Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-01 / 154. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, július 1., péntek X Fontos napirendi a megyei tanács A járási tanács állandó bizottságainak működésével is behaTegnapi lapunkban már hírt adtunk arról, hogy június 29-én, szerdán délelőtt összeültek megyénk tanácstagjai. A megyei tanácsülésen részt vett Szobek András elvtárs. az Elnöki Tanács tagja, dr. Pozsgai István, az Elnöki Tanács osztályvezetője és dr. Ga- csályi Béla elvtárs, a kormánytitkárság munkatársa. Arany Tóth Lajos elvtársnak, a megyei tanács v. b.-elnökének megnyitó szavai után dr. Oláh László elvtárs, a gyulai megyei főügyészség vezetője elnökölt. Első napirendi pontként az üzemekben, tsz-ekben és egyebütt már megválasztott megyei népi ülnökök jóváhagyására került sor. Mielőtt a megyei bíróság népi ülnökeinek elfogadására, jóváhagyására sor került volna, szálasra emelkedett dr. Fodor elvtárs, a gyulai megyei bíróság elnöke. x Felszólalásának első részében köszöntötte a megyei tanácsülést, majd az ülnökválasztás jelentőségéről szólott. Arról, hogy az ülnökök mennyire fontos szerepet töltenek be a bűnüldözés és az új szocialista embertípus kialakítását illetően. Végezetül arról beszélt, hogy több mint 900 munkás, paraszt és értelmiségi vesz részt közvetlenül bíróságaink munkájában mint ülnök. Fodor elvtárs felszólalása után a gyomai járási tanács irányító és ellenőrző munkáját, tömegkapcsolatának, a tanácsok és a termelő- szövetkezetek egymáshoz való viszonyának helyzetét vitatták meg a külön bizottság által készített jelentés alapjan. A bizottság a vizsgálat során tóan foglalkozott a jelentés, mint ahogyan a megyei tanácstagok közül is sokan szóvá tették ezt. Ugyanis az egészségügyi, a művelődésügyi és a pénzügyi állandó bizottságok működnek csak elfogadhatóan, melyek munkaterv szerint dolgoznak, s rendszerint megtartják üléseiket. Ugyanekkor nem tölti be feladatát a mezőgazdasági állandó bizottság, melynek különösen nagy feladatokat kellene megoldani. Ugyanis megválasztása óta csak az alakuló ülésen volt együtt a mezőgazdasági állandó bizottság. Azóta az öt személyből a legtöbb esetben csak hárman jelennek meg. Hovatovább az állandó bizottság elnöke a bizottság két tagját nem is ismeri. Az ipari s a kereskedelmi állandó bizottság sem tartott ülést a megalakulás óta. Megállapította a bizottság azt is, hogy a járási tanács nagy figyelmet fordít a mezőgazdasági munkákra, különösen a nagyüzemi gazdaságokra. A végrehajtó bizottság ülésein, s a tanácsüléseken egyaránt a legtöbbet a mező- gazdasági tennivalókkal, különösen a termelőszövetkezetek megszilárdításával foglalkoztak. A mezőgazdasági osztály dolgozói rendszeresen részt vesznek a szövetkezetek közgyűlésein, vezetőségi ülésein, s a helyszínen adnak segítséget. Különösen jónak tartotta a bizottság a termelőszövetkezeti elnökök bevonásával minden községben létrehozott termelőszövetkezeti tanácsok működését. pontok ülésén dó bizottságai közül a művelődési, a pénzügyi, s a községfejlesztési működik jól. Az említett állandó bizottságok mellett szépszámú ak- tívahálózat is dolgozik. A mezőgazdasági állandó bizottság — akárcsak a járási tanács esetében — itt sem tevékenykedik. A megválasztás óta ugyanis még egy esetben sem tartotta meg ülését. Hasonló a helyzet az ipari és kereskedelmi állandó bizottság hely. zetében is. A községi tanács végrehajtó bizottságát elmarasztalta a bizottság a tekintetben, hogy a termelőszövetkezetek munkáját ugyan több alkalommal tárgyalta, azonban egy esetben sem tűnik ki a jegyzőkönyvből, hogy a járási tanács végrehajtó bizottságához bármilyen javaslattal vagy észrevétellel élt volna a termelőszövetkezetek megszilárdítását illetően. Majd hozzászólások következtek. Láda András elvtárs, a bizottság elnöke válaszadása után került sor Supola Pál elvtársnak, a megyei tanács állandó bizottság elnökének felszólalására, melyben részletesen szólt a mezőgazdasági munkák jelenlegi állásáról, különös tekintettel a kapálásra, s az aratás-cséplésre való felkészülésre. A mezőgazdasági munkák jelenlegi helyzetének megtárgyalásával egy időben került sor a megyei mezőgazdasági állandó bizottság munkájának megvitatására, s annak elfogadására. A hozzászólások után bejelentések következtek, majd dr. Oláh László elvtárs zárószavaival ért véget a megyei tanácsülés. Balkus Imre Mint gólya A gólya fáradhatatlan szeretettel táplálja frissen költ fiókáit, hogy mielőbb megerősödjenek, tollasodjanak. Mikor aztán csak úgy feszül bennük a mozgékonyság, a tettvágy, hozzálát a legfőbb feladathoz, repülni tanítja őket. A gólya csupán egyszerű ösztönlény és mégis érzi, hogy az ő felkészítésétől fiókáinak az élete-halála függ. Az emberszülőknek is fel kell készíteniük „fiókáikat” az életre, az annyival szebb, de nehezebb és bonyolultabb feladatokra, mint amennyivel gazdagabb, magasabb rendű az ember világa az állaténál. Vajon mi, emberek e téren hogyan, miként álljak a sarat? A történelemmé merevedett tegnapi világban a szülők nagy többségének sokszor bizony még az a természetes lehetőség sem adatott meg az akkori „rend” „jóvoltából”, hogy utódaikat az élet nehézségeivel szemben a legszükségesebbel vértezhessék fel. Gondoljunk csak az élelmezésre, ruházkodásra, orvosi ellátásra meg az iskoláztatásra. Még az ellenkező beállítottságú-. ok sem képesek tagadni, hogy ma már e téren teljesen fordított a helyzet. A körülmények ott is mind kedvezőbben alakulnak, ahol még bürokratikus okokból vagy kivételes családi körülmények következtében “ részeges az apa, vagy nagy a család és csak egyetlen kereső akad — a gyermekek felnevelése még ebben-abban akadozik. A helyzet az ilyen egyedi esetekben is rohamosan javul. Ez azzal a körülménnyel magyarázható, hogy az új társadalom a régivel szemben mint nevelő is előtérbe lépett és döntően szól bele mindennapjainkba. Ezáltal a gyermekek fejlődésének irányítására roppant módon mélyült, szélesült ugyan, de a szülők felelőssége sem csökkent, sőt — növekedett! Ma már nincs az, hogy „hiába akarnám taníttatni a gyerekem, ha bírnám, akkor is csak mun- kátlan, senkifia lenne belőle.” Ilyesmivel egyetlen apa és anya sem „rázhatja le” gyermeke sorsát. Még azzal sem, hogy „fiam, lányom többet tanult nálam, mit adhatok neki?”. Ha sok szülő a letűnt világ hibájából nem is tarthat ott az iskolai ismereteket illetően, mint . a gyermekei, de az élet iskoláját kijárta, és át kell adnia gyermekeiknek, de nemcsak az édesgyermekeiknek! Minden felnőtt dolgozó a maga munkahelyén egyben a fiadal beosztottjainak a pedagógusa is. Nem közömbös tehát, hogy mii felnőttek, közöttünk apák és anyák, miként tanítjuk a mások gyermekeit a munka megfogására. Nagy-nagy munkakedvet kelthetünk, de letörtséget is. Ha legalább olyan aggódó szeretettel tkészítjük fel fiainkat, lányainkat az életre, mint a gólya a fiókáit, akkor semmi baj sem lesz! Huszár Rezső megállapította, hogy a járási tanácsüléseken a megjelenés meglehetősen hullámzó. Ezzel függ össze az a megállapítás is, hogy a járási tanácstagok fele általában nem tartja meg tanácstagi beszámolóját. Hogy ez megváltozzék, ahhoz a végrehajtó bizottságra vár alapos tennivaló. Sikeresen tevékenykedett a járási tanács v. b. mezőgazdasági osztálya a tsz-eknél az egységes premizálási rendszer bevezetéséért is, melynek az lett az eredménye, hogy eddig 14 szövetkezetben sikerült bevezetni az egységes premizálást. A gyomai községi tanács államJúlius 1-től újabb ötszázezer bolgár dolgozó bérét emelik Szófia (MTI) Ez év elején jelent meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a minisztertanács- * nak és a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának közös határozata a munkások, mérnökök, műszaki szakemberek és alkalmazottak oérének rendezéséről, Illetve emel éséről. A bérrendezés első szakaszát ez év áprilisában végrehajtották. Július 1-én lép életbe a bérrendezés második szakasza, amelyben a nehézipar és egyes könnyűipari ágak dolgozói, így a gépgyártóipar, a kohászat, a vegyipar, az energiaipar, valamint a textil- és élelmiszeripar és az egészségügy dolgozóinak bérét e- melik. A rendezés összesen 500 000 embert érint. Jól sikerült a divatbemutató Kondoroson Általában csak szombat és vasárnap esténként telik meg annyira a híres Koticlorosi Csárda, mint ahogyan meglelt a múlt hét csütörtökjén. Este hét Dra tájban már minden asztal foglalt volt a 800 személyt befogadó kerthelyi- *égben. A nagy érdeklődést a földmü- vesszövetkezet vezetői által meghirdetett nagyszabású divatbemutató váltotta ki, s jórészt az is. hogy Vörös Sári. és Solti Káraly, a rádió énekesei vendégszerepeitek ebből az alkalomból. A divatbemutató során a jelenlévők 14 férfiöltöny, 24 női, 6 gyermekruha -s 4 fürdőruha fazonban gyönyörködtettek. Szinte fő szám volt és nagy síiért aratott a Szurovecz Hona által bemutatott divatos taft-selyem kieesté- iyi ruha. Az áruválaszték ilyen irányú propagálásának helyességét bizonyítja, hogy a bemutatót követő napon az addig szokásos napi 4—5 ezer forint helyett 8558 forint volt a földművesszövetkezet áruházának a forgalma. Igen sokan keresték fel az áruházat azzal, hogy „Azt a leánykaruhát kérem, amit az este Farkas Marika mutatott be". Kovács Ödön pedig azt az öltönyt vásárolta meg, amelyet ő mutatott be. HÉJJÁ SÁNDOR Tizenkilenc országba exportálunk az idén mézet A MONIMPEX megkezdte az idei méz-exportot, s három világrész 19 országába juttatja el a kiváló minőségű akácmézet. (MTI) 1 (ftotdotaiok a gyulai Sikd-iuMteumiM parkéi Ferenc 150 éve született Gyulán, s míg élt, szakadatlanul a magyar nemzeti zeneművészet felvirágoztatásán fáradozott. Hosszú, 83 esztendőnyi életének minden munkássága olyan értékű, hogy ma is tisztelettel nézünk fel rá, mint a magyar nemzeti zenedráma megalapozójára, Operaházunik karmesterére, Zenem ű vésze ti Főiskolánk igazgatójára, az Országos Daláregyesület elnökére és a Filharmóniai Társulat alapítójára. Kora: a reformkor. Célja: a nemzeti függetlenség. Bár a szabadságharc elbukik, Erkel életműve maradandó, ma is él. Széles néptömegekhez szóló operáiban, zenekari muzsikájában, kórusdalaiban mindnyájunkat ö tanított a népdal, nép- hagyomány megbecsülésére, a haza izzó szerete- tére, humanizmusra; Amikor a régi, nagy múltú fővárosi nagyüzemek énekkara oratórium- és operarészletet ad elő (Fővárosi Elektromos Művek) egy műsoron a csor- vási és az újkígyósi földművesszövetkezeti énekkarokkal, akkor megnyugodott érzésekkel hagytuk el a fesztivál bemutató-termét, mert: jó munkát végeztünk; Itt azonban meg kéö állnunk egy percre, és arról sem szabad megfeledkeznünk, ami a fesztivál előtt volt, és ami utána következik Még most a nyáron meg kell tervezni a kórusok következő évi munkáját. A program ismerete, a cél tudata lendületet ad, növelj az összetartozást, a közösségért való felelősségtudatot a kórustagságban. Szabadtéri színpad többnyire csak akkor telik meg közönséggel, ha élvonalbeli művészeink jönnek, vagy legalábbis operai előadás, avagy szimfonikus zenekari hangverseny van. Kétszeres az öröm akkor, ha a nézőteret megtöltő embertömeg oly lelkesen fogadja a kórusok egyéni és összkari teljesítményeit, mint ahogyan azt a gyulaiak tették. A lelkesedés hőfoka egy cseppet sem hűlt le a bő, háromórás műsor alatt, s az émber azzal az érzéssel kelt fel, hogy ilyenfajta megmozdulásokra van szükség, ahol a hallgatóság, az előadók tömegei egybeforrnak. Nehéz a krónikás dolga akkor is, ha csupán rendezni akarja élményeit. A puszta felsorolás nem elegendő, és módja sincs arra, hogy a három helyen egyidejűleg történő bemutatókról tudósítson. Mint zúgó, hömpölygő vízáradat, úgy sodort a Munkásőrség és a Szombathelyi MÁV Haladás egyesített férfikórusának előadásában Kodály Felszállott a páva és Buszt című grandiózus kő* rusműve; A KISZ Központi Vegyeskara két karnaggyal'is dicsekedhet. A világirodalom madrigál-gyöngyeit hitelesen, a költői szépség hangján szólaltatták meg, jyjindíg meghatottság vesz erőt az emberen, ha a Vakok Homérosz Vegyeskarát hallja; Akik pedig először látták, hallották őket, lenyűgözte őket a precizitásnak ez a foka és közvetlen felszabadult előadási mód. Számukra a zene többet mond, mint akárkinek; A csorvási és újkígyósi földművesszövetkezetek énekkarai fiatal együttesek még. Évtizedes hagyományokra — mint a Fővárosi Elektromos Művek — nem tekinthetnek vissza, mégis sokat ígérő hajtásai a szocialista mezőgazdasági kulturális munkának. Helyesen választott műsorszámaik, egészséges hangvételük méltán keltette fel a közönség érdeklődését; A maroknyi létszámú békéscsabai kórusok — Liszt Ferenc Kamarakórus, Gyógyszertári Központ és Általános Munkásdalkör — a megye- székhely kulturális feljődóse ütemének kérdéseit veti fel a 70 tagú Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskarral szemben. Általában elmondható, hogy kórusaink — vendégek és helybeliek — egyaránt helyesen értékelték az Erkel-éwel kapcsolatos tennivalókat. A nagy történelmi évfordulóra lelkiismeretesen készültek fel. Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell köszönni mindazoknak az időt feláldozó, erőt nem kímélő, lelkes munkáját, amelyet a szervezés, rendezés és kivitelezés sikeréért kifejtettek, akár mint közigazgatási dolgozók, akár mint egyszerű kórustagok. Összefogásuk bizonyítéka a közösségért, a szépért lelkesedő, önmagát szüntelenül művelő szocialista emberfők egyre nagyobb tál rának. A gyulaiak munkája példaként állítható r> den ilyen nemű megmozdulás elé. Minden < mérést megérdemelnek. SÁRHELYI JEN*. zeneiskolai igazgató
