Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

4

KÉPÚJSÁG

I960, július 20., szerda

fi mezőhegyesieké a szól

Mintegy hatvan csatád él a Mezőhegyes! Kendergyár telepén. Nagyon sokan közülük az itteni üzem munkásai, a törzsgárdát képezik. Hozzánőttek a gyárhoz, amely mindössze néhány percnyi járásra van a lakásuktól. Munkájukra sem igen van panasz, mert a vidékiekkel együtt legjobb tudásuk szerint törekednek a jobbnál jobb eredmények elérésére, a tervek pontos teljesítésére. A tavasszal jó munkájukért a megyei pártbizottság vándorzászlaját kapták meg, s bizony valamennyien örömmel fogadták ezt a megbecsülést.

Az örömbe azonban öröm is vegyül. Régi üzem ez a gyár. Még akkoriban épült, amikor az állam elsősorban a hasznot nézte, és nem a munkásokat. S ebből a múltbeli örökségből maradt mára is, amikor pedig az igények már jóval nagyobbak. Az apa, az anya nyugodtan, gondtalanul akar a gép mellett dolgozni, gyermekeit biztonságban szeretné tudni. Sajnos, itt ezt még nem tudják teljesíteni, pedig van a telepen vagy 25—30 olyan gyermek, aki felügyeletre szorulna, míg szülei dolgoznak. Napközis óvoda kellene — ez az itteniek kívánsága. Tavaly házilag segítettek, egy ideiglenes óvodát tartottak fenn. Az idén azonban ezt már nem engedélyezték. Mindez pedig gondot jelent a gyár vezetőinek, meg az olyan családban, ahol gyermekek vannak. Az apát és az anyát nem oszthatják be egy műszakba, hiszen egyiküknek a gyermekekre kell vigyázni. Ha azután betegség, vagy szabadságolás miatt felborul a szokott munkarend, sokszor azt sem tudják, mitévők legyenek. A gyárnak is menni kell, de a gyermekekről sem feledkezhetnek meg. A szülőknek is, a gyár vezetőinek gondját is csak akkor oldhatnák meg, ha a telepen végre állandó jellegű óvodát létesítenének, ahol felügyelet mellett tanulnának, szórakozhatnának a gyermekek. Ki segíthetne ebben? Úgy véljük, a községi tanács is meg a gyár felettes szerve, a DELROST is. Egyiknek sem lehet közömbös a telepen élő családok gondja.

Akárcsak a baj, a gond sem jár egyedül. A kendergyáriaknak ugyanis lenne még egy kérésük, s szeretnék, ha majd egyszer teljesülne. Ez pedig egy kövesút, amelyen megközelíthetnék a mintegy hat kilométerre levő községet, amikor beköszönt az esős időjárás. Mert olyankor, amikor sártengerré változnak az utak, elég körülményes itt a közlekedés. Az iskolába járó gyermekek reggelenként a vegyes kisvonaton utaznak a községbe. Az állomástól még vagy másfél kilométert gyalogolnak, s bizony majdnem mindig el is késnek az első óráról. Ha lenne kövesút, akkor kerékpárral, ami majdnem minden háznál akad, tehetnék meg az utat. S később talán még olyan autóbuszt is kaphatnának, amely lehetővé tenné a környék személyforgalmának lebonyolítását. Biztosan lenne elegendő utas is, hiszen nemcsak a kendergyáriak élnek ezen a vidéken. A kövesút létesítése ugyanakkor az üzem vezetőit is több gondtól szabadítaná meg, mert a vállalattól tehergépkocsin érkező gépeket és egyéb anyagokat egész ide szállíthatnák minden átrakás nélkül. Mezőhegyes távlati fejlesztésénél, ez a kendergyáriak kérése, jó lenne, ha erre is gondolnának. Mert nem akarnak az itteniek világéletükben istenhátamögötti emberek maradni.

P. P.

a nőtanács gyűlésén

Érdekes, a nők érdeklődését felkeltő élménybeszámolót tartott az elmúlt napokban Békéscsabán a nőtanács szervezésében megrendezett nőgyűlésen Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kenderfonó igazgatója. A munkáslányból lett tex- tilmémök a magyar nődelegáció tagjaként részt vett az év elején a Koppenhágában megrendezett nő- konferecián. Az itt szerzett élményekről számolt be a nőgyűlés mintegy kétszáz főnyi részvevőjének.

— Nem arról akarok itt beszélni

— mondotta bevezetőjében —, amit az újságok annak idején megírtak, azt bizonyára olvasták és ismerik. Azt akarom elmondani, mit láttam, mit tapasztaltam és milyen élményekben volt részem.

A konferencia nagyságát és jelentőségét méltató adatok ismertetése után az előadó arró beszélt, hogyan fogadta a dán főváros a konferenciára érkező vendégeket és milyen visszhangja volt a konferenciának a sajtóban.

— Keveset és ridegen írtak a dán lapok az első napokban lezajlott eseményekről, de később

— ahogy a konferencia részvevőinek lelkesedését látták — feloldódott ez a ridegség s egyre több

dicsérő írás jelent meg. Ezután az elvtársnő a dán nők áldozatos munkájáról beszélt és arról, hogy milyen nagy erőfeszítéseket tettek a konferencia sikeres megrendezéséért. Majd többek között Nehru asszony hozzászólásáról beszélt részletesebben, aki az elnyomott országok asszonyainak sorsáról szólt. Az előadó elmondotta, hogy mennyire csodálták Nehru asz- szonyt, aki 80 éves kora ellenére a konferencia egyik legaktívabb tagja volt.

Beszélt egy afrikai küldöttel való megismerkedéséről is, amely örökké emlékezetes marad számára. Ez a küldött többek között elmondotta, hogy milyen boldogság neki az, hogy itt nem tesznek különbséget fehér és fekete bőrű emberek között, és hogy olyan gépkocsiba ülhet, amelyet fehér ember vezet.

— Megható és kedves jelenet volt az is — mondotta —, amikor egy pakisztáni küldött a magyar kiállításon egy gyermekét szoptató édesanyát ábrázoló szobrot látott meg és annyira megtetszett neki, hogy elkérte. Amikor megkérdeztük, miért éppen ezt akarta emléke, azt válaszolta, azért, mert meg akarom mutatni hazám asszonyainak, hogy a fehér anya

is úgy szoptatja gyermekét, mint a fekete.

Az előadó ezután részletesen beszélt egy üzem és egy állami gazdaság meglátogatása alkalmával szerzett tapasztalatairól, a főváros szépségéről és az ottani lakásviszonyokról.

^P Előadás után Tímár Vera József Attila Kései sirató című versét szavalta el. A gyűlés végez, tével pedig a részvevők megtekintették a városi nőtanács által rendezett kézimunkakiállítást, ahol a kerületek nőtanácsai egymással versengve, szebbnél-szebb kézimunkákat mutattak be.

K. J.

Csillebércen és Pécsett nyaralnak az okányi úttörők

Az okányi általános iskola 3983. számú, II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata nagy lelkesedéssel segített az aratási munkáknál. A nyári szünidőt hasznos munkával töltik el a pajtások, de már készülnek a nyári táborozásra is. A szünidőben megtartott úttörő-foglalkozásokon is erről beszélnek. 170 úttörő és kisdobos közül mintegy 120-an vesznek részt szervezett úttörő- táborozásban. A nyári szünidő alatt két csoport Pécsett, egy pedig Csillebércen tölt egy-egy vidám, kellemes hetet.

SZABÓ ISTVÁN

csapatvezető, Okány,

Levél a körösladányi örsvezetőképző táborról

Mire költöttéit jövedelmüket az év első hónapjaiban a munkás- és alkalmazotti háztartások?

A Köziponti Statisztikád Hivatal munkatársai hónapokon át figyelemmel kísérik mintegy másfélezer munkás és alkalmazotti család jövédelmének alakulását, s azt, hogy mire költik a háztartások bevételeiket, mennyit fordítanak kosztra, ruházkodásira és egyebekre. A háztartás-statisztika képet ad a családok életszínvonalának alakulásáról, s az eredmények szinte egészében általánosíthatók, mert a háztartások tagjai a különböző dolgozó rétegek tagjai közül kerülnek ki;

Az idei év első hónapjaiban kiadásainak élén természetesen továbbra is az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre költött összeg: erre jutott a családok összes keresetének kereken 47 százaléka. S bár ma bőségesebben, jobban és választékosabban étkezünk, mint bármikor ezelőtt — az élelmiszerkiadások csökkenő irányzatot mutatnak, öt évvel ezelőtt ugyanis a családok bevételének 55 százaléka, három évvel ezelőtt 50,4 százaléka, 1958-ban pedig 49,2 százaléka ment kosztra.

A házi költségvetés második legnagyobb tétele a tapasztalaitok szerint a ruházkodás, amely ma már az összes kereset 17,3 százalékánál tart. Érdekes, hogy ezzel pont ellentétes a lakáskarbantartásra, fürdésre, világításra, lakbérre költött összegek görbéje: 1955-ben még kilenc, 1956-ban 8,8, 1957- ben 8,5 s az idén mindössze 7,7 százaléka a családtagok keresetének.

Lakosságunk növekvő életszínvonalát bizonyítja a lakberendezési, lakásfelszerelési és egyéb tartós fogyasztási cikkekre — mosógépre, porszívóra, rádióra stb. — kiadott összegek százalékos alakulása is.

Hasonlóképpen emelkedik a művelődésire, oktatásira és szórakozásra jutó kiadósok aránya, viszont évek óta azonos színvonalon mozognak a közlekedési költségek, s lassú, de állandó .,többlet-ráfordítás” tapasztalható az egészségügyi, szépségápolási tételeknél;

„Este van már, késő este. Tábortüzek égnek messze” szállt a dal a Sebes-Körös partján, ott ropogott az erdei tisztáson az úttörők tábortüze, megvilágította a napbarnított arcokat, s vidám gyermekszemek követték a csillagos ég felé pattogó szikrákat.

Két hét telt már el azokban a sátrakban, amelyet szépen körüldíszített a fiúk Tigris és Párduc őrse, valamint a leányok Vidám és Gyöngyvirág őrse. Most a kétheti őrsvezetői képzés után, amely sok-sok kedves emléket őriz, útnak indul igazi romantikus úttörőmunkára a tábor 36 őrsvezetője.

Három nemzedék találkozott esténként a tábortüzeknél. Idős veteránok és kiszesek jöttek el hozzánk, segítették a nevelőmunkánkat. A pártszervezet, tanács, földművesszövetkezet pedig mindennapi gondjainkban segítettek.

őrsvezetőink megismerték ennek a vidéknek, a Nagy-Sárrétnek történelmi múltját és azt, hogy a szegénynép milyen küzdelmes

fi vésztői pártbizottság már készül a jövő évre

A határban serényen folyik az aratási munka. Több termelő- szövetkezet az aratás befejezéséhez közeledik. A Béke Tsz július 14-én az őszi és tavaszi kalászosok (a zab kivételével) aratását befejezte. Az Aranykalász Tsz-nél még cseng a kasza, de mellette már megérkezett a kombájn is. Egy-két napon belül az 5500 holdas gazdaságban is befejezést nyer az aratás.

A párt végrehajtó bizottsága értékelte az aratási munkák menetét, s utána a jövő évi párt- oktatási tervet készítették éL. A pártoktatás előkészítése, megszervezése igen komoly munkát igényel, hiszen ezen. múlnak a

Különleges elektromos berendezések a szegedi szabadtéri játékok színhelyén

A szegedi szabadtéri játékok színhelyén az építő szakembe- •ek a 90 méter hosszú, 70 mé- ;er széles, 7500 nézőt befogadó szabadtéri színpad nézőterén egyszerű, ügyes, hazánkban eddig még nem alkalmazott módszerrel megoldották, hogy a legtávolabbi helyen is jól hallhasson a közönség. Minden harmadik szék alá — körülbelül ráromezer — kis hangszórót íelyeztek el. A mind tökéletesebb hangvisszaadáshoz — a mély hangok közvetítéséhez — nézőtér alatt 40 nagyméretű hangszórót szereltek fel. így a

hangszórók nem zavarják a látást, s a nézők úgy észlelik, mintha a színpadról hallanák a hangot. Az egyenletes hanghatás segíti és a visszhangot szünteti meg a különleges öt lépcsős elektromágneses késleltető. A berendezés alkalmazásával a nézőtér bármely pontján a hangszórók akkor szólalnak meg, amikor a színpadról a hang „természetes” úton oda eljutna. A hangosításhoz húsz mikrofont, 35 száz wattos erősítőt is felszereltek, s az összeköttetésekhez körülbelül húsz kilométer kábelt felszítettek ki.

jövő évi eredmények a termelő- szövetkezet megerősítéséért folytatott harcban. Az elmúlt években a politikai iskolák anyagát a helyi adottságoknak megfelelően tartottuk meg, és az eredmény nem maradt el. A télen sikerült az átszervezés. Vésztő szövetkezeti község lett. Most már a termelés növelésén fáradoznak a vésztői kommunisták. Az alapszervezetek már tudják, hogy melyik tsz-bem hány politikai iskola lesz, és milyen fokon fogják megszervezni.A politikai iskola vezetőit kiválasztották. A pártalap- szervezetek megkezdték a hallgatókkal való elbeszélést. Minél több párttag sajátítja el a marxista- leninista ideológiát, annál hamarabb érik él azt a célkitűzést, hogy minden tsz-tag könnyebben, jobban ében.

A politikai iskolák hallgatói között számos pártonkívüli dolgozó lesz, brigádvezetők, munkacsapat- vezetők, KISZ-vezetők, akik a termelést közvetlenül irányítják. A propagandisták már tudják, hogy ki és hol fog majd politikai iskolát vezetni. „A pórtoktatás- ban meg akarjuk valósítani azt, hogy az őszi és téli hónapokban egész napos legyen az oktatás” mondja a járt v. b. határozata. A politikai iskolák színvonal-emelésére nagy gondot fordítunk majd, hogy ne legyen egyetlen olyan elvi kérdés sem, amely a legkisebb homályt hagyna maga után.

KORA MIHÁLY

Vésztő

munkával szárította ki a mocsarakat, építette a gátakat

Ma a föld a népé, az erdő, mező, madárdal, virág az úttörőké lett, azokon a területeken is, ahová mi nem tehettük be a lábunkat gyermekkorunkban. Nemcsak a történelmet ismerték meg, a hajdani munkásmozgalmi harcok helyi hagyományait, amelyeket otthon tovább gyűjtenek, hanem térkép- ismeretet, elsősegélynyújtást, táborverést, főzést és mindent, amire egy edzett, akadályokat legyőző úttörőnek szüksége van. Megismerték a közösen végzett munkák örömét, fegyelmezettségét. Megtanultak egymáson segítem.

Az éjszakai őrségek bátrakká, a reggeli torna, fürdés a szabad Körösben edzettekké tette őket. Felkészültek arra, hogy érdekes tréfákkal, vidám dalokkal és mozgalmas játékokkal tegyék gazdagabbá az otthomnaradt úttörők életét.

Táborunkat legjobban talán a mindent átütő jókedv, a fegyelmezettség és a vasszeget is megemésztő étvágy jellemezte, amit minden alkalommal kielégítettek pajtásaink.

Köszönet a tábor szervezőjének; a szeghalmi járási úttörő-elnökségnek, hogy a mi madárdalos erdőnkben, Körös-parti füzeseinkben ilyen hangulatos, szép úttörőéletet teremtett.

Mihalik elvtárs táborvezető, az András házaspár, Varga Júlia és a gyerekek Papp Jóska bácsija lelkes önzetlen nevelői munkát végeztek.

De szívesen, szeretettel tették, mert úttörővezetők.

VÉGH MIHÁLY úttörövezetö'-tanár, Körösladány

Szorgoskodnak a geszti llj Tavasz Tsz tagjai is

A minap Geszten jártam, smint a Békés megyei Népújság levelezője, kérdőzősködtem az Üj Tavasz Tsz fiatal agronómusától, hogyan halad náluk az aratás. Elmondotta, hogy a tagok szorgalmasan aratnak, olyan szorgalommal, mint ahogyan a növériyápo- lási munkát végezték. Szorgalmukat növelte az, hogy a vezetőség minden kézierővel learatott hold búza utón 20 kilogram búzát tűzött ki céljutalomként. Sokat segít az aratásban a Naggyantéi Gépállomás két kombájnja, amelyekkel Mezőfi István és Tóth Gyula arat. Sok segítséget kap a termelőszövetkezet az 1500 hold megműveléséhez a Békés megyei ÁUatforgalmi Vállalat ottani célgazdaságától, mely munkagépeket és egyéb eszközöket bocsát a tsz rendelkezésére.

Ifj. Harmati Lajos Békéscsaba