Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

6 MÉPÚJSÁG I960, június 24., péntek HÍREK Egy orvos barátom mesélte a következő tör­ténetet. Mindig bajban van, ha rendelőjébe fia­talkorú „nagylány’? lép be, nem tudja, hogy kö­szönjön, de láthatóan ő is ugyanilyen zavarban Köszönés van, mert ő sem tudja, hogy mit köszönjön. De a napokban történt eset az eddiginél sokkal ka- cagtatóbb volt. Kopogtatnak az ajtón, belép egy 14—15 éves, rendkívül csinos kislány és megszólal: — Kezitcsókolom. Mit tehetett az orvos, a kislány csak nem volt már kislány, így aztán ő is köszönt emigyen: — Kezitcsókolom... d.-X­— A FÜZESGYARMATI köz­ségi tanács tegnap tartotta ren­des havi tanácsülését, ahol a nyá­ri aratási és a cséplési munkák­ról, a nyári tűzvédelemről tanács­koztak. NYÁR Taft kisestélyi, nylon felsőrész­szel. A csinos megjelenés bizto­sítéka .». Melegebb idő Nappali felhőképződés eső nélkül. Mérsékelt keleti szél. A nappali fel- melegedés tovább erősödik. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 10—14, leg­magasabb nappali hőmérséklet 24—38 fok között. — A Gyopárostul rendezendő kisipari szövetkezeti napon a sportműsorban nemzetközi talál­kozóra is sor kerül. Az Orosházi Spartakusz Dózsa birkózócsapata a lengyel birkózócsapattal mérkő­zik; A sportprogram befejezése­ként a Szarvasi Spartaikiusz lab­darúgó-csapata játszik az Oroshá­zi Kinizsi csapatával. .— A Román Népköztársaságban a hatéves terv végére 2,7-szer lesz nagyobb a villamosenergia-terme- lés, mmrí 1959-ben, így elérik a 18,5 milliárd kilowattot, — Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban ez évben 149 ta­nuló érettségizett. Közülük 33 ta­nuló kitűnő és jeles eredményt ért el, csak nyolcam nem feleltek meg. — GYULÁN az Erkel Ferenc jubileumi emlékévben országos dalostalálkozót rendeznek a sza­badtéri színpadon június 25-én, szombaton este 8 órakor. — 1888-ban állították be a lon­doni forgalomba a lóvontatású omnibuszokat, amelyek óránként öt mérföldes sebességgel haladták. Napjainkban a modern 80 lóerős autóbuszok a főútvonalakon órán­ként alig 4—5 mérföldes átlagse­bességet érnek el. Erre mondják Angliában, hogy ez a haladás „csodája”. — Június 18-án rendezte meg az orosházi I. számú általános is­kola a hagyományos tornaünne- pélyét. Az ünnepélyen 862 tanuló tornagyakorlata nagy sikert ara- ‘■'t' - hatalmas nézősereg előtt. . szeghalmi tüdőkórházban %ti fűtőberendezés építését •Ziták elő 500 ezer forintból, kséges anyagokat már be- téic, és még ebben a hónap- tegkezdődik az építkezés. — Értesítjük a város lakosságát, hogy 100 000/1932. F. M. rendelet értelmében Békéscsaba város te­rületén sertéspestis miatt további intézkedésig az állatvásártérre sertést felhajtani tilos. Más álla­tokra a zárlat nem vonatkozik, így ezek felhajtása a jövőben nincs korlátozva. Békéscsaba Városi Tanács V. B. Kereskedelmi Cso­portja. 368 Apróhir d etések A Gyomai Belvízrendező Társulat gyakorlattal rendelkező technikust azonnali felvételre keres. Érdeklődni: Gyoma, községi tanácsnál. 371 Békéscsaba, Thököly u. 32. szám a&att nagy morzsoló eladó. 1390 A Vizesfási Állami Gazdaság azonnali belépéssel motorszerelőt keres. Fize­tés 7,50 Ft órabér. Cím: Vizesfási Álla­mi Gazdaság, Vizesfás. 370 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A, u. 4., 1. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés' megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály, Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Váüad-at, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hóra lls*- Ft Olasz miniszter harca a filmgyártókkal Umberto Tupini olasz szakmi­niszter felhívást intézett az olasz filmgyárakhoz, hogy a jövőben tartózkodjanak az „erotikus té­máktól”, mert ellenkező esetben szigorúbb cenzúrát fognak beve­zetni. Tupini miniszter levélben fordul az olasz filmgyárak szö­vetségének elnökéhez és félre­érthetetlenül utalt rá, hogy a producerek állami támogatásra ezentúl csak fenti követelmény betartásával számíthatnak. Az olasz filmgyártók szövetsé­gének elnöke néhány szavas vá­lasztáviratban visszautasította a miniszter felhívását. Egyes pro­ducerek már sztrájkkal fenyege­tőznek és olyan kijelentéseket tesznek, hogy az olasz filmgyár­tás nem fogja tűrni az egyház befolyását a filmgyártásban. Utóbbi hónapokban ugyanis a római katolikus egyházi körök egyre élesebb hangú bíráló meg­jegyzéseket tettek az olasz film­gyártásra. Akik még mindig a prédára lesnek Előbbre jutottak-e földművesszövetkezeteink a társadalmi tulajdon védelmében? A párt Központi Bizottsága 1958. április 11-i határozata részleteiben elemezte a társadalmi tulajdon védelmének akkori helyzetét és meghatározta a soron lévő felada­tokat. A párt Központi Bizottsága felhívta a bűnüldöző szervek és a gazdasági vezetők figyelmét a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére, a céltudatosabb és megfontöltabb ellenőrzésre. Kü­lönösen kiemelte a földművesszö­vetkezeteknél elburjánzott, társa­dalmi tulajdon elleni bűncselek­mények és visszaélések megszün- tésének fontosságát. E párthatá­rozatban megjelölt feladatok új­bóli megbeszélésére hívta össze a MÉSZÖV igazgatósága a napok­ban a földművesszövetkezetek he­lyi és járási igazgatósági elnökeit, főkönyvelőit, revizorait, a megyei főügyészség, a megyei bíróság és a megyei rendőrfőkapitányság képviselőjét. A csaknem egésznapos tanács­kozás vitájából nem volt nehéz megállapítani, hogy az utóbbi két év alatt földművesszövetkezeteink vezetői több vonatkozásban előbb­re jutottak a társadalmi tulajdon védelmében. Bár javult földmű­vesszövetkezeteinknél a társadal­mi tulajdon védelme, de még ko­rántsem mondható jónak. Több mint másfélmillió forint leltárhiány a műit évben Az utóbbi két évben, de külö­nösen a múlt évben tovább növe­kedett a földmüvesszövetkezetek forgalma. A nagy árukészlet ke­zelése közben azonban az eltulaj­donításra is megvan a lehetőség, mely általában felelőtlenségből, az ellenőrzések elmulasztásából következik, hiszen a földműves­szövetkezeteket ért anyagi kár jó­részt még mindig leltárhiányból származik. Ugyanis 1958-ban a 7837 egységből hiánnyal zárt 2117. A múlt évben egyáltalán nem ja­vult e tekintetben a helyzet. Az 1959-ben felvett 5344 leltárból — az 1958. évihez viszonyítva — 1654 zárt hiánnyal. Amíg 1953-ban az említett mó­don eltűnt forintok összege meg­haladta a 2 900 000 forintot, a múlt évben már „csak” 1 756 000 forint volt. S itt egy újabb gon­dolat következik. Vajon visszatérőinek-e a leltár­hiány címén eltűnt forintok? Ki­csit sem kecsegtető az éremnek ez az oldala. Sőt! íme, a számok, melyek mindennél jobban bizo­nyítanak. Amíg 1958-ban 1 458 000 forint térült meg, addig a múlt évben 48 000 forinttal kevesebb, vagyis 1 410 000 forint. De a gyo­mai, az orosházi és a békési já­rásban az évi megyei szintnél is jóval magasabb volt a leltárhiány 1959-ben az azt megelőző évhez képest. E százezrek tekintélyes ré­sze soha nem is térül vissza a földniűvesszövefkezetekhez. Árdrágítás, súly csonki tás — a vásárlók rovására A könnyű pénzforrásnak azon­ban van egy másik válfaja is: a leltári többlet. Ezzel ugyan a földművesszövetkezetek nem ká­rosodnak meg, de annál inkább a fogyasztók. S itt ismét a számokat hívjuk segítségül. 1958-ban a 7837 leltár közül 4697 zárt többlettel. Ez az összesnek csaknem 60 szá­zalékát tette ki. 1959-ben az 5344- ből 3353 zárt többlettel, vagyis az összleltárak csaknem 63 százaléka. Igaz,hogy a múlt évben már csök­kent 1958-hoz képest. Noha még 1959-ben is jóval meghaladta a két és fél millió forintot. Szólni kell erről mindenképpen. hiszen a többlet ilyen alakulása nem az áruk természetéből adó­dott, hanem az esetek többségé­ben súlycsonkításból, árdrágítás­ból. S ezzel mindig a vásárlók károsodtak. Éppen ezért csak he­lyeselni lehet a MÉSZÖV igazga­tóságának azt az elhatározását, hogy az említett módon „kiugrott” nagyobb összegű többletet vizsgá­lat alá veszik. A különböző kereskedelmi üzemágaknál is tovább növeke­dett a leltártöbblet. Különösen a vendéglátó-egységeket kell itt em­líteni. Amíg 1958-ban a vendég­látó-egységek 73 százaléka zárt többlettel, addig a múlt évben ez az arány még rosszabb lett, 76 százalékra növekedett. Aligha kell ehhez különösebb kommentár, hogy bárki megértse: ha becsüle­tesebben kimérik a fogyasztóknak a kért italokat, nem zárt volna száz egységből több mint 70 több­lettel. Ugyanakkor a gyulai- s az oros­házi járás fmsz vendéglátó-egysé­gei 1958-ban nagyarányú leltárhi­ánnyal zártak. S a múlt évben is csak némileg csökkent ez. A bé­kési járásban meg külnösen rosz- szul alakult e tekintetben a hely­zet. Az már az érem másik olda­la — s ki hiszi el? —, hogy a ven­déglátó-egységeknél ez természe­tes hiány lenne, amikor a legtöbb helyen többlettel találkoznak az ellenőrök. A hiánnyal zárók leg­többjénél rövid vizsgálat után nem volna nehéz megtalálni a bűncselekményt, mint ahogyan ezt már annyi példa bizonyítja. A felvásárló üzemágaiknál is megtalálható a leltárhiány, hogy csak a gyomai j árás fmsz-edt em­lítsük, ahol a forgalom 0,53 száza­lékát tette ki. De a gyulai járás­ban sem volt jobb a helyzet. S az ellenőrzés lazaságára vall, hogy akkor ellenőrzik általában alapo­sabban az egységek vezetőit, ami­kor már sok ezer forint „eltűnésé­re” lehet számítani. Ezzel magya­rázható az utóbbi két évben Uhl- jár János szarvasi boltvezető, Ko- sik Mihály mezőberényi cukrász­üzemvezető, a gyomai fmsz gyógy­növényfelvásárló, az eleki ba- romfifelvásárló s Germán József kunágotai központi pénztáros és sok más személy nagyarányú sik­kasztása. Intézkedjenek még hatásosabban bűnüldöző szerveink Földművesszövetkezeteink veze­tői közül sokan még most is fi­gyelmen kívül hagyják az igazga­tóság utasításait. S ez újabb száz­ezres károkkal jár. A késedelmi kamatokat kell itt elsősorban em­líteni. De sok helyen figyelmen, kí­vül hagyják azt a határozatot is, hogy az ismételten leltárhiánnyal zárókat le kell váltani. A szeg­halmi és a mezőkovácsházi já­rásban ezt a határozatot betartják, megvalósítják, s ez eredménnyel is jár. Sok százezer és millió forintos kár éri földművesszövetkezetein­ket az áruk felelőtlen raktározása következtében is. Az esetek több­ségében a boltok vezetői csak ak­kor jelentik az áruk romlását, amikor már több százezer forintot tesz ki a kár — jóllehet időköz­ben felé sem néztek a százezre­ket érő árunak. A földművesszö­vetkezetek vagyonának elherdálá­sáért, meglopásáért, az áruk ha­nyag kezeléséért jelenleg is jó néhány bűnvádi eljárás van fo­lyamatban. Bűnüldöző szerveink az utóbbi két évben hatékonyabban intéz­kednek egy-egy fmsz-i lopás, sik­kasztás feldolgozásán, mint évek­kel ezelőtt. Annál inkább nincs minden rendben jó néhány föld­művesszövetkezetnél, ahol meg­elégednek azzal, hogy felfedték a leltárhiányt, de nem nézik annak okait. Pedig, ha bogoznának a dolgok mélyén — mint ahogyan ez sok helyen már eredménnyel járt —, felfednének egy sor lopást, sikkasztást, úgy, mint a békési és mezőkovácsházi járásban. Vannak esetek szép számmal, amikor sok ezer forintos sikkasztásért is el­enyésző a felelősségre vonás. A gyulai Hofgart Erzsébetet csak­nem 32 ezer Ft-os leltárhiányért, a kár megtérítésén kívül csak három hónapi börtönre ítélték. A battonyai Major István boltekeze- lőt a 68 ezer forint kárért össz- büntetésül mindössze nyolc hóna­pi börtönre ítélte a bíróság. De hosszan lehetne ezt sorolni. A földművesszövetkezetek vezetői kérik a bűnüldöző szervek hatá­rozottabb segítségét. Igaz, olyan eset is fellelhető* amikor az fmsz könyvelője tud a sikkasztásról — mint Ecsegfalván Kun Lajos vezető könyvelő Lo­vász István 85 ezer forintos sik­kasztásáról —, csak éppen nem jelenti bűnüldöző szerveinknek. * Földművesszövetkezeteink két­ségkívül évről-évre jobban betöl­tik feladatukat. Eredményeik is — melyről itt jóllehet keveset szól­tunk —, mindinkább kibontakoz­nak. Az utóbbi két évben összes­ségében csökkent a leltár- és egyéb hiány is. Azonban a több mint ötezer embert foglalkoztató földművesszövetkezeti hálózatban még megtalálhatók a nem odavaló személyek, azok, akik csak a pré­dára lesnek. Ha valamennyien se­gítünk a MÉSZÖV igazgatóságá­nak a még fellelhető hibák és fo­gyatékosságok megszüntetésében, akkor mához egy évre kevesebb fogyatékosságról és nagyobb ered­ményről adhatunk számot a föld­művesszövetkezetekről megyénk olvasóinak. Balkus Imre Endrődi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában ]\yárs cipőit készíttesse Endrődön és Gyomán méretes részle­geinknél. Választékos bőranyag és figyelmes kiszolgálás! Mindennemű javítási munkákat javító részlegeink gyorsan és pontosan végeznek. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom