Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

6 NÉPÚJSÁG I960, július 17., vasárnap Mozgalmas hét a világpolitikában Ha csupán néhány szóval akar­juk jellemezni a pillanatnyi világ, politikai helyzetet, legjobb, ha az idei rendkívül változékony, viha­rokkal teljes nyárhoz fordulunk hasonlatért. Aszály és vízbőség egyazon tájon szinte egy időben jelentkezett az idén, júliusban is hideg szelek rémisztgetnek, de végeredményben mégis nyár van, búza- és gyümölcsérlelő nyár. így ven ez a világpolitikában is. Az imperialisták a világ csaknem va­lamennyi táján kétségbeesett igye­kezettel vihart provokálnak, de bármilyen aggasztóak is e viha­rokról szóló jelentések, a békesze­rető emberiség megnyugodva lát­ja., hogy az életet ölő jégeső azok fejére hullik vissza, akik a ziva­tart előidézték. Az elmúlt hét különösen gazdag veit az ilyen zivatarokban és ép­pen a napok bizonyítják legjob­ban, hogy a háborús körök ismét sa­ját csapdájukba estek, a világ közvéleménye elitéli a háborús provokációkat és az agresszió apostolai egyre inkább magukra maradnak. Áss amerikaiak nem akartak bele­nyugodni az U—2-es kémrepülés kudarcába, újabb provokációi! oz folyamodtak és törvényszerűen ezek a provokációk is kudarcba fulladtak. Az RB—47-es kómrepü- tőgép behatolása szovjet terület fiié az Egyesült Államok bábo­zás köreinek eAvakultságát bizo­nyítja, a gép lelövése viszont újabb bizonyíték airra, hogy a Szovjetunió és szövetségeseik ké­pesek visszavágni bármikor, bár­milyen agresszornak. És ez ma már nemcsak a világ békeszerető népei előtt nyilvánvaló, hanem kénytelenek tudomásul venni az imperialista körök is. A támaszpont-országok népei az újabb amerikai provokáció nyo­mán egyre világosabban látják, milyen veszélyeket rejt magában a háborús körök kalandor-politi­kája és éppen ezért világszerte erősödik a tiltakozás az emberiséget atomháborúval fenyegető Pentagon és a Fehér Ház urai ellen. Ezzel párhuza­mosan növekedik a Szovjetunió békepolitikájának népszerűsé­ge, hiszen a tények megszámlálhatat­lan sokasága bizonyítja, hogy a Szovjetunió nem akar beavatkoz­ni más országok belügyeibe, to­vábbra is a feszültség enyhítésére törekszik, kitart az együttélés po­litikája mellett. Hruscsov auszt­riai útja során bebizonyosodott, hogy ez a politika eredménnyel valósítható meg, és ez a tény rá­mutat a jövő kedvező perspektí­váira. A kapitalista országok imperia­lista-barát körei azonban min­dent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet az enyhülés lehetősé­gének jeleiről. Ez történt Olaszor­szágban is. Az egyre jobbra tolódó és a fasiszták támogatásét élvező Tambroni-kormány megijedve az olasz antifasiszta erők kialakuló egységétől, az erőszak eszközéhez nyúlt' és tüzet nyitott a baloldali tüntető tömegekre. Az első sortűz Reggio-Emilia vá. rosban dördült el és öt halálos áldozat, valamint több száz se­besült vére festette pirosra a kövezetét. Ez a gyilkosság meg­rázta egész Olaszországot. A munkásság, a nyomorgó lakos­ság tiltakozó sztrájkokkal felelt a kormány terror-intézkedéseire és a Tambroni-kormány egyre in­kább elszigetelődik. Róma utcáin csendőrökkel megrakott teher­autó-karavánok táboroznak, a kormány a fasisztákra támaszkod­va a demokrácia, az olasz nép el­len támad, de a nép megvédi ma­gát. Feszült és egyre drámaibb a helyzet az új Kongói Köztársa­ságban is. A feszültség forrása a kétszínű imperialista külpolitika. Belgium ugyanis szavakban füg­getlenséget adott volt „mintagyar­matának”, de a gyakorlatban a belga gyarmatosítók továbbra is urak akartak maradni ebben a gazdag afrikai országban. Ennek érdekében már jö előre világgá kiáltották, hogy Kongó népei a függetlenség megszerzé­se után „egymásnak esnek” és az ország „zűrzavarba süllyed”. Minden eszközzel be kellett bi- zonyítaniok, hogy igazat jósol­tak. Éppen ezért az ország füg­getlenségének kikiáltása után nyomban sorozatos provokáció­kat kezdtek a fiatal állam el­len. Július 5-én lázongások kezdődtek a kongói hadseregben, amelynek tisztjei tudvalevőleg belgák vol­tak. A belga parancsnok ugyanis Kongó függetlenségének kikiáltása után közölte a katonákkal, hogy a függetlenség csak a polgári lakos­ságra vonatkozik, a hadseregben minden marad a régiben. Ez a ki­jelentés nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy a kormány ellen hangolja a katonákat. A provoká­torok azonban elszámították ma­gukat, a katonák nem a kormány, hanem a belga tisztek, a belga parancsnokság ellen fordultak, kö­vetelve annak leváltását A hely­zetet látva a belga imperialista körök különféle rémhírek terjesz­tésével pánikot idéztek elő az or­szág fővárosában és ugyanakkor merényletet szerveztek Lumumba miniszterelnök ellen. A merény­let nem sikerült, a tetteseket le­tartóztatták. A vizsgálat során kiderült, hogy egy leopoldvillei fasiszta csoport nagyszabású összeesküvést szőtt a kongói kormány ellen. A köztársaság kormánya elbocsá­totta a belga főparancsnokot és bejelentette, hogy a hadseregben ezentúl kizárólag kongói tisztek lesznek. Belgium erre csapatokat küldött Kongóba, az üggyel a Biz­tonsági Tanács is foglalkozott és mint ismeretes, elrendelte a belga csapatok kivonását és ENSZ-erő- ket küldött az országba. A gyarmatosító hatalmak fel akarják osztani Kongót, meg akarják akadályozni a kongói ál­lam létrejöttét Kongó kormánya és népe azonban szembeszáll ezek­kel a törekvésekkel és e harcban Kongó mellett áll minden impe­rialista-ellenes állam. Az elmúlt hét eseményeit tár­gyalva, ha dióhéjban is, de fel­tétlenül meg kell még emlékez­nünk a kubai nép eredményes imperialista-ellenes harcáról. Az Egyesült Államok kíméletlen gazdasági háborút kezdeménye­zett Kuba ellen, az elnyomók elleni harcokban edzett kubaiak azonban nem hajlandók fejet hajtani az Egyesült Államok akarata előtt. Kuba népe egységesen áll kor­mánya mögött, igazságos harcát a népek együttérzéssel figyelik és a Szovjetunió egész sor konkrét in­tézkedéssel (cukorvásárlás, olaj- szállítás) ismét példát adott, ho­gyan lehet a kölcsönös érdekek­nek megfelelően kiépíteni kis és nagy országok között a gazdasági kapcsolatokat. MNOtflD frevvET? KISVÁROSI NAGYASSZONYOK Arnold Bennet a századfordu- 16 jellegzetes angol regényírója, a széles sodrású epika mestere, átmenet Dickens és Galsworthy között. Ez a regénye egy angol kisvárosi kereskedő-dinasztia las- aé elsorvadásáról szól a modern nagykapitalizmus romboló vilá<- gáfoan. « MtÖDY SÁNDOR. HÚSEVŐK Bródy Sándor három évtizeden keresztül a legünnepeltebb ma­gyar írók közé tartozott. írásait az erkölcsi felháborodás, a társa­dalmi igazságtalanságok elleni he­ves tiltakozás jellemzi, az eleset­tek iránti részvét, megértés, együttérző szeretet hajtja át. A Bródy-novellák irodalomtörténeti jelentőségűek és eleven, érdek­feszítő, izgató olvasmányok ma is. * MWON: FINOM FAMÍLIÁK Egy Párizs környéki klinika kü- lönszobájában egy újszülött sír íel bölcsőjében. Négy nagyerejű, meglett férfi hajol feléje bizako­dó büszkeséggel. Tudják, hogy mi vár Párizs leggazdagabb cse­csemőjére: bank, cukorgyár, rész­vények, napilap, hírnév, kastély, földbirtok — hatalom és pénz. Mi történik a hatalom és a pénz uraival és várományosaival, mi űzi-hajtja őket, hogy megtarthas­sák vagyonukat, befolyásukat, ho­gyan tipornak el minden szépet, nemeset, emberit, hogy elérhessék önző céljaikat — ezt mondja el a kitűnő francia realista író, amelynek regénye alapján „A nagy családok” című nagysikerű francia film készült. « GONAQUADATE, A VÍZI SZÖRNY Az indiánok életében még ma is nagy szerepet játszik a mese­mondás. Avatások vagy más ün­nepi szertartások alkalmából a hagyományokban jártas idősebb férfiak elmondják a különböző varázsszesek, nemzetségek erede­tét. Ezeket a felnőtteknek szóló meséket mutatja be a kötet. » GERGELY SÁNDOR; DÓZSA GYÖRGY i,Gergely Dózsája az első ko­moly, marxista szemlétettel írt magyar történelmi regény” — így méltatta a trilógiát Bölöni György. Valóban, alakjai nem történelem-illusztrációk, hanem valóságos, élő emberek. Szenve­délyes, emberi törekvéseik meg­fogható közelségbe hozzák a csak­nem félezer éve halott hősöket. Elevenen állnak előttünk gyilko­saik is. De a regényességre való törekvés nem feledteti az íróval, hogy mégis csak történelmet ír. Gergely Sándor Dózsa György cí­mű regényének új kiadása Bölöni György értékes bevezető tanulmá­nyával jelent meg. A mű illuszt­rációit, borítórajzát, kötéstervét Poór Bertalan készítette. Augusztus elsején új cukrászda nyílik Gyomán Végre! — kiáltunk fel a gyomaiakkal együtt mi is, mert a ké­pen látható cukrászda 1956 nyara óta készül. Két évvel ezelőtt j már tetőmagasságig ért a fala, de lebontották, állítólag rossz és ' drága tervezése miatt. Aztán újra tervezték és amint a képen is j látható, felépítették. Nem valami szemet gyönyörködtető a külse- j je, 750 ezer forintból tetszetősebb épületre is futotta volna! BÁDIÓí, /TELEVÍZIÓ MŰS®1A Hétfő, 1960. július 18. Kossuth Rádió: 8.10 Reggeli hangver­seny. 9.00 Riportműsor. 9.15 Van egy Ids harmoaúkám.« 9.45 Lányok, asz- szónyok.« 10.00 Híreik. 10.10 Most vi­szik, most viszik... 10.30 Szívesen lualíL- gattuk... 12.00 Híreik. 12.10 Nótacsokor. 12.50 Boda István és Rákos Sándor versed. 13.00 Bécsi vér, 13.45 Válaszo­ltunk hallgatóinknak. 14.00 Heti zenés kalendárium; is.00 Hírek. 15.10 Iri Hudec: Rapszódia zongoráira és zene­karra. 15.30 Üttörő-híradó. 15.50 Zene- országból jöttünk; mesterségünk cí­meire..; 16J0 Szív küldi szívnek szíve­sem 277.00 Hírek. 17.15 ötórai tea; 17.45 Ifjúsági őrjárat. 18.00 Az Állami Népi Együttes és az Oszipov-együttes mű­sorából. 15.30 Hazai körkép. 18.50 Beet- hoven-müvek. 19.21 Két vers; 19.25 Cirkuszban.« 19.54 Jóéj szakát; gyere­kek! 20.00 Esti krónika. 20.30 Maszek és társai. 22.15 A lengyel zenei hét. 24.00 Hírek; Petőfi Rádió: 8.Ó0—8.10 Híreik; ».15 Rob Roy. 14.95 Zenés utazás Jugoszlá­viáiban; 15.00 Zenekari dalok. 15.50 Fú­vószene. 35.55 Igaz történet. 16.15 Hír Sári és Veress Antal hangversenye a stúdióban; 16.50 Külpolitikai káteuuz. 17.00 Madrigálok. 17.35 Régi diplomák — új technika. 17.30 Amíg A trubadúr eljutott a színpadig. 18.15 A mezőn. 18.30 Daflok, sanzonok. 19.00 Hírek. 19.05 Rácz Béla népi zenekara játszik. 19.35 Háború a Kék Hegyek országában. 19.55 Operahangverseny. 20.30 Csárdá­sok. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.05 Rahmaninov: H. zongoraverseny. 21.45 Sporthíradó. 22.00 Operett-est. 23.00— 23.15 Hírek; Televízió: Adásszünet; Kedő, i960, július 19. Kossuth Rádió: 8.10 Operarészletek. 9.00 Moha bácsi, a törpe... 9.20 Énekel­jünk együtt! 9.40 Polkák. 10.00 Hírek. 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.00 A negyedik csigolya. 11.20 Zongora­művek. 12.00 Hírek. 12.10 Zenés aján­dékműsor. 13.00 Üj virágkor. 13.20 Ze­nekari hangverseny. 14.20 Akik nyáron is tanulnak. 14.40 Kacsóh—Heitai: Já­nos vitéz. 15.00 Hírek. 15.10 Egy feflu — egy nóta. 15.30 Üj Helikon Társa­ság. 16.50 Verbunkosok, csárdások. 16.35 Prágai levél. 16.45 A Lenin Kohá­szati Művek Művészegyüttesének énekkara énekel. 17.00 Hírek. 17.15 Szív küldi szívnek szívesen. 18.00 Gyá­ri sziréna. 18.20 Operarészletek. 18.40 Könnyű melódiák. 19.00 A Szabó csa­lád. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.30 Mackó Rádió Bu­dapest! 21.05 Vörösmarty verseiből. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel... 22.25 Tánczeme. 23.15 Kamarazene. 25.00 Hí­rek? Petőfi Rádió: 9.00—8.10 Hírek. 14.15 A Pénzügyőrzenekar fúvósátiratokat játszik. 14.45 A vezető. 15.00 Kórusok. 15.30 A Lipcsei Rádió esztrádzeneka­ra játszik. 15.45 Kamarazene. 16.20 Ze­nés ajándéikmüsor a Nagykőrösi Kon­zervgyár dolgozóinak. 17.10 Lengyel zenei hét. 17.50 Időszerű nemzetik' kérdések. 18.00 Tánczene. 18.30 Rá szabadegyetem. 19.00 Hírek. 19.05 Mo­zart: F-dur vonósnégyes. 19.30 Szilva Kaputikjan és Gevork Emin versei. 19.40 A MÁV szimfonikus hangverse­nye. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.05 Esti muzsika. 21.55 Üj malthuzianusok. 22.00 Tolnai, baranyai és deesi népda­lok. 22.25 Az utazó története. 22.40 Bach-: 8 kantáta; 23.00—23.15 Hírek; Televíziót 19.00 TV Híradó; 19.15 Nyílt tárgyalás Sztárok és sportolók. 20.10 Szünet. 20.15 Carelii Gábor; éne­kel. 20.30 Az aranyvoraatj (Szovjet film;) Mősik műsora SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. Július 14—17 A rab madár, K, h.: 6, 8; VU 4, «, 8* BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Jut! 14—17: Szomjúság. K, h,: fél 6, fél V.: fél 4, fél 6, fél 8.; A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt II—I-ig elővételi pénztár, BRIGÁD KERTMOZI, Békéscsaba. Júl. 17—18: Nincs irgalom. Az előadá­sok kezdete minden este kilenc óra­kor — rossz Idő esetén a fedett mo­ziban, a rendes előadások befejezése utáni TERV MOZI: Békéscsaba; Július 14—17: Halál a nyeregben. K. h.: 6, 8, v,: 4, «, 8j SZABADSÁG MOZI: Gyoma. Jú­lius 15—17: Megmentett nemzedék. K. h: 8, V.: 4, 6, 8, PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Jú­lius 15—17: A rövidnadrágos ember. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8, BÉKE MOZI, Orosháza. Július 14—19: A nagy családok. Kezdés h.: fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Július 17—19: Magány. K. h.: 6, 8, v.: 4, fi, 8. ERKEL, MOZI; Gyula; Július 17—30: Rászedett udvarlók. K. h.: fél 8, v,: fél 4, fél S, fél 8; VÖRÖS OKTOBER MOZIi MezO- kovácsháza. Július 15—17: Főnyere­mény. K. h.: 8, V; 4, 6, 8, BÁSTYA MOZI, Békés. Július 14— 19: Francis. Kezdés h.: fél 7, fél 9, v. fél 5, fél 7. fél 9. PETŐFI MOZI; Sarkad. Július 15— 17: A nagy kék országút. K. h.: 8, V.: 4, 6, 8; TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Július 14— 17; Egrenyüó ablak. K. h. S, 8. v.: 4, 6, 8; ADY MOZI; Szeghalom-. Július 15— 17: Hely a tetőn. K. h.: 8, v.: 4; 6. 8,

Next

/
Oldalképek
Tartalom