Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-02 / 129. szám
1960. június 2., csütörtök NÉPÚJ SÄ Hiánycikkek, de miért? A kukorica, cukorrépa, napraforgó, burgonya jó terméshozama a kapában van, vagyis attól függ, hány kapálást kapnak a növények. Csakhogy a kapa hiánycikké lépett elő, most a kapálás dandárjában. Csicsely Páltól, a Békéscsabai Földművesszövetkezet ügyvezetőjétől szinte köszönés helyett kérdezték, mikor meglátták a Petőfi Tsz tagjai: miért nincs kapa? Kapát akart venni hétfőn a Békéscsabai Földművesszövetkezet Szent István téri vas- és műszaki boltjában Kvasz Mihály, a telekge- rendási Vörös Hajnal Tsz tagja is. Cservenák Mátyás boltvezető — mint annyi másnak — 4 különböző nagyságú kapát mutatott: egy óriási és egy kicsi hegyes alakút, s két félkör alakút. Egy kivételével mindegyik kerek köpölyű volt. Kvasz Mihály — mint már sokan mások — azt mondta neki: 70 dekás, hegyes alakú és szögletes köpölyű kapa kellene, mert azt szokta meg — és mások is ezen a környéken —, mert azzal lehet kukoricát is, répát is kapálni, burgonyát is töltögetni. Azaz lehetne, ha volna. Vagy az ipar, vagy a nagykereskedelem feledekezett meg a kapálási idényről. Az őszi idénycikknek számító lapátból bezzeg rengeteg van. De hiába keresnek termelőszövetkezeti gazdák a Szent István téri vas- és műszaki boltban kötélárut is: kötőféket, marhakötelet, istrángot — az sincs. Nincs kötéláru a megye vasboltjaiban, Békés megyében, ahol ezer holdas területeken termelik a kendert. Kissé érdekes, hogy a megye iparának irányítói a létesített különböző feldolgozó üzemek mellett még nem szerveztek néhány kötélverő üzemet, vagy részleget, s a tsz-eknek úgy kell szaladgálniuk városról-vá- rosra, hogy a növekvő állatállománynak szükséges kötőféket, kötelet megvásárolják. Szeren- szére, ha drágán is, a kisiparosoktól lehet kötélárut kapni. Kapát egyelőre nem készítenek a kisiparosok. Ezért sürgősen intézkedni kell, hogy gyártson és szállítson a nagyipar, a nagykereskedelem minden vidékre a hagyományoknak megfelelőt és megszokottat. Közben nem árt gondoskodni arról sem, hogy tanácsi, vagy szövetkezeti kötélverő üzemek létesüljenek, s ne kelljen más megyékből szállítani kötélárut a sok kendert termő megyénkbe. ■ készül 30 tsz-elnök A Földművelésügyi Minisztérium évről évre megszervezi Zsámfoékon a tsz-elnökképző iskolában a szövetkezeti elnökök egy éves oktatását. Tavaly 17 Békés megyei tsz-elnök jelentkezett tanulásra, akik közül csupán betegség folytán esett ki egy-két elvtárs. Az idén az intézetben tovább növelték a tanulólétszámot, mégpedig a tavalyi 250-ről 300ra. A résztvevők közül körülbelül 30—35-en Békés megyéből kerülnek ki. Elnökképző iskolára utazik szeptemberben többek között Gyoméról a Győzelem Tsz-ből Putino- kd József, Tarhosról B. Kovács Gábor. A gádorosi Dózsa Tsz-ből az elnök és még két tsz-tag. Békésszentandrás termelőszövetke zeteiből — az Üj Élet, a Zall Máté, a Rákóczi és a November Tsz-ből — az elnökök szinti résztvesznek az oktatásban, mezőkovácsházi járás közös ga daságadból öttel többen jelentke tek tanulásra, mint amennyi f< rőhelyet kaptak. A megyei taná< mezőgazdasági osztálya 1 .c ,-óss- fordult az elnökképzö. intézevb.e: tegyék lehetővé, hogy még öt jelentkezőt Békés megyéből oda. el- küldhessenek. Sajnos, Orosháza városból és a gyulai járásból egyetlen tsz-elnök sem megy iskolára, pedig ezeken a helyeken a termelőszövetkezeti mozgalom az utóbbi időben igen lényegeset fejlődött. az asszonyára. Különösen, ha valami baj volt, a’ pedig mindég volt. Éjszakákon át nézegette a csillagokat és gondolatban az asz- szonnyal beszélgetett. Most is mondja halkan magában. — No Juli, menek és is nemsokára. Odaátul. A feje lehamyatlik, mintha aludna. M agyon hűvös még az áprilisi ■■ reggel. Erősen megborzong. Egész teste reszket. Messziről rozoga szekeret húz egy rossz, sovány gebe. Az unokája hajtja. Megáll a gunyhó előtt. Leszáll. Bemegy a házba, rakodni kezd a kocsira. Sovány, kicsi, rosszul táplált emberke. Az egész gyerek két nagy, szomorú szem. Gyorsan végez. Alig van valami. Egy láda, egy asztal, egy rossz szók, pár lim-lom. Földobja a kocsira, kihozza a tarka ágyneműt, odarakja a holmik tetejére. Jó helyet csinál az öreg apjának belőle. Odamegy az öreghez iás szólongat- ja: — Apó! Nagyapó! Gyerünk! Az öreg mintha se hallana, se látna. Nem szól, nem felel. Oda se néz. A kisfiú odamegy, felemeli az öreget. A he na alá nyúl és nagyon nehezen, sokáig kínlódva, feltolja a szekérre. Az öreg, amint felér, összecsuklik, ráha- nyatlik a tarka ágyneműre. Kalapja egészen az orráig letolódik. A hideg pipa kiesik a szájából és úgy fekszik ott, mintha már halott lenne. A gyerek megfogja a ló gyeplőjét, a kis ostort, nem ül fel a bakra, hanem a kocsi mellett lépésben biztatja az öreg gebét az Indulásra. Az nagynehezen, de végre mégis megindul. Az öreg csősz tehetetlenül fekszik a kocsin. Nagyon hörög. Szemei megüvegesednek. Álla leesik. Arca halálsápadt. ...A kisfiú ijedten, sírva nézi a lassan haladó kocsin a halott nagyapját. Megy, megy a kocsi mellett. Biztatja a lovat és közben könnyei potyognak, végiggördülnek a sovány, koravén, árva kisgyerek arcon. Az eső mind erősebben esik, mintha ez a kis Tiszaháti világ búcsúztatná, siratná az elmenő fiát, az öreg csőszt. Lassan fordulóhoz érnek, a kocsi egy kis dombra kapaszkodik fel. A gyerek megáll, a könnyei potyognak. Visszafordul. Búcsúzik a tekintete Bánom pusztától. A tehetetlen düh és keserűség szorítja a kis szivét. A kisgyerek keze ökölbe szorul, fenyegetőzve, át- kozódva fordul az elhagyott puszta felé. | assan eláll az eső. A nap át■* tor a szürke felhőkön. S napfény csillog a vizes füvön és pocsolyákban. Fecskék keringenek, széles, nagy ívekben egész közel a kocsi körül. A nap rásüt, megaranyozza a rozoga szekeret, a halott öreget, a vén sovány gebét és a rongyos kisfiút, megnyújtva hosszú árnyékukat a sáros, nedves földön. Inczédi Ákos Kielégítő a szerződéskötés libára, kacsára és pulykára A csibenevelési sxerxődések kötésé még mindig lassan halad Megyénk baromfitenyésztése különösen az utóbbi években egyre számottevőbbé vált. A városok és községek lakói közül egyre többen nevelnek csibét, részben saját szükségletre, részben pedig eladásra. Több községben, miután a parasztság termelőszövetkezetekben egyesült, a múlt évekhez képest némileg csökkent a baromfitenyésztési kedv. Egyes helyeken a községek és a tsz-ek vezetői a többi állat rovására megfeledkeznek a baromfitenyésztésről, sőt olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel eleve megszabják az egyes udvarok baromfi létszámát A korlátozások miatt a termelőszövetkezeti gazdák kevesebb csibét, kacsát, libát, pulykát tartanak, amelyből egyenesen az következik, hogy kevesebbet is értékesítenek. A tenyésztés elé emelt akadályok kihatnak az ország külkereskedelmére is. így fennáll annak a veszélye, hogy számottevő gép, műtrágya, szövet és egyéb cikk behozatalától esünk el. A baromfitenyésztési szerződés- kötéssel kapcsolatban néhány kérdésre kértünk választ Kovács József elvtárstól, a MÉK osztályvezetőjétől. — Mennyi baromfira köszerződések kötését. Igen sok tenyésztő akkor érzi magát biztonságban, amikor a szerződés a zsebében van, és tudja, hogy a felnevelt baromfiért az átadáskor mennyi pénzt kap. Megyénkben most már jól halad a szerződéskötés. Igaz, a csibenevelésben a libához, kacsához, pulykához képest le vagyunk maradva. Az eddigi eredmény mindössze 36,7 százalékot mutat a korábban kiadott szerződéses irányszámhoz képest. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a csibenevelési szerződést túlméreteztük volna. A liba, kacsa és pulyka szerződéskötésénél kedvezőbb a helyzet. Eddig 171101 libára, 106 696 kacsára és 106 404 pulykára kötöttek felvásárló szerveink értékesítési szerződést. Ezzel a szerződéses irányszámokat már 70—80 százalékra biztosították. — Milyen körülmények ne- 0 hezítik a háztáji gazdaságokban a baromfinevelést? Általánosságban azt lehet mondani — folytatta Kovács elvtárs —, hogy a baromfinevelést gátló tényezők eddig még nem hatalmasodtak ed. Tudja azt minden tsz-gazda, hogy a baromfifélék tartását a minta-alapszabály korlátlan mértékben engedélyezi. Ennek ellenére mégis azt kell monVirwTvr oií-riTcvc- -az idén a i. ___ f elvásárlók 580 vagon . átvételét tervezik. Ennek a feltételei adottak. Talán nincs is már a megyében olyan tsz-gazda, aki ne foglalkozna csibe-, kacsa- vagy pulykaneveléssel. Az emberek azért is kedvelik a baromfiak tartását, mert aránylag kevés befektetéssel jár és a befektetett ösz- szeg sokszor megkétszerezve térül vissza. Több községben, mint például Kardoskúton, Kétsop- ronyban, Eleken, Dobozon, Gádoroson, Gerendáson megkedvelte a lakosság a baromfiértékesítési Mikor kerülnek forgat ontott a vásáron kiállított üj közszükségleti cikkek Móré András, a könnyűipari kiállítás vezetője elmondotta, hogy csak olyan árukat mutattak be a Budapesti Ipari Vásáron, amelyek sorozatban gyárthatók, s a cipőmodelleknek mintegy 80 százaléka, a készruhák, a szövetek túlnyomó többsége még ebben az évben az ületekben lesz, kisebb részük máris kapható. A textilújdonságok közül már nagy mennyiségben gyártják a kevéssé gyűrődő perlux, resisita és neva anyagokat, ez utóbbi azonban csak konfekcionálva található meg. Rövidesen megjelenik az üzletekben a több színű bársonymintás, nyomott kelme, a téli bálszezonra pedig az év legszebb termékének minősített kockás jacquard selyemből is csináltathatnak maguknak ruhát a nők. A tartós plisszé szoknyákat azonban csak a jövő nyáron hordhatják. —< A legélénkebb érdekőldést a modern vonalú bútorok keltették. örömmel közölhetem — mondotta —, hogy a tíz szobagarntitúrából kilencet megrendelt a belkereskedelem, némelyiknél ugyan kisebb változatásakat kért. A gyártáselőkészítés és az úgynevezett átfutási idő együttvéve hat—nyolc hónapot igényel, s így ezeket a bútorokat csak a jövő évben árusítják. A legnagyobb sikert aratott konyhaberendezés első kétszáz- garnitúrás sorozata azonbcun máris készül a sátoraljaújhelyi bútorgyárban. Már az árát is megállapították: 6200 forint a 15 darabból — közte 9 kisebb-nagyobb szekrényből — álló berendezés, de a vevők tetszés szerint azt választhatják majd ki, ami éppen hiányzik konyhájukból. HÁROM MÉTERES MAMMUT- AGYART TALÁLTAK KRASZNOJARSZK MELLETT Krasznojarszk (TASZSZ). Csaknem három méteres mammut-agyart találtak Krasznojarszk mellett, a Jenyi- szejen épülő vízierömű földmunkálatai során. Az építkezésnél már korábban Is több alkalommal bukkanták mammut-maradváuyokra. <mtq rülhető lenne az a korlátozás, a- mely Újkígyóson máris tapasztalható. — A községi tanácsok tá- mogatják-e a baromfi© tenyésztést és a szerződések kötését? Több helyen: Kunágotán, Békésen, Csorváson, Dombiratoson, Okányban, Telekgerendáson, Dé- vaványán, Endrődön, de még sorolhatnám tovább, a községi tanácsok olyan határozatokat hoztak, amely szerint baromfit az utcán tartani tilos! Orosháza városban hasonló rendelettel szabályozták a baromfitartást. Helyesebb lenne, ha úgy oldanák meg ezt a kérdést, ahogyan Békéscsabán: a városi tanács a forgalmasabb utcákon, tereken és a város központjában megtiltotta ugyan a baromfiak tartását, de a kevésbé forgalmas — füves — utcákon, kellő őrizet mellett szabad baromfit tartani. Véleményem szerint a községek és városok kevésbé forgalmasabb útszakaszain továbbra is engedélyezni kellene a baromfiak legelészését. Több községben és városban, így Puszta- földváron., Kardoskúton, Gyulán a tar ácsok igen hathatós segítsége' adnak a földművesszövetkezeteknek is a baromfitenyésztéshez. Ennek tudható be, hogy eze- •n a helyeken a toll-értékesltési erződéskötések is igen jól halónak — fejezte be nyilatkoza- it Kovács elvtárs. Rokonlelkek Semmit sem gyűlöl úgy a rendes ember, mint a kapaszkodást, a más rovására maguknak előnyt szerezni akaró elemeket. Ennek a jellemtelen dolognak sok válfaját és kivitelező típusát ismerjük. Van, aki a hivatalában intrikus módon feketíti be munkatársait, hogy maga jobbnak, különbnek lássék. Van, aki a százados polgári mentalitás csökevénycként ma is kapzsi, Mekkáig elgyalogolna, ha ott ingyen kapna két fillért, de méginkább saját környezetében, amikor csak alkalom kínálkozik, veti rá magát a „heverő” két fillérre, s hogy mindenki előtt ö kaparintsa meg, képes összeveszni legjobb barátaival. De van egy köznapibb, tö- megméretübb jelensége is a „kapaszkodásnak”. Az, amikor frissen bejön valaki a boltba, szabad utat vág magának a pult előtt várakozó sokaság között és mindenki efőtt — nem számít, hogy előtte remegő térdű néniké, viselős asszony, vagy már negyed órája váró gyámoltalan gyerek álldogált, — harsányan túlkiabálva a szerényebbeket, feladja a rendelést. Aztán u- gyanilyen lerohanó tempóval tör magának utat itf pénztárhoz s mindenkit maga alá gyűrve, a fejeken át fizet. \ Ha egyszer-egyszer akad valaki, bátrabb ember a sokaság között, s megkockáztatja: „Ne tolakodjék kérem, várjoii a sorára!” — legtöbbször akad, olyan valaki is, aki a törtető mellett tör lándzsát (úgy néz rá, mint félistenre, mert maga is így s.ze- retne tenni, csak gyávább ho •- zá), s biztatóan rápillantva jegyzi meg a bíráló címére ad- resszálva: „Ne törődjön vele, ez egy kötözködő”. Majd maga is, pedig később jött, „példaképe” áriában a pulthoz sodródik. Boldogok az „együgyűek”, mert ők „istenüket” meglátják és övék a mennyek országa... V. D.
