Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära fid fillér * Vrlóg proletárjai, egyesüljetek' I960. JÚLIUS 24., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM A gyarmati rendszer alkonya Az elmúlt hét mozgalmas poli­tikai eseményeinek középpontjá­ban az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak ülése állt az amerikai impe­rializmusnak Kuha ellen készülő beavatkozása és a gyarmatosítók nak Kongóban végrehajtott pro­vokációival kapcsolatban. Mind­két ügy az imperialista kalandor- politika szégyenteljes megnyilvá­nulásai sorába tartozik és az ENSZ-ben lefolyt vita során le­leplezett sötét mesterkedéseket a nemzetközi felháborodás hullá­mai követték. A Biztonsági Ta­nács egyhangú határozattal köte­lezte Belgiumot csapatainak ki­vonására a Kongói Köztársaság területéről. A teljes összeomlás előtt álló, a század szégyenének tekinthető gyarmati rendszer e megnyilvánulása tehát nemzetkö­zi fórumon is osztatlan elítélésre talált. Remélhetőleg egy szégyenletes rendszer utolsó vonaglásai sorá­ba tartoznak azok az események, melyek Kongóban kirobbantak. De ha az immár világszerte fel­számolásra kerülő, a haladás ál­tál halálra ítélt gyarmati rend­szert végső fázisában mutatják is a gyarmatosítóknak legutóbb Kon­góban felsötétlő bűnös tervei, ugyanakkor mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy e rend­szer hívei és haszonélvezői el­szántan és minden eszközzel fenn kívánják tartani ma is középkori rabszolgarendszerüket. A Biztonsági Tanácsban elhang­zott felszólalások leleplezték a belga gyarmatosítók szándékát, provokációs kísérleteit, mellyel újra gyarmati igát akartak rakni a hosszú ideig tartó elnyomás alól alig felszabadult fiatal köztársa­ságra. A kongói nép azonban végleg meg akar szabadulni elnyo­móitól. Saját kezébe kívánja ven­ni sorsát, megteremteni új életét, saját javára fordítani országa gazdag természeti kincseit. És ebben a küzdelemben segítik nemcsak a más függetlenné vált afrikai országok, hanem segíti mindem elnyomás ellen, függet­ereje ma még nem lebecsülendő. A szocialista tábornak, a béke­szerető népek egységfrontjának ereje azonban még nagyobb, arra kényszerítheti az agresszorokat, hogy hagyjanak fel sötét tervük­kel. De a Biztonsági Tanácsban le­hullott a lepel egy másik beavat­kozásról is, amelyet az amerikai imperializmus készített elő Kuba ellen. A Biztonsági Tanács ülése, noha a szavazatok többségét az Egyesült Államoktól többé-kevés- bé függő országok adták le — megmutatta, hogy az ilyen sötét terveket nehezebb végrehajtani, mint azt a Pentagon forrófejű politikusai eleinte elképzelték. Kuba népének több barátja van. mint amennyire az amerikai ka­tonai klikk számított, és teljesen helytálló Walter Lippmann ameri­kai publicista figyelmeztetése, aki felszólítja a washingtoni politi­kusokat: nézzenek szembe a té­nyekkel. Lássák be a világ hely­zetében beállt gyökeres változá­sokat. Lippman emlékeztet arra, hogy „Castro forradalma a 40 év előtti mexikói forradalommal el­lentétben olyan időben zajlik, amikor a világ jelentős részén a hatalmas forradalmi orosz és kí­nai kormány tölt be irányító sze­repet, s amikor Afrika és Ázsia több országában a kubaihoz na­gyon hasonló forradalmak ját­szódnak le.” A helyzetet finoman úgy jelle­mezte Lippmann, hogy „Az Egye­sült Államoknak politikája meg­határozásakor tekintettel kell len­nie a kellemetlen valóságra” — vagyis arra, hogy ma már nem rendelkezhetnek azokkal ,a lehe­tőségekkel, hogy bármikor és bár­hol beavatkozhassanak a dolgok menetébe, amikor érdekeikről van szó. Ma már a gyarmati rendszer elérkezett alkonyához, a kis né­pek nem kiszolgáltatott, szabad zsákmányok többé. 550 cséplőgép csépel a megyében Megyénk egész területén az aratás befejezéshez közeledik, s ennek megfelelően vontatják ki a szérűskertekbe a cséplőgépe­ket. A Gépállomások megyei Igazgatóságának legfrissebb adatai szerint a megyében 550 cséplőgép csépel. Battonyán, Békéscsabán, Dévaványán, Fü- zesgyarniaton, Tótkomlóson csaknem minden cséplőgépet munkába állítottak. Orc sházá- ról két nappal ezelőtt azt jelen­tették, hogy a 64 gépből 31 csé­pel. Azóta már munkába állt itt is a munkacsapatok többsé­ge. Gyulán viszont — az aratás itt húzódott legjobban ki — a 33 cséplőgépből mindössze öt csé­pel. Több gépállomás követi a kondorosiak kezdeményezését; azokat a kombájnokat, amelyek a kijelölt területen az aratást befejezték, a gabonatáblákra irá­nyítják, ahol keresztekből csé­pelnek. Kondoroson péntekig négy ilyen kombájnt állítottak munkába. Megnyílt a XVIII. Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Szeged olyan mostanában, mint szalámigyár közös egy fel boly dúlt méhkas. A Tisza- azok a világszerte parti város a szabadtéri játékok lázában ég. Az utcákon, az étter­mek asztalainál ez most a fő té­ma. A Beloiannisz téren készen áll az óriási szabadtéri színpad, az ezreket befogadó nézőtér. Szeged szeretettel várja a belföldi és kül­földi vendégeket. pavilonjában elismert ter­mékek sorakoznak, amelyek nem­csak a szegediek, hanem az or­szág hírnevét is öregbítik. A lá­togatók működés közben láthat­ják a paprikacsomagoló gépet, amely valósággal ontja magából a paprikával teli zacskókat. A szabadtéri játékok idején rendezik meg a híressé vált, sor­rendben a XVIII. Szegedi Ipari Vásárt és Kiállítást, amelynek saj- tóbemutatójára pénteken került sor. Zombori János, a városi ta­nács ipari osztályának vezetője tájékoztatta a rádió, a televízió, a sajtó munkatársait a méretei­ben, látványosságban a múlt esz­tendeit felülmúló kiállításról. Ti­zennégyezer négyzetméternyi ki­állítási területen a szegedi, a Csongrád és Bács—Kiskun me­gyei ipar összesen 104 kiállítója mutatja be legszebb készítmé­Szép színfoltja a vásárnak a Székesfehérvári Villamossági. Te­levízió és Rádiókészülékek Gyá­rának pavilonja. Itt látható a gyár újdonsága, a kisképemyős Ben­czúr televíziós készülék is. Sok a nézője és hallgatója az új típusú tranzisztoros rádió mintapéldá­nyának, amelyet a negyedik ne­gyedévben exportra, a jövő évtől kezdve pedig belföldi piacra is gyártanak. A nagy hangerejű, Fer- rit-antennás kételemes, egyen­ként 9 voltos rádió üzemeltetése jóval olcsóbb, mint a hálózati vagy a telepes rádióké. A kiállí­tásnak talán egyik legszebb Té­nyeit. A három nagy szegedi élei- sze a legnagyobb porcelángyárak miszeripari vállalat: a konzerv- bemutatója, ahol a herendi, a gyár, a paprikafeldolgozó és a hollóházi, a pécsi, zsolnai, a A Szovjetunióban október elsejétől bevezetik az adók eltörléséről szóló törvényt Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Miniszertanácsá­nak döntése alapján azok a mun­kások és alkalmazottak, akiknek havi keresete 500 rubelig terjed, 1960. október elsejétől kezdve nem fizetnek adót. A Minisztertanács csökkentette az egyedülállók és kiscsaládúak jövedelmi adóját, valamin^ a nőtlenségi adót azok­nál, akik havi 501—600 rubelt ke­resnek. Ennek eredményeképpen a munkások és alkalmazottak évi keresete 3,6 milliárd rubellel nö­vekszik. Hódmezővásárhelyi Majolikagyár szebbnél szebb és művészi készít­ményei láthatók és vásárolhatók. A bútoripar, a textilipar, a bőr­ruházat, a cipőipar is legszebb modelljeit állította ki. Elismerés, csodálat nélkül aligha lehet vé­gignézni a tetszetős gyártmányo­kat. A kiállítás és vásár hű kereszt- metszetét adja Dél-Magyarország ipari fejlődésének. Azok , is, akik látták a Budapesti Ipari Vásárt, találnak itt is sok újdonságot. A színvonalas bemutatók szervezé­séért és rendezéséért elismerés il­leti a szegedieket. A vásár és kiállítás, amely hi­vatalosain szombaton délelőtt nyílt meg, kilenc napig tartja nyitva kapuit az érdeklődők előtt. A látogatók nemcsak gyönyör­ködhetnek, hanem vásárolhatnak is, mivel a kereskedelem is jól felkészült az igények kielégítésé­re. A kiállítással kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a sze­gediek, maga Zombori elvtárs, a városi tanács ipari osztályának vezetője hiányolja, hogy szemé­lyes kérésük ellenére megyénket egyetlen üzem, ktsz sem képviseli gyártmányaival a dél-magyaror­szági jellegű ipari seregszemlén. Pedig' lett volna megyénk ipará­nak is mit bemutatnia. Ügy lát­szik azonban, nem nagy jelentősé­get tulajdonítottak a kiállításnak, gyártmányaik, eredményeik nép­szerűsítésének. Látva a szegedi seregszemlét, elmondhatjuk: rosz- szul tették. (P) Búgnak a cséplőgépek lenségéért küzdő nép nagy barát­ja, a Szovjetunió, a szocialista tá­bor országaival együtt. A kongói eseményeket a gyar­matosítók szégyenteljes interven­cióját tehát felháborodott tiltako­zás visszhangja fogadta. „A gyar­matosítók arra törekszenek, hogy Kongóban visszaállítsák a régi rendet. Ez azonban már nem áll többé módjukban... A kongói nép útjában a gyarmati rendszer súlyos következményeként sok nehézség áll, ezeket azonban el fogják hárítani. A gyarmatosítók­nak pedig semmi keresnivalójuk azon a földön, melyet a kongói dolgozók vére és verejtéke öntö­zött. ...” — írja Leontyev a Krasznaja Zvezdában. Más lapok rámutatnak, hogy a Kongó elleni agresszió mögött az imperialista monopóliumok állnak, melyeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom