Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

Megkezdődött a Hazafias Népfront II. kongresszusa (Folytatás az 1. óldairöl.) 4. a népfront-bizottságok — a tömegek véleményére és javasla­taira támaszkodva — a szocialista építés fontos kérdéseinek megol­dására hívhatják fel a párt és ál­lami szervek, valamint a közvéle­mény figyelmét. Az ellenforradalom leverése óta egyre fokozód óbb mértékben érvé­nyesülnek a népfront-mozgalom­ban ezek a helyes elvek, s ezért az utolsó három évben a Hazafias Népfront tevékenységében nagy fellendülés következett be. Amennyiben e történelmi ta­pasztalatokat helyesen érvényesít­jük munkánkban, a Hazafias Nép­front továbbra is a magyar dol­gozó nép fegyvere lesz a szocia­lista társadalmi rend felépítésé­ért és a béke biztosításáért folyta, tóét harcban. A párt továbbra is fenntartja és erősíti politikai vo­nalát, amelynek lényegét röviden úgy lehetne kifejezni: „Együtt a tömegekkel a szocializmus győ­zelméért, a bélié biztosításáért”. Megítélésünk szerint hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező — folytatta Kál­lai Gyula. A szocialista építőmunka újra nagy lendülettel halad elő­re. Hároméves tervünket jóval a határidő előtt teljesítjük és ere­deti céljait túlszárnyaljuk. így magasabb szintről kezdhetünk második ötéves tervünk végrehaj­tásához. A szocializmus alapjait a második ötéves terv idején lerak­juk a mezőgazdaságban is. S amint az eddigi eredmények mu­tatják, e feladatot a második öt­éves terv első felében megoldhat­juk, s ez gyorsítani fogja további fejlődésünket. A szocialista forradalom megva­lósítását helyesen tűztük ki a me­zőgazdaságban is. Örömteli jelenség, hogy az új és régi termelőszövetkezetek - tagsá­gában buzog az alkotókedv, tele vannak tervekkel, s azzal az el­szántsággal, hogy szövetkezeteiket virágzó gazdaságokká változtat­ják. Ez is bizonyítja, hogy a ma­gyar parasztság százezres töme­gei helyesen cselekedtek, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Helyesen cselekszenek most is, amikor szorgos munkával igyekeznek megteremteni gazda­ságuk biztos jövőjének alapjait. Biztató képet mutat hazánk kul­turális élete is. A színházakban és a mozikban csaknem mindig telt ház van, s manapság nagy dolog­nak számít, ha valaki jegyet tud szerezni egy jó előadásra. Ma már nemcsak a mozik, hanem a kép­zőművészeti kiállítások kapui előtt is sorbanállnak az emberek. Iskolai oktatásunk rendszerét az eddigi eredmények után most tovább tökéletesítjük, megteremt­jük és megszilárdítjuk az iskola és a termelés kapcsolatait. Min­den iskolába bevezetjük a poli­technikai képzést. Reformtervein­ket, melyek egész oktatási rend­szerünket átfogják, a közeljövő­ben megvitatásra az ország nyil­vánossága elé tárjuk. Az irodalomban és a művészet­ben is a határozott fordulat jeleit tapasztaljuk. íróink és művésze­ink egyre inkább érák a szüksé­gességét annak, hogy alkotásaik­ban saját koruk kérdéseiről szól­janak saját körük embereihez. A szocializmus építésének meg­gyorsításában nagy szerepe és fe­lelőssége van a hazáját és népét szerető értelmiségnek — folytat­ta Kállai Gyula és hangsúlyozta, hogy a szocialista társadal­mi rendszer — miként ezt a Szovjetunió nagyszerű tu­dományos eredményei is bi­zonyítják — összehasonlítha­tatlanul jobb feltételeket teremt az alkotó munka számára, mint a kapitalizmus: a szocializmusban az értelmiség saját népét szolgál­ja, s ez megsokszorozza tehetsé­gét. Javultak népi államunk kapcso­latai az egyházakkal is. Az állam biztosítja az egyházak hitéleti te­vékenységének teljes szabadsá­gát, s kérésükre megadja számuk­ra a szükséges anyagi támogatást. A gazdag, virágzó szocialista Ma­gyarország felépítésében a hívők és a nem hívők egyaránt részt vesznek a munkásosztály társa­dalmi vezetésével. Ez alakítja ki az állam és az egyházak gyümöl­csöző együttműködésének közös frontjait. Az egyházak körein be­lül is egyre inkább erősödik az a felismerés, hogy a dolgozó nép szolgálata magasztos és üdvös do­log. A Hazafias Népfront kongresz- szusán ezért szeretettel üdvözöl­jük a haladó egyházi embereket, főpapokat és kispapokat, akik megértve korunk szavát, a nép­frontban, a békebizottságokban, a helyi tanácsokban, a parlament­ben, a szószéken és egyebütt, né­pük szavát és akaratát követve, kiveszik részüket nemzetük nagy történelmi feladatainak megoldá­sából; vábblakban néhány helyi kezde­ményezést megemlítve utalt a tár­sadalmi tevékenység széleskörű elterjesztésének fontosságára. Az előadó ezután az ifjúság ne­velésének fontosságát han,gsúlyoz­ta, kijelentette: — A magyar if­júság gondolkodásában, politikai és társadalmi magatartásában nagy fejlődés mutatkozik. Ifjúsá­gunk túlnyomó többsége józan életű munkás, dolgos ifjúság, aki­re bátran számíthat népünk a ne­hezebb feladatok megoldásában is. Az eredményekben döntő sze­repe a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek van. A KISZ évről évre mozgósítja a fiatalok tömegeit a népgazdaság számára hasznos tár­sadalmi munkára. . A fiatalok egy részének gon­dolkodásában azonban érvényesül még a burzsoá individualizmus, a léha erkölcsök, a munkakerülés, a könnyű létre törekvés szemlélete. A nevelésben gyakran a szülők is helytelenül járnajk el. A nevelés­ben a szülőknek, az iskolának és a Kommunista Ifjúságii Szövet­ségnek egységes elveket kell kö­vetni. Az ifjúság szocialista neve­lésének megjavításában fontos feladatunk a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség szervezeti és politi­kai befolyásának szélesítése az if­júság soraiban. Ebben a munká­ban nagy feladatok hárulnak a társadalom valamennyi szerveze­tére és így a Hazafias Népfrontra is. Kállai Gyula a továbiakbam összefoglalta a szocialsta forrada­lom megvalósításában. 15 év alatt elért eredményeket. Hangsúlyoz­ta, hogy a szocializmus alapjainak lerakásáért nem egyedül harco­lunk. A szocialista tábor egy sor országa már a szocializmus fel­építésének befejező szakaszához érkezett. A mi fejlődésünk is ész­revehetően gyorsul. Előrehaladá­sunk ütemét fokozza a szocialista tábor országainak együttműködé­se. A szocialista tábor országainak együttműködése nivellálja a kö­zöttük meglévő különbségeket és megteremti a lehetőségét annak, hogy azonos történelmi korszak­ban, együtt léphessük át a kom­munizmus kapuját. A magyar dolgozó nép szocialista forradal­ma előtt ez a ragyogó perspektíva áll. A Hazafias Népfront feladatai tehát az elkövetkező évekre adva vannak. Bízunk abban, hogy a népfront a jövőben is a magyar nép tömegeinek nagy, harci moz­galma lesz, amely sikeresen mű­ködik közre a szocializmus építé­sének befejezésében. Befejezésül a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről beszélt Kállai Gyula. Részletesen szólt a Szovjetunió­nak a megérett nemzetközi prob­lémák rendezésére irányuló erőfe­szítéseiről, majd arról az agresz- szióról, amellyel az Amerikai Egyesült Államok kormánya meg­torpedózta a csúcsértekezletet, A Szovjetunió, s a szocialista tábor országainak küzdelme a nemzetközi fórumokon a béke megvédéséért egybeolvad az em­beriség milliárdjainak akaratával és harcával a békéért. A tömegek harca és a szocialista tábor hatal­ma olyan erő, melyhez foghatót eddig nem ismert az emberiség. A béke tehát — legyőzhetetlen erő. Szilárd meggyőződésünk, hogy az emberiség békéje biztosítható, hogy a béke erői az összes aka­dályok ellenére is győzedelmes­kednek a háború erői felett. A mi országunk kis ország, né­pünk kis nép, de az emberi hala­dás fő sodrában halad. Büszkék lehetünk erre. Célunk továbbra is világos: szocialista ország, jólét, béke és boldogság a népnek — fejezte be beszédét Kállai Gyula. (MTI) Mi nem törekszünk az osztályharc élezésére — Kállai Gyula a továbbiakban az osztályharc problémáiról be­szélt. A szocialista társadalom építése osztályharcban folyik — ez a történelmi fejlődés objektív törvénye. Mivel azonban hazánk­ban a nép hatalma, a proletárdik­tatúra végleges győzelmet ara­tott, az osztályharc módszerei ma mások, mint abban az időben, amikor azt még az ereje teljében lévő burzsoázia ellen vívtuk. A burzsoáziát, s a földbirtokosok osztályát felszámoltuk, s ezek a népi hatalom ellen szervezett osz­tályerőként többé már nem lép­hetnek fel. Itt vannak, s közöt­tünk élnek azonban a volt uralko­dó osztályok egykori tagjai. Mi velük szemben sem törekszünk az osztályharc élezésére. Amennyi­ben becsületesen beleilleszkednek társadalmi rendünkbe és megfe­lelően dolgoznak, egyenjogú ál­lampolgáraivá válnak hazánknak. A politikai meggyőzés eszközeivel nevelni kell őket és — már aki­nek lehet — segíteni, hogy megsza­baduljanak a magukkal cipelt politikai és morális tehertől. Amennyiben viszont a volt ural­kodó osztályok egyik-másik tagja vagy csoportja fellépne a népi ha­talom ellen, saját bőrén érezheti annak erejét. . Az osztályharc másik igen fon­tos területe hazánkban az ideoló­giai, kulturális és erkölcsi élet. Most a fő tüzet a burzsoázia ideo­lógiai maradványai ellen kell irá­nyítani. — A hazánkban folyó osztály­harc fontos feladata a szocialista erkölcs, a szocialista közösségi élet normáinak kialakítása a tár­sadalomban. Ezzel kapcsolatban Kállai Gyu­la bírálta azt az emberekben meg­lévő régi szemléletet, hogy a tár­sadalomtól szeretnének többet kérni és kapni, mint amennyit ők nyújtanak neki. A terveinkben ki­tűzött életszínvonal-emelkedés biz­tosításának anyagi alapjai a dol­gozók kezében vannak. Többet csak akkor kaphatunk, ha a ter­melésben végzett munkánkkal megteremtjük a további életszín­vonal-emelkedés új alapjait. A to­Ortutay Gyula beszéde Ortutay Gyula bevezetőben a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és az elnökség nevében kö­szönetét mondott: a népfront sok tízezer munkásának, akik lelkes munkájukkal hozzájárultak a népfront-mozgalom eredményei­hez, majd a népfront új korsza­káról beszélt A párt és a kor­mány által megteremtett egészsé­ges politikai légkörben 1957 októ­berében ült össze a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, amelynek az volt a feladata, hogy kijelölje a népfront-mozgalom általános irányelveit, meghatározza mun­káját. A Magyar Szocialista Munkás­párt már 1957 júniusi pártérte­kezletén kinyilvánította a nép­front-mozgalom fontosságát és ké­sőbb 1957. novemberében a párt Politikai Bizottságának emléke­zetes határozatában megszabta a munka irányát, a népfront alap­vető tennivalóját. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kong­resszusán a beszámoló így fogal­mazta meg feladatainkat és ered­ményeinket: „A Hazafias Nép­front alkalmas és képes arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pártonkívülleket, akik az alap­vető célok tekintetében — mint a szocializmus felépítése, az ország szuverenitásának és függetlensé­gének védelme, a népköztársaság erősítése és a béke védelme — egyetértenek”. — Az 1937-es országos tanács­ülés után újjászerveztük a megyei, járási, városi és községi bizottsá­gainkat. A bizottságok összetéte­le megjavult: az országban 3441 bizottság kezdett dolgozni, körül­belül 130 000 taggal. E 130 000 népfront-bizottsági taghoz csatla­kozott körülbelül 250 000 olyan ember, aki kész örömest vállalt és végzett munkát a közösség érde­kében. A bizottsági tagok és az aktivisták csaknem négyszázezres tömegének táradalml ereje jelen­tős politikai tényezőnek bizonyult: képes arra, hogy tevékeny munká­ra hívja az országban az emberek javát. Dicséret illeti a népfront megyei titkárságait és járási tit­kárait, akik azokban az időkben önfeláldozó munkát végezitek. El­sősorban nekik köszönhető, hogy késedelem nélkül megindult a népfront-mozgalom fejlődése. Ortutay Gyula ezután a nép­front-mozgalom további eredmé­nyeit ismeretté. Részletesen szólt az 1958 Ő6zén lezajlott ország- gyűlési és tanácsválasztásokról. Az országgyűlési és tanácsválasz­tások sikere népi demokráciánk újabb nagy diadala volt, s ezt a népfront-bizottságok jó munkával segítették. A választások után sem vonult nyugalomba a népfront Jó együttműködés alakult ká a népfront-bizottságok, valamint az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok között. Az új képvise­lők is, a népfront-bizottságok is szorgalmazzák, hogy a megvá­lasztottak és választóik között bensőségessé fejlődjenek a kap­csolatok, s így friss, eleven pezs­gés támadt mindenütt Nem volt olyan kis falu, ahol az elmúlt két évben százával ne jöt­tek volna az emberek politikai gyűlésekre. Politikai munkánk fejlődését mutatja az egészséges teremtő vita kibontakozása. A Népfront Országos Elnökségében, a városi és községi bizottságokban mind élénkebb a vitaszellem. — Nem meddő viták ezek, hanem alkotó szocialista munkaforma — termékeny párbeszéd, amelyre a vezetésnek és a dolgozó népnek is oly nagy szüksége volt. A Hazafias Népfront községpo­litikai tevékenységének eredmé­nyeit ismertette ezután Ortutay Gyula. Az országos tanács titkár­sága a következőkben jelölte meg a népfront-bizotságok községfej­lesztési feladatait: segítsék a ter­vek elkészítését, a községfejlesz­tési hozzájárulás mértékének ki­alakítását, s a társadalmi munka szervezését a terv végrehajtásá­ra, ellenőrzésére. A népfront kü­lönböző gyűlésein rengeteg javas­lat ,terv született. Egyedül Békés megyében 2456 kisgyűlésen tár­gyalták meg a tavalyi tervet és a dolgozók több mint háromezer ja­vaslata közül mintegy 1600 ke­rült a végleges tervbe. Ortutay Gyula ezután részlete­sen méltatta a népfront-bizottsá­goknak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért végzett munkáját. Számos bizottság elnöke első­nek lépett be a szövetkezetbe, s ma már a bizottsági tagok nagy része termelőszövetkezeti tag. És nem csupán a belépésnél jártak elöl, hanem az elnöki, vezetési feladatok vállalásában, a min­dennapi munkában is. Népfront-bizottságaink ma már egyre erednényesebben dolgoznak a termelőszövetkezetek megszilár­dítása érdekében: a tanácsokkal, a TIT-tel egyetértésben olyan elő­adásokat szerveztek, amelyeken a szövetkezett gazdálkodás alapve­tő elemeire oktatták az új tago­kait; segítették a közös munka megkezdését; társadali munkát szerveztek különböző épületek, is­tállók emelésére; az országos ta­nács támogatásával országszerte megindítottuk a „gazdagodjanak földjeink” akciót, amely elsősor­ban a termelőszövetkezeti földek talajerejének fokozását szolgálja. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának kezdeményezésére a me­gyei és járási titkárságok mellett műszaki csoportok alakultaik. Or­szágosan körülbelül ötszáz szak­ember kétszáz kilométer termelő­szövetkezett bekötőút tervét ké­szítette el társadalmi munkában. Ez év kora tavaszáig 46 út építését fejezték be, s így 58 kilométernyi út készült el, jelenleg 63,4 kilomé­ternyi épült társadalmi munkával. Ezután a népfront-körök és klu­bok életéről, az ismeretterjesztő munka eredményedről és felada­tairól, az elmúlt három évben ki­emelkedő munkát végzett nép­front-bizottságokról szólt, majd beszámolt a Hazafias Népfront tö­megkapcsolatairól, valamint a Ha. zafias Népfront felső szerveinek munkájáról. A továbbiakban a ko­rábban lezajlott népfront-bizott­sági választások eredményeit is­mertette. Végül a következőket mondot­ta: A Hazafias Népfront sokrétű, gazdag munkája és a tettre kész lelkesedés biztosíték arra, hogy jó úton haladunk, s a mozgalom valóban eredményes munkát vé­gez a párt vezetésével nagy cél­jaink megvalósításáért, Ortutay Gyula befejezésül kér­te a kongresszust, fogadja el a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának beszámolóját, és adja meg a felmentést a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az orszá­gos elnökség és az elnökségi tisz­tikara részére. (MTI) Ortutay Gyula beszéde után Szalayi József, Szabolcs megyei küldött előterjesztette a Hazafias Népfront-mozgalom új működési szabályzatát, majd szünet követ­kezett. Az ebédszünet után meg­kezdődött az első napirendi pont vitája A tanácskozás lapzártakor tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom