Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-31 / 127. szám

1968. május 31., kedd N ÉPÚJ S AG 3 Aratási előkészületek a Békési Gépállomás körzetében A Békési Gépállomás körzeté­ben Bélmegyer, Tarhos, Mező- megyer és Békés termelőszövet­kezeti gazdái már készülnek a mezőgazdasági munkák egyik leg­nehezebb feladatára, az aratás­ra. A szövetkezetek kovácsműhe­lyei körül szorgos kezek javít­ják az aratógépeket, a gépállo­máson festik a kombájnokat. Az utolsó simítások ezek. Néhány nappal ezelőtt számba vették a learatásra váró terüle­tet meg a rendelkezésre álló gé­peket. A körzet 15 termelőszövet­kezetében 8000 HOLD KALÁSZOS ÉS A 560 HOLD BORSÓ VÁR ARATÁSRA. Ha ezt a 8560 hold betakarításra váró területet az említett négy község között arányosan elosztjuk, nem tűnik olyan nagynak a tsz- ek előtt álló betakarítási feladat. Egyre-egyre 2140 hold jut. Ekko­ra területet pedig olyan községek, mint Mezőmegyer, Bélmegyer, Tafrhos és Békés, ha nem is köny- nyűszerrel, de be tudnak takarí­tani. A régebben szövetkezetbe tö­mörült parasztok éveken át „el­szoktak” a kaszálástól. Aratógé­pekkel és kombájnokkal vágták le a kalászosok jelentős részét. Kézi kaszával csak a gépeknek vágták az utat. Tavaly és az azt megelőző években így volt ez, mert a gépállomásnak az akkori kisebb területű szövetkezetekhez volt elegendő gépe. Most viszont nincs. Mindössze tíz aratógép és hat kombájn áll rendelkezésre. Az előző évek aratási gyakor­lata azt bizonyítja, hogy aratógé­penként és kombájnonként 150— 160 hold betakarításra lehet szá­mítani. A gépállomás tehát 2600 holdat, vagyis a körzetében levő kalászos vetésterület egyharmadát tudja learatni. A közös gazdaságok lóvontatá- sú aratógépeinek száma kilenc. Néhány ezek közül is csak „mu­zeális” érték, éppen ezért túlzott annak a 630—640 holdnak a le- aratása, amennyit ezekre tervez­nek. Igaz, azon is gondolkoznak, hogy zetorokkal vontatják a gé­peket. Az elgondolás helyes és szép törekvés, csupán nyitott kér­dés: VAJON BIRJAK-E EZEK ták, hogy a járás másik gépállo­mása: a mezőberényi, sokkal elő­nyösebb helyzetben van. Itt a géppark számban is nagyobb és minőségben is jobb. Ugyanakkor a körzetükben működő termelő- szövetkezetek a békésieknél job­ban gépesítettek. Ezért azt a ha­tározatot hozták, hogy a Mezőbe­rényi Gépállomás a betakarítási munkák idejére egy kombájt és egy aratógépet adjon át a béké­sieknek. Ugyanakkor, ha az álla­mi gazdaságokban befejezést nyer az aratás, onnan is küldjenek ara­tógépeket a békési körzetbe. Ez a határozat hosszú vitatko­zás után került papírra. Sajnos, egyes elvtársak — amint azt a visszhangok is tükrözik — nem értenek ezzel egyet. Olyan színe­zetet adnak az egésznek, hogy a járási bizottság a Békési Gépállo­más körzetébe tartozó községeket — rovásukra — előnyben kívánja megtartására. Már most, jóval a betakarítás előtt, azért beszélnek az aratási gondokról, hogy min­den tsz-gazda — aki év közben szívvel-lélekkel szántotta, vetette a földet, aki gondosan ápolta a növényeket, a betakarítási mun­kák gyors befejezésére is munká­ba vigye családját és mindazokat, akik időt tudnak szakítani az aratás nagy és kemény munkájá ra. Dupsi Károly Védekezzünk a burgoityalmgár ellen! Könnyen veszélyben lehet a megye burgonyavetése Megyénk egész területe fertő- ! zés minden termelő részére köte- zött burgonyabogárral, ezért sen- J lező! Megyénk területén az állami ki se sajnálja a fáradságot, hogy védekezés január 1-től megszűnt, átnézze a burgonyavetéseket és a ami azt jelenti, hogy minden ter- megtalált bogarakat, tojásokat, lár- ! melő köteles saját költségén meg- vákat gondosan összegyűjtve meg- vásárolni a növényvédőszert és semmisítse. Erre azért van most hetenként vegyi védekezésben ré- elengedhetetlenül szükség, mert sem az áttelelő bogarak, sem a „tojásai” nem pusztultak el, vagy legalábbis kevés százalékban pusz­tul el a DDT porozószertől. A burgonyabogár elleni védeke­Amíg a defektet megragasztják ocsivezetőnknek még a haja j vitatkozunk, és eltelik a nap. Ész­szála is az „égnek áll”, ami-, re sem vesszük és már este van. kor meghallja, hogy a sarkadi já­rásba vesszük az irányt. — Na azt az utait tengely törés­sel, de jobbik esetben két defek­részesíteni. Ennek az okát már I tel =sak megússzuk “ szokta , ,, ,, . , mondani. IT ^ J A I Jóslata legtöbb esetben bevált, békési Oktober 6 Tsz-ben peldá- j ^em szjvesen járják a gépkocsi­vezetők a sairkadi utakat. A hepe- J hupás kockaköveken mindig „ősz­ül, ahol majdnem háromezer hol dón gazdálkodnak, a 700 gazda közül kaszásnak csupán néhány jöhet számításba. A tagság jelen­tős része nő, más része idősebb paraszt, aki nyugdíjból él. Nyil­vánvaló, helytelen lenne ezek ke­zébe kaszát adni és kimérni ne­kik hat-hét holdat azzal, hogy ta­karítsák be. Azért kell ide a na­gyobb segítség, mert Békésen nemcsak az Öktóber 6 Tsz-re jel­lemző ez. A hét szövetkezet közül talán egy sincs, ahol a tagság az önmaga kézierejére alapozva ne­ki merne állni a sárguló kalász­erdőnek. Nyilvánvaló, a gépek ilyen át­csoportosításával az aratAs gépesíté­sének GONDJA MÉG m MINDIG NEM LESZ MEG­OLDVA, CSUPÁN KÖNY­AZ ARATÖGÉPEK A MO­TOR DIKTÁLTA TEM­PÓT? A Békési Gépállomás aratási gondjaival a párt járási bizottsá­ga is foglalkozott. Megállapftot­NYlTENEK RAJTA. Ezekben a gazdaságokban így is minden javakorabeli férfinak oda kell állnia a kasza, a nőknek pe­dig a rendre vágott gabona mellé, hogy kévébe szedjék azt. Körül­belül 5—5200 hold kézi aratásáról kell a négy tsz-községben gondos­kodni. Ezek után érthető, hogy a párt járási bizottsága miért fordít nagy gondot az aratás előkészü­leteire, a közös gazdaságok kom­munistáinak májusi tanácskozá­saira, a közgyűlések és a trakto­risták termelési értekezleteinek IWWWWA/VWWWWWWWWVWWWVWVW» Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! Az Allatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót Indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 'i db hizlalásra alkalmas, 40—60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fiaidétól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a min­denkori állami szabad árnál 50 fillérrel többet fizet. Használja ld a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac áralakulásának bizonytalanságával szemben a szer­ződéses süldőnevelés Jó árat biztosit! Részletes felvilágosítást a válla­lat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak! Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 23 Békéscsaba. Telefon? 10—34. szeszednek” valamit. így jártunk mi is a napokban, amikor a zsa- dányi úton döcögtünk. Egyszer- csak hupp! — összelapult a jobb első kerék. Kocsivezetőnk meg­vakarja fejebúbját és mondott egy cifrát. Délután két óra van, s ez a második. Mi lesz még estig? Hoz­zálátott a szereléshez. Mi meg szétnéztünk, hol látunk valakit, akivel egy kicsit el lehetne addig di »kúrálni. Vagy 300 méterre az erdő mellett piros, kék kendős lá­nyok egyelték a répát. Nézzük meg őket, ötlött agyunkba a gon­dolat. lányok előbb gyanúsan né­zegettek bennünket. Honnan jöttek ezek az idegenek? — gondolták. Köszöntésünket vala­mennyien egyszerre fogadják. — Halad a munka, lányok? Nem fáj még a derekuk? — A derekunk az nem, csak a lábunkban van egy kis izomláz. Már tizedik napja egyelünk — fe­lelte a legszélső, egy kis szeplős, értelmes arcú, 18 év körüli lány. — Tsz-é vagy az állami gazda­ságé ez a répaföld? — A Zsadányi Állami Gazda­ságé, ameddig a szem ellát. Talán a cukorgyárból tetszenek jönni? — Nem, nem a cukorgyártól va­gyunk. — Azt hittük, hogy onnan. Már várjuk őket, mert ígérték, hogy meglátogatnak. Szeretnénk már megmutatni a répánkat. Kiván­csiak vagyunk a véleményükre. — Elég szép, csak későn egye­lik. — Hát nem ez a mi répánk. Ez takarmánynak való, a miénk az túl van a vasúton, öt hold van a KISZ-munkacsapatnak. Azzal ne­veztünk be az országos ver­senybe. A gazdaság 150 mázsa termést tervezett egy holdról, mi meg vállaltuk, hogy 160 mázsát termelünk. — Szép vállalás. És valameny- nyien KISZ-tagok? — 16-an dolgozunk itt és min­denki kiszes. • — Ki a munkacsapatvezető? — Aranyos Margit — szól az egyik piros pulóveres lány. iy| argitka kicsit elpirult, • Kér­dés nélkül is elmondta: be­Ebéd előtt szénát gyűjtöttünk, az egy kicsit nehéz volt, mert úgy összesodorták, hogy amikor bele- öltöttük a villát, szinte az egész rend jött utána. De azért jó volt! TV evettek a lányok, vidáman, szinte az egész határ csen­gett tőle. Mi pedig elbúcsúztunk, sok sikert kívánva az országos versenyhez. Csepkó Eta szesiteni burgonyavetését. Ilyen­kor a leghasznosabb összeszedni a megjelenő bogarakat. A tojásból kikelt lárva ellen úgy védekez­zünk, hogy 50 százalékos DDT-ből permetlevet készítve lepermetez­zük a burgonya-táblát, mégpedig úgy, hogy 1 kg 50 százalékos DDT-t feloldunk 150 liter vízben. „Holló 10”-zel csak virágzás után permetezhetünk 0,8—1 százalékos töménységben. HCH-vai porozni burgonyavetést tilos! Egyes tsz- ek helyesen, egybefüggően vetet­ték el a tagok háztáji burgonyáit. Ilyen módszerrel találkoztunk a tüzesgyarmati Vörös Csillag és a nagyszénási Lenin Tsz-ben. Ez előnyös, mert a növényvédő állo­más a gépek jobb kihasználásával könnyebben tudja védekezésben részesíteni a vetést. GYEBNÄR IMRE Békés megyei Növényvédő Állomás Kettős jubileum Fennállásának ötödik és a vér­adó-mozgalom 10. évfordulóját ünnepelte május 29-én Békéscsa­bán a Vérkonzerváló Állomás. Az ünnepséget — melynek megszer­vezésében részt vett a megyei Vö­röskereszt is — a Csaba Szálló kerthelyiségében tartották. Az ünnepélyesen feldíszített terem­ben többszörös véradókat látott vendégül a Vöröskereszt. Soknak ott ragyogott a mellén a kitünte­tés, hiszen volt közöttük olyan is, aki már több éve rendszeresen ad vért, mellyel talán már sok be­teg életét mentette meg. Az ünnepség megkezdése előtt a postás zenekar szórakoztatta a vendégeket, majd a Himnusz el­hangzása után A vér című verset szavalta el Néma Ilona. Ezután a II. számú általános iskola úttörői köszöntötték a vendégeket és vi­rágot adtak minden résztvevőnek. Szabó János elvtárs, a megyei ta­nács v. b. elnök-helyettese meg­nyitó szavai után Cserei Pálné elvtársnő, a megyei Vöröskereszt titkára tartott ünnepi beszédet. — Meleg baráti érzés tölt el bennünket, ha azt a szót halljuk, hogy véradó — mondotta beveze­tőjében. — Azok az emberek, akik eljutottak odáig, hogy embertár­hogy az első hónapokban naponta 3—9 deci vért vettek és ma már van olyan nap is, amikor 40 liter vér jut az állomásra. Danáé Lajos úttörő az ifjú vö­röskeresztesek nevében szólt hoz­zá és megígérte, hogy követik a felnőttek példáját, ők is véradók lesznek felnőtt korukban. Fodor Gábor elvtárs, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjá­nak munkatársa hozzászólásában, különösen kiemelte, hogy milyen sokat jelent, ha a tanács és egyéb szervek segítenek. Ezt bizonyítja az is, hogy a megyében jó a vér­adó-mozgalom és hogy több mint 6 ezer véradó van. Nagy Imre, a békési véradó kör vezetője a véradók megbecsülésé­ről beszélt. Elmondotta többek között, hogy milyen jóleső érzés, hogy ezen az ünnepségen a párt, a tanács és a különböző szervek képviselői is jelen vannak és kife­jezik megbecsülésüket azok iránt, akik vérükkel embertársaik életét mentik meg. Volent György, a forgácsológyár művezetője azok nevében szólt hozzá, akiknek az életét a vér mentette meg. Elmondotta, hogy több évig súlyos betegségben fe­küdt és a véradóknak köszönheti, hogy ismét dolgozhat. Betegsége saik életét saját vérükkel ment- alatt 36-szor kapott vért. A jelen­sék meg. nagy tiszteletet és meg­becsülést érdemelnek. Eziután a véradó-mozgalom fej­lődéséről és a véradás jelentősé­géről, majd a Békéscsabai Vér­konzerváló Állomás dolgozóinak áldozatos munkájáról és az öt év alatt elért eredményekről beszélt. Befejezésül köszönetét mondott a lévők között is volt, akinek a vé­re az ő életének megmentéséhez járult hozzá. Ezért örökké hálása véradóknak és ígérte, hogy min­dig és mindenben segíti a moz­galmat. Dr. Barabás István, a gyermek- kórház főorvosa példákat mondott el, hogy a gyermekek életének megyei Vöröskereszt elnökség ne- megmentésében milyen segítséget vében a véradóknak és a vérkon- jelent a véradás. neveztek az országos kukorica­termesztési versenybe is. Vállalta1 ** ' a KISZ-munkacsapat, hogy 30 hol­don 30 mázsa .májusi morzsoltnak megfelelő kukoricát termelnek holdanként. — Szeretnek együtt dolgozni? — Nagyon összeszoktunk már. Itt nőttünk fel a tanyán és vala­mennyien egy iskolába jártunk. Ismerjük egymást. Beszélgetünk,1 fejlődéséről beszélt. Elmondotta, zerváló állomás dolgozóinak eddi­gi munkájukért és további erőt. egészséget kívánt mindnyájuknak. Az ünnepi beszéd elhangzása után elsőnek dr. Rucz László, a Békéscsabai Vérkonzerváló Állo­más igazgató-főorvosa szólt hozzá. Köszönetét mondott azoknak a segítették munkájukat, a pártnak, a tanács­nak és a szovjet elvtársaknak is, akik az állomás megindulásához sok segítséget adták, különösen sokat segített Petrovzski profesz- szor, aki személyes látogatásával, tapasztalatainak átadásával is tá­mogatta őket. Ezután az állomás Ezután dr. Farkas Ernő kitün­tetéseket adott át a véradóknak. Kitüntetést kapott többek között Molnár Pálné, a megyei tanács dolgozója, Lengyel Andrásné, Do­rogi Mihály, Kacsala János, Fu­tató György, Tölgyesi Rudolf, Bo- hus Pál és egy házaspár, Börönte Sándor és felesége. Az ünnepség befejezésekor Né­ma Ilona szavalt, majd dr. Rucz László javaslatára a résztvevők táviratban köszönték meg Pet- rovszki professzor segítségét. A vendégek délben közös ebé­den vettek részt, majd megtekin­tették a vérkonzerváló állomást. Kasnyik Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom