résztvevők megismerték a szocializmust építő népünk új vívmányait, hazánk változatos tájait, történelmi múltját és szakmai tudásukat is bővítették. Járőrversenyeket és túrákat szerveztünk, ahol tájékozódással, terepismerettel és táborozással kapcsolatos alapismeretéket ismerték meg a résztvevőik, ameiy a Kilián-próba részanyagát is iépezi. Játékos foglalkozások keretében különféle társasjátékokat tanultak meg, és sok mozgalmi dalt. amelynek hasznát fogják venni majd az iskolai év folyamán a KISZ-foglalk ozásokon. A vándor táborozás egész ideje alatt a fiatalok példás fegyelmezettséget tanúsítottak, kulturált, szolgálatkész magatartásuk dicséretet érdemelt. A csoport köny- nyebb mozgatása céljából ötös brigádokat szerveztünk, amely megkönnyítette a villamoson, vonatom, autóbuszon, hajón, gyárlátogatáson és a kirándulásokon való együtt haladást. Békéscsabáról július 3-án indultunk él 25 tanulóval és a KISZ-felelős tanárral. Budapesten a Gell ért-hegyen a Szabadság- szobortól gyönyörködtünk szép 1 tananyagcsökkentést minden tanár köteles végrehajtani Wíí tartalmas a középiskolák számára kiadott tanévnyitó rendelkezés? A művelődésügyi miniszter rendelkezésben szabta meg a középiskolák 1960—61. tanévi legfontosabb feladatait. A rendelkezés be. vezetőben utal arra, hogy rövidesen nyilvánosságra kerülnek oktatásügyünk továbbfejlesztésének a párt Központi Bizottsága és a kormány által jóváhagyott irányelvei. Hangsúlyozza ezután: a következő évek állandó központi feladata lesz az irányelvekben meghatározott nevelési és oktatási célok fokozatos megvalósítása. A népgazdaság országos és helyi lehetőségeinek megfelelően szélesíteni kell a munkaoktatás gimnáziumi és szak-középiskolai formáit. Az 1960—61-es tanévben előreláthatólag 26 szakközépiskolai első osztály kezdi meg működését. Nevelőink törekedjenek arra, hogy felismerjék, megértsék az ifjúság egyre nagyobb részét jellemző új vonásokat, erkölcsi jótulajdonságokat és segítsék elő azok továbbfejlesztését. A továbbiakban kiemeli, hogy a minisztérium a tantervek és tankönyvek hibáiból fakadó túlterhelést az egyes tantárgyak anyagának új beosztásával lényegesen csökkenti. A gimnáziumi tananyag új beosztása mind az 5 plusz 1-es, mind a hatnapos oktatási formában tanuló osztályokra érvényes, s tartalmazza a tananyagcsökkentést, valamint az egyszerűsítésre, összevonásra vonatkozó utasításokat. A tananyagcsökkentést — a miniszteri rendelkezés értelmében — minden tanár fegyelmi felelősséggel köteles végrehajtani. Nem fordulhat elő, hogy egyes pedagógusok tantárgyi elfogultságból az anyag- csökkentést figyelmen kívül hagyják. A világnézeti oktatással foglalkozó iskolákban mindenütt meg kell szervezni a politecnikai tanácsokat és gondoskodni kell azok tartalmas működéséről. Nevelési téren az 1960—61-es tanév fő feladata a szocialista iskola- és osztályközösségek kialakítása, illetve továbbfejlesztése. A pedagógusok ismertessék meg a szülőkkel a szocialista nevelés elveit és módszeres eljárásait, elsősorban saját gyermekeik konkrét nevelési problémáival kapcsolatos tanácsadás formájában. (MTI) az ország egyik legszebb strandján, a Palatiijuszan élvezték a fiúk a nyár örömeit. Hajóval utaztunk tovább Sztá- iinvárosba, ahol megnéztük a város nevezetességeit. Nagy élmény volt a résztvevők részére a Vasmű megtekintése. Az elméletben tanultakat itt kézzelfoghatólag tapasztalhatták. Lenyűgöző látvány volt a nagyolvasztó csapolása, a martinkemancék és a kokszoló működése. Voltunk a strandon és a moziban is. Sztálinvárosban — mely ott létünkkor a 10 éves fennállásának ünneplésére készült — láttuk országunk űj életének, felemelkedésének nagyszerű szimbólumát. Pécsre utazásikor gyönyörködve néztük a fejlődő, gépesített mezőgazdaságunk munkáit, szép eredményeit. Különösen a Duna környékén . az öntözéses kertészkedés tetszett. Pécsett, az ország egyik legrégibb és legkulturáltabb városában több napot töltöttünk. Itt is megnéztük a város nevezetességeit, kirándultunk a Mecsekbe. A Mi- sinatetőről láttuk az egész Mecseket, a Drávát, a jugoszláv hegyeket, a Dunát. Voltak a résztvevő között, akik még életükben nem jártak hegyek között. Megtekintettük a Zsolnai porcelán- gyárat, többször is fürödtünk a városi hullámfürdőben. Az egyik délután ugyanazon a szálláshelyen tartózkodó budapesti 21. számú intézet tanulóival labdarúgó- mérkőzést játszottak a fiúk és 5:0-as eredménnyel legyőzték őket. Egésznapos kiránduláson váltunk a siklósi várban, megnéztük a történelmi múzeumát. Visszafelé jövet láttuk Harkányfürdőt. Ugyancsak egésznapos kirándulást tettünk Szigetvárra, a magyar történelem egyik legismertebb várába. (A résztvevők közül még senki sem látta!) Egésznaipos kirándulás keretében voltunk Komlón, a fiatal, modem bányavárosban és láttuk a hatalmas űj építkezéseket. Jártunk Sikondán és az abaligetd barlangban is. A Szegeden töltött utolsó két nap alatt megtekintettük a város nevezetességeit. Voltunk a korszerű gépekkel felszerelt Textilkombinátban. A résztvevők megcsodálták a hatalmas automa- tagépsorokat, amelyeknek működését alig néhány dolgozó ellenőrzi. A vándortáborozás anyagi fedezetét a Munkaügyi Minisztérium, a szülői munkaközösség és a Vasas Szakszervezet biztosította, mely 11 302 forintot adott az intézetnek. A résztvevő tanulók fejenként 72 forint részvételi díj befizetésével járták be az országot. CSANYI BÉLA tanár, táborvezető. 150 ezer forintos költséggel korszerűsítik a Békéscsabai Állami Áruházat Nemrég az Állami Áruház belső termét korszerűsítették. Most elhatározták, hogy külsőleg is megváltoztatják. Erre a célra mintegy 150 000 forintot fordítanak. A munkákat már megkezdték. Lebontották a régi kirakatot és a homlokzatot. Ezzel egy időben a szűk bejáratot is negyven centiméterrel szélesítették. A neon világításé, cégtábla mögött eddig két fénycsövet használtak. Az újnál hatot üzemeletetnek. Megváltozik az áruház neve is. Az új cégtáblán már „Körös” Állami Áruház név lesz. Negyénk egyik legnagyobb áruházában a tavalyi második negyedévhez viszonyítva ez évben 40 százalékkal több árut forgalmaztak.