Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08 / 160. szám
2 HÉPÚJSÁg I960. július 8., péntek Fasiszta csoportok sorozatos merényletei Algírban Egy hét alatt már negyedszer követtek el merényletet Algírban plasztik-bombával. Ez a bombafajta a fasiszta csoportok kedvelt eszköze. A merényletek célpontjai is arra vallanak, hogy az ultrák „rohamcsapatai“ akarnak újra és újra hallatni magukról. Kedden este is egy algíri arab kávéház előtt robbant plasztik-bomba, de robbanása csupán anyagi károkat okozott. „A francia ember szemével“ Pierre Durant Hruscsov ausztriai látogatásáról összehasonlítást tegyek hazám és Moszkva (TASZSZ) Pierre Durant francia' újságíró a Pravda hasábjain „A francia ember szemével” című cikkében kommentálja Hruscsov ausztriai látogatását. A cikkíró megállapítja, hogy a szovjet—osztrák politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kedvező alakulása ragyogó példája a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének. Meg kell állapítani, hogy az ausztriai látogatás idején a béke volt a legf őbb téma. Mint francia, szeretnék néhány szót szólni — folytatta Durant. — Ez a látogatás lehetővé tette, hogy Ausztria között. Franciaország is, Ausztria is — kapitalista ország, mégis lényeges különbség van e két ország között. E különbség egyetlen oka, hogy Ausztria nem tartozik a NATO-hoz, Franciaország pedig tagja ennek a katonai tömbnek, amelyen belül az egyik tagállam politikai céljai elnyomják a többiek nemzeti érdekeit. Befejezésül így ír: Hruscsov ausztriai látogatásából mindenekelőtt a következő tanulságot vonom le: egyik vagy másik ország igazi függetlensége javára válik a béke ügyének. Csökken a távolság... NEM VOLT KÜLÖNÖSEBB „ováció " a felvételnél. — „Szorgalmas, jóravaló embernek ismerjük! Közénk való!” — hallatszott innen is, onnan is és már lendültek a karok: megszavazni felvételét. Hamarosan megszü leletet! az egyezség a behozandó kocsira, lovakra s beosztották Pa- lyó György brigádjába vetni. Mert hogy vetés hónapja volt, 1959 októbere ... — Ha már együtt a vezetőség, döntsük el, kit küldjünk Zetor- vezetői tanfolyamra. — Az új tagunk, Gömöri István megfelelne. Motorja is van. — Az a kis motorkerékpáros? — Hát aztán? Aki a kicsi kezelését megtanulta, megtanulja a nagyobbét is ... A brigádvezető, Palyó György nem tudta, hogy a vezetőségi ülésen Gömörit zetorosnak szemelték ki. Megszólította: — Te István, én fúró-faragó embernek ismerlek. Tudom, hogy szekeret is készítettél magadnak... — A kerekei nélkül én faragtam — felelte zavartan, mert azt hitte, kinevetik, hogy három hold föld tulajdonosa és 6 hold bérlőiéként nem futotta neki szekér- csináltatásra... — Ha szerszámod lett volna, a kerekeket is megcsinálod biztosan. Igaz-e? — Talán meg. — Nos, a mi bognárműhelyünkben van szerszám. Hozott Galió András, amikor belépett. De hát egyedül is van, nem is fiatal már, a munka meg sok. Érted ugye: segítség kellene. Elvállalnád? — EL nyájától a Béke Tsz bognárműhelyéig, mert a kis Zetka motor elakadt volna a tengelyig érő sáros dűlőn. Aztán, hogy tavaszo- dott, javult az út, korán hazaért esténként, s azon vette magát észre, hogy unatkozik, hiszen nem kellett a lovakkal bajlódni, etetni, itatni őket, mint azelőtt. Aztán meg gondja se volt, se adóra, se kovácsra. A pénz inkább gyűlt, mint fogyott. Nyolc-tíz forintot kapott havonta a munkaegységre. — De kár, hogy ilyen kicsi a motorom — mondta félhangosan egy este feleségének. — Miért, mi bajod vele? — Az, hogy ha nagyobb lenne, felülnél hátul, aztán mennénk Csabacsüdre a moziba. — Tudom, hogy unod a kismotort, s most nagyobbat akarsz — kacagott az asszony. De aztán el- komolyodott. Hirtelen nem is tudta volna megmondani, mikor volt moziban? Még ha közelebb lett volna is a mozi, mind a két keze munkával volt tele, télen-nyáron. Hétköznap, vasárnap. — Hát nem bánom — szólalt meg végre, miután átgondolta, hogy eddig nem is éltek —, vegyél egy nagyobb motort. KÉTSZER SEM KELLETT mondania, Gömöri István felhajszolt egy Pannóniát, s azóta minden vasárnap moziba járnak vele. A- míg egyénileg küszködtek, úgy érezték, nem futja mozira. Pedig termett a föld, s tavaly is 50 libát, 50 pulykát, 200 kg. csirkét, meg három sertést neveltek és adtak át szerződésre. Most csak egy hold földjük van a 9 helyett, a háztáji. Mégis több a bevétel. Kilencven pulyka, 30 liba és 130 kiló csirke, meg nyolc süldő szerződéskötési előlegét tették a családi pénztárba. — MOST MÁR ÉLJÜNK emberi életet — mondta Gömöri István, s útlevelet váltott Csehszlovákiába, ahol egy hónapot töltöttek. Aztán mikor hazajöttek, a munkaegység-előleg összegek és egyéb jövedelmek láttán rájöttek, hogy nemcsak nagyon mesz- sze van a tanyájuk a kövesúthoz, a tsz központjához és a faluhoz, hanem nagyon kicsi is négyüknek. Ha sár van, a fiúgyereknek hajnalba kell iskolába indulnia. (Ha lehet, motorral viszi az apja), így gyalogoljon majd pár év múlva a kislányuk is? Kérdezősködni kezdtek, s megtudták, hogy a szé- nási kövesút mentén van egy tanya. , Megegyeztek, elcserélték 10 000 forint ártoldással. Az illető ugyanis eladott tanyája helyett a faluban akar építeni. Gömöri István egyelőre csak a távolságot akarja csökkenteni. De ha így növekszik a módja, egyszer csak azt halljuk, hogy a faluban vett, vagy épített házat az egyszerű parasztemberből bognármesterré vált Gömöri István. Nem jelszó már az, amit több mint 10 éve hangoztat a párt, hogy: „A dolgozó parasztság anyagi és kulturális felemelkedésének egyetlen biztos útja a nagyüzemi gazdálkodás”, hanem beteljesedő valóság. Győrsan, rohamosan " fogy, csökken a tanyasiakat a kultúrától, az emberi jóléttől elválasztó eddigi nagy távolság. Kukk Imre 2091 kilométeres órasebesség! ... A derűs, napsugaras reggelen 100 kilométeres zárt pályán kellett végigvezetnie a gépet. A pilóta elfoglalja helyét a vezetőfülkében. Tudja, hogy az egész útvonalat ötkilométeres négyzetekre osztották, s az elvtársak rádión keresztül közölni fogják a földről, hogy a gép hol tartózkodik. A zárt 100 kilométeres pályán való repülés a legnehezebb feladatok közé tartozik. Az óriási sebességgel száguldó repülőgépnek mindjobban meg kell közelíteni a kiszámított görbét. A földön mindenki bízik BorijSz Adrianovban. Tapasztalt pilóta, körülbelül kétezer órát repült már a hangsebességet meghaladó sebességű repü lóg épeken. „A felszállást engedélyezem!” A parancs elhangzása után a gép rakétaként száguld végig a kifutósávon. Adrianov rendkívül precíz mozdulatokkal vezeti a gépet, fokozza a magasságot. Egy fordulat jobbra, s a gép közeledik a rajthelyhez. A pilóta növeli a sebességet. Borisz végsőkig megfeszíti figyelmét. Alul egy város, maid újabb város tűrik fel, kissé távolabb a folyó jellegzetes kanyarulatba. Borisz az első, 40 másodperces útszakaszra irányítja a gépet. j A földről rádión át kérik az útvonaljelző készülék bekapcsolását: néhány pillanat múlva már nagyszerűen látszik a gép útját jelző fehér sáv. Ott lent megindulnak a filmfelvevőgépek. A földről jelzik, hogy a repülőgép áthaladt az első ellenőrző pont felett. A pilóta a magasságmérőre tekint. Tudja: feljebb még mehet, de lejjebb egy méternyit sem. Megkapja a fordulásra felszólító parancsot, s megdönti a gépet. S az pontosan teljesíti az embertől kapott parancsokat. A pilóta több mint egy percen át erős, csaknem függőleges dőlésben vezeti a gépet. Adrianovra sokszoros megterhelés nehezedik... — A kísérlet véget ért! Adrian0 néhány perc múlva újból ott van barátai között. A szovjet pilóta kitűnő eredményt ért el. Gépe a 100 kilométeres zárt pályát 2 perc 52.5 másodperc alatt tette meg, 2091 kilométeres átlagsebességet ért el, s az eddig fennálló sebességi világrekordot megdöntötte. Mintegy másfélezer külföldi küldöttség tekintette meg eddig a moszkvai U—2 kiállítást Moszkva (TASZSZ) A május 1-én kémkedési célokkal a Szovjetunió fölé berepült és lelőtt amerikai repülőgép roncsaiból és egyéb dokumentációs anyagokból rendezett kiállítást Moszkvában másfél hónap során több mint 320 000 ember tekintette meg. A kiállítás anyagával 1479 külföldi küldöttség ismerkedett meg. A kiállítás külfödi látogatóinak száma meghaladta a húszezret. A látogatók könyvében több mint 2300 bejegyzés maradt. Ezekből az tűnik ki, hogy a látogatók egyfelől helyeslik a Szovjetunió kormányának békeszerető külpolitikáját, a szovjet hadsereg harcosainak erélyes eljárást, másrészt elítélik az amerikai agresszorok kalóz cselekedeteit és kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a béke győzedelmeskedik a háborús gyújtogatok provokációi ellenére. — Akkor is, ha egy évig kisegítőnek járó munkaegységet kapnál? — Akkor is. Szeretek fúrmi-fa- ragni... TELT, MÜLT AZ IDŐ, Gömöri István legtöbbször gyalog tette meg a nyolckilométeres utat taNemzetközi közoktatásügyi értekezlet Genfben Genf (TASZSZ) Az UNESCO és a Nemzetközi Oktatásügyi Hivatal szervezésében július 6-án Genfben nemzetközi közoktatásügyi értekezlet kezdődött. Az értekezleten hetvenhat ország küldöttségei vesznek részt. A háromhetes értekezleten megvitatják a középiskolai tantervek összeállításának kérdését, valamint a különböző országok közoktatásügyi minisztériumainak jelentéseit. Fények és árnyak az ENSZ-ben Irta: S*. Visnyevsxkij ég itt-ott dörögtek az ágyúk, még füstölögtek a lebombázott városok és falvaik romjai, amikor a vérző világ már reménykedve hallgatta az ENSZ 15 évvel ezelőtt, San Franciscóban aláírt Alapokmányának szavait: „Mi, az Egyesült Nemzeteik népet eltökéltük, hogy megmentjük az eljövendő nemzedékéket a háborútól, amely a mi életünkben két ft ben is kimondhatatlan fájdalmat okozott az emberiségnek...” Az ENSZ Alapokmánya azonban azóta 15 esztendős próbaidőt állt ki. Ma már az emberiség óriási többsége osztja a benne fog- , lalt fennkölt elveket. Honnan ez j az életképesség? Ez elsősorban j abból ered, hogy az ENSZ Alapokmányát a békés egymás mellett élés szelleme hatja át. Dillon úrnak és az amerikai külpolitika más vezetőinek, akik úgy tesznek, mintha sohasem hallottak volna „békés egymás mellett élésről”, nem ártana, ha néhanapján belenéznének az ENSZ Alapokmányába, amely világosam kimondja: „Türelmeseknek kell lennünk, és jó szomszédok módjára békében kell élnünk egymással”. Nos, ez a békés egymás mellett élés. Az Alapokmány kinyilatkoztatja, hogy a közösen elfogadott határozatok útját kell keresni. A Biztonsági Tanácsban helyetfoglaló nagyhatalmaik elengedhetetlen egyetértésének elve (az úgynevezett vétójog) fejezi ki ezt.,, „A vétójog — hangsúlyozza Hruscsov a Kremlben tartott június 3-i sajtófogadásán — még az ostobákat is gondolkodásra készteti, rákényszeríti őket, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek nem élezik ki, hanem enyhítik az államközi kapcsolatokat, megteremtik a békés egymás mellett élés feltételeit”. Az élet bebizonyította, hogy az ENSZ csak olyankor szolgálja a béke érdekeit, amikor a megegyezéses döntések eszméje alapján hoz határozatot. Cajnos, az ENSZ történetében nem bővelkednek az ilyen építő határozatok. Ez a szervezet még nem valósította meg fő célját, nem szabadította meg az emberiséget a háborúk csapásaitól. Az ENSZ gyakran csak közömbös szemlélője volt a viharzó nemzetközi eseményeknek, olykor pedig egyenesen a béke érdekeibe ütközött tevékenysége. Ki a hibás ebben? „Az ENSZ hanyatlásában oroszlánrésze van az Egyesült Államoknak” — válaszolja erre a kérdésre Cyrus Eaton pénztőkés, a neves amerikai közéleti személyi ség. Minden gondolkodó ember osztja álláspontját. Az amerikai diplomaták már a közgyűlés első ülésszakán kezdték az asztalt verni, s néha már-méi üvöltve hangoztatták: „Az Egye sült Államok nem engedd...” „...a: Egyesült Államok nem hagyja” Az asztalra csapásról utóbb áttér tek a tettekre, s mindent elkövettek, hogy az ENSZ-et a béke fórumából a „hidegháború” fórumává változtassák. Az Egyesült Államok küldöttsége megenged hetetlen módszerhez folyamodott amelyet D. Pearson és J. Anderson amerikai újságírók a „kézki- csavarás” módszerének neveznek. Az ENSZ falai között megjelent a politikai technika egy újdonsága — az „automata szavazógép”. Az Egyesült Államok képviselői a Washingtontól függő küldöttek kezét csavarva ismételten megpróbáltak békeellenes határozat»» kát kierőszakolni. Az amerikai „szavazógép” első számú torzszülötte a csanekajsekista élő hulla lett, amely már hosszú évek óta tör*
