Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fillér * Világ proietáriai egyesüljetek I I960. JÜLIUS 12., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Életünk nyitott könyv A megyei főagronómus Jelenti Egyre gyorsabb ütemben halad megyénk egész területén az aratás. A termelőszövet­kezetek és az egyéni termelők learattak ed­dig 22 ezer hold őszi árpát, a vetésterület 98,1; és 20 ezer hold tavaszi árpát, a vetéste­rület 80 százalékát. Búzából eddig 80 ezer hold van learatva, ami a vetésterület 46,1 százalékának felel meg. Az aratást követik csaknem mindenütt — ha nem is a legmeg­felelőbb ütemben — a többi munkafolyama­tok. Ez ideig 4 ezer holdról húzatták le a kombájnszalmát, s 12 ezer hold tarlót hántot­V tak le. Ezer hold tarlót bevetettek másodnö­vénnyel, s ezer holdat pedig megterítettek is­tállótrágyával. Az öntözéses gazdálkodással foglalkozó termelőszövetkezetek eddig 4850 holdat ön­töztek meg és 3500 hold rizst gyomláltak ki, a vetésterület 79 százalékát. A növényvédő állomás tóvább folytatja a növényi kártevők elleni védekezést. Ez ideig 8300 hold cukorrépát és 4150 hold lucernave­tést poroztak meg. Ezenkívül 560 holdon végzett aranka-irtást a növényvédő állomás. A Szovjetunió felajánlotta, hogy 700 000 tonna cukrot vásárol Kubától Fidel Castro betegágyából intézett televíziós beszédet a kubai néphez Ha jól akarunk látni a má­ban, nem kerülhetjük el az ösz- szehasonlítást a múlttal. Ha az ember meg akarja tudni, milyen eredménnyel zárja csak egy napját, anélkül nem tudja, hogy egész napi munkálkodását ne vegye számba, sőt az előző nap „egyenlegét” sem hagyhatja ki. Persze ismereteink a múltról különbözőek. Ha árnyalati kü­lönbségekről is van szó, mégis különbségek. Mondjuk, ha va­laki hosszabb-rövidebb ideig részese volt a múltnak, az ta­pintható közelségben volt mind­azzal, ami az ifjú diákoknak már „csak” történelem. íme, már ez is hasonlítás, hogy „if­jú diákok”, mert ma nagyon sok „öreg diákunk" van, s ilyenek 20—25 évvel ezelőtt nem is le­hettek. Akkor is voltak öreg diákok, csak akkor mi, a ma negyvenvalahány évesek (nem írom ide pontosan, minek tud­ják mások is, hogy mennyi), olyasminek néztük őket, mint az ókori ember a napfogyatko­zást, amit „magasabb régiók­ban” rendeltek el, olyan erők, melyek az egyszerű halandó előtt kifürkészhetetlenek. Ilyen gondolatok leptek meg, amikor a napokban a párt me­gyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága együttes ülésen Békés megye ötéves tervéről tárgyalt. Ez a ma történelme, hogy olyan tervezetet vitattak meg, melyet a megye sajátos helyzetének tanulmányozása előzött meg, az előterjesztés készítői — az anyagi erőkkel összefüggésben — figyelembe vették az igénye­ket. A terv minden egyes sorá­ban, adatában az az alapvető cél tükröződik, hogy a növekvő igé­nyeket évről évre jobban ki­elégítsük. Ki törődött ezzel 20— 25 évvel ezelőtt? Senki! Ki tö­rődött ezelőtt az üzemek korsze­rűsítésével, a termelékenység emelkedésével azért, hogy több áru álljon rendelkezésünkre? Vagy ki gondolt arra, hogy nö­velni kell a kombinál tszekré- nyek gyártását, mert egyre na­gyobbak az ilyen igények? Sen­ki! Ha az egyes tőkéseknek nem volt valami kifizetődő, nem gazdagodhattak, mit bánták ők, hogy az embereknek szüksége van rá, vagy nem. És most? Itt szükséges égetőkemencét épí­teni, mert kell a tégla a sokaso­dó építkezésekhez, amott böl­csőde, óvoda kell, emitt a kór­Az Agrártudományi Egyetemen és a három mezőgazdasági akadé­mián hétfőn megkezdődtek az ál­lamvizsgák. A négy intézmény­ben több mint négyszáz végzős hallgató ad számot tanulmányai­ról és védi meg diplomatervét. Az házi ágyak számát kell növelni, gyógyszertárat, iskolai tanter­meket építeni, azután meg az öntözőrendszert kell bővíteni és így tovább. Ma nincsenek kifürkészhetet­len erők, minden előttünk tá­rulkozik ki. Nyitott könyv egész életünk, melynek lapjait mi for­gatjuk. Egyetlen erő volt min­dig, amelyből minden érték fa­kadt. Ebből volt a grófi kastély, | az égbenyúló paloták, a temp- j lomtornyok, a bankban őrzött kincsek, hidak, robogó ex- pressz-vonatok, színházak, mú­zeumok és minden, minden. De a múltban nem a munka volt a mérce, hanem a munkából ki­préselt vagyon, ez szabta meg a jelent, a jövőt. Ha úgy „ren­deltetett”, bezárultak az üze­mek, utcára kerültek a munká­sok, bolettát adtak a búzáért. Örökös „jaj”-jal volt terhes a város, a falu, nem tudta az al­kotó ember, mi vár rá holnap, nem a kombináltszekrény járt az eszébe, mint ma, hanem egy „jó tál étel, folttalan ruha”. Ez viszont mindennapi dolog volt. Emlékszem, a 40-es években egy éjszakai légoltalmi szolgálat közben a csillagokat is leátkoz­tuk az égről, mert leginkább csak kukoricakására futotta, jobbik esetben krumplipapri­kásra. És hát bizony száraz volt mindig a szegény kása, mert zsír akkor ritkábban volt, mint most a lottóból az ötös találat. Ez a különbség onnan ered, hogy ma a mérce az alkotó em­ber, a munka. Ez az egyetlen forrása a mának, a holnapnak. Ebből fakad Békés megye most készülő ötéves terve, amelyben nem az inségkonyhák, a napi nyolcvan filléres in- ségmunkák vannak bejegyez­ve, hanem azok a célok, me­lyek elérésével még tovább ló­dulnak a kifürkészhetetlen erők, továbbszáll a „magasabb régi­ók” köde. „Valahány” évem ne­kem is tovább növekszik, de ezek az újabb történelemmel olvadnak össze, s új részleteket ismerek meg tapintható közel­ségből az emberiség alakuló új világából. S az új világ történel­mének lapjait szívesen forga­tom húsz év- múlva is, mert ab­ban utódaim emberi élete is ki­bontakozott, ez a bölcsője, amely cementben, vasban, a gabona, hús, vaj tonnáiban, az új tantermekben ölt testet. (Cserei) agrártudományi főiskolák az idén összesen 700 mezőgazdasági és er­dőmérnököt, 86 kertészt és 116 ál­latorvost bocsátottak, illetve bo­csátanak ki, a levelező tagozato­kon pedig mintegy százan szerez­nek ebben az évben diplomát. Havanna (MTI) Havannaban bejelentették, hogy Fidel Castro miniszterelnök köny- nyebb természetű tüdőgyulladás­ban megbetegedett és nem vehet részt az elnöki palota előtt ren­dezett hatalmas amerikaellenes ti ltakozó-gy ülésen. A több mint százezer ember részvételével vasárnap délben kezdődött és a késő éjszakába nyúló nagygyűlésen Osvaldo Dor- ticos köztársasági elnök mondott beszédet. Bejelentette: a szovjet kormány megígérte, hogy 1960-ban 700 000 tonna cukrot vásárol Kubától, ha az országnak nehézségei támad­nak az amerikai cukorbehozatali kvóta csökkentése miatt. Közölte az elnök, hogy a kubai kormány visszaadja az Egyesült Államoknak a guantnamói ame­rikai haditengerészeti támaszpont használata fejében legutóbb fize­tett 2000 dollárt. Ezzel bebizonyítjuk — mon­dotta —, hogy Kuba területét egyetlen külföldi hatalom sem vásárolhatja meg és nem veheti bérbe. Dorticos köszönettel emlékezett meg a szovjet kormány segíteni akarásáról és Hruscsovnak a ku­bai cukor vásárlásáról tett nyilat­kozatát a kubai nép iránti nagy­szerű szolidaritásnak minősítette. Ernesto Guevarra, a kubai nemzeti bank elnöke a részvevők lelkes helyeslése közepette muta­gességért harcoló japán nép nagy győzelme. Mindössze egy hónap­ja, hogy az amerikai parancsnok­ság kijelentette, hogy nem haj­landó kivonni az U—2 típusú gé­peket Japánból. A Japán Szocialista Párt az U—2-es repülőgépek kivonását Japánból a népi mozgalom győ­zelmének tekinti a japán—ameri­kai reakció háborús tervei ellen vívott harcban és kijelentette, hogy a japán nép még nagyobb elszántsággal fog harcolni minden japán—amerikai katonai rendszer ellen. Augusztus 14-én Debrecenben rendezik meg Hajdú, Szabolcs, Békés, Csongrád, Borsod, Heves és Szolnok megye tűzoltó csapa­tainak országrészt versenyét. Me­gyénk 15 legjobb tűzoltó-csapata vesz részt ezen a versenyen. Töb­bek között Füzesgyarmat, Elek, Kevermes és Mezömegyer díjat nyert csapatai versenyeznek majd a többi megyei versenyzővel. Me- zöberényből női csapat is indul a debreceni versenyen. tott rá, hogy Kuba számíthat a világtörténelem legnagyobb kato­nai hatalmának támogatására. Vasárnap a késő esti órákban Fidel Castro miniszterelnök beteg­ágyából televíziós beszédet inté­zett a kubai néphez. Csaknem háromnegyedórás be­szédében élesen támadta az ame­rikai agresszorokat. A világ nagy része — muta­tott rá — már szembefor­dult az amerikai imperialis­tákkal és nincs messze az idő, amikor minden ország szem­befordul velük. Ezen a tényen mitsem változtat­nak Nixon és Eisenhower utazá­sai, a dollárok nem segíthetnek az imperialistákon. A miniszterelnök végül köszö­netét mondott a Szovjetunió gyors és önzetlen segítségéért. Bias Koca, a Kubai Népi Szocia­lista Párt főtitkára nyilatkozatá­ban éles szavakkal megbélyegezte az amerikai gazdasági agressziót, s felszólította a kubai népet, hogy szükség esetén fegyverrel száll­jon szembe az amerikai agresszi­óval. Mint az Üj-Kína jelenti, a latin­amerikai országokban mind szé­lesebb népi akció bontakozik Iá Kuba amerikaellenes harcának támogatására Uruguay fővárosában, Mon- tevideoban és az ország több más városában nagygyűlése­ken biztosítják a dolgozók szolidaritásukról a kubai né­pet. San Jósénak, Costa Rica fővá­rosának ifjúsága nyilatkozatban foglalt állást a kubai forradalom védelme és a kubai nép amerika­ellenes harcának támogatása mel­lett. Nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy Herter amerikai külügy­miniszter vasárnap este New- portban (Rhode Island) szabadsá­gát töltő Eisenhower elnökhöz re­pült. Eisenhower és Herter hétfő reggel helyett még a késő esti órákban megkezdte tanácskozásait a kubai helyzetről. Az UPÍ tájékozott körökből szerzett értesülései szerint a ku­bai kormány rövidesen a Bizton­sági Tanács elé terjeszti az Egye­sült Államokkal támadt vitáját. (MTI) Fuzsijama japán külügyminiszter bejelentése az U—2-es repülőgépek kivonásáról Tokió (TASZSZ) Fuzsijama japán külügyminisz­ter hétfői sajtókonferenciáján bejelentette, hogy az amerikai parancsnokság kivonta az U—2 típusú gépeket Japánból. Fuzsija­ma állítása szerint Japán az új biztonsági szerződés alapján tár­gyalásokat folytatott az U—2-es repülőgépek kivonásáról Japán­ból. Az U—2 típusú amerikai fel­derítő repülőgépek akcióit Ja­pánban szigorúan titokban tartot­ták. Az amerikai felderítő repü­lőgépek kivonása Japánból a bé­kéért, függetlenségért és semle­Tűzoltőverseny Debrecenben Orosházán 450 személyes mozi nyílik Az orosházi Partizán mozi modernizálását és átalakítását az elmúlt hónapokban kezdték meg. Az átalakítási munkák 1 500 000 forintot tesznek ki. A kivitelező vállalat eredményes, jó munkájaként ebben az évben a mozit átadják rendeltetésé­nek. A 450 személyes, minden kényelemmel felszerelt film­színház megnyitását az orosházi dolgozók nagyon várják, mert az üzemben levő mozi befoga­dóképessége nagyon kicsi. —eö.— Ezer mezőgazdasági szakembert bocsátanak ki as idén a főiskolák

Next

/
Oldalképek
Tartalom