Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

10

MÉPÚJSÁG

4(960. május 22., vasárnap

HÍREK

HOGYAN LA NA?

Szemnek nem szép, de örülünk neki

Békéscsabán az egyes utcarészek úgy néznek ki, mintha nehéz „lövedékek” szántották volna fel. Némelyik helyen a gyalogos-közlekedés is nehéz. Sokan bosszankodnak ezen, és morogva kerülgetik a tégla- és föidrakásokat. Többen megállnak, elnézik a hosszan nyújtózkodó árkokat, majd az ott dolgozó munkásoktól érdeklődnek, hogy vajon mi készül itt, s miért ássák fel a járdát vagy a mellette lévő részt?

Amikor meghallják, hogy a vízvezetéket szerelik, megkönnyebbülten sóhajtanak fel*

— Végre!

Jelenleg a Szabadság téren, a Bartók Béla

úton és még több más utcában szerelik a vezetéket. örülünk neki. Reméljük, az a néhány dohogó is megbékül majd, mert ha itt-ott szemre nem is szép most a város képe, de megéri, mert ez a kis lemondás évtizedek kényelmét, jóságát és szépségét hozza.

J. T.-------------------------w

— TELEVÍZIÓT vásárol a nemzetközi gyermeknap alkalmából a napközi résziére Medgyesegyházán a szülői munkaközösség, a tanács és a községi nő tanács. A készüléket a gyermeknapon ünnepélyes keretek között adják át.

—- A SZÜLÖK felelősségéről tartottak előadásokat a nemzetközi gyermeknap előkészítése heteiben Gyulán, az általános iskolákban.

— A TERMELŐSZÖVETKEZETEK munkájáról és a tavaszi vetések eredményeiről tárgyalt május 14-én Vésztőn a községi tanács végrehajtó bizottsága.

— ÜTTÖRÖAVATÁST rendez május 22-én délelőtt 10 órakor Békésen az általános iskola úttörőcsapata és szervező testületé. Az ünnepséget az 1919-es emlékmű előtt rendezik meg.

— AZ MSZMP Központi Bizottságának április 12-i határozatáról tartottak tájékoztatót Békéscsabán május 20-án a városi pártbizottságon az MSZMP-alapszerve- vezetek titkárai és a propagandisták részére. Az értekezlet alkalmával beszámoltak az 1960—

61-es oktatási év előkészítési munkáiról is.

— 25 EZER ekeperselyt gyúrt ebben az évben a Mezőhegyest Gépjavító üzem a mosonmagyará- vári gépgyárnak.

— 374 TAGBÓL 74 kap nyugdíjat Csanádapácán az Üj Barázda Termelőszövetkezetben, amely ez év tavaszán kezdte meg működését.

— A „SZÉP GYULÁÉRT” mozgalom további feladatai és eddigi eredményei címmel egészségügyi ankétet tart Gyulán május 24-én délután 5 órakor a Vöröskereszt és a városi tanács állandó bizottsága.

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Az MSZMP megyei bizottsága es a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. i., L em. Telelőn: 32—96, Kiadja a Békés megyei Lapkiadó VaUalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehoczky Mihályi Telefon: 10—21:

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba:

Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta: Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél;

Előfizetési dp I hóra 11;— Ft:

— TOVÁBB FOLYTATJÁK az

építkezést a körösújfalui Petőfi Termelőszövetkezetben. A napokban három tanyaépületet vásároltak meg, melynek anyagát felhasználják az építkezésnél.

■— A BÉKÉSI járás termelőszövetkezetei ez év tavaszán 17 vagon belterjesztéses hibridkukorica vetőmagot vetettek el.

— 3481 HÍZÓSERTÉST szállít ebben az évben a Felsőnyomási Állami Gazdaság a kereskedelemnek. Két-három hetenként 300— 400 sertés átadáséit tervezik.

— 60 HOLDON építenek öntözőberendezést ebben az évben a békési Október 6. Termelőszövetkezetben, ezzel 120 hálára nő a termelőszövetkezetben a beépített öntözött terület.

— KÉTMILLIÓ forinttal nagyobb forgalmat ért el ez év első negyedében a Vésztői Földművesszövetkezet, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

— Június 5-én küiönvonatot indít a békéscsabai IBUSZ Pécsre. Részvételi díj: 57,40 Ft. Jelentkezni lehet a békéscsabai IBUSZ-nál.

— FELHÍVÁS! Felhívjuk a vállalat«!: és közületek figyelmét, hogy a „Békés megyei Rendőrkapitányság” szöveggel, a Magyar Népköztársaság címerével- - a címer alatt 6-os számmal — ellátott körbe!végzővé! lebélyegzett mindennemű ügyirat, igazolvány; számla érvénytelen. Amennyiben bárki is ezzel a bélyegzővel lebélyegzett igazolványt, ügyiratot vagy számlát mutatna be, azt azonnal jelentsék a BM Békés megyei Rendőrfőkapitányságnak. Telefon: U— 20,

— Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, nagymamánk, özv. Zahorán Pálné temetésén megjelentek, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család.

Tanácstagi fogadóórák Békéscsabán

Békéscsabán a 73. számú városi választókerületben Talabér Fe- rencné tanácstag május 23-án 14— 18 óráig a Mátyás kir. u. 11. sz. a., az 57. sz. városi választókerületben Jánovszki János tanácstag május 23-án 16—18 óráig a Nagyváradi u. 10. sz. alatt fogadóórát tartanak. Választóik javaslatait, kérdéseit, panaszait meghallgatják, azokra válaszolnak, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbítják. Kérik, hogy választóik bizalommal keressék fel őket a fogadóórák alkalmával.

Tizenöt évvel ezelőtt, 1945. m ájus 23-án a rikkancsok egy új lap nevét kiabálták a békéscsabai utcán. A Viharsarok volt ez a lap, amely a felszabadulás után elsőnek emelt szót a munkásokért, először harcolt igazán a városért. Tizenöt év rövid idő, mégis telve sok sikerrel, s néhol kudarccal is. Sok-sok munkatárs írta az elmúlt 15 esztendő alatt az újságot, sokan ma már más lapoknál dolgoznak vagy más munkakörbe kerültek.

A régiek közül most elsőnek Cserei Pált, a lap felelős szerkesztőjét kértem meg, hogy nyilatkozzon a tizenöt esztendőről.

A felelős szerkesztő

Ez is csak ilyen jubileumi alkalomkor fordul elő, hogy újságíró nyilatkozzon a másik újságírónak. De ilyen kivételes alkalomkor még ez is előfordul. Szerkesztőm először nagyot nevetett a kérésen, aztán „tűrte”: hogy kérdezzek.

— Hogy kerültél a laphoz?

— A felszabadulást követő időszakban a párt jelszava az volt, hogy munkásokkal, parasztokkal erősítsék az újságíró gárdát is. Természetesen erre is olyan embereket választattak, akiknek már volt jártasságuk.

— Felszabadulás előtt is írtál már?

— Igen, 1940-től kezdve a Népszavában jelentek meg írásaim.

— Milyen elvek alapján kezdtetek hozzá a lap szerkesztéséhez?

— Elsősorban új módon, új módszereket kellett meghonosítani az újságírásban is, mert a régi, polgári újságírás nem felelt meg a felszabadult nép követelményeinek.

— Mi a különbség a polgári újságírás és a mostani újságírás között?

— Nem kívántuk folytatni azt a szerkesztési módszert, amivel itt az újság készült. A burzsoá újságíró elsősorban azért írt. gyilkosságról, hálószobatitkokról, mert az uralkodó osztály érdeke az volt, hogy ezekkel a „szenzációkkal” leplezze a társadalom mélyén meghúzódó bajokat, leplezze a munkanélküliséget, a sztrájkokat.

— Most, a 15. évfordulón — ha szabad így mondani — milyen célt tűzöl ki magad elé?

— Ez az évforduló egy kicsit arra is figyelmeztet bennünket, hogy jobban vegyük figyelembe az elmúlt tizenöt esztendő hasznos tapasztalatait, s az elkövetkező időben még jobban elégítsük ki a dolgozók igényeit, nevezetesen sokkal jobban ábrázolnunk kell az emberek küzdelmét; melyet az új, társadalomért tesznek, az emberibb életért, és ne elszakítva a termeléstől, mert mindennek alapja, mint ahogy a költő mondta: a munka.

0 Az igazgató

Ha már megkérdeztük a főszerkesztőt, kérdezzük meg a kiadóhivatal igazgatóját is: Lehóczky Mihály elvtársat.

— Milyen fejlődést lát a lap térj esztésében ?

— Régen több lap volt a megyében, azonban ezeknek a lapoknak az együttes példányszáma ném haladta meg a mostanit.

Szeretnék hallani néhány számadatot.

— 1956 után a lap példányszáma fokozatosan emelkedett: amíg 1956 szeptembere előtt 11 ezer

példányban jelentünk meg, ma már átlag 14 ezer példányban jelenik meg a lap naponta.

— Minek köszönhető ez az emelkedés? '

— Talán annak is, hogy nőtt az újság iránti igény, ezt pedig nyilván az is okozta, hogy a lap színvonala emelkedett.

— Kik között terjesztik a lapot?

— Ez a lap nevében is benne van. A nép között. S helyes, hogy a szerkesztőség egyre jobban törekszik arra, hogy a lap a társadalom minden rétegének örömével, gondjával foglalkozzon.

— Szerepel-e a közeljövőben új lap megindítása a tervben?

— Üj lap megindításáról nincs szó, azonban tervezzük, hogy a közeljövőben Gyulán, a megyei lap keretében a városi igények

. kielégítésére városi lapot indítunk. Remélem, tervünk hamarosan valóra válik.

0 A nyomdász

A nyomdában már kattog a szedőgép és az ablaknál egy szemüveges nyomdász, Tóth Béla, már az ünnepi szám kéziratát szedi, ö 1949 óta van itt, addig Orosházán volt. Pártlapnál 1945 óta dolgozik.

— Béla bácsi mióta nyomdász?

— 1933-ban mentem tanulónak, s 1937-ben szabadultam.

— Legmaradandóbb emléke a tanoncidőből?

— Hát például az, hogy szerettem volna gépszedő lenni, de nem sok lehetőségem volt rá, így munkaidő után, éjszaka kellett megtanulnom.

— Hogy látja az elmúlt 15 esztendő alatti fejlődést?

— Bizony, az első időszakban előfordult, hogy villany- és papírhiány akadályozta munkánkat, de azért akkor is csak megjelent az újság, és ma már csak rossz emléknek tűnik az is, hogy valaha kézzel hajtottuk a nyomógépet.

— Emlékezetes sajtóhiba?

— Az elmúlt 27 esztendő alatt bizony előfordultak hibák, de a legemlékezetesebb talán mégis az, mikor egy apróhirdetést így szedtünk ki, s így is jelent meg a lapban:

Keveset használt menyasszonynak

való, fehér szobabútor eladó.

:,esak” egy vessző került rossz helyre. Nem is csodálkoztunk, mikor a menyasszony kikérte magának.

0 A postás

Reggel 6 órakor a postahivatal hírlaposztályán már nagy a sürgés-forgás. Az újságárusok és a hírlaposztály munkatársai kezükben egy-egy nagy köteg újságot számolnak. Köztük van Vandlik János is, aki majdnem a legrégibb újságárus itt, Békéscsabán. 1952 óta terjeszti a lapot. Erzsébethe- lyen.

— Mennyi újságot adott el 1952- ben?

— Akkor a területem háromszor akkora volt, mint most, és csak 250-et adtam el. Ma ugyanezen a területen hárman vagyunk, de egyenként kivisszük a 350-et;

— Vásárolják a Népújságot?

— Igen, különösen 1956 óta emelkedett a vásárok száma, mert azt megelőzően csak háromnégyet vittem ki árusítani, ma pedig már 40-et.

— Szereti ezt a munkát?

— Szeretem. Nyolc esztendő alatt sok új munkatárs került ide hozzánk, bár több fiatal később elment máshová. Én megszoktam, s nem is csinálnék már mást.

— Anyagilag kifizetődő?

— Megjárja. Most vágtam bele egy családdház-építésbe, amire 44 ezer forint kölcsönt vettem fel. Van egy három és fél éves kislányom, szeretném szépen felnevelni és erre a pénzt csak ebből a munkából teremthetem eiő.

^ Az olvasók

Azt már láttuk, vagy inkább olvastuk, hogyan szerkesztik, terjesztik, árulják a lapot, de vajon kik olvassák az újságot, és szeretik-e? Először a Békési Nyomdában Timkó Pált kérdeztem meg, aki maga is nyomdász, ő szakvéleményt mond:

— Sokat fejlődött a lap, de jó lenne, ha a képek sokkal jobbak lennének. Szeretem az újság tárgyilagos hangját, s a helyi dolgokat szívesen olvasom.

fi

A gimnázium egyik legidősebb tanárát, Szeberényi Lajost kérdeztem meg.

— Tanár úrnak mi a véleménye a lapról?

— Én már régi olvasó vagyok; sokfajta újságot olvastam itt, Békés megyében. Azt kell mondanom, hogy régebben valahogy az az érzésem volt, hogy ötletszerűen csinálták a lapot. Ma látszik, az, hogy igyekeznek mindig a legfontosabb problémákról írni.

— Ejnye tanár úr, én nem dicséretet kértem, hanem kritikát.

— Kritikát? — húzza fel a szemöldökét Szeberényi Lajos, o aztán folytatja. — Hát én, aki átjárok a Széchenyi utcán, tudom azt, hogy jó lenne ezt a hidat megjavítani. Erről is írhatna az újság. Meg a járdákról, és nem a „sovinizmus” mondatja velem, de Békéscsabával többet kellene foglalkozni,

fi

Tehát kritikát is kaptunk, és köszönettel is fogadjuk a 15. évfordulón. Igyekszünk az olvasók kívánságainak eleget tenni. Kár lenne talán most megígérni a fő- szerkesztőnek, hogy majd csak 15 év múlva kérünk újra nyilatkozatot tőle, az igazgatónak megígérni, hogy jobb újságot csinálunk, hogy könnyebben szervezhessenek előfizetőt, a nyomdásznak, hogy hibamentesebb lesz a kézirat, a postának, hogy soha nem késik él a lap, s az olvasónak? Majd írunk érdekeset, s ígérjük, hogy még a Széchenyi utcai hídról sem feledkezünk meg.

Dóczi Imre

Népköztársaság' útja 39.

Vásár előtt

vásár alatt

és vásár után Is

nagy áruválasztékkal várja Önt

Vásárból hét megálló a 70-es trolival