Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
Éljen és erősödjék a munkás—paraszt kormány! A második ötéves tervben kileticszáz hidat korszerűsítenek Az elmúlt 15 esztendő alatt tizenegy Duna-hidunkból nyolcat véglegesen, egyet ideiglenesen, Ti- sza-hídjaink közül hatot véglegesen, négyet ideiglenesen újjáépítettünk s helyreállítottunk, illetve korszerűsítettünk 2122 hidat, ösz- szesen mintegy 34 300 méter hosz- szúságban. Sok új híd is épült. A munka azonban nem állhat meg, hiszen az országban még mindig ötszázkilencven fahíd van, amelyeken a megnövekedett forgalmat alig-alig lehet átvezetni és fenntartásuk évről évre több pénzt emészt fel. Sok olyan végleges jellegű hidunk is akad, a- mely keskenysége vagy gyengesége, teherbírása miatt a korszerű követelményeknek már nem felel meg. Ezek közül a második ötéves tervben 900 hidat korszerűsítenék. 1960-ban új hidak létesítésére, illetve a meglevők fenntartására kormányzatunk 180 millió forintot költ, ebből az összegből körülbelül 200 hidat korszerűsítenek. A hídépítés is nagyot fejlődik: 1960-ban ötvenkilenc híd készül előregyártott szerkezettel. Új utalion (jutatják a közösségi szedem erőteljesebb kialakítását a sarkaid Lenin Tsz-ben A megye termelőszövetkezeteiben több év óta általános szokássá vált a brigád munkaterületének személyekre való. felosztása. Szövetkezeteinkben általában így oldják meg, hogy minden talpalatnyi föld megfelelő bemunkálásiban részesüljön. De a tagok is aszerint gyarapíthatják munkaegységeiket, ahogyan gondos munkájuk után a föld terem. A sarkadi Lenin Tsz- jen az idén ettől a szokástól eltértek. A brigád-szervezetek kialakításánál azt vették elsősorban figyelembe, hogy azokat, akik több éve tsz-tagok, arányosan osz- szák be a brigádokba és oda az új tagok is hasonlóan kerüljenek. A a közösségi munkában, s mivel csoportosan dolgoznak — munkacsapatokban —, a közösségi szellem kialakítása is sokkal gyorsabb, mint a korábbi módszerrel. A szövetkezet tagjainak tetszett az új beosztás, s a tavaszi munkákat is így végezték és a jövőben is így kívánnak dolgozni. Született: VWWVW\A/WW% 1949 május elsején Váliozó felhőzet esheVárható időjárás vasárnap tig: Változó felhőzet, néhány lyen esővel, mérsékelt szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Legalacsonyabb éjszakai hőmér- régi tagok így állandóan az újak1 séklet 3—7, legmagasabb nappali között tartózkodnak, segítik őket | hőmérséklet 12—16 fok között. Megalakult a Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai csoportja Megyénk mérnökeinek, technikusainak régi kívánsága teljesült. Pénteken este Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában megalakult a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) helyi csoportja. Az alakuló közgyűlésen részt vett Gál Ödön, a GTE országos főtitkára, Veszel- ka György, az MSZMP megyei bizottsága ipán és közlekedési osztályának munkatársa is. Bárdos Miklós, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár főmérnöke üdvözölte a megjelenteket majd Gál elvtárs mondott beszédet. Előadásában az egyesület munkáját, sok irányú tevékenységét ismertette. Elmondotta, hogy az egyesületnek három fontos feladata van. Az első: a műszaki propaganda terjesztése, a műszaki kultúra színvonalának fejlesztése a népgazdasági tervek teljesítésére. A másik: a népgazdaság iparvezetésének és iparpolitikájának, valamint a műszaki fejlesztési, szervezési és gazdaságtudományi kérdések társadalmi megvitatása, kidolgozása, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásának elősegítése. A harmadik fontos feladat a gépipari műszaki értelmiség összefogása, továbbképzése, érdekvédelmének biztosítása. Majd a helyi csoport munkájára tett több javaslatot, mint például az ipartelepítés felmérésére, Békéscsaba tizenöt éves távlati fejlesztésének kidolgozására. VeszeTka dvtárr a megyei párt- bizottság nevében örömmel üdvözölte azt az elhatározást, hogy Békéscsabán is megalakult a GTE helyi csoportja. Megígérte, hogy munkájához minden segítséget megadnak. A közgyűlés részvevői ezután téeigienes vezetőséget választottak. Elnöknek Bárdos Miklóst, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszám- gyár főmérnökét, alelnöknek Si- mándi Bélát, a megyei tanács ipari osztályának főmérnökét, László Antalt, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár gépészmérnökét és Paróczai Gézát, a Békéscsabai Téglagyár főmérnökét választották. A békéscsabai helyi csoport rövidesen meg is kezdi munkáját, s a II. magyar gépipari hét alkalmából, május 10-én Békéscsabán érdekesnek ígérkező ankétot rendez. A dűlőúton igáskocsi haladt. A derékban négyen ültek s beszélgettek: — Kié ez a föld? — A rongyosoké. — Szóval ide vetettek. — Amint látja. De nézze csak, milyen szép a répájuk. — Életrevalók. — Ugyan már, miért lennének ezek életrevalók? Nincs egyetlen lovuk sem. Hogyan akarják a földet megművelni? Tiszavirág életű lesz ez a kolhoz. — Aki ezt mondta, köpött egyet. A dűlő derekán négy-öt ember szorgoskodott. Kíváncsian lesték, kik haladnak arra, de még jobban érdekelte őket' az, amit beszéltek. — Hallottátok? — fordult társad felé Haluska György. — Ezek leköptek bennünket, s a pokol fenekére kívánnak mindannyiunkat. — 48 óta nem fog az átok, s ha ilyenek szidnak, mint ezek is, egészségesebbnek érzem magam. Dolgozzunk, aztán majd meglátjuk, kinek lesz igaza — biztatta társait Szabó József. Az a 14 ember, aki Lőkösházán 1949 május 5-én létrehozta a Május 1 Tsz-t, nem gondolta, hogy ezzel a községben új élet, az emberséges panasztsors hajnala virrad. A sok lenézés, a hányaveti megvetés olyan erőt adott munkájukhoz, hogy néhány év múlva már nem arról beszéltek a kívülállók, hogy a nagybirtok volt zsellérei koldusok meg rongyosok, hanem arról, hogy Kiss István, Túrák János, B. Tóth János, Sóvári, Révész, Hajdingerné a „kolhozban” is boldogul. Két éves tsz- tagságuk után házat építettek, de olyan szépet, hogy megirigyelték. — Kaposzkodnak — mondogatták. — Beszélhet ki mit akar, hogy ilyen meg olyan rossz a szövetkezet — hajtogatták azok, akik nap mint nap barátkoztak az új gondolatával. — A gazdag termés, a házépítés, a bútor, a rádió meg a kerékpárvásárlás is azt mutatja, hogy igenis életrevaló emberek a Május 1 Tsz tagjai. A szövetkezet hónapról hónapra erősödött. A 14 ember néhány éven belül megsokasodott, a 40 hold pedig húszszoroséra nőtt. Sokféle gondolkodású ember állt közéjük, olyanok is, kik máról hol-1 napra szerettek volna meggazdagodni. mert azt hajtogatták: minél többet, mindent kiosztani. AI belső küzdelem, az emberek egymás közti harca szinte napirenden volt. Az 1953. évi események a szövetkezet eddigi eredményeinek 50 százalékát lerombolták. A tagság száma is felére csökkent, s aztán még sokan máshol kerestek munkát. Az alapító tagok azonban ekkor is hűségesek maradtak. Kiss Márton is 11 óv óta a más portáján sem pénzért, sem szalonnáért egy kapavágást sem tett. Ha nem lenne jó a szövetkezet, nem lennék tagja — mondogatta. • Az 1956-os esztendő is elég nehéz volt — magyarázza Szabó József, a tsz elnöke —, a közös vagyont széfchurcolták. A 60 tehénből 16, a 400 sertésből pedig mindössze 15 maradt. Az a kárörven- dés, ami akkoriban volt, egy időre rendkívül megbénított bennünket. Milyen jó volt később arról hallani, hogy tovább építjük az új életet. Lőkösön ehhez már megteremtették az alapot. Ebben a Május 1 Tsz régi tagjai oroszlánrészt vállaltak. És most, amikor ez a szövetkezet is 2000 holdat egyesít, jóleső érzéssel gondolnak vissza nehéz üggyel-bajjal teld múltjukfm Szabó Józsefek. — Még ma is elevenen ól bennem 1949 május elseje — emlékezik .Szabó elvtárs. Ekkor egyeztünk meg a szövetkezet létrehozásában. Azóta sok segítséget kaptunk munkánkhoz. Az alakulás óta éreztük a segítséget, gépekben, műtrágyában, épületanyagokban. Ez arra sarkall bennünket, hogy az eddigieknél is jobban gazdálkodjunk. A segítséget viszonozni akarjuk. Cukorrépából 130 vagonnal termelünk. Kenderből tizenöt vagonnal szállítunk a gyárba. Hetven hízómarhát, 470 hízott sertést adunk a közösség asztalára. Mivel a húshoz, cukorhoz kenyér és tej is szükséges: többek között 11 vagon búzát, 77 ezer liter tejet és 97 mázsa baromfi szállítását terveztük. A sok épületek gépet mind-mind mezőgazdasági termékkel akarják viszonozni, hogy az vigye hírül a városba; a Wkö- siek megállták helyüket, eredményesen kamatoztatták és kamatoztatják a várostól kapott segítséget. Dupsi Károly Ö lesz a legnagyobb A május 1-i felvonulásra nemcsak az idősebbek, hanem az egészen fiatalok is készülnek. A napokban a Körös-parti bérházak udvarán utólagos engedelmükkel kihallgattam húrom gyerek beszélgetését. Az egyik olyan W év körüli, lelkendezve mesélte a többieknek. — Tudjátok, az iskolában engem bízott meg a tanító néni, hogy az úttörő csapat előtt menjek és vigyem a zászlót. De nem ám olyan kis zászló lesz, hanem egész nagy. A beszélgetésben egy ötéves fiú is részt vett. Csodálkozva hallgatta a nagyobbak magyarázatát, aztán ő is megjegyezte. — Én is ott leszek ám a felvonuláson. — Ugyan te — néztek rá a többiek —•, hiszen anyukád nem enged el, már mondta, hogy te itthon maradsz. A kisfiú sírásra húzódó szájjal szaladt fel édesanyjához, aki megnyugtatta, hogy igenis elmehet, és látni is fog, mert apukája a vállán viszi őt. A kisfiú megnyugodva és büszkén lépett oda a többiekhez. — Becsaptatok. Anyuka azt mondta, én is ott leszek, s én leszek a legnagyobb. Ott ülök majd apukának a vállán és on- nat nézem a sok bácsit. Aztán komótosan zsebredugta, a kezét, fölényesen végigmérte társait, majd elballagott. J. T. Veterán-klub alakul Mezöberényben A volt 19-es vöröskatonák, valamint | alakitjak a veteránok klubját. Az Idős _ , .. . harcosok választottak egy öttagú előazok, akik a Tanácskoztarsasag K”bukása után a munkásmozgalomban tevékenykedtek, elhatározták, hogy megkészítő bizottságot és úgy határoztak, hogy május 1-én már együtt vonulnak fel. CS9 PATAJ MIHÁLY FAMETSZETE /
