Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek ! MÄJUS 11., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1960. Súlyos figyelmeztetés Szovjetunió terü­lete felett lelőtt amerikai kémre­pülőgép ügye változatlanul el­ső helyen szerepel a világsajtó hasábjain. A polgári körök egy­szerűen nem tudnak magukhoz térni a nemzetközi botrány okozta megrázkódtatásból. De ugyanilyen zavarban van a vi­lág legnagyobb tőkés állama, az USA, amelyre a gazdasági és katonai realitások alakulása a nyugati tábor vezetését ru­házta. Külügyminisztériumának a tények kényszerítő hatására el kellett ismernie, hogy egyál­talán nem ártatlan meteoroló­giai gép repült a Szovjetunió fö­lé, hanem katonai hírszerző gép, mely az Egyesült Államok fel­derítő szolgálata számára és pa­rancsára végzett kémtevékeny­séget. Nyilván szívesebben vet­ték volna Dulles úrék, ha Fran­cis Powers pilóta együtt pusztul el a lelőtt géppel, mintsem hogy élő tanúként cáfolja meg a küldetéséről korábban kiadott hivatalos koHolmányokat. Powers azonban nem szúrta nyakába a mérgezett végű gom­bostűt, az utolsó pillanatban drágábbnak érezte életét a havi 2500 dollár fizetésnél. S úgy gondoljuk, ha most lehetőség nyílna rá, inkább az őt végzetes ^itra küldő tábornokain próbál­ná ki a tű hatását. De végzetes úton járnak azok az amerikai tábornokok is, akik ellen John Sparkman amerikai szenátor vizsgálatot követel, a- kik a hidegháború kiéleződésé­nek dühödt ágenseiként pro­vokálnak nemzetközi bonyodal­makat, próbálják megsemmisí­teni azokat .az eredményeket, melyeket a Szovjetunió a béke megőrzéséért vívott lankadat­lan harcában eddig elért. A békeharc nagy eredménye a csúcstalálkozó puszta ténye is. Ennek lezajlását szeretnék el­odázni, sőt megakadályozni a hidegháborús körök, melyek a Szovjetunió határozott fellépé­sére, az agresszorok sorsára uta­ló figyelmeztetéseire, a „meteo­rológiai’1 repülőgép pilótájának „legyilkolását” siratva, odáig mentek, hogy Eisenhowert a csúcstalálkozón való részvétel ellen biztatják. A tű azonban, mint ismeretes, visszafelé „sült“’ el, s a háborúra uszító speku­láns tábornokok ott állnak a maguk erkölcsi meztelenségé­ben a világ előtt. S mivel vála­szolhatnának a leleplezés után, mint hitvány mellébeszéléssel, cinizmussal. Sőt, egyes vérbe mártott tollú újságírók, mint az amerikai Daily New cikkírója' nyíltan le is írja: „Sajnáljuk hegy Powers küldetése nem si-l került, de ez az egyetlen dolog, amit az egész ügyben sajná­lunk.” A józanabb hang azonban az irányadó, még Amerikában is, ami bizonyítja: semmiféle pro­vokáció nem képes legyűrni azt a törekvést, melyet a népükhöz hű politikusok a békéért foly­tatnak. A szenátorok tekinté­lyes része, az újságok zöme az amerikai közvéleményt tükröz­ve ítéli el a légi provokációt és messzehangzőn követeli: az el­nöknek nem szabad lemondani a csúcsértekezleten való rész­vételéről. Ugyanilyen hang­nemben ír a többi nyugati lap, melyek lényegében úgy vélik, hogy a Szovjetunió megfelelő választ adott rakétájával nem­csak az amerikaiaknak, hanem minden olyan országnak, amely megkísérel behatolni szovjet te­rületre, s adni fog a jövőben is, ahogy Hruscsov elvtárs mon­dotta a csehszlovák követségen elhangzó beszédében minden olyan országnak, amely támasz­pontjaival segítséget nyújt az agresszornak egy 'Szovjetunió elleni támadásra, vagy akár provokációra. Nagyon határozott és súlyos válasz hangzott el tehát a szov­jet kormány részéről, amely gondolkodásra kell, hogy kész­tesse a legvérmesebb reményű amerikai tábornokokat, de még a csatlós államok vezetőit is, akik eladva az országukat, fel­vonulási terepet szolgáltatnak az imperialistáknak. Súlyos, de kellő időben történő figyelmez­tetés! Az emberek békét akar­nak mindenütt a világon és nem hagyják sokáig tűzzel ját­szani a piromániás őrülteket. Egyre inkább észreveszik a ha­zugság-kazlak halmazában meg­búvó gyújtogatót, aki ugyan erőről beszél, de maga remeg kínjában, ha nyíltan pofozógép elé kell tartania Janus-arcát. A szovjet rakéták pedig — mint a 20 ezer méter magasságban repülő gép lelövése mutatja —• elég messziről képesek helyette­síteni egy ilyen pofozógépet, a- mire egyébként az egyik nyu­gat-németországi lap, a Frank­furter Rundeschau, ha nem is ilyen képletesen, de világosan és érthetően figyelmeztet. Ez a lap ugyanis bámulatosnak mi­nősíti a szovjet légelhárítás új rakétafegyverét, és megállapít­ja, hogy ilyennel a Nyugat még nem rendelkezik. Egyben óva inti a nyugati országok politikai és katonai vezetőit, hogy „igen veszélyes lenne ilyen erőviszo­nyok között továbbra is erőpo­litikát folytatni”. Varga Dezső Hruscsov elvtárs beszédet mondott a moszkvai csehszlovák nagykövetség fogadásán Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov hétfőn este be­szédet mondott Csehszlovákia fel­szabadulásának 15. évfordulója alkalmából a csehszlovák követ­ségen rendezett fogadóson. Be­szédében kijelentette: Nagy örömmel veszünk részt ezen a fogadáson, ahol a Cseh­szlovák Köztársaság felszabadulá­sának 15. évfordulóját és a győze­lem napját ünnepeljük, ami va­lóban minden nép ünnepe. A szov­jet nép, csakúgy, mint bármely más nép, őszintén kívánja, hogy ne legyein soha többé háború, hogy a második világháború az utolsó háborúként vonuljon be a népek emlékezetébe és a történe­lembe. Ha partnereink hozzájárulnak, mi hajlandók vagyunk teljesen leszerelni és becsületesen beleme­gyünk az ilyen leszerelésbe. Nem félünk az ellenőrzéstől. Kérem uraim! Akkor röpköd­hetnek országunk területe fölött — ellenőrizzenek, fényképezze­nek, tegyenek, amit akarnak. Akkor nem kerülne elő olyan kérdés, mint most. Pedig hát az amerikai külügymi- . nisztériüm körülbelül így magya- \ rázza meg a lelőtt felderítő repü- ! lőgép esetét: nem lehet beismerni, c de nem lehet letagadni sem. Az életben nincs ilyesmi. Meg- < mondjuk az amerikaiaknak — az? Önök repülőgépe felderítési cé- ' lókkal repült országunk fölött. < Figyeltük, elrepült Szverdlovszk ? térségéig, ott lelőtték. Jól benn-S maradtak a pácban... Vegyenek? csak bátorságot és mondják meg:c Igen, megtörtént ez a szégyenletes < eset. Lehetséges, hogy nincsenek pon-? tos értesüléseim, dé nem tartom j kizártnak, hogy az Amerikai c Egyesült Államok kormányának c tudomása volt erről a berepülés-' ről. De én tulajdonképpen eztc csak úgy titokban mondtam! Diplomáciai modorban mondjuk <! talán így: az amerikai külügy­minisztérium tudott a dologról, de j> bedugta a fülét, becsukta a sze­mét, most pedig úgy állítja be a? dolgot, hogy az ördög megkörnyé- 5 kezett egy tisztviselőt! De hagy- i juk ezt a kormányt és azt a mó-J dot, ahogy az egészről nyilatko- ^ zik. Ebben a nyilatkozatban egy do-jí log riasztó. Az, hogy a nyilatkozat homá- ? lyos. Sőt mi több, a nyilatko- j zat bűnünkül rója fel, hogy nemi engedjük meg a honvédelmünk £ titkaira kíváncsi embereknek,? hogy berepüljenek, vagy beutaz-1 zanak hazánkba. Ezért hát — ? ugye — az amerikai kormány $ kénytelen volt felderítő céllal repülőgépeket küldeni hozzánk.' Nagyon veszélyes magyarázat^ ez. Azért veszélyes, mert nem? ítéli el, hanem igazolja ezt a be-e repülést, és szinte a jövőre nézve is meg-? mondja, hogy ilyen berepülésekről ? igenis lehet még sző, mert a Szovjetunió nem hajlandó meg­osztani titkait a vele szemben ba­rátságtalan politikát folytató or­szágokkal. Egyes urak csupán erre hivat­kozva igyekszenek jogot formálni maguknak a közvélemény előtt ahhoz, hogy a jövőben is átrepül­hessenek területünk fölött és fel­deríthessenek fontos katonai tit­kokat. Ismétlem — ez nagyon veszélyes dolog, nem is szólva arról, hogy elvileg helytelen és nem áll össz­hangban a békés nemzetközi vi­szonyok szellemével. Ha valaki megpróbál berepülni területünk fölé, felderíteni bizo­nyos objektumokat és felkutatni bizonyos állami titkokat, az ilyen repülőgépeket lelőjük, nem kí­méljük. Sőt mi több, ha a hasonló be­repülések megismétlődnek, meg­felelő ellenintézkedéseket teszünk. Ügy fejezném ki magam: azok az országok, amelyeknek terü­letén támaszpontok vannak, jól jegyezzék meg: ha engedélyezik támaszpontjukról a berepülést a mi területünk fölé, lesújtunk ezekre a támaszpontokra. Le­sújtunk azért, mert ezeket az akciókat országunk ellen irá­nyuló provokációknak tekint­jük! De nem szeretném felszítani a szenvedélyeket, mert hiszen még háború idején is békét akarnak az emberek, várják a háború vé­gét és békéről ábrándoznak. Most pedig nincs háború. Ezután Hruscsov a német béke- szerződés megkötésének fontossá­gáról beszélt, majd kijelentette: Ha a nyugati nagyhatalmak nem hajlandók aláírni a német béke- szerződést, mi kénytelenek le­szünk békeszerződést kötni az NDK-val. Ügy áll a dolog, hogy ha kötünk ilyen szerződést az NDK-val, a nyugatiak azután is szeretnének élni azokkal a jogokkal, amelyek Németország fegyverletételéből e- rednek, még akkor is, ha ezzel megsértik az általuk aláírt béke- szerződést. De amikor mi aláír­juk a békeszerződést az NDK-val, véget ér a hadiállapot, követke­zésképpen érvényüket vesztik a fegyverletétel! feltételek is. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ ooc-oooooooooooooooooooooooooooooooc oo o oooooooow TSZ-KÖZPONT A békéscsabai Kossuth Termelöszövet kezet tagjainak arra is van idejük, hogy gondot fordítsanak központjuk tisztaságára, szépítésére. A látogatókban kelletni» benyomást kelt az irodaépület előtt levő' szép park. Halad a munka iSj amiről képeikben lapunk negyedik oldalán számolunk De,

Next

/
Oldalképek
Tartalom