Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

4 KÉPÚJSÁG I960, július 20., szerda fi mezőhegyesieké a szól Mintegy hatvan csatád él a Mezőhegyes! Kendergyár tele­pén. Nagyon sokan közülük az itteni üzem munkásai, a törzs­gárdát képezik. Hozzánőttek a gyárhoz, amely mindössze né­hány percnyi járásra van a laká­suktól. Munkájukra sem igen van panasz, mert a vidékiekkel együtt legjobb tudásuk szerint törekednek a jobbnál jobb ered­mények elérésére, a tervek pon­tos teljesítésére. A tavasszal jó munkájukért a megyei pártbi­zottság vándorzászlaját kapták meg, s bizony valamennyien örömmel fogadták ezt a megbe­csülést. Az örömbe azonban öröm is vegyül. Régi üzem ez a gyár. Még akkoriban épült, amikor az állam elsősorban a hasznot néz­te, és nem a munkásokat. S eb­ből a múltbeli örökségből ma­radt mára is, amikor pedig az igények már jóval nagyobbak. Az apa, az anya nyugodtan, gondtalanul akar a gép mellett dolgozni, gyermekeit bizton­ságban szeretné tudni. Sajnos, itt ezt még nem tudják teljesíteni, pedig van a telepen vagy 25—30 olyan gyermek, aki felügyeletre szorulna, míg szülei dolgoznak. Napközis óvoda kellene — ez az itteniek kívánsága. Tavaly házi­lag segítettek, egy ideiglenes óvodát tartottak fenn. Az idén azonban ezt már nem engedé­lyezték. Mindez pedig gondot je­lent a gyár vezetőinek, meg az olyan családban, ahol gyermekek vannak. Az apát és az anyát nem oszthatják be egy műszak­ba, hiszen egyiküknek a gyer­mekekre kell vigyázni. Ha azu­tán betegség, vagy szabadságolás miatt felborul a szokott munka­rend, sokszor azt sem tudják, mi­tévők legyenek. A gyárnak is menni kell, de a gyermekekről sem feledkezhetnek meg. A szü­lőknek is, a gyár vezetőinek gondját is csak akkor oldhatnák meg, ha a telepen végre állandó jellegű óvodát létesítenének, ahol felügyelet mellett tanulnának, szórakozhatnának a gyermekek. Ki segíthetne ebben? Úgy vél­jük, a községi tanács is meg a gyár felettes szerve, a DELROST is. Egyiknek sem lehet közömbös a telepen élő családok gondja. Akárcsak a baj, a gond sem jár egyedül. A kendergyáriaknak ugyanis lenne még egy kérésük, s szeretnék, ha majd egyszer tel­jesülne. Ez pedig egy kövesút, amelyen megközelíthetnék a mintegy hat kilométerre levő községet, amikor beköszönt az esős időjárás. Mert olyankor, amikor sártengerré változnak az utak, elég körülményes itt a közlekedés. Az iskolába járó gyermekek reggelenként a ve­gyes kisvonaton utaznak a köz­ségbe. Az állomástól még vagy másfél kilométert gyalogolnak, s bizony majdnem mindig el is késnek az első óráról. Ha lenne kövesút, akkor kerékpárral, ami majdnem minden háznál akad, tehetnék meg az utat. S később talán még olyan autóbuszt is kaphatnának, amely lehetővé tenné a környék személyforgal­mának lebonyolítását. Biztosan lenne elegendő utas is, hiszen nemcsak a kendergyáriak élnek ezen a vidéken. A kövesút létesí­tése ugyanakkor az üzem vezető­it is több gondtól szabadítaná meg, mert a vállalattól teher­gépkocsin érkező gépeket és egyéb anyagokat egész ide szál­líthatnák minden átrakás nélkül. Mezőhegyes távlati fejlesztésé­nél, ez a kendergyáriak kérése, jó lenne, ha erre is gondolnának. Mert nem akarnak az itteniek vi­lágéletükben istenhátamögötti emberek maradni. P. P. a nőtanács gyűlésén Érdekes, a nők érdeklődését felkeltő élménybeszámolót tartott az elmúlt napokban Békéscsabán a nőtanács szervezésében meg­rendezett nőgyűlésen Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kenderfonó igaz­gatója. A munkáslányból lett tex- tilmémök a magyar nődelegáció tagjaként részt vett az év elején a Koppenhágában megrendezett nő- konferecián. Az itt szerzett élmé­nyekről számolt be a nőgyűlés mintegy kétszáz főnyi részvevőjé­nek. — Nem arról akarok itt beszélni — mondotta bevezetőjében —, amit az újságok annak idején megírtak, azt bizonyára olvasták és ismerik. Azt akarom elmonda­ni, mit láttam, mit tapasztaltam és milyen élményekben volt ré­szem. A konferencia nagyságát és jelentőségét méltató adatok ismer­tetése után az előadó arró beszélt, hogyan fogadta a dán főváros a konferenciára érkező vendégeket és milyen visszhangja volt a kon­ferenciának a sajtóban. — Keveset és ridegen írtak a dán lapok az első napokban le­zajlott eseményekről, de később — ahogy a konferencia részvevői­nek lelkesedését látták — felol­dódott ez a ridegség s egyre több dicsérő írás jelent meg. Ezután az elvtársnő a dán nők áldozatos mun­kájáról beszélt és arról, hogy mi­lyen nagy erőfeszítéseket tettek a konferencia sikeres megrendezé­séért. Majd többek között Nehru asszony hozzászólásáról beszélt részletesebben, aki az elnyomott országok asszonyainak sorsáról szólt. Az előadó elmondotta, hogy mennyire csodálták Nehru asz- szonyt, aki 80 éves kora ellenére a konferencia egyik legaktívabb tagja volt. Beszélt egy afrikai küldöttel való megismerkedéséről is, amely örökké emlékezetes marad számá­ra. Ez a küldött többek között el­mondotta, hogy milyen boldogság neki az, hogy itt nem tesznek kü­lönbséget fehér és fekete bőrű emberek között, és hogy olyan gépkocsiba ülhet, amelyet fehér ember vezet. — Megható és kedves jelenet volt az is — mondotta —, amikor egy pakisztáni küldött a magyar kiállításon egy gyermekét szopta­tó édesanyát ábrázoló szobrot lá­tott meg és annyira megtetszett neki, hogy elkérte. Amikor meg­kérdeztük, miért éppen ezt akar­ta emléke, azt válaszolta, azért, mert meg akarom mutatni hazám asszonyainak, hogy a fehér anya is úgy szoptatja gyermekét, mint a fekete. Az előadó ezután részletesen be­szélt egy üzem és egy állami gaz­daság meglátogatása alkalmával szerzett tapasztalatairól, a főváros szépségéről és az ottani lakásvi­szonyokról. ^P Előadás után Tímár Vera József Attila Kései sirató című versét szavalta el. A gyűlés végez, tével pedig a részvevők megtekin­tették a városi nőtanács által ren­dezett kézimunkakiállítást, ahol a kerületek nőtanácsai egymással versengve, szebbnél-szebb kézi­munkákat mutattak be. K. J. Csillebércen és Pécsett nyaralnak az okányi úttörők Az okányi általános iskola 3983. számú, II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata nagy lelkesedéssel segített az aratási munkáknál. A nyári szünidőt hasznos mun­kával töltik el a pajtások, de már készülnek a nyári táboro­zásra is. A szünidőben megtar­tott úttörő-foglalkozásokon is erről beszélnek. 170 úttörő és kisdobos közül mintegy 120-an vesznek részt szervezett úttörő- táborozásban. A nyári szünidő alatt két csoport Pécsett, egy pe­dig Csillebércen tölt egy-egy vi­dám, kellemes hetet. SZABÓ ISTVÁN csapatvezető, Okány, Levél a körösladányi örsvezetőképző táborról Mire költöttéit jövedelmüket az év első hónapjaiban a munkás- és alkalmazotti háztartások? A Köziponti Statisztikád Hivatal mun­katársai hónapokon át figyelemmel kísérik mintegy másfélezer munkás és alkalmazotti család jövédelmének alakulását, s azt, hogy mire költik a háztartások bevételeiket, mennyit for­dítanak kosztra, ruházkodásira és egye­bekre. A háztartás-statisztika képet ad a családok életszínvonalának alakulá­sáról, s az eredmények szinte egészé­ben általánosíthatók, mert a háztar­tások tagjai a különböző dolgozó ré­tegek tagjai közül kerülnek ki; Az idei év első hónapjaiban kiadá­sainak élén természetesen továbbra is az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre költött összeg: erre jutott a családok összes keresetének kereken 47 száza­léka. S bár ma bőségesebben, jobban és választékosabban étkezünk, mint bármikor ezelőtt — az élelmiszerkiadá­sok csökkenő irányzatot mutatnak, öt évvel ezelőtt ugyanis a családok bevé­telének 55 százaléka, három évvel ez­előtt 50,4 százaléka, 1958-ban pedig 49,2 százaléka ment kosztra. A házi költségvetés második legna­gyobb tétele a tapasztalaitok szerint a ruházkodás, amely ma már az összes kereset 17,3 százalékánál tart. Érde­kes, hogy ezzel pont ellentétes a la­káskarbantartásra, fürdésre, világítás­ra, lakbérre költött összegek görbéje: 1955-ben még kilenc, 1956-ban 8,8, 1957- ben 8,5 s az idén mindössze 7,7 szá­zaléka a családtagok keresetének. Lakosságunk növekvő életszínvonalát bizonyítja a lakberendezési, lakásfelsze­relési és egyéb tartós fogyasztási cik­kekre — mosógépre, porszívóra, rádió­ra stb. — kiadott összegek százalékos alakulása is. Hasonlóképpen emelkedik a művelő­désire, oktatásira és szórakozásra jutó kiadósok aránya, viszont évek óta azo­nos színvonalon mozognak a közleke­dési költségek, s lassú, de állandó .,többlet-ráfordítás” tapasztalható az egészségügyi, szépségápolási tételek­nél; „Este van már, késő este. Tá­bortüzek égnek messze” szállt a dal a Sebes-Körös partján, ott ropogott az erdei tisztáson az út­törők tábortüze, megvilágította a napbarnított arcokat, s vidám gyermekszemek követték a csilla­gos ég felé pattogó szikrákat. Két hét telt már el azokban a sátrakban, amelyet szépen körül­díszített a fiúk Tigris és Párduc őrse, valamint a leányok Vidám és Gyöngyvirág őrse. Most a két­heti őrsvezetői képzés után, amely sok-sok kedves emléket őriz, út­nak indul igazi romantikus úttö­rőmunkára a tábor 36 őrsvezetője. Három nemzedék találkozott esténként a tábortüzeknél. Idős veteránok és kiszesek jöttek el hozzánk, segítették a nevelőmun­kánkat. A pártszervezet, tanács, földművesszövetkezet pedig min­dennapi gondjainkban segítettek. őrsvezetőink megismerték en­nek a vidéknek, a Nagy-Sárrétnek történelmi múltját és azt, hogy a szegénynép milyen küzdelmes fi vésztői pártbizottság már készül a jövő évre A határban serényen folyik az aratási munka. Több termelő- szövetkezet az aratás befejezé­séhez közeledik. A Béke Tsz jú­lius 14-én az őszi és tavaszi ka­lászosok (a zab kivételével) ara­tását befejezte. Az Aranykalász Tsz-nél még cseng a kasza, de mellette már megérkezett a kombájn is. Egy-két napon be­lül az 5500 holdas gazdaságban is befejezést nyer az aratás. A párt végrehajtó bizottsága értékelte az aratási munkák menetét, s utána a jövő évi párt- oktatási tervet készítették éL. A pártoktatás előkészítése, meg­szervezése igen komoly munkát igényel, hiszen ezen. múlnak a Különleges elektromos berendezések a szegedi szabadtéri játékok színhelyén A szegedi szabadtéri játékok színhelyén az építő szakembe- •ek a 90 méter hosszú, 70 mé- ;er széles, 7500 nézőt befogadó szabadtéri színpad nézőterén egyszerű, ügyes, hazánkban ed­dig még nem alkalmazott mód­szerrel megoldották, hogy a leg­távolabbi helyen is jól hallhas­son a közönség. Minden har­madik szék alá — körülbelül ráromezer — kis hangszórót íelyeztek el. A mind tökélete­sebb hangvisszaadáshoz — a mély hangok közvetítéséhez — nézőtér alatt 40 nagyméretű hangszórót szereltek fel. így a hangszórók nem zavarják a lá­tást, s a nézők úgy észlelik, mintha a színpadról hallanák a hangot. Az egyenletes hangha­tás segíti és a visszhangot szün­teti meg a különleges öt lépcsős elektromágneses késleltető. A berendezés alkalmazásával a né­zőtér bármely pontján a hang­szórók akkor szólalnak meg, amikor a színpadról a hang „ter­mészetes” úton oda eljutna. A hangosításhoz húsz mikrofont, 35 száz wattos erősítőt is felsze­reltek, s az összeköttetésekhez körülbelül húsz kilométer ká­belt felszítettek ki. jövő évi eredmények a termelő- szövetkezet megerősítéséért foly­tatott harcban. Az elmúlt években a politikai iskolák anyagát a he­lyi adottságoknak megfelelően tartottuk meg, és az eredmény nem maradt el. A télen sikerült az átszervezés. Vésztő szövetke­zeti község lett. Most már a ter­melés növelésén fáradoznak a vésztői kommunisták. Az alap­szervezetek már tudják, hogy me­lyik tsz-bem hány politikai isko­la lesz, és milyen fokon fogják megszervezni.A politikai iskola ve­zetőit kiválasztották. A pártalap- szervezetek megkezdték a hallga­tókkal való elbeszélést. Minél több párttag sajátítja el a marxista- leninista ideológiát, annál hama­rabb érik él azt a célkitűzést, hogy minden tsz-tag könnyebben, jobban ében. A politikai iskolák hallgatói kö­zött számos pártonkívüli dolgozó lesz, brigádvezetők, munkacsapat- vezetők, KISZ-vezetők, akik a termelést közvetlenül irányítják. A propagandisták már tudják, hogy ki és hol fog majd politikai iskolát vezetni. „A pórtoktatás- ban meg akarjuk valósítani azt, hogy az őszi és téli hónapokban egész napos legyen az oktatás” mondja a járt v. b. határozata. A politikai iskolák színvonal-emelé­sére nagy gondot fordítunk majd, hogy ne legyen egyetlen olyan elvi kérdés sem, amely a legkisebb ho­mályt hagyna maga után. KORA MIHÁLY Vésztő munkával szárította ki a mocsa­rakat, építette a gátakat Ma a föld a népé, az erdő, mező, madárdal, virág az úttörőké lett, azokon a területeken is, ahová mi nem tehettük be a lábunkat gyer­mekkorunkban. Nemcsak a törté­nelmet ismerték meg, a hajdani munkásmozgalmi harcok helyi hagyományait, amelyeket otthon tovább gyűjtenek, hanem térkép- ismeretet, elsősegélynyújtást, tá­borverést, főzést és mindent, ami­re egy edzett, akadályokat legyő­ző úttörőnek szüksége van. Meg­ismerték a közösen végzett mun­kák örömét, fegyelmezettségét. Megtanultak egymáson segítem. Az éjszakai őrségek bátrakká, a reggeli torna, fürdés a szabad Körösben edzettekké tette őket. Felkészültek arra, hogy érdekes tréfákkal, vidám dalokkal és mozgalmas játékokkal tegyék gaz­dagabbá az otthomnaradt úttörők életét. Táborunkat legjobban talán a mindent átütő jókedv, a fegyel­mezettség és a vasszeget is meg­emésztő étvágy jellemezte, amit minden alkalommal kielégítettek pajtásaink. Köszönet a tábor szervezőjének; a szeghalmi járási úttörő-elnök­ségnek, hogy a mi madárdalos er­dőnkben, Körös-parti füzeseink­ben ilyen hangulatos, szép úttörő­életet teremtett. Mihalik elvtárs táborvezető, az András házaspár, Varga Júlia és a gyerekek Papp Jóska bácsija lelkes önzetlen nevelői munkát végeztek. De szívesen, szeretettel tették, mert úttörővezetők. VÉGH MIHÁLY úttörövezetö'-tanár, Körösladány Szorgoskodnak a geszti llj Tavasz Tsz tagjai is A minap Geszten jártam, smint a Békés megyei Népújság levele­zője, kérdőzősködtem az Üj Tavasz Tsz fiatal agronómusától, hogyan halad náluk az aratás. El­mondotta, hogy a tagok szorgal­masan aratnak, olyan szorgalom­mal, mint ahogyan a növériyápo- lási munkát végezték. Szorgalmu­kat növelte az, hogy a vezetőség minden kézierővel learatott hold búza utón 20 kilogram búzát tű­zött ki céljutalomként. Sokat se­gít az aratásban a Naggyantéi Gépállomás két kombájnja, ame­lyekkel Mezőfi István és Tóth Gyula arat. Sok segítséget kap a termelőszövetkezet az 1500 hold megműveléséhez a Békés megyei ÁUatforgalmi Vállalat ottani cél­gazdaságától, mely munkagépeket és egyéb eszközöket bocsát a tsz rendelkezésére. Ifj. Harmati Lajos Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom