Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06 / 158. szám
4 KÉPÚJSÁG I960, július 6., szerda „OnáJlá kweiÄk” Hangverseny A reggel még kissé borzonga- **■ tós, hiszen negyed hat körül jár az idő. Csaba szélén, az egyik útkereszteződésnél 12—14 év körüli lányok és fiúk várakozó serege. Talán kirándulásra készülnek? A mezők felől pöfög egy pótkocsis vontató. Ahogy ideér és melléjük kanyarodik, máris rohamozzák. Egy fiú elkiáltja magát: — Pista! Feri! Mit tolakodtok! Előbb talán a lányok, nem? Az intelemre a többi, „férfiú” is abbahagyja a tülekedést, sőt készségesen segítik a „hölgyeket”, hogy azután ők annál nagyobb hajrával iparkodjanak fölfelé. Kell is a bemelegítés ilyen csípős kor reggelen. Majd kint a tsz-ben már nem fáznak. Mert bizony nem kirándulásra, hanem mezei munkára mennek. Az avatatlan azt gondolhatja: — Szegénykék, ahelyett, hogy még a jó meleg ágyban lennének... Én azonban ismerem a történetüket. A z iskolások közt mind jobban elharapózik az, hogy szeretnek anyagi önállósdit játszani. , Nem is jók azok a filléres kunye- rálások a szülőktől fagyira, mozira meg a többire. Önérzetes diák igyekszik megkeresni a „kenyérre valót”. A vas- és papírgyűjtési láz mögött például ilyen célú pénzkereső törekvések rejtőznek. Ezek nem megvetendő pénzforrá- . sok, azonban eléggé „szűk ke- | resztmetszetűek”. Bezzeg a nagyüzemi munkavállalás! Például ez a most tova robogó társaság már az iskolában évközben latolgatta, hogy a nyáron néhány‘hétre melyik tsz-ben vállal munkát, a „komolyabb kereset” okából. Érthető, hiszen az igények gyermekeinknél idővel túlnőnek a fagyin és a léggömbön. Olyan ing, könyv, blúz, hangszer meg kerékpár a vágyuk, amilyet nem a szülői ötlet és kegy juttat nekik, hanem a nekik tetsző időben a maguk kedvére és ízlése szerint választhatják. És mennyivel másmilyenebb a fogása a maguk kereste pénznek! A rajta vásárolt iskolai takarékbélyegek, azok is szebbek! TV os, ez az a hajtóerő, ami hajnalban felkelésre bírja őket. Megéri a fáradságot. Fáradtság? Miket is beszélek. A farkaséhesen hazatérő lányok, fiúk amint bekanalazzák az ételt, már rohannak az utcára labdázni, hancúroz- ni. Az ő mezei munkájuk nem hajszás és főleg nem muszájmun- ka. A mi időnkben a puszta kenyérre valót kellett megkeresnünk nem egy-két hét. hanem az egész vakáció idején. Megalázot- tan kellett koldulni munkáért. Vagy ne is beszéljek erről, úgyis tudjuk? Lám, a mai Marikák és Pisták egészen másként csinálják. Ök csapatostul vállalnák valamelyik tsz-ben kapálásra, mondjuk 10 holdat, illetve akkora területet, amekorrátoól könnyen végez kiki a magáéval. A mi említett gyermekcsapatunk például 9 ezer forintgt kap. Ezt szépen elosztják egymást közt és néhány heti munka után százasokkal a zsebükben térnek igazi nyári pihenőre. De vajon csak egyszerű pénz- szerzési akcióról van szó? Sokkal többről! A kereset, a munka megbecsüléséről, a felnőtt dolgozók iránti tisztelet kialakulásáról. Például az utcánkban a veteményes kertben idősebb ember kapált. Arra haladt két fiú, az „önálló keresetűek” közül valók. Megálltak, nézték egy darabig a munkát, s egyikük csuda komoly elismeréssel jegyezte meg: — Jól csinálja az öreg. H át persze, ők csak tudják. Más alkalommal a gyárból hazatérő egyik szomszédra eként köszönt az „önálló keresetű” Jancsi gyerek: — Jó estét, Józsi bácsi. Elfáradtunk, elfáradtunk? ... Aztán az a következménye is van a gyermekek tsz-esdijének, hogy azok a társaik, akiket szüleik még nem engednek erre a jó, hasznos társas dolgozgatásra, délutánonként körülállják a hazatérteket és áhítattal hallgatják napi beszámolójukat mindarról a sok érdekesről, ami a napfényes mezőn történik. — húr — Címnek talán azt is írhattam volna, hogy: „Az első hangverseny”. Igen, a megalakult békéscsabai városi szimfonikus zenekar hétfőn este mutatkozott be a közönségnek. Nem is a dátum fontos, de úgy emlékszem, hogy januárban írtam éppen: „Lesz-e zenei élet Békéscsabán?” címmel egy cikket. Akkor abban a zeneiskola új igazgatója beszélt terveiről, s elmondotta, hogy szeretne egy szimfonikus zenekart alakítani. Akkor bizony ebben sokan kételkedtünk és féltünk attól, hogy az igazgatónak nem sikerül majd tervét megvalósítani. A hétfő este bizonyította, hogy sikerült. Kultúremberek vagyunk és ezért örömünkben nem kiálthatunk egy nyilvános kultúrteremben, vagy színházteremben, de tenyerünket pirosra tapsoltuk lelkesedésünkben, örültünk annak, hogy a zenekari bemutatkozás minden várakozásunkat felülmúlta, nemcsak azzal, hogy megalakultak és hogy dolgodnak, hanem azzal is, hogy nagyon szépen és nagyon jól játszottak. Lehet, hogy a zenekriti- kus találna hibát. El lehetne mondani azt, hogy meglátszik az összeszokottság hiánya, de ez olyan dolog egy szimfonikus zenekarnál, hogy erre évekre van szükség. Nem minden meghatódottság nélkül tapsoltunk a műsor befejezésekor a zenekarnak és a karnagynak, Sárhelyi Jenőnek, és abban volt már valami jelképes is, mikor a műsort befejezték, akkor nemcsak a közönség tapsolt, hanem a zenekar is megtapsolta a vezénylő karmestert. A taps kifejezte szeretetünket és elismerésünket. Az a 250—300 ember, aki a teremben végighallgatta a hangversenyt, azzal távozott, hogy ez a zenekar még sok kellemes estét fog szerezni mindnyájunknak. Az ablaknál ültem, ahonnét le lehetett látni az utcára. A művelődési házzal szemben a járdán legalább 50-en hallgatták a csukott ablakon át kiszűrődő zenét, és tudom, hogy gondolatban ők is velünk tapsoltak és velünk örültek, mint ahogy velünk örül az is, aki nem lehetett ott ezen az estén. Köszönjük a karmesternek, a- zoknak a zenészeknek, akik több kilométer távolságból, a megye más községeiből, városaiból jártak be hat hónapon keresztül a próbákra. Köszönjük és bízunk bennük, hogy az elkövetkező időkben ugyanilyen szorgalommal és lelkesedéssel dolgoznak és a zene eljut majd olyan távon községekbe is, ahol eddig csak a rádió hangjain csendül fel Erkel, Kodály, Bartók muzsikája. Dóért Imre Megindult az 1961. évi szerződéses sertéshizlalási akció Előnyös feltételek a nagyüzemi hizlalásra T*5! vett sok kKjzettct tmacrfit)a a ve*» lás, a világ stfo. keletkezesére vonatta)A gazdasági bizottság jóváhagyta az 1961. évi szerződéses sertéshizlalási akció feltételeit és átvételi árait. Július elsején országszerte megkezdődtek a szerződéskötések. Az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságán adott tájékoztatás szerint hizlalási szerződést köthetnek a termelőszövetkezetek, külön a termelőszövetkezeti tagok, valamint az egyéni gazdálkodók. A lekötött sertéseket legkorábban 1961. január 1-e után lehet átadni. A gazdasági bizottság súlycsoportok szerint állapította meg az átvételi árakat: fehér hússertésnél 15.50—16.— forint, hús- és húsjellegű sertéseknél 14.80— 15.30, zsír- és zsíirjellegű sertésnél 14.50—14.80, a tenyésztésbe fogott sertéseknél pedig 14 forint lesz a kilónkénti átvételi ár. A A p r 6 h í r Felhívás! Középfokú gépjárművezetői vizsgára való előkészítő tanfolyamra 1957. októberében jelentkezett azok a gépkocsivezetők, akik a tanfolyam-díjat kifizették, 30 nap alatt közöljék nevüket, címüket és gépjárművezetői jogosítványok keltének dátumát ajánlott levélben dr. Farkas István ügyvéd, Budapest I., Alkotás utca 34. (44. számú ügyvédi munkaközösség) címre, hogy a visszajáró összeget megküld- hesse. 9250 Férfiszabókat, szabósegédeket bedolgozónak azonnali felvételre keres a Szőrme- és Kézműipari Vállalat. Jelentkezés a központban, Békéscsaba, Herényi üt 27. 8240 Elválasztható, lakássá alakítható házrész telekkel eladó. Békéscsaba III., lázár u. 18. 1415 Felhívás! Dolgozók, munkások! A Dorogi és az Oroszlányi Szénbányászati Tröszt földalatti bányamunkára alkalmas, 18—45 év közötti férfiakat keres. Kereseti lehetőségekről, szociális juttatásokról a járási, városi tanács munkaügyi előadói adnak felvilágosítást. 1403 fi csoportok és az egyszerű mezőgazdasági társulások a fenti átvételi árakon felül, meghatározott mennyiségű sertéseiknek egyszerre történő átadása esetén, nagyüzemi felárat kapnak. Mégpedig: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a 20—50 darab falkásí- tott, egyöntetű sertés után 1.50, ötvenen felüli falkáért 2 forintot, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb társulások pedig 1, illetve 1.50 forintot kilónként. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a tagok háztáji gazdaságaiban megszervezik a szerződéses sertéshizlalást és elérik, hogy a háztáji gazdaságokból egyszerre 20-raál több sertés kerüljön átadásra, lebonyolítási díj fejében 25—50 sertés esetén 0.50 forintot, ötvenen felüli tételek esetében pedig 1.— forind e t é s e le Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz gyakorlott technikust azonnal felvesz. Jelentkezés Mezökovácsházán. 1498 A Békés megyei Malomipari Vállalat egy elektromérnököt vagy elektrotechnikust keres azonnali belépésre, energetikus munkakörbe. Cím: Békés megyei Malomipari Vállalat, Békéscsaba, István Malom. 1427 Előre-hátravarrós szatoógép jórkarbam eladó. Orosházi gimnáziummal szemben, szabóműhely. 9098 Békéscsabán, Dózsa György úton fél- ház eladó. Érdeklődni: Berényl út 7. 8273 74 éves nyugdíjast eltartanék. Kever- mes, Árpád u. 28. 8276 Hálószobabútor eladó. Megtekinthető: Békéscsaba V., Mikszáth u. 8. Érdeklődés telefon 26—13. Molnár. 1441 öthónapos törzskönyvezett puükutya- kölykök és 10 család nagyboconádi méh kaptár nélkül Is éladó. Dezső István, Mezöberény, Sztálin ti. 19. 1442 Jó állapotban lévő 635-ös stabil motor eladó, előtét-tengellyel, szíj tárcsákkal, üzemanyag-hordókkal együtt. Mach- nitz daráló, Medgyeöegyháza. 1440 melőszövetike zetéR a szerződéses sertésthizlaláshoz sertésenként legalább egy mázsa takarmányt juttatnak a tagoknak állami szabad- felvásárlási áron, úgy a lebonyolítási díj 1.— forint, illetve 1.50 lesz kilónként. A közös gazdaságok az így kapott lebonyolítási díjat sertésférőhelyek építésére fordíthatják. A sertéshizlalási szerződéseket a múlt évekéhez hasonlóan az állatforgalmi vállalatok kötik a termelőszövetkezetekkel A gazdasági bizottság a hízott sertések állami szabadfelvásáriási árát a szerződéses áraknál kilónként egy forinttal alacsonyabban állapította meg. (MTI) Krive^jove KÖNYV A B1B1LIÄRÖL Knvoljov egybegyűjti és népszerű formában közreadja a Biblia kutatásával foglalkozó tudományos munkák eredményeit, s ezek tudományos marxisba elemzését. Szembeállítja a Biblia állításait a történelemtudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történelemszemlélet eredményeivel és tételeivel s ezek alapján sorra dönti meg a bibliai tételeket. A könyv hatalmas dotoumentumamyagma épülve a Bibliázó marxista nézetek igazán * Varga Sándort NYlieAT-BERUN A K4R-.VRÄT MÖGÖTT E kiadványnak az a oéaja; hogy ftä» tárja a nyugat-berlini kérdés kialakulásának történetét, magyarázatot adjon arra, hogy miiért szakították ketté Berlint, ki a felel«; a Nyu-gat-Berlinben létrehozott mesterséges és a nemzetközi légkört mérgező állapotokért. Fokozza az érdeklődést, hogy e probléma rendezésében az álláspontok bizonyos mértékű közeledésén túlmenő megállapodás mindmáig nem jött létre, s ezért e kérdés igen nagy súllyal szerepéi a vflágpoilitika porondján: « Majakovszkij VÁLOGATOTT VERSEI Majakovszkijnak, a szovjet szocalista költészet legnagyobb [klasszikusának verseit Héra Zoltán válogatta és a kötet előszavát Is ő Irta. A verseket legjelentősebb műfordítóink — Szabó Lőrinc, Kardos László stb. fordították. » Szűts László: A TEJÜT MEZŐIN Szűts kísérletező, kutató alkat, mondanivalójának új és új formáikat keres. A modem és a népi hangvétel egyaránt izgatja. Próbálkozik az epikába ágyazott lírával csakúgy, mint az el- vontabb, inteUektuálisabb témákkal. S .Mikszáth Kálmán: vidám írások Ez a válogatás jórészt kevéssé ismert novellákat, kedélyes anekdotákat, keserű politikai szatírákat tartalmaz és igen alkalmas arra, hogy az eddigi Mikszáth-gyűj töményektől eltérően mutassa be Mikszáthot. A kötetet Bródy András visszaemlékezése vezeti be Mikszáth Kálmánról, aki apjának jó barátja és családjuknak gyakori vendége volt; Iszom a bort, rúgom a port — a közismert nóta e sora jutott eszembe a minap a gyulai strandon, amint ott álltam a seritató előtt, kezemben egy kupica világossal. A pontosság kedvéért a nóta új variációján tűnődtem, ugyanis a port pillanatnyilag mások rúgták néhány méterrel távolabb, a homokos „dühöngőbemV. Az említett porondon mindig labdáznak, fejelnek a gyerekek és nem gyerekek, miközben égig rúgják a finom, száraz homokot. Szélcsendes időben a könnyű por belepi a környéket, az emberek nyakába ereszkedik, behatol az állkapcsok közé, mire az „áldozat’ elmélázva ropogtatja a recsegő szemcséket. — A sivatagi homok fitiomabb — A POR szólalt meg mellettem Bétteki Ábrahám barátom, aki most jött haza Afrikából, ahol a Szaharában ritka svábbogarakat keresett bogárgyűjteményéhez. — Ettől vá- jogot lehet köpni — folytatta és a bizonyság kedvéért egy kisebb példányt máris a lábam elé hullajtott. —i Ezek is it t mind hősök. Zokszó nélkül tűrik, sehol egy nyikkanás •*-» nézett szét a nyüzsgő sokaságon és emberi mivoltában büszkén kihúzta magát. — Mi a sivatagban... — Na hallod — bizonygattam. — Olyan szép ez a gyulai fürdő. Oly sok fáradsággal épült, hát lenne szíve valakinek, hogy szóljon, locsolják azt a homokot, vagy tegyék máshová?: — Mi!?. Hogy még máshová?! — kiáltott felháborodottan Bél- toki és odarángatott a homokhoz. Idefigyelj — szólt elszánt hangon —•. így kell enni a homokot kés- apám. Felvett egy morékkal és a szájába szórta. Elállt a lélegzetem. Ő diadalmasan csámcsogott, a fejebúbjára tolta fehér parafasisakját, majd csípőre téve kezét, ringó járással, mint egy teve eltávozott. Szégyenkezve ódalogtam el. A tus alá álltam. Testemről a víz hatására apró vályogdarbok hullottak alá. Igyekeztem jó arcot vágni, de a tüdőmből recsegve tört fel a kacagás. Bo-zo mezőgazdasági termelőszövetkezeteit kapnak kilónként. Ha a térit
