Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

NÉPÚJ SÄ® I960. június 23., esfttöréSk / (BaLcutű-niildiiíh — anekdofákbon Már megírtuk lapunkban, hogy Termelőszövetkezeti tagok Biz­tosítási és Önsegélyezési Csoport­ja több turnusban tsz-fiatalokat üdiiltefia Balatonon. Nemrég jött haza az egyik csoport, s jelenleg is ott üdül több tsz-fiatal. Arra sajnos nem adatott lehetőségünk, hogy üdülőhelyükön meglátogas­suk megyénk tsz-fiataljait, igy hát a csoport vezetőjét kértük meg, mondja el élményeiket, üdü­lésük történetét Előrebocsátom, hogy nem va­lamiféle hivatalos tudósítást köz­lünk, hanem néhány apróságot, vidám anekdotát, amelyben ré­szük volt az üdülőknek. Ezt a csoportot, amelyről itt szó van, Lehel elvtárs, az Állami Biztosító munkatársa vezette, így ővele mondatjuk el a fiatalok élmé­nyeit Mielőtt még az anekdoták el­mondásához fogott volna, meg­tudtuk tőle, hogy nagyszerű ét­kezést kaptak, négyszer voltak kirándulni, és hogy a Mezőhegye- si Állami Gazdaság balatonszár- szói üdülőjében voltak. — Az első meglepetés — kezd­te — Balatonaligánál, még a vo­naton érte a fiatalokat. Mivel­hogy a 35 fiatal közül csak két (Tudósítónktól) Lapunk keddi számában hírt átírtunk arról, hogy a Mezőberényi Téglagyár 8 tagú építő brigádját a legutóbbi hé­ten 466 ezer forintos nyereménnyel lepte meg Fortuna, a szerencse isten­nője. Ez alkalomból felkerestük a nem mindennapi nyeremény boldog tu­lajdonosait, hogy terveikről, elképzelé­seikről tájékozódjunk; Hogyan érték el ezt a nagy összegű nyereményt? — „szegeztük” a szok­ványos kérdést Fazekas Kálmán részlegvezető mellének, aki éppen tervezési munkában volt elmerülve. — Talán éppen a nyeremény fel- használását tervezi? — Nem kérem — kaptuk a választ — ezúttal hivatalos terveken dolgozom. Egyébként a fejenként csaknem 50 ezer forintos nyeremény hovafordítá- sáról már mindnyájunknak kész terve van. De hadd adjak választ első kér­désükre. Az általam szervezett 8 tagú ,,lottó-szövetkezet'’ kb. egy éve játszik együtt. Előbb csupán néhány szelvény- nyel lottóztunk, mostani, 60 szelvényes játékunkra öt héttel ezelőtt tértünk át. Tizenöt számos variációnkhoz a ta­gok szabadon választották meg a szá­mokat s személyemhez fűződik a sze­rencsés összeállítás — fűzi hozzá mo­solyogva, nem kis büszkeséggel... Hogyan fogadta a kollektíva az öröm­hírt? Hogyan fogadták azt azok, akik nem lottóznak? — A brigád számára várakozáson felül meglepő volt a nagy összegű nye­remény — folytatta a részlegvezető, Kazalváros a Sarkadi Kendergyárban A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat Sarkadi Kendergyárában sok százezer forintos költséggel jelentős építkezéseket végeznek az idén. Külön, 15 lakásos — mintegy hatvan személy­nek alkalmas — otthonos szállás épül az áztató idénymunkásoknak is; a gyártelepen pedig 40 holdnyi új terü­lettel majdnem kétszeresére növelték a kazalozó helyeket. Szinte kazalvárost hoznak létre, s valamennyi kazalhely­hez gazdasági kisvasutat építenek. Ez­zel lehetővé válik — ha a termelési intézkedések úgy indokolják —, hogy szükség esetén a jelenlegi egyhez ké­pest két vagy három műszakban is üzemeltessék a gyárat. Nagy készáruraktár is épült, s még ebben az évben elkészül bővizű kút- tal egy melegáztaté és víztároló me- deace-rendszer. Eddig ugyanis a Fe­kete-Körös vizével áztatták a kendert, de a folyóvíz nem volt megfelelő. A változtatással azonbant jobb lesz a feldolgozott kender minősége. gyerek látta eddig a Balatoni, mikor először „találkoztak vele”, felelősségre vontak a srácok, hogy ne csapjam be őket, mert az, amit én mutatok, nem is a Ba­laton, hanem az az ég... AZ ELSŐ KIRÁNDULÁS Az első kirándulásunkra a „Zalka Máté” hajóval indultunk Badacsonyba. Mint ahogy a Ba­latont is kevesen látták, így ter­mészetesen hajón is kevesen ül­tek. Mikor a kikötőbe befutott a hajó, s fel akartunk szállni, Nagy Irén, körösladányi kislány eláhnélkodott: — Jé, hát ez elsüllyed, olyan nehéz lehet, hiszen tiszta vasból van... Én fel nem szállók erre... Badacsonyban megnéztük a Kis- faludy-házat, s felmentünk a ki­látóhoz is. Itt is történt egy érde­kes eset, a fiúk nagy kárörömére. Néhány kislány ugyanis magas­sarkú cipőben indult a hegytető­re. A fiúk, akik közül néhányan lennmaradtak, heccelődve fogad­ták a visszafelé jövő Pikó Júliát, aki szontyolodott arccal, termé­szetesen a kezében hozta magas­sarkú cipőjét... , BALATONFÜREDEN A Tölgyfa-csárdában csehszlo­vák barátainkkal találkoztunk. miközben koránk csoportosultak a brigád tagjai és sokan mások. — Meg­vallom őszintén, az első meglepetés­ben összesen 50 ezer forint körüli nye­reményre számítottunk s a végén ki­derült, hogy csaknem fejenként jut ennyi.;; — Legközelebb az elvtársak ben­nünket látogatnak majd meg hasonló alkalomból — szélt közbe a ;,Csipke­brigád” vezetője, s a beszélgetés során kiderült, hogy a brigádok nemcsak a munkában, de a lottózásban is versen­genek egymással. Fazekas elvtárs említette már, hogy a pénz felhasználását illetően már megvan a tervük. Kaphatunk erről is némi tájékoztatást? — Hogyne kérem. A magam részéről új bútorral és más lakberen­dezési tárgyakkal kívánom la­kályosabbá, barátságosabbá termi lakásomat. Bondár Ernő, Szabó Imre és Drenyovszki György házat szándékoznak vermi. Hasonló gondo­latokkal foglalkozik Hansányi Mihály is. Kollár János új Pannónia motort vesz s gondoskodik házuik tatarozásá­ról, Mezed József szoba-, konyhabú­tort, Lémárt János pedig ugyancsak új motorkerékpárt szándékozik vásá­rolni. A szép összegű nyeremény úgy' lázba hozta a kollektíva tagjait, hogy közülük ketten is a „reptetés" gondo­latával foglalkoznak (ez náluk a nő- sülési szándékot fejezi ki). Egyikőjük fogadalmat is tett, hogy Erasébet-napig megnősül, míg a másik „az új bort várja meg”... Olyan is álcád közöttük, aki egyelőre véka alá rejti ebbéli szándékát..; Szép gondolatok, elképzelések, ter­vek. Ügy látjuk, a nyeremény ismét jó helyre került. Milyen terveik van­nak a további lottózást illetően? — Mondanom sem keil talán, hogy szinte Mezőberény egész lakossága lázban ég most a ritka esemény hatá­sa alatt. Gyárunkban újabb lottóbri­gádok alakultak s a magunk részéről is természetesen tovább folytatjuk a lottózást, hiszen szórakoztató és izgal­mas szerencsejáték ez. A nyeremény felhasználására vonatkozó elgondolá­saink pedig jócskán tartalmaznak táv­lati terveket. Éppen ezért külön e cél­ból összehívott „brigádértekezleten" egyöntetűen úgy döntöttünk, hogy a nyereményösszegeket a tényleges fel­használásig takarékba tesszük, mert ott biztonságosabb helyen van és ka­mattal is szaporodik — fejezte be a hangulatos közbeszólásokkal tarkított nyilatkozatát a megye egyik legboldo­gabb részlegvezetője. Mi pedig azzal búcsúztunk a Mezö- berényi Téglagyár szorgalmas dolgo­zóitól, hogy még sok-sok hasonló nye­reményt, a termelésben pedig példa­mutató eredményeket kívánunk nekik! .-km— Néhányan tudtunk velük beszél­ni szlovák nyelven. Akik viszont nem tudtak, azok tolmácsként felhasználták a szlovák nyelvű gyerekeket. Mogyorósi Gyurka egészen jól űzte az újdonsült „foglalkozását”. Engem azonban egyszer zavarba hoztak a kislá­nyok. Szlovákul azt mondtam az egyik csehszlovák elvtársnak, hogy: „igyál, nesze bort.” A kis­lányok erre elpirultak és elfor­dították a fejüket, mert magya­rul valami mást értettek... Füreden is voltunk kilátóban, mégpedig a Jókai Kilátóba men­tünk fel, ami 317 méter magas. El lehet képzelni, hogy az alföldi embernek nagyon furcsa volt ez a magasság. LE AKARTAK CSAPOLNI A BALATONT Mikor Siófokon a csatorna tor­kolatánál álltunk, Tompa Sanyi, az orosházi Szabadság Termelő- szövetkezet fiatalja nagyon ko­molyan a következőt kérdezte: — Tessék mondani, ezen a csa­tornán le lehetne-e csapolni a Balatont? Valószínűnek tartom, hogy ez a fiú odahaza a tsz-ben öntözési szakember.... Szpisják János bácsi kivételé­vel, aki a kéfsopronyi Hunyadi Termelőszövetkezet tagja, mind 19—20 éves fiatalok voltak az üdülők. így hát természetesen megvolt a tekintélye János bá­csinak. Nagyon érdekes viszont, hogy mivel még ő sem látta a Balatont, így a 19 évesek és az 54 éves ember meglepetése egyfor­ma volt és egyszerre történt. SILO A gárda legétkesebb tagja Mo­gyorósi Gyurka volt. Bár igen jó volt a koszt, s naponta ötször, azt hiszem, Gyurka nem ellenke­zett volna akkor sem, ha mondjuk tízre emelik az étkezések számát. A szakácsoknak azonban nem volt vele bajuk, mert nem volt válo­gatós, kivétel nélkül mindenből kért repetát. Még savanyúságból is. Ezzel kapcsolatosan történt egyszer egy kacagtató eset. Elfo­gyott az uborka, s csak vegyes savanyúság volt már, amit úgy­neveznek, hogy csalamádé. Mo­gyorósi Gyurka elfejletette, hogy hívják ezt, s a következőt mondta a felszolgáló hölgynek? — Tessék már nekem hozni egy kis silót... SZERELEM Hát, hát... Persze, hogy volt. 34 fiatal, fele lány, fele fiú. Hát hogyne lett volna. ...De ez esetben az újságíró tekint el attól, hogy közöljön ne­veket. Ugyan, mire lenne az jó? BUDAPEST Nagyon sóvárogva hagyták el a gyerekek a Balatont. De mindegy, lejárt a 10 nap, indulni kellett Budapesten azonban kellemes meglepetésben volt részünk. Az Állami Biztosító busszal egésznapos városnézésre vitt bennünket. Megnéztük a Gellért­hegyet, a Bazilikát, a Vajda-Hu- nyad várát, Margitszigetet és sok mást, köztük a Népstadiont is. Itt a fiúk mindenáron futbolloz- ni akartak. Ellenfél hiányában már a végén abban is kiegyeztek volna, hogy állítsanak össze egy csapatot a lányokból, egy csapa­tot a fiúkból, és megmérkőznek egymással. Hát ami azt illeti, lehetséges, hogy ezek közül a fiúk közül lesz még, aki százezer néző előtt fut- ballozik a Népstadionban. Lejegyezte: Varga Tibor Látogatás a boldog iottónyerőknél Okai Bizalommal és segítő szándékkal Fiatalember. Amolyan frissen érettségizettnek látszik. Szeré­nyen és kissé szemérmetesen az­zal hozakodik elő, hogy verse van, de azt már határozottan ké­ri, hogy közöljük a lapban. Át­nyújtja, elolvasom. Szépen, zök­kenőmentesen futó sorok, költői képek, gondolatok váltakoznak döcögő, szürke szóval, rímmel, gondolattal. Talán mondanom sem kell, hogy költőnk szívsze­relméről írta a sorokat. A papír­lapot szépen az asztalra helyez­ve, kertelés nélkül kijelentem: — nem közölhető, mert nem éri el még a legalacsonyabbra állí­tott mércét sem. És ha nem csu­pán szerelmi fellobbanáskor ra­gadna tollat... — Nem, dehogyis — tiltakozik élénken. Csak sajnos, a másmi­lyen téma kevés — fűzi hozzá és legyint. — Hogy mondhat ilyet, hiszen itt ez az egész hatalmas élet — mutatok ki az ablakon —, egy gigászi orgona végtelen billen­tyűsora! Tessék, tanuljon rajta játszani, s akkor megszólaltat­hatja az egész világot emberes­től! •— Ha azt írhatnám, ami tet­szik'— mondja rezignáltan. — Hogyhogy? Mit nem írhat meg? — Például a hibákat. — Sőt, nagyon is! Akár pró­zában, akár versben, vagy ami­lyen módon kívánja. ■— A fejemre ütnek. — Azoknak ütnek a fejére, akik ilyesmire vetemednek! látszik rajta, hogy tetszik a válasz. Bennem viszont, az a dalmunkban kiteljesedő jónak, szépnek, haladónak az a másik, az önzés, a taposás, a közérdek semmibe vevése és egyéb társa­dalomerkölcsi lazaság és bűn le- rázhatatlan velejárója, s az ilyes­minek a nyilvánosság előtti fe- szegetése irodálmilag tilos. Ügy véli, hogy aki ezt megkísérli, an­nak előbb-utóbb a fejére csap­nak, mert megzavarta a „társa­dalmi egyensúlyt”, a „természe­tes rendet”. — Hát nem így van? — tárja szét karját, látva, hogy mosoly­gok. Elkomolyodom, s megkér­dem, hogy még sohsem olvasott a népvagyon dézsmálását, a hu­ligánkodást, az erkölcsi kilengé­seket, meg a többi ártalmat tá­madó, azt elítélő cikket, tárcát, novellát, verset, regényt? Még so­sem látott ilyen színdarabokat vagy nem látott hangjátékokat, amelyeknek a témája... Sűrűn bólogat, hogy bizony : olvasott, látott és hallott ilyeneket. — Hinné-e — kérdezem —, hogy a legtisztább, a legneme­sebb emberi és társadalmi erköl- csiséget hirdető kommunista eszmével valaha is békésen megférhetett és megférhet az embertelenség, a mocsok, a szenny? A hitványság nem a mi rendünknek, hanem a burzsoá társadalomnak a lerázhatatlan viele járója. Az efféle hibák, bű­nök a letűnt világ hagyatékát jelentik. Mi igenis leszaggatjuk társadalmunkról minden erőnk­kel, a toll erejével is e szennyes cafatokat, bárhol csúfítsák is né­pünk testét. Írjon hát ifjú ba­rátunk bátram, mindenről, s ahol kell, a hibót-rtl ic Minder félé­it: Négy ezermester van a pusz- taottlakai Űj Tavasz Termelő- szövetkezetben, s ha csak nincs sürgős kapálni való, akkor nyol- cad-tized magukkal fúrnak, fa­ragnak, építkeznek. Kezük munkáját eddig egy száz férő­ig Apróhi rdetések A Gyomai Belvizrenőezö Társult gyakorlattal rendelkező technikuí azonnali felvételre keres. Érdeklödn Gyoma, községi tanácsnál. 37. Kisszénási üzemegységünkbe állam gázdaságok számvitelében járta? helyes hizlalda és egy 50 férő­helyes kocaszállás dicséri. Ök ásták a kép előterében lévő két méter átmérőjű kutat és ácsol­ták össze a káváját. No és ter- mésztes, hogy a kép hátterében látszó. 70 férőhelyes tehénistál­lót is ők építik szerfából. Az Üj Tavasz és az Űj Élet Tsz sok épülete új színfolt a pusztaott- lakai határban. üzemegységi könyvelőt keresünk azon­nali belépésre. Részletes önéletrajzo; kérünk levélben. Csabacsüdi Állami Gazdaság. 1626 Príma állapotban lévő 250-es Viktória eladó. Csorvás, Hunyadi 2. Telefon 5­Eladó jó állapotban lévő tricikli. Oros­háza, Munkácsy Mihály utca 8. 9691 Gyopárosfürdön, Hűvös utca 10. szám alatt, a 45 fokos kútnál 745 négyszögöl telek 1 szobás családi ház, sok mellék- épülettel, 80 darab termő gyümölcsfa és szőlővel eladó. 9089 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom