Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

4 I960, május 10., kedd Az idén tovább fejlődik megyénk törpevízmű hálózata KÖZISMERT, hogy „ megyénk lakosságának ivóvízellátása még nem mindenütt a legkedvezőbb. Egyes közkutak vízhozama elég­gé alacsony. így különösen nyá­ron, amikor megnő a vízigény, sokhelyütt órákhosszat kénytele­nek várakozni egy-két kanna ví­zért. Sokat kell még tenni ahhoz, hogy ez a kedvezőtlen helyzet megváltozzék. Az utóbbi eszten­dőkben sok erőfeszítést tettek me- gyeszerte, hogy javítsák az ivó­vízellátást. Állami segítséggel, községfejlesztési alapból több tör- pevízművet építettek. Ezekhez nem egy helyütt a lakosság társa­dalmi munkával hozzájárult. Lapunk munkatársa felkereste Szondi Lajost, a megyei tanács építési- és közlekedési osztályá­nak vízügyi előadóját, akitől tájé­koztatót kért az eddigi munkákról és az idei tervekről. — MÄR EDDIG IS — kezdte tá­jékoztatóját Szondi elvtárs — több szép terv és elgondolás megvaló­sult. A megyében Mezőberényben és Gyulán kezdték meg az első törpevizművek építését 1957-ben. Azóta sok helyütt követték ezt a kezdeményezést. Az elmúlt esz­tendőkig már több törpevízmű lé­tesült, mégpedig az említetteken kívül Szarvason, Köröstarcsán, Sarkadon, Kétegyházán, Mezőhe­gyesen, Okányban, Kötegyánban és másutt. A törpevízművek szá­ma jelenleg tizenhat. Tavaly pél­dául törpevízművek építésére me­gyei beruházási hitelből és község­fejlesztési alapból 2 417 000 forin­tot költöttek. Ugyanakkor — azt hiszem érdemes megemlíteni —, hogy a békéscsabai vízmű építé­sére beruházási hitelből 12 247 000 forintot használtak fel. — AZ IDÉN sor kerül néhány törpevízmű továbbfejlesztésére. A köröstarcsai, a kétegyházi, az öká- nyi, a mezöberényi, a kötegyáni és a szarvasi további munkálatai­ra községfejlesztési alapból 4 070 000 forintot költenek. Leg­többet a szarvasira fordítanak, mintegy két és félmillió forintot. Úgyszintén folytatják a békéscsa­bai vízmű építését. Erre az idén beruházási tervhitelből 16 500 000 forintot költenek. Ebből az összeg­ből többek között kútházakat, a főnyomóvezetéket, valamint a vá­rosban a főkörvezetéket építik. Előreláthatólag a jövő év végén a vízmű már bekapcsolódik a város vízellátásába. — Építenek-e az idén új törpe- vízműveket? — Természetesen. Néhány régi törpevízmű továbbfejlesztésén kí­vül újak építését is tervezik. Nagyrészt községfejlesztési alap felhasználásából kezdik el a mun­kát. Az idén Bélmegyeren, Gyula­váriban, Baittonyán, Végegyházán, Mezőgyámban, Zsadányban és Szeghalmon szeretnék megkezde­ni az építkezést, ha a tervek idő­ben elkészülnek és kivitelezőt kapnak. Figyelemre méltó az endrődiek és a gyomaiak terve, mert a két község lakossága közös összefogással regionális, azaz kö­zös törpevízművet létesít. Ehhez tavaly hozzáfogtak. Ha elkészül, mindkét község vízellellátását elé­gíti majd ki. Az építkezésre az idén 4 248 000 forintot költenek községfejlesztési alapból. Batto- nyán szintén jelentős összeget for­dítanak a törpevízmű létesítéséire. Erre ebben az évben községfej­lesztési alapból 1 615 000 formto használnak fel. A megyében ősz szesen 7 789 000 forintot költené] az új törpevízmúvetk építésére eb ben az esztendőben. Természete­sen ezenkívül jelentős összege fordítanak a régi közkutak felúj í fására, újak építésére, valamin fürdőkre. ÍME, miilyen erőfeszítéseke tesznek megyeszer te, hogy javít sák a lakosság vízellátását. S ezt a munkát még jelentősen meg gyorsíthatná az is, ha egyre több vízmű- vagy kúttársulatof — a mint az építési és közlekedési ősz tály javasolja — alakítanának városokban, községekben. Ezek az önkéntes társulások igen alkal masaik lennének arra, hogy a tár sadalmi összefogást megszervez zék, a sok apró erőfeszítést egye sítsék. P. P. Minden — féle Figyelmesség Korán reggel, lehetett még hat óra, éktelen zör­gésre ébredtek a ház lakói. Az ismerős asszony, aká a történetet elkezdte mesél­ni, várta a hatást, hogy h átha megkér dem: vaj on mi volt az? Miint kiderült, a postás hozta a rádió­számlát. Első alkalommal kifizették, de. irgalmatla­nul megmondták neki, hogy hát azért mégis túl­zás hajnalban felverni az embert. Azóta a postás mindig zsebből fizette a rádiószámlát addig, míg nem találkozott ismerő­sömmel. Most a legutolsó hónapban azonban neki sem volt kölcsönözni való 10 forintja és szólt, bár­mi történik, kénytelen lesz ismét hajnaliban zö­rögni. Otthon a férjjel már megbeszélték, hogy a férj majd felkel és oda­adja a pénzt. Most is kö­rülbelül hat óra volt, az asszony csodálkozva ült fel az ágyában. Látja, Titok hogy a férje már ébren van, s őt figyeli. — Miiért fütyülsz te? kérdi a férj a feleségétő — Én? Hát te fütyülsz!. S mintha végszóra tör ténr.e, az ablak alól ie hangzott újra a füttyszó Erdőszólen nagy a zsiva; lárma. Kinéznek az abla kon, igen a postás volt. — Már kétszer fütyül tem végig a nótát mondja, s bekaszírozza K) forintot. A reggel úgy kezdődött a hivatalban, mint máskor. Csak asszonyok voltak valamivel titokzatosabbak. A mindent tudó Hér picsné titokzatosan hajolt a gépírónő füléhez: — Mancika! Szörnyű titkot tudok. A gépírónő elsápadt, kezével össze-vissaa verte a btMentyőket és még titokzatosabban súgta vissza: — Mit? Szót szó követett, kiderült, hogy Hérpicsné fizetésemelést ka­pott. Azzal nyugtatta meg Mancikát, hogy: — Mancika, maga is kapott. A hivatalban futótűzként terjedt a hír, hogy fizetésemelés történt, de nem szabad róla beszélni, mert ez titok. Az igazgató tit­kárnője az ebéd utáni látogatókat egy-egy borítékkal jutalmazta meg, s a borítékban két sor, hogy: Értesítjük kedves dolgozónkat, hogy fáradhatatlan munkájáért, soha nem lankadó szorgalmáért, amellyel a főfő-hivata! munkáját elősegítette, száz forint fizetés- emeléssel jutalmazza. A szökés-barna titkárnő sejtelmesen súgta: — De ne mondja el senkinek, mert ez titok. Gyermekszáj 10 millió forint értékű norvég kesztyűt exportál a Gyomai Háziipari Szövetkezet A Gyomai Háziipari Szövetkezet 1952- ben alakult és már ekkor kimondottan norvég kesztyűk exportra való feldolgo­zásával foglalkozott és azt Európa ösz- szes országai részére szállították, sőt még a norvég kesztyűk hazájába, Nor­végiába is. Átlagosan évi 6—8 millió Ft értékű árut exportáltak, de az elmúlt évben már 10 millió Ft értékű kesztyűt szállítottak ki külföldre. 1300 nőt foglal­koztatnak a megyében, ennek legna­gyobb része háziasszony, akik a házi munka mellett megkeresnek évente még külön 5—6 ezer forintot ezzel a munká­val. Vannak olyanok is, akik évente 10 —12 ezer forintot is megkeresnek. Az elmúlt gazdasági évet 525 ezer fo­rint nyereséggel zárták. 200 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki a tagok között. Ez évi első negyedévi tervüket már 102 százalékra teljesítették, egymil­lió 860 ezer forint értékben. Az évi ter­melési terv 8 millió forint, amit a tavalyi eredményekhez mérten még túl fognak teljesíteni. Ha az export-rendelések még nagyobb arányban futnak be, akkor ké­pesek lesznek ezt is teljesíteni, mert a szövetkezet kapacitása a legnagyobb tejesíttnények elérését is biztosítja. —eö.— Vasárnap a ház előtt két kis­lány piros kabátkában álldo- gáll. Beszélgetnek. A ligetbe készülnek. Egyszercsak a kapu alól kijön l<ét késfiú, s erre a nagyobbik lány odaszöl a ki­sebbnek: — Marika mehetünk, meg­jöttek a férfiak! Dö-czi. A rádió és a televízió műsora: 'Thai {egy-beiütdi Mi az oka? Asz utóbbi hónapokban — mondják sokan — jóval többen várakoznak vizsgálatra az orvo­sok várótermeiben, s a rendelő- intézetek folyosóin, mint mond- ' juk két és fél hónappal ezelőtt. Vajon miért? Nem nehéz erre választ kapni, különösen, ha be­szélgetünk az orvosokkal, s a vizsgálatra váró emberekkel. Tudott dolog, hogy december­ben, januárban, februárban és március első hetében megyénk­ben sok ezer parasztember vá­lasztotta a párt és a munkás-pa­raszt kormány által javasolt új paraszti életet, a nagyüzemi gaz­dálkodás biztos útját. Ez a tény az élet minden területén új hely­zetet teremtett. Ebből követke­zik az orvosi rendelőkben és rendelőintézetekben vizsgálatra várók számának a megnöveke­dése is. Mert csak természetes, hogy a szövetkezeti útra tért parasztság népes tábora megnö­velte az SZTK-biztasítottak szá­mát. S itt ismét következik egy újabb kérdés: miért? S ebből a miértből egy további gondolat: hogyan lehet az, hogy ezek az emberek évekig nem voltak or­vosnál, most meg, úgymond, máról holnapra megbetegedtek? Nem, korántsem erről van szó. Valamennyien ismerünk nem is egy parasztembert, aki 15—20 évvel ezelőtt a néhány holdas parcelláján váló küszködés kö­zepette különböző betegségeket szerzett. Évtizedeket szenvedett vele át, de nem ment kórházba, mert a műtétre, s az egyéb költ­ségekre tálán ezer forint sem lett volna elegendő. Vagy ha mégis elment volna a kórházba, jónéhány helyen a család egy év alatt sem heverte volna ki azt. így aztán érthető, hogy a télen szövetkezeti útra lépett parasztemberek közül sókon, amikor aláírták a belépési nyi­latkozatot, már azzal tértek ha­za családjukhoz, hogy nem hur­colják tovább a betegséget, ha­nem megoperáltatják magúkat. A tények ma már bizonyítják is ezt. A kórházakban kaptunk ar­ra választ, hogy a decemberben, januárban termelőszövetkezetbe lépett parasztemberek közül márciusban már igen sokan túl voltak a különböző műtéteken. Így a körzeti orvosoknál az utóbbi hónapokban mintegy 20— 25 százalékkal növekedett mega vizsgálatot igénylők száma. Bé­késcsabán az SZTK megyei ren­delőintézetében márciusban ■—i februárhoz viszonyítva — 14 szá­zalékkal növekedett a vizsgálat­ra jelentkezők száma. Ezek az emberek — noha jó­formán még csak éppen hogy átlépték a többet ígérő új pa­raszti élet mezsgyéjét — máris érzik a nép államának gondos­kodását. S ez biztosíték arra is, hogy ezek a parasztemberek nem feledkeznek meg kötelessé­gük teljesítéséről sem. Vala- menyien szorgalmasan dolgoz­nak már jelenleg is a közösben, és az is biztos, hogy sokan már régen megbánták, amiért nem tíz évvel ezelőtt választották a szövetkezeti életet, mert akkor már régen megszabadultak vol­na a 15—20 éve magukkal hur­colt betegségüktől. Érthető, hogy ezek az emberek most a körzeti orvosokhoz, s a rendelő- intézetekbe sietnek. Joguk is van ehhez. Éljenek minél töb­ben a párt, a kormány és az egész társadalom adta lehetősé­gekkel, hogy aztán egészsége­sen, jókedvvel tudjanak dolgoz­ni maguk, s az egész ország ja­vára, hasznára. Balkus Imre Apróhirdetések Kondoros község tanácsa kertész szak­munkást keres állandó alkalmazásra, fizetés az 561 kulcsszám szerint. 273 Lakóház gazdasági épületekkel, 750 ■négyszögöl öntözésre alkalmas felek­kel, gyümölcsössel, szőlővel eladó. Bé­késcsaba, Ady Emiire u. 2. 13012 Nagyméretű vaskapu eladó. Békés­csaba, Sztálin vet 22. 13005 Gyulán egyszerű családnál helyet ke­resek egyedüli nyugdíjas idős egyén, hogy ne legyeik egyedül. Ajánlatot má­jus 15-ig kérek, lehet személyes meg­beszélés is. Özv. Kaldrovics Váflmosmé, Bánóim, tanya 25. Vá/roserdő megálló­nál. 13474 Békéscsabán, kisvasúti fűtőházmáa nád kapható^ í&ie Gyakorlattal rendelkező technikusokat keresünk munkavezetőnek útépítési munkákhoz, fizetés megegyezés sze­rint. Keresünk továbbá aszfaltozd szakmunkásokat Bérezés teljesítménybérben; napi há­romszori étkezést, szállást biztosítunk. Komlói Ütépítő V., Komló, Kenderföld, Szállásfalu. T.: 21—63. Szerda, 1060. május 11. Kossuth Rádió: 8.10 Szimfonikus könnyű zene. 9.00 Rádiöegyetem. 9.30 Horváth Lajos népi zenekar^ játszik. 10.00 Hírek. 10.10 Üttörő híradó. 10.30 A budapesti honvéd helyőrség fúvós- zenekara j alszik. 111.00 Pillantás a nagyvilágba. 1/1.15 Tánczene. 11.25 Sza­bó csaflád. 12.00 Hírek. 12.10 Operarész­letek. 12.50 Különös ember. 13.10 Já­róka Sándor népi zenekara jászik. 1-3.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Ajándékhangverseny nyugdíjasoknak. 14.30 Napirenden... 14.35 Részletek Vimcze Ottó Párizsi vendég és Polgár Tibor a furfangos özvegy c. operett­jéből. 15.00 Hírek. 15.10 Fiatalok zenei újságja. 15. 35 Szartvaeitla jutalma. 16.00 Előszóval — muzsikával. 17.00—17.15 Hírek. 18.00 Fórum* 18.15 A magyar- zene 15 éve. 18.45 Gazdasági kapcsolat a kölcsönös előnyök «alapján. 19.00 Nép­dalcsokor. 19.20 A berchtesgadend sas­fészektől a berlini bunkerig. 19.35 Giu­seppe Vaidemgo énekel. 19.54 Jóéjsza- j kát, gyerekek! 20.00 Esti krónika; 20.25^ Könnyű dalok. 20.35 Csajkovszkij: Vo­nósszerenád. ai.05 Gyermeknevelés. 21.20 Tánczene. 22.00 Hírek. 20.20 Üge- tővenseny-eredmények. 28.00—23.10 Sze­relmes versek. 0.05 Hírek. Petőfi Rádió: 8.00—8.10 Hírek. 14.15 Orosz nyelvlecke. 14.35 Bankó-nóták. 14.55 Baiettzene operákból. 15.15 A hó- szobor. 15.30 Operettrésziletek. 16.00 Zenéről — mindenkinek. 17.30 írások a ,,Könyvek könyve” előtt. 17.45 Katona Ágnes hangversenye a stúdióiban. 18.15 Rádióegyetem. 13.45 A vdlágifjúsági ta­lálkozók dalaiból. 19.00 Hírek. 19.15 A váci Vox Humana énekkar hangverse­nye a stúdióban. 19.35 Coates: London — szvit. 19.45 Sporthíradó. 20.00 Vi­rágénekek. 20.30 Cordell: Ifjúsági nyi­tány. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.05 A koldusopera. 22.20 Holdfény; 28.00 —23.15 Hírek-. Televízió: .18.00 A bőség útján. 18.25 Lányok, asszonyok. 19.00 Hárman a Váci út 107-ből. 20.00 Hannibál tanéi­ul,« Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! Az AHattörgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót incHt, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 db hizlalásra alkalmas, 40—60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül, Vlinden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a min­denkori szabad árnál 50 fillérrel többet' fizet. A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hússöldő kg-ként 18.— 40—60 kg-os hús-, hús jellegű és mangalica kg-ként 17.50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac áralakulásának bizonytalanságával szemben a szer­ződéses süldőnevelés jó árat biztosít! Részletes felvilágosítást a válla­lat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak! Békés megyei flllatforgalmi Vállalat 35 Békéscsaba. Telefon: 10—34. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom